Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-18 / 245. szám
mo. október 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Felhívás a megye ipari üzemeinek vezetőihez, dolgozóihoz az őszi mező- gazdasági munkák segítésére A rendkívüli időjárás következtében beállott nehéz helyzet indokolttá teszi, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága felhívással forduljon a megye területén működő ipari üzemek, vállalatok vezetőihez, dolgozóihoz az őszi mezőgazdasági munkák megggyorsítása érdekében. Mindenki előtt ismeretes, hogy az 1970-es esztendő a szövetkezeti mozgalom eltelt két évtizedének legnehezebb gazdasági éve. A kedvezőtlen időjárás, az ár- és belvíz következtében megyénk közös gazdaságait súlyos károk érték. A felmérések szerint eddig mintegy 500 millió forint értékű a kár és a kiesés. Ez a veszteség még tovább nőhet, ha nem tudjuk időben betakarítani a még kint levő őszieket, elvégezni a vetési és talajelőkészítési munkákat. A termelőszövetkezetek tagjai és vezetői mindent megtettek és tesznek a munkák zavartalan elvégzése érdekében, de sajnos sok objektív akadály gátolja munkájukat (erőgép, alkatrészhiány stb.). A közös gazdaságokban kevés a gépi erő, a gépekhez értő szakember, a pót- alkatrész. Ipari üzemeink, vállalataink ezeken a területeken tudnak hathatós segítséget adni. Nincs olyan üzem, vagy vállalat, ahol ne dolgoznának volt traktorosok, szerelők, ne rendelkeznének erő- vagy szállítógépekkel. Tudjuk, hogy ezekre az üzemen belül is nagy szükség van. A népgazdaság érdeke, az ipari és mezőgazdasági dolgozók közös ügye most az őszi munkák meggyorsítása és időbeni befejezése. Ezért kérjük, hogy az illetékes vezetők tegyék mérlegre a segítségadás lehetőségeit, elsősorban a környékükön levő közös gazdaságoknál. Bizunk benne, hogy most is — mint már számtalan esetben — felhívásunk megértésre talál és közös összefogással leküzdjük az őszi munkák során jelentkezett nehézségeket. A megyei tanács végrehajtó bizottsága nevében FODOR MIHÁLY vb-elnök Egyetemisták egészsége, közérzete Milyen a közérzete, idegállapota? — tették fel a kutatók a kérdést többbszáz egyetemistának Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetemen. A férfihallgatók közül 28 százalék kiválónak, többség — 69 százalék — pedig átlagosnak tartja egészségi állapotát — és csupán három százalék érzi gyengének. A nők közül viszont kétszer annyian „gyengélkednek” — bár ez a szám is mindössze 6 százalék- Megnyugtatónak ítélik a hallgatók közérzetüket idegállapotukat is — pedig az egyetemi tanulmányok intenzív szellemi erőfeszítéseket kívánnak. A válaszok szerint száz férfi közül 59-nek jó, 39-nek ingadozó és mindössze kettőnek gyenge a közérzete. A nők gyengébb idegállapotról vallanak: többségük — 58 százalékuk — igen változékonynak tartja közérzetét Viszonylag magasnak tűnik a szeszesitalt gyakran fogyasztó hallgatók aránya: 100 miskolci műegyetemista közül — saját bevallása szerint —* általában 15 nem veti meg az italt. A gyenge tanulmányi eredmény okozta rossz hangulatot — a vallomásokból ez derül ki — sokan alkoholmámorral kívánják feloldani. Tényleg, ki intézi? „Ki intézi? Sok háztáji sertéshizlaló nevében ezzel a kérdéssel fordulok a T. Szerkesztőséghez, újságokban olvassuk, rádióban, tévében halljuk, látjuk, hogy a háztájiban hizlalt sertés mennyire kell az országnak. Ezért segítik a háztáji állattartókat takarmánnyal, táppal. Nem így van ez nálunk, Csépán..." Elindultunk Csépára tehát megvizsgálni a panaszt, mert manapság más községekben is gyakran panaszkodnak a háztájiban sertést, szarvas- marhát hizlalók. Nem tudják — vagy csak hosszas utánjárás, utazgatás árán — beszerezni a különböző tápokat. Először Kanyó Sándorral, a községi tanács vb-elnöké- vel váltottunk szót. A levél igazságát azonnal elismerte. Igen, május óta sokat panaszkodnak a faluban emiatt. Májusig a helyi, a Csépa és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ TÜZÉP-telepén árusították a tápszereket, a takarmányt. Akkor, lévén árvízveszély, Kunszentmártonból, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat járási kirendeltségétől üzenet érkezett: az árvízi szolgálat miatt nem tudnak gépkocsit adni, tápot, takarmányt küldeni. És május óta, bár szerencsére az ár már rég lefolyt a Körösön, máig is hiányzik a táp. Kengyel Lászlóné, az ÁFÉSZ főkönyvelője ugyancsak ezt mondta. Még próbát is tettünk. Telefonon felhívták a kunszentmártoni kirendeltséget. A tápkérésre rövid, de sok értelmű volt a válasz. „Ha van szállító- eszköz, s ha van táp, adnak.” A tanács vb-elnöke. s a szövetkezetiek is úgy tudják, a helybeli Petőfi Tsz terményboltot szándékozik nyitni. A szándék azonban immár féléve csak terv. Végül benéztünk a TÜ- ZÉP-telepre is. Barta József telepvezető a fejét fogta, amikor megtudta, milyen ügyben járunk. Május óta nap mint nap őt szidják, noszogatják a falubeliek. Pedig ő igazán hozatná, adná — ha kapna. Csépáról a kétezeikilenc- száz lakosú kisközség háztáji gazdaságaiból évente ezer hízottsertést és nyolcvan— száz hízott szarvasmarhát szállít el az állatforgalmi vállalat. Az utóbbi hónapokban sok elkeseredett gazda fakadt ki. Ha nem lesz táp, jövőre nem köt szerződést. A maguk szemszögéből nézve igazuk van. Miként igaza volt annak a csépai asszonynak is, aki a TÜZÉP-telepen ottjár- tunkkor azt mondta: — Nincs? Még mindig nincs? Hát mit adjak a malacnak? A nincstől felfordul a szerencsétlen. Ninccsel még a malac sem lakik jól! S. J. Fehér por — édes kocka A napi sajtó tarka képéből kimaradt egy színfolt. A Magyar Cukoripar ezidén nem tartott sajtófogadást. Pedig létezik még ez az országos nagyvállalat. Igaz, nem sokáig, mert január I-vel trösztté alakul át. A selypi és hatvani gyár egyesül, Szolnokon, Kaposvárott, Mezőhegyesen, Sarkadon, Sárvárott, Ácson, Ercsiben, Szerencsen és Petőházán pedig önálló cukorgyártó vállalat működik majd. a cukoripar tehát marad, sőt, a szervezeti tökéletesítés eredményeként remélhetőleg közelebb is kerül mind a termelőkhöz, mind a fogyasztóhoz. elérnünk a holdanként 200 mázsa körüli hozamokat, úgy találtuk, hogy a biztonságos hazai ellátáshoz, esetleg némi export mellett, elegendő lesz a 160 ezer holdas termőterület. Ezt a tervet azonban sikerült alaposan „túlteljesíteni”. A termelési kedv csökkenése és a közismert időjárási gondok miatt az idén mindössze 130 ezer kataszteri hold termésére számíthatnak a gyárak. Ez is később jutott feldolgozható állapotba, ezért a legelső gyár — a szolnoki — is csak szeptember 11-én indult, a tizenegyedik — az ácsi — pedig október 8-án. Ez közel tendőre tervezett nagy beruházás már elkezdődött. — Csökkent a fizikai munka aránya Szolnokon és már eddig másfél- szeresére emelkedett a napi feldolgozó kapacitás. Ennek befejezése után döntik majd el. hogy melyik legyen a következő gyár, amelyet teljesen felújítanak. Az iparág vezetői az ütemet fokozni szeretnék, hogy gyorsabban juthassanak a tervezett program végére. Kisebb-nagyobb beruházásokra szinte minden gyárban sor kerül. Selypen, Mezőhegyesen és Szolnokon példáEttől függetlenül azonban ebben a pillanatban mind a tizenegy gyárunk dolgozik. Tízezer ember munkájával naponta 2600—2800 vagon répából vonják ki az értékes tartalmat. A gépek öntik a fehér port, amelyet édes kockává alakítanak később és leginkább így juttatják el az üzletekbe, a vevőhöz. A sajtótájékoztató elmaradásának oka, hogy a helyzet nem túl rózsás, pillanatnyi és távlati gondok foglalják le a cukoripar vezetőit. Gond van magával a meny- nyiséggel is. Hazánkban a közelmúltban 230 ezer holdon termett cukorrépa. Miután sikerült megbízhatóan A szolnoki cukorgyárban megkezdett korszerűsítés során már üzembe helyezték azokat az NDK-ban gyártott, automatikus vezérlésű centrifugákat, amelyekkel termelékenyebben, jobb minőségű cukrot előállítva dolgozhatnak^ (MTI, foto Erezi K. Gy. felv.) A Tiszamenti Vegyiművek Vállalat Szolnok heti 5 napos munkahéttel dolgozó üzemébe meghatározott munkára és időre női segédmunkás munkaerőket vesz fel Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. A TISZAMENTI VEGYIMŰVEK VÁLLALAT SZOLNOK heti 40—42 órás, 5 napos munkahéttel dolgozó üzemeibe felvételre keres lakatosokat, nehézgépkezelőket, vegyipari technikusokat, valamint takarítónőket Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. Szombati szemle a szolnoki piacon A hét közepétől hirtelen jött hideg és a szombati hajnali fagy éreztette hatását a piaci felhozatalban is. Kevés a zöldség és főzelékféle, továbbra sem olcsó a gyümölcs, s október közepén már aligha várhatjuk, hogy olcsóbb lesz. Élőcsirkét ezen a hétvégén termelőszövetkezetek nem hoztak Szolnokra. Kevés, mintegy 550 kiló volt a magáneladók kínálata- Átlagára 26 forint volt. Élőtyúk még kevesebb, s kilónkénti ára 24 forint. Sajnos kevés volt a tejfel, a tehéntúró és a tojás is. A tejfel literje 26—28, a tehéntúróé 16—18 forintba került. Még háromezer darab tojás sem volt, kora reggel még 1,60-ért lehetett venni. A burgonya ára változatlan és szép is az idei termés. Termelőszövetkezetek és magáneladók több mint 6 ezer kilót kínáltak 2,60—3 forintos áron. A sárgarépa kilója 4—5 forint, a petrezselyemé 8—10! Vöröshagyma kevés van, de az ára nem változott 4—5 forint. A fejeskáposzta kilója 3, a kelkáposztáé 5 forint. Végre volt elég karfiol, több mint ezer kiló, s 6 forintos egységáron kelt. A kevés paradicsomot .5—6 forintért kínálták. A zöldpaprika 6—10, a zöldbab kilója 8—12 forintba került. Negyvenkét kilogramm zöldborsó is érkezett ára vetekszik az olcsó leveshúséval, 20—22 forint. A gyü.mölcs is egyre kevesebb, szép almát már 8 forintért lehet csak venni. Körtéből a jó felhozatal ellenére sem kapható 6 forintnál olcsóbban egy kiló. A szilva is drágult, már 3,50- től 5 forintig mérik. Szőlőből még sok és szép a felhozatal 2600 kiló és 6—10 forintért adjákMost már 460 kiló savanyúkáposztát árusítottak 6 forintos egységáron. KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNY A Szolnok Városi Tanács V. B. egészségügyi osztálya értesíti a lakosságot, hogy 1970. október 19-től kezdődően a VII. sz. orvosi körzetorvosa dr. Vörös János és a XVI. sz. orvosi körzet-orvosa dr. Ricu Ilona — rendelésüket a Ságvári krt Kolozsvári út mellékközben lévő új körzeti orvosi rendelőben tartják. A rendelési idő változatlan. két hét késést jelent a szokásoshoz képest és a kampány alighanem újévre be is fejeződik. Máskor át szokott nyúlni a következő esztendőbe is. A tervezett hozam most is megtermett, de a minőség nem valami ragyogó. Sok a víz a répákban, emiatt a cukortartalom kevesebb. Az üzletekbe küldött kockák minőségét ez természetesen nem befolyásolja, csupán a gyárak önköltségét érinti hátrányosan. A másik gond: a répák rostosabb szerkezete, valamint a több gaz azonban maradandóbb hatású. A gyári aprító gépek gyakran eltö- mődnek és nem éri el a szokásosat a mezőgazdaságnak vissza adott, takarmányozási célt szolgáló nedves répaszelet minősége sem. A gondokat tovább súlyosbítja a cukoriparnak az a természete, hogy év közben kevesebb, kampányban több munkaerőre van szüksége. Egyre kevesebb olyan emberünk akad azonban, aki éppen őszre akarna alkalmi munkát vállalni. A mezőgazdaságban is ősszel van a csúcs és ezért az idénymunkások szerződtetése egyre nehezebb. A cukorfogyasztóknak, a vásárlóknak, akik már hozzászoktak a bőségesebb cukorfogyasztáshoz, mindezek miatt nem kell aggódniuk. A fehér port, vagy édes kockát, a kristályt az esztendő bármelyik szakában, a kívánt mennyiségben ezután is megtalálhatja az üzletek polcain. Ezt nem a Magyor Cukoripar, hanem a magyar állam garantálja. De nem tétlen a távlati teendőket illetően maga a cukoripar sem. Gyáraink enyhén szólva öregecskék. Az ácsi jövőre lesz százéves, de a legfiatalabb is, a sar- kadi üzem, az első világháború előtt épült. A cél az, hogy sorozatos rekonstrukciókkal megfiatalítsuk a cukoripart. olyan helyzetet teremtsünk. hogy ez a tevékenység mentes legyen a nehéz fizikai munkától, és az automaták munkájának eredményeként idénymunkásokra gvakorlatilag ne legyen szükség. Az első igazi rekonstrukciót a szolnoki gyárban hajtják végre. A két-három eszul már az idén korszerű öltözők épültek. A széntüzelésről fokozatosan átállnak olaj- és földgáz tüzelésre. Ez is elsősorban az anyag- mozgatás, a nehéz fizikai munka szempontjából jelentős. A cukoripar már most 65 százalékban fűtőolajat használ. Mezőhegyesen és Szerencsen már jövőre megépül a szeletszárító, de a negyedik ötéves terv végére azt szeretnék, ha minden szeletet szárítva adhatnának vissza a mezőgazdaságnak. Így köny- nyebb szállítani, felhasználni, tehát szívesebben fogadják a termelők. Kísérletek folynak már arra is, hogy nyers szeletet melasszal és különböző adalék-anyagokkal keverve szárítsák és így teljesértékű takarmányt adjanak a mezőgazdasági üzemeknek. Eldöntött kérdés, hogy továbbra is a hazai termelésből akarjuk kielégíteni cukor szükségletünket. Ezért a cukoripar saját eejéből is kezdeményezheti a cukorrépa termesztés korszerűsítését, gépesítését és kemizálását, hogy erősödjön a termelési kedv a termesztő üzemek és cukorgyárak hagyományos együttműködése. FÖLDEÁK BÉLA A Szolnoki Építő Javító és Szolgáltató Vállalat Szolnok. Kossuth tér, Irodaház, II. emelet felvételre keres KŐMŰVES SZAKMUNKÁSOKAT és SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jó kereseti lehetőség! — Jelentkezés: a fenti címen