Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-15 / 242. szám

1970. október 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 ÖVODASOK (MTI foto — Keleti Éva felvétele — KS) Mennyibe is kerül egy fél­deci pálinka? „Talponálló”- ban négy forint egynéhány fillér, másodosztályú étterem­ben több mint hat forint, ze­nés presszóban majdnem egy tízes, a közlekedésrendészet­nél 700 és 1500 forint között mozog az ára. Mármint an­nak, aki a féldeci „bekapása” után vezet járművet. Ugye nagyon drága mulatság? Mégis milyen sokan vannak, akik ilyen gavallérosan fizet­nek egy-egy pohárka italért. Mért-bizony fizetni kell, még­hozzá sürgősen. Néhány hónappal ezelőtt lépett életbe az a rendelet, amely a szabálysértések — közöttük az ittas vezetés — büntetését megszigorította és gyorsított eljárást ír elő. A szenvedő alanyok már jól tudják, hogy mit jelent ez. Az elmúlt napokban egy tisza- földvári motorost „kaptak el” Szolnokon, mert kiderült, hogy indulás előtt egy pohár szíverősítőt is „tankolt”. Egy óra múlva már a szabály­sértési előadó előtt állt. A szíverősítő ezer forintjába ke­rült, s „borravalóként” né­hány hónapra a jogosítványát is bevonták. Alaposan meg­taksálják tehát az ittas veze­tést, de ha a következmé­nyekre gondolunk, feltétlenül jogos a szigor. Egyetlen sta­tisztikai adat: az 1970 első félévében a balesetet okozó járművezetők között 22,5 szá­zalékkal több volt az ittas vezető, mint 1969 első félévé­ben. De a statisztika helyett 223-as Warsawa eladó Lenin Mezőgazdasági Tsz Szolnok A PAPÍR ÉS IRODA­SZER NAGYKER. VÁLLALAT szolnoki lerakata OKTÓBER 26-TOL NOVEMBER 3-IG LELTÁROZIK, A leltározás ideje alatt az árukiadás szünetel. idézhetünk neveket is. Októ­ber 13-án tíz olyan gépjár­művezető került a megyei közlekedésrendészetre, akiket ittas vezetésen értek. Mikló­si József fegyverneki, Bagi János törökszentmiklósi, So- modi József fegyverneki, He- vér Henrik jászdózsai, Varga Imre karcagi, Telek István ti- szavárkonyi lakosok egy-egy pohár röviditalért, borért vagy sörért fizettek drága árat, s jogosítványukat is be­vonták 3—5 hónapra. Akinek pedig a jogosítvány a szak­mai papírja, az jól tudja, mit jelent kocsi nélkül maradni. Szigorú a büntetés, de jo­gos. Az előbb idézett statisz­tika is bizonyítja, hogy az it­tas vezetők okozzák a legtöbb balesetet. Érthetetlen viszont, hogy ennek ellenére milyen sokan vállalják a kockázatot — a pénzbüntetést, a jogo­sítványbevonást. 1970 első há­rom negyedévében a megyei közlekedésrendészet 128 alka­lommal indított szabálysértési eljárást, s ebből 75 esetben szeszesital fogyasztása miatt. A szolnoki járás területén ugyanezen idő alatt 340 gép- járművezetőt szondáztattak a rendőrök. Kilencvenhét sze­mélynél elszíneződött a szon­da — az „elkapottak” nem is tagadtak. Az ellenőrzött jár­művezetőknek közel egyhar- mada vezetett alkoholos ála- potban! Az ellenőrzésnek egyik új formája az, amikor a rendőrök munkakezdés ide­jén a telephelyen szondáztat- ják a gépkocsivezetőket. A jegyzőkönyvek sokaságában akad jónéhány amely azt bi­zonyítja, hogy pihenten, „szíverősítő” nélkül ülnek kocáira a dolgozók, de akad olyan hely is, mint a tisza- szentimrei Aranykalász Tsz, ahol a szondáztatott tizennégy gépkocsivezető közül heten voltak alkoholos állapotban a vezetés előtti percekben. Figyelemre méltó, hogy a reggeli ellenőrzések alkalmá­val „lebukottak” közel fele még az előző esti, éjszakai mámort viseli szervezetében. Legtöbbjük azt hiszi, hogy 6—8 órai alvás után már nyo­ma sincs az alkoholnak. Pe­dig néha még 10—12 óra is kevés a szervezet teljes pihe­néséhez. A szabálysértések gyorsí­tott és szigorított büntetése egyaránt védi a gyalogosok és gépjárművezetők életét. S ha ezekkel az intézkedésekkel motorosokat, autósokat riasz­tanak el az ittas vezetéstől, máris sokat tesznek a bizton­ságos közlekedésért. S előbb- utóbb mindenki rájön, hogy vezetés előtt még a négyfo- rintos féldeci is drága mulat­ság. E. Gy. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Vita a kötbér körül Házastársak kárigénye A gyermektartás mércéje 140 új szociális és egészségügyi létesítmény vasutasoknak A MÁV negyedik ötéves beruházási tervei a dieselí- tés, a vasútvillamosítás, a há­lózatkorszerűsítés nagysza­bású prbgramján kívül a vas­út szociális és egészségügyi hálózatának jelentős bővíté­sére is kiterjednek. Szociális és egészségügyi célokra a ne­gyedik ötéves tervidőszakban 530 millió forintot költenek, ebből 120 új szociális és 20 egészségügyi létesítményt építenek, illetve korszerűsíte­nek. Egész sor vasúti intézmény kap új öltözőt, mosdót, étter­met. Békéscsabán megkezd­ték annak a háromszintes épületnek az alapozását, amely 835 személyes öltöző— mosdóval, üzemorvosi rende­lővel, 1000 személyt ellátó konyhával és a hozzátartozó étteremmel javítja a vasuta­sok helyzetét. A debreceni vontatási fő­nökségnél jövőre kezdenek nagyszabású építkezést. 20 millió forintos költséggel 800 vasutasnak építenek öltözőt, mosdót, üzemi orvosi rende­lőt, 600 adagos konyhát és éttermet. A negyedik ötéves terv to­vábbi éveiben is kezdődik egy-egy fontos MÁV építke­zés. 1972-ben Komáromban és Tatabányán, 1973-ban a budapesti Ferencvárosi Pá­lyaudvaron kezdik alapozni az új szociális épületeket. A Ferencvárosi Pályaudvaron például 2000 személyt ellátó üzemi konyhát, 3 melegítő konyhát, 4 éttermet foglal majd magában az új épület. Ugyancsak 1973-ban kezdő­dik meg Miskolc-tiszai pá­lyaudvarán is az új öltöző— mosdó és az üzemi konyha építése. 1974-ben teljesül a székesfehérvári járműjavító dolgozóinak régi kívánsága: 9 millió forintos költséggel. 900 ember részére létesítenek öltöző—mosdó helyiségeket. ''*1. ■ . . A dánok és az alkohol Az alkoholizmus nemzeti csapássá válik Dániában. Az ország egy felnőtt lakosára jutó alkoholfogyasztás az év folyamán lo százalékkal emelkedett. Az ittas állapot­ban bekövetkezett sérülések és a túlzott alkoholfogyasztás okozta betegségek gyógyítá­sára fordított kiadások az el­múlt öt évben több, mint 2,5-szeresükre — 3 millió ko­ronáról 8 millió koronára _ e melkedtek. A törvényerőre emelt ne­gyedik ötéves terv oktatás­ügyi célkitűzéseiről tájékoz­tatták a Művelődésügyi Mi­nisztériumban Szőke Sán­dort, az MTI munkatársát. — A negyedik ötéves terv a kulturális ellátás terüle­tén fő célként a megnöve­kedett igények jobb kie­légítését és az intézmények további korszerűsítését je­lölte meg. Kiemelt és fon­tos feladat az óvodai és a gyermekvédelmi hálózat fejlesztése, az általános is­kolai, valamint a közép- és szakmunkásiskolái képzés ■feltételeinek javítása. A kulturális ágazat fejleszté­sét szolgáló előirányzatból, valamint a lakásépítési alapból — az új lakótelepek járulékos beruházásaként — több mint 10 milliárd fo­rint szolgálja a következő öt évben az oktatást, s ez az összeg csupán a beruhá­zásokra fordított milliárdo- kat jelenti. — A következő öt év­ben mintegy 60 ezerrel növekszik az óvodáskorú gyermekek száma. Jelen­leg 100 óvodáskorú gyerek A kötbér érvényesítésével kapcsolatban irányelvül szol­gáló törvényességi határozat hangzott el a Legfelsőbb Bí­róságon. Egy vidéki mezőgazdasági gépjavító vállalat szerződési­leg kötelezte magát, hogy megállapított határidőre, az egyik tsz részére, 3 millió 350 ezer forint költséggel 50 vagonos hűtő- gyümölcstá­rolót épít. Hathetes késede­lemmel megtörtént az át­adás, de 140 ezer forint érté­kű mennyiségi és minőségi hibát állapítottak meg. A javításra kitűzött határidőt a vállalat nem tartotta be, sőt arról értesítette a szö­vetkezetét, hogy „a hűtőház berendezése szétfagyott, nem helyezhető üzembe, a műszaki átadás további értesítésig elma­rad.” öt hónappal később az át­adásról újabb tárgyalások kezdődtek, s ennek során a tsz közölte a vállalattal: az üzembehelyezési késedelem­mel kapcsolatos kötbér és egyéb kárigényét fenntartja. Végül is majdnam 10 hónap múlva a létesítményt a szö­vetkezet átvehette, de már ezt megelőzően 267 ezer fo­rint kötbér megfizetéséért a vállalat ellen pert indított. A járásbíróság, majd a me­gyei bíróság a keresetet az­zal utasította el, hogy az igény érvényesítésével a szövetkezet elkésett. Törvé­nyességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét alsófokú ítéletet hatályon kívül he­lyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határo­zat hozatalára kötelezte. A törvényességi határozat indo­kolása a következőket fejtet­te ki: A kötbér esedékessé válik: 1. késedelem esetén, amikor a késés megszűnik, a- pótha­táridő lejár, vagy a kötbér eléri a legmagasabb mérté­ket; 2. hibás teljesítésnél a kifogás közlésével; 3. szer­ződésszegés esetén, amikor erről a másik fél tudomást szerez. Ebben az esetben az elévülési határidőt félbesza­kította a , vállalat közlése, hogy kártérítési és kötbér igényét fenntartja, amihez járul, hogy a tsz kötbérfize­tés iránti keresetét a hűtő­üzem végleges átadása előtt közül 53—54 részesülhet óvodai elhelyezésben. Az a feladat, hogy a gyer­meklétszám jelentős emel­kedése mellett is tartani tudjuk országosan a már el­ért színvonalat. — Az általános iskolai ta­nulók száma 1975-ig újabb 30—35 ezerrel csökken. Így a következő időszakban le­hetőség nyílik az oktató-ne­velő munka színvonalának további javítására; a szak- rendszerű oktatás bővítésé­vel, az osztályok átlagos létszámának csökkentésé­vel, a jobb személyi és tár­gyi feltételek mnegteremté- sével. A terv célkitűzései között szerepel a gyógypedagógiai munka feltételeinek javítá­sa is: a bentlakásos intézeti el­helyezés érdekében mint­egy 1300 új helyet létesí­tenek. A középfokú képzés kor­szerűsítése, szerkezeti át­alakításának folytatása, va­lamint a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulmányi segítése érdekében a ’közép­iskolák hálózata 350—400 több mint 2 hónappal előbb nyújtotta be, amikor tehát a vállalat még teljesítési kése­delemben volt. Egy tisztviselő házaspár autója, amelyet a férj veze­tett, összeütközött egy sza­bályosan szembe jövő gépko­csival. A karambol következ­tében a férj mellett ülő fele­ség oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy majdnem egy évig kórházban kezelték. Végülis munkaképessége két­harmadát elveszítette és rok­kant-állományba került. A baleset miatt a férjet súlyos testi sértést okozó gondatlan veszélyez­tetés miatt 9 hónapi fel­függesztett szabadságvesz­tésre ítélték. Az Állami Biztosító a kár megtérítését azzal az indoko­lással tagadta meg, hogy a feleség, mint házastárs, fér­jével együtt az autó üzem­bentartójának tekinthető és így a kötelező autóbiztosítás alapján kártérítést nem kö­vetelhet. Ilyen előzmények után az asszony pert indított férje ellen, amelyben 10 ezer fo­rintot és havi járadékot kö­vetelt. A férj pernyertessége érdekében az ügybe az Álla­mi Biztosító is beavatkozott. A Központi Kerületi Bíró­ság a keresetet elutasító íté­let indokolásában kimondta: a peres felek közötti házas­társi vagyonközösség állt fenn, ezért ilyen jellegű per férj—feleség között fogalmi­lag kizárt. Közös üzembentartók egy­mástól kártérítést nem kér­hetnek. Áz ítélet ellen emelt törvé­nyességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következő állás­pontot foglalta el: A házastársi vagyonközös­ség és az autó közös üzem- bentartása, továbbá az a kö­rülmény, hogy az autó for­galmi engedélyét az asszony nevére állították ki, nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a feleség kártérítési igénnyel léphessen fel férje, a kocsi másik üzembentartó­ja ellen, akinek vétkességét egyébként jogerős ítélet ál­lapította meg. Ugyanis a Pol­gári Törvénykönyv értelmé­ben, aki másnak jogellenesen tanteremmel, 250—270 mű­helyteremmel és 14—15 ezer diákotthoni hellyel bő­vül. A szakmunkástanuló képzés javítását szolgálja újabb 350—400 tanterem, 3500—4000 tanműhelyi mun­kahely, továbbá 7500—8000 kollégiumi hely. Lehetővé válik, hogy 1975- ben a középiskolai tanulók egynegyede már diákott­honban lakjék — ez az arány jelenleg 16—17 szá­zalékos. — A szakember szükség­let mind jobb kielégítésére a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán valame­lyest emelkedik az elsőéves hallgatók száma. Ugyanak­kor szerepel a tervben az egyetemek, főiskolák egy részének korszerűsítése, gép- és műszerellátottságá­nak javítása is. — A különböző szintű ta­nácsok most dolgoznak a tervek részletein, véglege­sítik az elképzeléseket. A helyi beruházások minden részletét tartalmazó ötéves tervük végleges programja a következő hónapokban kerül a végrehajtó bizottsá­gok elé. kárt okoz, azt megtéríteni köteles. E jogszabály alap­ján a férj kártérítési felelős­sége fennáll. Tévedett tehát a bíróság, amikor az asszony keresetét elutasította. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a kár­igény jogi alapját megállapí­totta, a kerületi bíróság íté­letét hatályon kívül helyezte és a bíróságot új eljárásra, illetve a kárösszeg megálla­pítására utasította. Egy tsz-tag házasságát a járásbíróság felbontotta és a férjet gyermektartás címén „mindenkori jövedelme 20 százalékának” megfizetésére kötelezte. ítéletét azzal in­dokolta, hogy az apa változó jövedelmű munkakörben dol­gozik és így a százalékos megállapítás a gyermek ér­dekében áll. A legfőbb ügyész törvényességi óvására a Leg­felsőbb Bíróság az ítéletet hatályon kívül helyezte. Megegyezés hiányában a gyermek és az anya fokozott bírói jogvédelem érdekében a gyermektartásdíj összegét» az apa, illetve a tartásra kö­telezett személy kereseti (jö­vedelmi, vagyoni) viszonyai alapján kell megállapítani — hangzik a határozat. Az illetőt legalább olyan összeg fizetésére kell köte­lezni, ami havi jövedelmé­nek 20 százalékát teszi ki. Ebben az esetben a járásbí­róság nem tisztázta az apa jövedelmét, nem kereste meg a munkáltatóiát, hanem elfo­gadta ^ a férfi bemondását. Ezenkívül a gyermektartás dijat határozott összegben és nem százalékszerűen kell megállapítani. HAJDÚ ENDRE A Kárpát­medence legmélyebb zsombolya A bódvaszilasi Alsóhegyen hazánkban szinte egyedülál­ló tudományos kutatások folynak a „természet titká­nak” megfejtésére A VITU- KI jósvafői kutató állomás­nak és a szlovákiai zsolnai hidrológiai vállalatnak szak­emberei a hegy fennsíkján — a magyar és csehszlovák országhatár két oldalán — több évig tartó munkával mintegy hetven aknaszerű,' függőleges barlangot vizsgál­tak meg; hogy azok milyen összefüggésben vannak a földalatti karsztvízrendsze­rekkel. Céljuk, hogy a zsom­bolyok segítségével megálla­pítsák, hol húzódik a hegy vízválasztó vonala és hogyan oszlanak meg a felszín alatti vízáramlatok a Torna és a bedvavölgyi források között. Ez mindkét félnek rendkí­vül fontos, hiszen az így ka­pott adatok támpontul szol­gálnak az ipartelepítéshez és a környék községeinek vízel­látásához. A szakemberek azonban arra is kíváncsiak voltak, hogy milyen mélyek lehet­nek ezek a függőleges bar­langok. Ennek megállapító - sára Szenthe István geoló­gus és kutatócsoportja vál­lalkozott. akik kétszáznyolc­van méterig ereszkedtek le az eddig nyolcvanhárom mé­ter mélységűnek ismert ve- csembüki zsombolyba. Bá­torságukkal a Kárpát-me­dence legmélyebb zsombolyát tárták feL — NEGYEDIK osztályosok klubja alakul jövő vasár­nap a szolnoki Tisza Antal úttörőházban. Negyven pajtás szórakoztató program közben ismerkedik a klubélettel. Ké­sőbb mint klubvezetők, ma­guk is szervezhetnek úttörő összejöveteleket iskolájukban. Napirenden az oktatásügy negyedik ötéves terve Több mint 10 miUiárdot fordítanak beruházásokra Szükséges szigor

Next

/
Thumbnails
Contents