Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-17 / 244. szám
1970. október 17, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Pártérfekezlet a kunszentmártoni és a jászberényi járásban Teljes felelősséggel, reálisan adtak számot Tegnap tartották pártértekezletüket a kunszentmártani járás kommunistái. A járási művelődési otthon ízlésesen feldíszített nagytermében a pártszervezetek képviseletében százötvenöt küldött jelent meg. A járás legfelsőbb pártfórumának tanácskozását őszinte felelősségérzet, kritikai szellem, elemző módszer jellemezte. Ez csendült ki az előterjesztett dokumentumokból és a tizenöt felszólaló szavaiból. A tanácskozáson megjelent Vad András, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A pártértekezlet jóváhagyta az előterjesztett dokumentumokat és megfelelő határozatban szabta meg a járási pártbizottság és a pártszervezetek négy évre szóló feladatait. Végül megválasztotta az ötvenegy tagú járási pártbizottságot, mely azonnal ösz- szeült, s soraiból tizenegy tagú végrehajtó bizottságot választott. A járási pártbizottság első titkárává ismét Szűcs Jánost, titkárává Garáz Istvánt választották meg. A járási pártbizottság eredményesen valósítja meg a párt gazdaságpolitikai célkitűzéseit. Az iparban gyors ütemben fejlődtek a termelőerők az utóbbi négy év során. A mezőgazdaság is előbbre lépett, Megoldódnak a korábbi súlyos foglalkoztatási gondok, javul a családok pénzbevétele és emelkedik életszínvonaluk. Ékről adott számot a járási pártbizottság írásos jelentése és Szűcs János első titkár szóbeli kiegészítése a járási pártértekezletnek Kunszentmártonban. A járás népességéből az aktív keresők száma 16 és félezer. A foglalkoztatottak 92 százaléka a szocialista szektorban dolgozik. Az iparban foglalkoztatottak létszáma 78.2 százalékkal növekedett. örvendetes, hogy a szakmunkások és betanított munkások aránya is emelkedett. a járásból azonban még több mint ezer ember utazgat más munkahelyre. Az iparosítás ellenére a járás most is mezőgazkdasági jellegű, az összfoglalkoztatottak 58,4 százaléka a tsz-ekben dolgozik. Az ipartelepítés és a meglévő üzemek kapacitásának bővítésével ezer kétszázöt ven - öt fővel növekedett — többségük nő — a dolgozók száma. A pártértekezlet küldöttei elismerően nyugtázhatták; a növekedés több mint kétszerese a megyei pártbizottság által meghatározott létszámnövekedésnek. Ám a munkaképes korú nőknek így is csak 55,4 százaléka rendelkezik állandó mynkahely- lyel. A kunszentmártoni ipartelepítés eredményei ismertek. Az talán kevésbé, hogy a Pannónia Szőrmegyár és a Tisza Cipőgyár letelepedéséhez a megyei tanács 23 millió, a községi tanács pedig 2.5 millió forint támogatást nyújtott, a negyedik ötéves terv időszakában e két üzem jelentősen bővíti termelését. A Pannónia dolgozóinak létszáma a jelenlegi százhetvenről ezerháromszázra, a Tisza Cipőgyár egységéé háromszázról nyolc—kilencszáz főre emelkedik, a cipőgyár két új üzemcsarnokot épít. A foglalkoztatottság a többi üzemben is növekszik. Petróczi István a BVM főmérnöke örömmel jelentette: a pártértekezletig teljesítették 2,5 millió forint értékű vállalásukat. Több sablont gyártottak az építőanyag iparnak. A negyedik ötéves terv időszakában termelési értékük 73 millióról 140 millió forintra emelkedik. Üj technológiai eljárást vezetnek be, melynek segítségével a terméktöbblet 65—70 százaléka a munkatermelékenységből származik. A munkásvándorlás ellen E kérdést többen elemezték a tanácskozáson. Kakuk Mihály a Pannónia Vállalat igazgatója kifejtette; a bérek emelkedése megelőzte a termelékenység emelkedését a járás iparában. Nyilvánvaló, ezen változtatni kell. A pártbizottság és a felszólalók joggal emeltek szót a nagyarányú munkásvándorlás ellen. Az ipari üzemekben tavaly ezerszázhat- vannégy volt a belépők száma, a foglalkoztatottaké azonban csak háromszáznegyvennyolccal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy egy fős növekedés háromszoros munkásfelvételből származott. Ez egyaránt káros az üzemnek és a népgazdaságnak. Negatívan hat a munkáskollektíva által elért eredményekre és a dolgozók jövedelmére is. A járás ipari üzemeinek nyereségtömege emelkedő tendenciát mutat. A részesedés mértéke azonban — a vállalati eredményektől függően — differenciált. Akad ráfizetéses üzem is, de olyan A szakemberek (zárna kétszeresére emelkedett a mezőgazdaságban Ä járás termelőszövetke- - zeteiben a bruttó termelési értek négy év alatt 390 millió forinttal, 31,2 százalékkal nőtt. Az áruértékesítés kenyérgabonából 63,1, húsból 8,3, az össz-árbevétel 85,2 százalékkal emelkedett. Kétségtelen e számadatok fejlődésről tanúskodnak, ám a lehetőségekhez képest nem kielégítőek. A gazdálkodás eredményességét a termésátlagok is mutatják. A második ötéves terv átlagához viszonyítva 1966—1969 között jelentősen emelkedett a kenyérgabona, kukorica, cukorrépa és lucerna átlagtermése. Az állattenyésztés gazdasági mutatói azonban kedvezőtlenék. Csökkent a száz tehénre jutó borjúszaporulat és a száz kocára jutó malacszaporulat. Az utóbbi meghökkentő arányban, 25,6 százalékkal csökkent. Stag- |gál a bárány szaporulat is. önállóság nyújtotta lehetőségeket. A fejlődést számos törvény, kormányintézkedés, határozat és gazdasági szabályzó segítette elő. Többek között a hitelrendezés, az amortizáció bevezetése, a felvásárlási árak rendezése, a tsz törvény és földtörvény alkalmzása. Fokozatosan kialakul a szövetkezeti földtulajdon. A IV-es törvény végrehajtása nyomán a járásban tíz és félezer hold került megváltás útján a szövetkezetek tulajdonába. A tsz pártszervezetek sokat tesznek azért, hogy a párt-, kormányhatározatokat, rendeleteket a tsz tagjai megismerjék, magukévá tegyék és azok szellemében dolgozzanak. A beszámolási időszakban a szövetkezetek taglétszáma tovább csökkent (a dolgozó tagoké 13 százalékkal). Ugyanakkor emelkedett a nyugdíjasok száma. A gazdaságilag gyenge szövetkezetekből nagyobb arányú az elvándorlás az iparba. A vezetés színvonala a tsz-ek többségében emelkedett. Négy év alatt az egyetemet végzett szakemberek száma kétszeresére, a technikusoké másfélszeresére nőtt. A szakemberek pozitív hatást gyakorolnak a közös gazdaságok fejlődésére. A vezetés színvonala néhány tsz-ben kívánni valót hagy maga után. 1968—69-ben két tsz-t kellett szanálni a járásban. Nem a kedvezőtlen gazdasági adottságok, hanem a vezetés gyengesége, felelőtlensége miatt. A pártértekezlet Vad elvtárs javaslatára helyesen foglalt állást: még több jól képzett vezetőre, specialistára, középkáderre és kellő közgazdasági ismeretekkel rendelkező szakemberre van szükségük a járás tsz- einek. Szélesíteni kell ösztöndíjasok körét is. Súlyos gondot okoz a tiszazugi szőlők állapota is, ahol 32 napi nyereségrészesedést fizettek ki. Az üzemi eredmények szorosan összefüggnek a vezetés színvonalával. Ahol jól szervezik, számonkérik a munkát, megfelelő a fegyelem, ott az eredmények sem maradnak el. Jó a munkások hangulata és nincs vándorlás. Az eredményék elérésében jelentős a szocialista brigádok érdeme. Az ipar, építőipar, közlekedés területén 109 szocialista brigád több mint 1200 tagja tevékenykedik. Sajnos, az üzemek nagy részében alacsony a gépesített munkafolyamatok részaránya. Ahol a gépi technológia nem szabja meg a munka ütemét, nagyobb gondot kellene fordítani a munka szervezésére, ellenőrzésére és a fegyelem betartására. Az ilyen üzemekben a pártszervezetek gazdaságszervező, irányító és ellenőrző tevékenysége sem megfelelő. Elhanyagolják a politikai munkát. A gazdasági eredmények is rosszak, nagy a munkaerő vándorlás. Az egy tehénre jutó évi tejhozam is csak szerényen, 7,1 százalékkal emelkedett. A járási pártbizottság jelentéséből kitűnt: „az állat- tenyésztés fejlődése lényegesen lassúbb... az össz- szövetkezeti tevékenységen belül”. Talán többről van szó. Az állattenyésztés árbevételének arányai csökkenő tendenciát mutatnak, a beszámolási időszakban. „Szükséges tehát, hogy e kedvezőtlen jelenség 'következményeit a párt. állami és gazdaságvezetők állandóan vizsgálják és a jövő érdekében vonják le a kellő következtetést és tegyék meg a szükséges intézkedéseket” — állapította meg helyesen a pártértekezlet. A járás szövetkezetei egyébként fejlődtek az utóbbi négy év alatt. Hasznosítják az új gazdaságirányítási rendszer, a gazdasági A járás szövetkezeteinek közös vagyona 47.6 százalékkal emelkedett. Beruházásokra 196 millió forintot fordítottak. Ebből csak 43 millió forintot költöttek gépek beszerzésére. mely nagyon kevés, s korántsem biztosítja a kellő technikai fejlődést az élő munka csökkentését. Ezt több felszólaló is hangsúlyozta. Megkezdődött a szakosított állattenyésztési telepek létesítése is, ahol a korszerű technika, technológia alkalmazásával jelentősen csökken az élőmunka ráfordítás. Ugyanakkor a termelés is sokkal gazdaságosabb. E téren élőre haladtak a cibak- házi Vörös Csillag, a mesterszállási Úttörő és a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-ben. Cibakházán 600 férőhelyes tehenészeti telep alakul ki. E beruházásoknál nagy gondot okoz az anyagi fedezet biztosítása, amit csak jól gazdálkodó tsz-ek tudnak megteremteni. A kisebb és gyengébb közös gazdaságok csak összefogással tudnának korszerű telepeket építtetni. A kooperáció gondolatától azonban húzódoznak egyes szövetkezeti vezetők. A fejlődést tehát a helytelen felfogás, szemlélet is gátolja. A kooperáció fontosságát Vad András és Kardos Dezső, a járási tanács vb elnöke is hangsúlyozta. Enélkül nem fejlődhetnek megfelelően a kisebb, gyengébb szövetkezetek. A másik súlyos gond a járásban a tiszazugi szőlők helyzete. Erről többen is szóltak a pártértekezleten. A kiöregedett szőlők termésátlaga az utóbbi négy év alatt 12.1 százalékkal csökkent A korszerűtlenség miatt magas az élő- és holtmunka ráfordítás. A hozamérték az országos átlag alatt marad. Rekonstrukciós tervek készültek, de ezek csak papíron maradnak. Ennek több oka is van: az árbevétel a ráfordíSzocialista tudatformálás A járás gazdasági fejlődése pozitívan hatott a lakosság életszínvonalának emelkedésére. Ezt több tényező is bizonyítja. 1965-höz viszonyítva tavaly az élelmiszer- forgalom 40.3. a ruházati 22, a vegyesiparcikké 37.7 százalékkal emelkedett. A forgalom nagyobb arányban emelkedett volna, ha a járási székhely üzlethálózata korszerűbb és nagyobb az áru választéka. A fogyasztók egv része ugyanis Szentesen és másutt szerzik be a szükséges ruhanemű, tartós fogyasztási cikket. Most új áruház építéséhez fognak hozzá. A járási pártbizottság és a pártszervezetek a beszámolási időszakban nagy figyelmet fordítottak az eszmei — politikai munkára, a szocialista tudat formálására. összességében: a politikai oktatás hatékonyabbá vált. Hozzájárul a párttagság ideológiai politikai kéozeVségé- géhez és a lakosság világnézeti neveléséhez. A járás lakosságának túlnyomó többsége helyesli a párt politikáját és síkraszáll annak megvalósításáért. M. h. A jászsági nagy beszélgetés Kisházi Ödön a jászberényi járási pái tértekezleten Nem e tájon ringott a szövetkezeti mozgalom bölcsője. Az ország mezőgazdasági közvéleménye mégis jól ismeri az itteni közös gazdaságok működését. S figyeli legjobbjait. Számontartja a jászbol- dogházi Aranykalász, a jász- alsószentgyörgyi Petőfi Termelőszövetkezetet. De az a nagyon jó a Jászság szövetkezeti mozgalmában, hogy nem egy-két kiemelkedő üzem dolgozik benne, hanem a 21 termelőszövetkezet — néhány kivételével — egy- szinten halad. Óriási földterületen — 122 ezer holdon gazdálkodnak. S a közigazgatási egység egyben földrajzi és etnikai tájat is magában foglal. S ezen a nagy földön a szövetkezeteknek meghatározó szerepük van. Essék szó akár gazdasági, akár társadalmi, akár kulturális dolgokról, gondokról a szövetkezeteket nem lehet kihagyni belőle, nélkülük a jászsági falvakban nem lehetne valóra váltani semmit. Szép jövő előtt az tás költségét sem fedezi. A tavalyi árrendezés után a tsz-ek 8 millió árbevételtől estek el. Nehéz a homoki bort — főként a kadarkát, kövidinkát — értéKesíteni. Az állam ezért sem nyújthat támogatást a rekonstrukcióhoz. A gond persze megmarad, e szőlős gazdaságok helyzete súlyosbodik. Nehéz kivezető utat találni. Talán jobb megoldás lenne a szőlő helyett meghatározott gyümölcsfajtákat telepíteni. A pártbizottság beszámolója vizsgálta a halmozott, hal- mozatlan termelési érték és a személyes jövedelem növekedésének ütemét. 1962—69. év között a halmozott termelési érték évi átlagos növekedésének üteme 10.2, a hal- mozatlané 7.8, a személyes jövedelemé 8.6 százalék. Az utóbbi két adat mutatja, hogy a személyes jövedelmek üteme meghaladta a nettó termelési érték növekedésének ütemét. Vagyis: a személyi jövedelem jobban növekedett, mint a munka termelékenysége. Kétségtelen, ezt több okkal is lehet magyarázni, ám a jelenség mindenképpen kedvezőtlen. Tavaly egy 10 órás municanap- ra jutó jövedelem 83 forint volt átlagosan. Ez korántsem magas, a tsz-ek és a különböző munkakörök között azonban nagy a differenciálódás. A járás szövetkezeteinek nagy többségében előrehaladt a közössségi élet. A mezőbrigád csaknem kilencszáz gazdaságban 52 szocialista tagja dolgozik. A gépesítés, a pártmunka, politikai nevelés következtében további előrehaladás van abban, hogy a parasztság egységes osztállyá szerveződjön. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni az egyéni, kis- árutermelésből ittmaradt szemléletbeni elmaradottságot, a kispolgári önzés, nacionalizmus, vallásos felfogás és maradiság hatását; Magas szinten gazdálkodó közös gazdaságok szép jövő előtt. Tegnap sok szó esett róluk a Jászság kommunistáinak számvetésén. Figyelemmel hallgatta a kilencven- egy pártszervezet százhetven- négy küldöttének vitáját, állásfoglalását Kisházi Ödön, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Váczi Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Szentesi László, a megyei tanács vb elnökhelyettese is. A Pethes Sándor elnökletével felelősségteljesen munkálkodó pártértekezlet megállapította; a mező- gazdaságot kivéve a járásban kedvezőtlenül alakult az élőmunka hatékonysága, a termelékenység nem a kivánalom szerint fejlődött. Arra a négy éves időszakra értette ezt a küldöttértekezlet, amelyet 1966-tól napjainkig vizsgált. Ebben az időszakban, mint az írásbeli előterjesztés megállapította, a Jászság nagyot lépett az iparosításban is. Működik a budapesti Kalapgyár jász- fén.vszarui gyáregysége, a budapesti Világítástechnikai Vállalat és a Könnyűgépinari Vállalat jászdózsai kihelyezett üzeme, az újpesti Fonóüzem jászkiséri részlege. A legnagyobb vállalkozásba a jászberényi Hűtőgépgyár kezdett azzal, hogy 1970-ben felépült és megkezdte munkáját jászboldogházi radiátorüzeme, s épül a jászárokszállási gyáregység, amely 1972- től kezd termelni. A harmadik ötéves terv időszakában együttesen 117 millió forintot költöttek az ipari termelőképesség bővítésére. Ilyen nagyarányú ipari beruházás eddig ismeretlen volt a Jászság történetében. A tsz-ek műszaki femésztéséért Mégis azt mondta Szekeres László szóbeli ajánlásában: Üj állami ipartelepítést már nem lenne célszerű tervezni a jászsági falvakban. Ellenben a következő időszakban az eddiginél is nagyobb figyelemmel dolgoznak majd a jászsági kommunisták a mezőgazdasági üzemek műszaki fejlesztésén. Alapozva azokra az eredményekre, amelyet a négy év alatt értek el. Nem kis dolgokról van szó. Amíg 1966-ban 539 millió forint volt a jászsági szövetkezetek vagyona, tavaly meghaladta a 891 milliót. S ami még nagvobb siker, négy évvel ezelőtt a tiszta vagyon 368 millió volt csupán, a mostani 667 millió ellenében. Négy év alatt a 21 termelőszövetkezet többek között 51 nagyteljesítményű traktorral, 85 gabonakombájnnal, 289 pótkocsival, 14 tehergépkocsival gyarapította gépparkját. Nagy számok, de a pártértekezlet egyáltalán nem volt elragadtatva tőlük. Sőt Barna Ferencné, a jászkiséri Táncsics Tsz főkönyvelője, úgy fogalmazta meg: Baj van a szövetkezetek gépesítésével. Bizonyította, hogy az 51 erőgépből a 21 szövetkezetre átlagban csak 2 jut, s ez még a pótlásra sem elegendő. Szekeres László a járási pártbizottság első titkára szóbeli ajánlásában, s az összefoglalójában is később, az elsőrangú teendők közé számította, hogy a jászsági termelőszövetkezetekben a mostantól következő időszakban a tudomány, a technika termelőerővé váljon. Nemcsak a gépekről van szó, hanem a nagytermő növényfajták meghonosításáról, a műtrágyaadagok növeléséről, a korszerű magtárak, szárítók építéséről, beszerzéséről: szakosított állattenyésztő telepek létesítéséről. Az a cél, a Jászságban, hogy a negyedik ötéves tervben minden szövetkezetben megvalósuljon a törzskönyvi ellenőrzés, nőjjön a szarvasmarha és a sertés- állomány létszámban is, s valósággá legyen a tbc-mentesí- tési program. A legkorszerűbben termelni Példaként említette a küldöttértekezlet több felszólalója, s előadója is, a jászbol- dogházi Aranykalász, a jász- alsószentgyörgyi Petőfi, a jászágói Kókai Termelőszövetkezetet, amelyekben a kutatóintézetek legújabb vívmányainak gyakorlattá tételével igyekeznek a legkorszerűbben termelni. A Jászság valamennyi szövetkezetében megvan egyébként a hajlandóság a termelés korszerűsítésére. Hiszen a negyedik ötéves tervben, a most következő öt évben, várhatóan 658 millió forintot költenek építkezésre, gépvásárlásra, úthálózat kiépítésére, belvíz levezető rendszerek gyarapítására. S a legnagyobb program a közvetlen felkészülés a Tisza II. öntözőrendszerére. A termelőszövetkezés nemcsak gazdasági társulás, emberi közösség is. Emberek sokasága — a Jászságban 15 ezer tsz-tag — akiknek kenyeret kell adni, akiknek szellemi fejlődéséről is gondoskodni kell. A kenyeret nem kis karéjjal szelik a jászsági tsz-tagok. Tavaly az egy évi átlagos személyi jör vedelem 21 ezer forint volt, nem is kevéssel haladva meg az 1966-i 15 ezer 500 forintot. Az átlag azonban sok mindent takar. Amíg Jász- boldogházán 34,5 ezer forint ez az összeg, addig a jászdózsai Petőfiben csupán 13 ezer forint. A két szélsőség, mert valójában a legtöbb szövetkezet 20 ezer forint körüli évi jövedelmet biztosít tagjainak. Elmarad még mindig a követelményektől a szövetkezeti munkahelyek szociális, kulturális színvonala. Követendően gondoskodnak viszont a jászalsószentgyörgyi Petőfi, a jászapáti Alkotmány Termelőszövetkezetekben fürdőkről, öltözőkről, brigádszállásokról, étkezési helyiségekről. A járási küldöttértekezlet azt mondta erről, az ilyenféle beruházás politikai és társadalompolitikai jellegű- Hiszen végül is az ipari és a mező- gazdasági munkások munka- körülményei közti különbséget csökkenti. A jászsági tsz-ekben ötszáznyolc felső- és középfokú szakképesítésű ember dolgo(Folytatás az 5. oldalon) (
