Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-16 / 243. szám

1970. október 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Két évtized után A kunhegyes! Vörös Október útja A megye legrégibb közös gazdaságai közé számit a kun­begy esi Vörös Október Tsz. 5 talán nines még szövetke­zet, amelynek tagjai annyi mindenen keresztül mentek volna. És mégis kitartották. Csodálni való ragaszkodással az alapítók hagyományai szellemében. Á sok kicsiből a nagyig Tulajdonképpen 1948 őszén alakult meg a tsz, de előtte már működött rizstermelő szövetkezet. A mostani isme­retek szerint a Munkás- Paraszt Szövetség nevet vi­selő társulás volt a kiinduló alap. Ezt a Kolbászon tizen­egy ember alakította 1947 tavaszán a háborús bűnökért elítélt jegyző földjén. Ti­zenhárom holdas volt csak a rizstelep, s a földműves- szövetkezet kebelén belül működött. Lovász Gábor ve­zette a csoportosulást, amelynek tagjai Szűcs Pé­terből, Incze Józsefből, Já- kó Gáborból, Borbély La­josból, Szűcs Jánosból, Fe­hér Lászlóból, Túri Sápdor­pen nem sikerültek rosszul, de már mai szemmel nézve nagyon kezdetleges szövet­kezetek voltak még ezek. Mindent kiosztottak pél­dául. Nemcsak a terményt, hanem még mint Inét» Jó­zsef, Fehér Gábor, Cs. Tóth Jánosné, Orosz Jó­zsef, S más alapítótagok emlékeznek rá a zsákokat is elvitte a tagság,, Minden év végét úgy zárták, hogy teljesen kisöpörték min­dent. Érthető, mert pénz alig volt. Hiszen még 1952-ben is, amikor ül ár 3 ezer hold földje volt a szövetkezet­nek, á* forintot ért tulaj­donképpen a munkaegység, ebből a pénz nem volt több 5 forintnál. A tagok úgy emlékezne^ vissza, a leg­jobban 1951-ben osztottak, amikor munkaegységenként 4,4 kilogramm búza, 22 deka rizs, 70 deka krumpli jutott többek között és 6,38 forint készpénz is. 1952-ben azonban hiába volt a jó termés, a beszolgáltatás, s a felgyülemlett adósság tönkre tette a szövetkezetek Emlé­keznek rá, négy nagy raktár teli volt búzával, a tagok górtak. A Szigetről hordták a cukorrépát, s úgy, hogy a kocsikról levették a Vörös Október táblát, nehogy meg­támadják őket a faluban. Éj­szakára őrséget szerveztek a szövetkezet majorjaiban, köz­pontjában. Az ellenforradalom után — közben Sánta Imre, majd Szabó Miklós volt a szövet­kezet elnöke — a sok adós­ság, a rossz gazdálkodás nyomta a tsz-t. 1960-ban egy nagy kalandba is belevágtak. Százhúszezer csirke és ötven­ezer gvöngvtyúk felnevelését vállalták. Ehhez nem voltak meg a feltételek. Tizenkét helyen tartották a baromfit alkalmatlan ólakban. Az eredmény az lett, hogy öt­venezer csirke elpusztult, a gyöngvösók szétszélechek, s év végén ötmillió forintos mérleg- és vaevonhíánnyal zárt a szövetkezet. Vízválasztó esztendő Ebben a kilátástalan hely­zetben új vezetőség került a szövetkezet élére. Nagy Ist­ván, a járási tanács vb el­nöke volt korábban, vállalta nem éri el a félmilliót. Tisz­ta vagyona 50 millió forint. A szövetkezetnek négyszáz- nyolcvanegy tagja van, s ez azt jelenti, hogy minden tag­jának durván 100 ezer forint vagyona van a közösben. A felhalmozás, a fejlesztés meg­gyorsult, A múlt évben pél­dául a felhalmozás aránya 43 százalék volt a szövetke­zetben, ami igen csak me­gyei rekordot jelent. Noha csak 14.1 aranykoronás föl­deken gazdálkodik a tsz, nagy-nagy küzdelemmel el­érték, tavaly az egy napra eső átlagkereset már 84 fo­rint volt Amíg 1965-ben is ötmillió forint jövedelmet osztott szét a tsz, az idén el­éri a tízmilliót. 1965-ig mun­kaegység szerint osztottak, akkor áttértek a készpénz- fizetésre. Tavaly a szövetke­zeti tagok évi személyi jö­vedelme 17 ezer forint volt A múlt évben 4 millió fo­rintos fejlesztési alapot ké­pezett a szövetkezet, ekkor­ra ötmilliót hagyott a biz­tonsági tartalékként hátra. A magtárak távlati képe jelenleg 11 millió forint «5« két év alatt 5 millió forint értékkel növekszik. Felújít­ják a kombájnparkot, 7 mil­lió forintból épül a szövetke­zet új gépműhelye. Előre­gyártóit szerkezetből építik fel, s közel száz embert fog­lalkoztatnak majd itt. A nagyarányú gépesítés ter­mészetszerűen felmenti az embereket a nehéz munká­tól. Azokat többek között a lassan termőre forduló erdé­szetben foglalkoztatják majd. Ebben az évben is 56 hold új erdőt telepítettek, már 300 holdas erdeje van a szövet­kezetnek, pár éven belül fél­ezer hold lesz. Azokon a te­rületeken, ahol mást nem tudnak gazdaságosan termel­ni. A kialakult terv szerint a fát félaész termékként érté­kesíti a tsz, s ez ismét sok és állandó, téli munkaalkalmat is biztosít tagjainak. Hasonló arányú átalakulás vár az állattenyésztésre. Ed­dig a szövetkezet évente két és fél- háromezer hízót rdo*t. 1973-tól már 10 ezer hízót Csörögi József, Cs. Tóth Jánosné, Jakó Gabor, Incze József, Fodor Károly, Fehér Gábor, ö. Tóth Károly, Tar Mihály, ifJ. Incze József, ala- pttotagek és Trungel László párttitkár, Nagy István elnök ból, Oláh Józsefből állott. Olyan embere^ voltak, akik már kimaradtak a földosz­tásból, vagy egy részük új­gazda. Spekuláns is csapó­dott melléjük, akik napszá­mosokkal dolgoztattak. Húsz forintot fizettek a bérmun- kásoiknak az év végi termés — 31 mázsás átlag — azon­ban 170 forintos napi kere­setet biztosított. Az osztoz­kodásnál a földművesszövet­kezet közbe is lépett, s a napszámosoknak is juttatott a pénzből. A következő esz­tendőben együtt maradtak a rizstermelő csoport tagjai, s akkor már 40 hold földön Túri Sándomé elnökletével tszcg-t alakítottak. Két ök­rük is volt, vagy ahogy visz- szaemlékeznek, csak másfél, mert az egyik annyira ki­csi volt, hogy kibújt a já­romból. A hámot zsákból csinálták, s az ökörfogat alig könnyített a munkájukon, hiszen egy embernek az volt a feladata, hogy azokat ve­zesse. Negyvennyolc őszén már felszaporodott a szövetkezet. A kunmadarasi oldalon a Komáromi tanyán megala­kult a Rákosi Tszcs. Ezt ti­zenhatan alapították. A má­sik tszcs a Farkas Mihály volt. Az akkori honvédelmi miniszterről nevezték el, de első elnökét is Farkas Mi­hálynak hívták és sokan azt js hitték a faluban, hogy az elnökről kapta a nevét. Ezek a kis szövetkezetek nem so­káig működtek külön. Már csak azért sem, mert ahhoz hogy tagosítani tudjanak legalább 400 hold föld szövetkezeti birtoknak kel­lett lenni. Négyveukileucben rpár egyesült is a Farkas Mihály és a Rákosi Tszcs, s akkor a Micsurin nevet vette fel; ennek Kalla János lett az elnöke, s már ren­desen tgz-kent működött. Ezt megelőzően még negy­vennyolc őszén a Munkás— Paraszt Szövetség és a Ka- licz József elnökletével működő Hunyadi is egye­sült ez a Dózsa nevet véve tel. Elnöke Kiss Imre volt. 1950 őszén pedig mindezek egyesültek Vörös Október néven, de még akkor is csak 980 hold földjük volt összesen. A Vörös Október­nek is Kiss Imre lett az el­ső elnöke. Az első évek tulaj donkép­mondták szerdán, hogy csü­törtökön osszák ki. Az el­nök azt mondta, majd szom­baton. Erre pénteken meg­jelentek a begyűjtési hi­vatal emberei és lelakatol­ták a magtárakat. Akkor történt, hogy 60 kilogramm búzát., sőt rozsot kaptak csak egész évre a tagc/k. Incze József emlékszik rá, akkor otthon megreggeliztek, s estig, míg haza nem mentek semmit nem evett a család, mert nem volt mit vinni otthonról.. Fehér Gáborral is akkor történt meg aratás­kor, hogy egész nap csak pár kiflit evett, s mikor este be­ért az irodára, már elfogyott a kenyér, amit a tsz osz­tott a tagoknak. Fehér Gá­bor leült a küszöbre, s azt mondta, innen addig el nem megy, míg kenyeret nem vihet a családnak. Este 10 óra lett, mire a péktől még kerítettek egy kenyeret. A tagság kedve elment a termeléstől, s ez is magya­rázza, hogy 1953-ban a búza termésátlaga 4,7 mázsa volt, a kukorica 1952-ben 5 má­zsájával, 1955-ben pedig 2 mázsájával fizetett csak. Ettől kedve — 1952-től — állandósult a mérleghiány a Vörös Október Tsz-ben. No­ha 1956-ban már 6,5 ezer holdja volt a tsz-nek, az akkor belépő háromszázki­lencvenhat új tagból azon­ban kétszázharmineöt föld­nélküli volt, többségében tisztviselők, akik dolgozni sose jöttek. Nagyon hatrá­vetette a szövetkezet mű­ködését az is, bogy területe sokat cserélődött aszerint, hogy az altkori Bánhalmi Állami gazdaság hogyan ter­jeszkedett. A szövetkezet első főagro- nómusa 1951-ben Kristóf Béla volt, akit még nem fo­gadott szívesen a tagság, mondván, újra van botosis­pánunk. Ugyanebben az év­ben jelent meg a szövetkezet földjén az első kombájn is, amit ugyancsak ellenszenvvel fogadott a tagság, mert a tö- reket féltették tőle. így érte a szövetkezetét az ellenforra­dalom. Sokan kiléptek, a tsz területe lecsökkent 2 ezer holdra. Szétvitték a sok jó­szágot, a terményt, az adós­ság azonban maradt. A ki­tartó tagok helytállására jel­lemző, hogy a legvadabb el­lenforradalom idején is dol­az elnökséget. Ferencz Ottó főkönyvelőnek, Sarkadí Lász­ló főagronómusnak, Ökrös Pál fóállattenyésztőnek jött a szövetkezetbe. Itt volt már Andrási László szakmérnök, aki jelenleg a szövetkezet el­nökhelyettes főmezőgazdá­sza. A nincstelenségre jel­lemző, hogy nyolc hónapig egyetlen fillért nem kaptak a szövetkezeti tagok. A* új vezetők legelőször ahhoz lát­tak. átalakították a termelés- szerkezetet, s csak annyit Ígértek, aminek urai tudtak maradni. A szövetkezet gyen­geségére az is jellemző, hogy az egy holdra jutó gazdálko­dási eredmény mindössze 237 forint volt akkor. A mun­kaegység értéke 18 forint volt mindössze. A következő évben már 25 forint lett, s az évi személyenkénti átlag- jövedelem 7.5 ezer forintról 9,5 ezer forintra nőtt. Köz­ben 1964-ben a Vörös Októ­ber Tsz vezetői elvállalták az ugyancsak mérleshiánvos Táncsics Tsz vezetését is. Év végére az is rendbejött, s egyesült a két tsz. így ala­kult ki a mai Vörös Október szövetkezet 7,5 ezer holdas területen. A megszilárdulást az is se­gítette, hogy bár akkor még az országban kötelező terv­előírások szerint működtek a tsz-ek, ezt Kunhegyesen fel­oldották, s a Vörös Október Tsz vezetői adottságaiknak megfelelően alakíthatták a vetésszerkezetet. Megszüntet­ték az elaprózott nagy mun­kaigényes növénykultúrát. — Korábban. — 1955-ben oél­dáu! — 43 féle növényt ter­mesztett a tsz. .Tóval lecsök­kentették a növények szá­mát. felhagytak az akkor rá­fizetéses baromfineveléssel is, s ugyancsak csökkentet- r, ri'/sViilfiirát. Ettől kezdve szerényen, szépen feilődött a szövetke­zet. Évről évre haladt vala­mit. Amía 1961-ben a ter­melési érték 13.5 millió fo­rint volt évente, most 44.5 millió forint, Cs'>k 1965-től 34 százalékkal nőtt a nö­vénytermelés árbevétele. A szövetkezet árbevétele nediv 1961-től 69-ig 98 száz*“'éVo+ emelkedett. A hltelre«de-'é- sek során a Vörös Október Tsz is jelentős engedmény­ben részesült. Azóta oedig kisazdálkodta tartozásait, je­lenleg az összhitelállománya Arra számítva, hogy ebben az evben megkezdődnek a nagy építkezések. Ahogy a Vörös Októberben fogalmaz­zák, újjá teremtik a szövet­kezetei. S ezt arra értik, a debreceni Agrártudományi Egyetem üzemszervezési tan­széke compúter segítségével december 1-re elkészíti az ötéves fejlesztési tervek Ez a következőket tartalmazza: a tsz teljesen szakosítja nö­vénytermesztésék Mindössze öt növénykultúrával foglal­kozik. Elsősorban búzával Eddig átlagosan 1900 holdon termeltek búzát —- tavaly 17.1 mázsás átlagterméssel — most felemelik 2.5 ezer hold­ra. A gabona termesztése tel­jes egészében gépesítve van. Nagyot nő a kukorica ter­mésterülete 500 holdról 1200 holdra. Ezt tavaly 28 mázsás átlagterméssel takarította be a szövetkezet, g ebben az év­ben lényegében befejeződött gépesítése, a növényápolás vegyszerekkel történik, a be­takarítás kombájnokkal. Ma­rad a len- és a napraforgó 500—500 holdon. Ezek nö­vényápolása és betakarítá­sa is gépesített. Ahogy mond­ják az idén már nem igen kapállak a Vörös Október tagjai, a kaszát pedig már régebben elhagyták. Ezen túlmenően lucerna és vöröshere termelésével fog­lalkoznak, amelyeket úgy­szintén gépesítettek. Most vásárolt egyébként a szövet­kezet 600 ezer forintért Si­rokkó terményszárítót is, s megrendelte a nagyteljesít­ményű Kirovec traktort, — amely a munkagépekkel együtt másfél millió forintba kerül, teliesitménye viszont hat lánctalpaséval ér fel. A tsz gépállományának értéke tud kibocsátani évente. Jövő­re és 1972-ben épül fel a zárt rendszerű paneles új sertés­telep a géptelep mellett. A telep értéke több lesz, mint a szövetkezet jelenlegi va­gyona, hiszen csak az épüle­tek értéke 46 millió forintot képvisel, forgóalappal együtt 60 milliót jelent Modernsé­gére jellemző, hogy egy em­ber egymillió forintot képes termelni a telepen. Vezetője — amint számítják — állat­orvos lesz. E program meg­valósítása után fordul figyel­mük a szarvasmarhatenyész­tésre. Jelenleg 220 tehenük van. s a távlatokban négy­százasra fejlesztik a tehené­szetet. A juhállományt koráb­ban felszámolták, de jelen­tős mennyiségű — évente 100 ezer broyler csirkét értéke­sítenek. Korszerűsítik a szövetke­zet irányítását is. Már össze­vonták az üzemegységeket, s áttérnek az ágazati irányítás­ra. A növénytermesztési fő üzemágon belül lesz a búza, a kukorica ágazat Kettévá­lasztják az állattenyésztést, önálló üzemág lesz a sertés­telep, amely iparszerű terme­lésével 27 millió forintot ad majd évente. Önálló ágazat lesz a gépesítés, amelyet egy gépészmérnök irányít, — de mellette két technikus is dol­gozik. Éj ágazatként alakul meg az építészet, most ke­resnek építészmérnököt, — ugyancsak technikus segítői lesznek. Működik a három­tagú üzemgazdasági csoport, könyvelésük gépesített, auto­mata számoló- és könyvelő­gépek teszik lehetővé, hogy a hónap zárása után egy-két nappal már elemezni tudják gazdálkodásukat. A Tisza II. a második ütemben érinti a szövetkezetét, s a gyócsi ré­szen 2.5 ezer hold új öntöző­telep épülhet ezáltal. Jelen­leg 1800 holdat szokott ön­tözni évente a tsz. Mindent az emberért Olyan megújhódás előtt áll a Vörös Október szövetkezet, amelyre áz egykori alapítók gondolni se igen mertek. A szövetkezet Cs. Tóth János­né, Borbély Gábor, id. Incze József, ifj. Incze József, id. Dósa Károly, id. Oláh József, Pádár István, O. Tóth Ká­roly, Kun Miklós, Fehér Gá­bor, Jákó Gábor, id. Fehér Károly, Csörögi József, Orosz József, Ferenc József, Fodor Károly, Kalicz József, Tar Mihály, Szűcs Péter, Nagy Miklós tagokat tartja nyil­ván alapítókként, s az el­hunyt Kovács Sándort és id. Lovász Gábort. Igyekszik meg­becsülni óKet. A jubileumon jutalmat kaptak. A nyugdí­jas, járadékos öregeket ere­jéhez mérten segíti a tsz. — Évente Ingyen a nyugdíjas tagoknak 2 mázsa, a tagok özvegyeinek 1 mázsa kenyér- gabonát ad. Az öregek a ház­táji után semmiféle térítést nem fizetnek. Ezentúl még évente karácsonyi segélyt kap minden nyugdíjasuk. — UgyancsaK karácsonyra min­den gyerek — mintegy négy­százan — könyveket, játéko­kat kapnak a tsz-tőL Nagyban segítik a tanulást Amire alig van még példa, a szövetkezeti tagok felének szakképzettsége van. Készen van az üzemi orvosi rendelő, s a napokban meg Kezdődik az üzemorvosi rendelés a tsz- Den. önálló üzemi állator­vost három éve foglalkoztat a szövetkezet. Berekfürdőn a tsz szövetség épülő üdülő­jében egy szobának a költsé­geit viseli a Vörös Október. Az új műhely mellé 100 sze­mélyes zuhanyozót, fürdőt építenek. Két éven belül üzemi konyhát szeretnének létesíteni Az idén tervezték félmillió forintos lakásépítési alap megvalósítását, de a rossz esztendő miatt erre csak később kerül sor Tag­jaik építkezését most is öt­ven százalékos fuvarkedvez­ménnyel segítik. A szövetke­zet mikrobuszt vásárolt, még vesz egy húsz személyes autóbuszt, ezzel munkába hordja tagjait, s a hétvégi kirándulásokat biztosítja. Az országjárás napirenden van a szövetkezetben, s külföldre is mintegy hatvan tagjukat juttatták már el közköltsé­gen. A tsz tagja a kunsági hús­feldolgozó társulásnak, de majd a fafeldolgozó üzem lesz a tulajdonképpeni mel­léküzemáguk. Agrárproletárok, nincstelen szegény emberek alapították ezt a tsz-t. Többségében ta­nyai emberek. A száztíz ta­nyából hatvan sincs már meg. Űj utcarészeket építet­tek be a faluban a Vörös Október tagjai. Keserves utat jártak be a két évtized alatt. Most már rátaláltak a jó út­ra, s tagjai bizalommal néz­hetnek a jövőbe. (x) Az épülő gépműhely

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents