Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-14 / 241. szám

1970. október 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A termelőszövetkezetek a háztáji gazdaságok együttműködése Á HEB vizsgálat tapasztalatai és A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta a ter­melőszövetkezetek és a háztá­ji gazdasági együttműködését. A vizsgálatba bekapcsolódtak a járási és városi NEB-ek. A népi ellenőrök megyénk 43 gazdaságában szereztek ta­pasztalatokat és felhasználták a KSH statisztikai adatait is az értékelés összeállításához. A gazdaságirányítási rend­szer reformja nagyobb lehe­tőségeket teremtett a háztáji árutermelés fellendítésére. Er­re számtalan jogszabály is született. Sajnos, ezeket a jogszabályokat a szövetkezeti tagok nagyrésze nem vagy csak alig ismeri. A háztáji gazdaság meghatározott ke­reteit a vizsgált tsz-ek közül csak négy helyen rögzítették az alapszabályban. (Háztáji­ban tartható állatálomány- létszáma, kedvezményes ta­karmány, legelőjuttatás, fu­var.) A tsz-vezetőségek keveset tesznek a háztáji gazdálkodás fellendítéséért. Olyan gazda­ság Is akadt — tiszabői Pe­tőfi Tsz — ahol egyszer sem tűzték ezt a vezetőségi ülés napirendjére. Csak az öregeknek kell ? A vizsgálat részletesen ki­tért a háztáji gazdálkodás visszaesésének okaira. Megál­lapította, hogy elsősorban az öregek — nyugdíj, járadék kiegészítés miatt — tartanak jószágot. Kisújszálláson pél­dául az 50—60 év közöttiek 98,1 százaléka, a 60—70 kö­zöttiek 66,1 százaléka, a fia­taloknak viszont csak fele. A visszaesés a jobb élet- és munkakörülményekkel is ma­gyarázható. Jelentősen emel­kedett a közösből származó jövedelem összege. Közreját­szik az urbanizáció is, egyre nagyobb arányban költöznek be a tanyáról a faluba, város­ba és hagynak fel a háztáji gazdálkodással. A tsz-ek és a háztáji gazda­ságok együttműködése a fel­vásárlásban jelentősen fejlő­dött. A háztáji gazdaságok termékeit — főként sertést, vágómarhát — a közös útján értékesítik. A legtöbb helyen fele-fele arányban osztoznak a nagyüzemi feláron, ez a módszer tehát mindkét fél számára előnyös. Olyan tsz- ek is akadnak azonban, me­lyekben a teljes felárat visz- szatartják az állategészség­ügyi kiadások fedezésére. A hízott sertésnél jelentős a sza­badpiaci értékesítés is. Pozitív példaként említhe­tő, hogy a tiszaföldvári tsz- ek kedvezményes fizetési fel­tételek mellett adnak tagjaik­nak süldőt hízó alapanyag­ként. Sok helyen 100—600 négyszögöl lucerna, vöröshere területet kapnak a háztáji ál­lattartók térítés ellenében, vagy anélkül. Trágyáért cse­rébe alomszalmát adnak. Az abrak is elegendő, mert vá­sárolni is lehet, de megoldat­lan a silótakarmány juttatás. Kukorica monokultúrában A háztáji föld juttatását az alapszabályok rögzítik, a vég­zett munka arányában. A vizsgálat szerint ennek 90 szá­zalékán kukoricát, 10 százalé­kán burgonyát termelnek. A kukorica monokulturális nö­vény a háztájiban. A háztáji földek minősége szinte min­denütt jobb az átlagosnál. Az árvizes tsz-ekben a háztáji föld 50 százalékát mentetlen területen adták ki. Az idén ezen semmit sem tudtak ter­melni. A megye termőterületének 0,27 százaléka — 1813 kát. hold — a háztáji szőlő, gyü­mölcsös terület. De ezek nagy része elöregedett, telepítést, felújítást csak egy-két helyen végeztek. Jászberény körzeté­ben — sajnos másutt is — elhanyagolják a szőlő-gyü­mölcs kezelését, emiatt gya­kori a gomba, pajzstetű és monilia fertőzés. Hiba, hogy veteményes föl­det alig adnak — a kertész­kedő tsz-ek kivételével — háztájiba. Pedig sokat segít­hetnének a zöldségfélék ter­melésével a helyi ellátásban. A NEB vizsgálata ezt külön hangsúlyozta és felhívta erre az illetékesek figyelmét. Po­zitív vonás, hogy a Jászság­ban terjed a fóliás rendszerű kertészeti termelés. A háztáji bizottságok formálisan működnek A vizsgálat tapasztalatai szerint a háztáji bizottságok a legtöbb helyen spontánul tevékenykednek. Munkájuk „kimerül” a háztáji föld ki­mérésében. A nagykunsági tsz szövetség tanfolyamot is szer­vezett a bizottságok elnökei részére. Sajnos, a gyakorlat­ban ezt alig hasznosítják. Az abádszalóki Lenin Tsz- ben viszont jól működik a háztáji bizottság. Megszerve­zi a háztájiban termelt áru értékesítését, gondoskodik a tenyész- és hízó alapanyag­ról, takarmányról. A megyé­ben talán csak itt állítottak be függetlenített mezőgaz­dászt a háztáji gazdaságok segítésére. Erre kevés gazda­ság képes, de arra igen, hogy megszervezze a szaktanács- adást és több szakmai taná­csot, gyakorlati segítséget ad­jon a tagjainak. Közgyűléseken alig-alig is­mertetik a háztáji gazdaságok fejlesztésére vonatkozó jog­szabályokat. A vezetőségek keveset tettek a termelés fo­kozása érdekében. Nem is­merik, két hely kivételével — Abádszalók, Vezseny-Tiszaje- nő — nem alkalmazzák azt a jogszabályt, mely szerint munkanapot lehet jóváírni a háztáji állatgondozás, illetve az értékesített sertések, szarvasmarhák után. Pedig ez is segítene a háztáji áruter­melés fejlesztésében és nagy segítség lenne az idős tagok­nak. Könnyebben lehetne tel­jesíteni az alapszabályban előírt munkanapokat. közös es háztáji szerves egysége A vizsgálat szerint 1968— 1970. között a közös és ház­táji állatállomány a baromfi kivételével számszerűen csök­kent. A háztáji állattartásban fontos szerepe van a közös­ből származó takarmányjutta­tásnak. Épp ezért, a közös és háztáji állatállomány szer­ves egységet képez. A vizsgálat részletesen elemzi az állattenyésztés, tar­tás gyakorlati tapasztalatait. A tenyésztői munka a háztá­jiban alacsonyszíntű, az állo­mány összetétele heterogén. A tartási körülmények sok he­lyen nem megfelelőek. Az ólak, istállók felújítására az OTP hitelt folyósít, de ezt kevesen veszik igénybe. Rend­kívül rossz a kisgép, kéziszer­szám és alkatrészellátás. En­nek megjavításához a megyei NEB — a KNEB útján — az illetékes szakminisztérium se­gítségét kérte. A megjelent kormányhatá­rozatok, rendeletek ösztönöz­nek a háztáji állattartás, áru­termelés fokozására. Ezek ha­tásaként az állatforgalmi és húsipari vállalat 1968-ban 541, ez év augusztus 31-ig 1374 üszőt és a tavalyi 1200 ko­ca helyett az idén 2864 ko­cát helyezett ki a háztáji gaz­daságokba. Ez év március 31-i statisztika kimutatja: a ház­tájiban 327-tel több a koca az előző évihez viszonyítva. Hi­ba azonban, e tenyészállatok minősége esetenként nem megfelelő. A követelmények betartására sokkal nagyobb gondot kellene fordítani a forgalmazó vállalatnak. A NEB vizsgálata pozitívan szól az ÁFÉSZ-ek szerepéről a háztáji árutermelésben. Sokoldalú tevékenységükkel — szaktanácsadás, kölcsönzés, felvásárlás — helyes irány­ban befolyásolják a termelé­si kedvet. Gondot okoz, hogy a kisújszállási ÁFÉSZ nem foglalkozik a naposbaromfi forgalmazásával. Nem oldotta meg a facsemete árusítását és az esetenkénti tojás dömping miatt nem szerződik a ház­táji gazdaságokkal. A megyei NEB felhívta a MÉSZÖV fi­gyelmét: a jövőben hatható­sabb segítséget adjanak a szövetkezetek a háztáji áru­termelés fellendítéséhez. Büntető szankciók A vizsgálat foglalkozott az adózási rendszer hatásával is. Megállapították: a háztáji föld megmunkálásának díját a tsz-ek felszámolják tagjaik­nak. A vizsgált tsz-ekben egy kát. hold művelésének össze­ge 300—400 forint között mozgott. A PM szerint ehhez legalább 500—700 forint szük­séges. A revíziók során a két összeg közti különbséget hiányzó adóalapnak veszik, felszámolják utána a jövede­lemadót, sőt a bírságot is. Mivel fontos népgazdasági ér­dek fűződik a háztájihoz, a NEB szerint nem szerencsés eljárás a büntető szankciók alkalmazása, mert, ezek ne­gatív hatást váltanak ki. Épp ezért a KNEB útján javasol­ja a PM-nek, vizsgálja felül e gyakorlatot és tegyen in­tézkedést ezek megváltozta­tására. A megyei NEB végül több határozatot hozott a háztáji gazdálkodás fellendítése ér­dekében, melyeket az illeté­kes szerveknek tudomására hozta. — m. 1. — Nagy gondok egy kis telep körül Tavaly ősszel „mini” gáz­cseretelepet létesített a TIGÄZ Tiszaörsön, az ott la­kók nagy örömére. Ennek hatására ez év januárjában már több mint háromszáz gáztűzhely talált gazdára a községben. És ekkor kezdőd­tek a bonyodalmak... Bakos Lászlóné, a gázlera­kat megbízott kezelője jelez­te a TIGÁZ központjának, hogy bővíteni kellene a pa­lackcsere lehetőségeket. A mini-telep valóban mininek bizonyult a háromszáz fo­gyasztó igényéhez képest. — Ekkor' engedélyt kértek a bővítésre. Ezt meg is kap­ták. A hozzávaló anyagiakat gyűjtésből teremtették elő és készítettek egy — újabb 20 palackot befogadó — tá­rolóketrecet. A negyven cserepalack el­lenére is egyre gyakoribb -olt a kép: amikor a gázt kiszállító kocsi érkezését sej­tették, már kora reggel tu­catnyi ember tolongott Ba­kosék portája előtt. De pon­tosan még soha senki sem tudta, hogy melyik napon és mikor érkezik a szállítmány. A tanácselnök a levelek tu­catját írta a TIGÁZ-hoz. — megoldást, zökkenőmentes ellátást sürgetve. Gáz azonban csak egy-két hétig volt ezután is. Megint elakadt a szállítás, s minden kezdődött élőiről. A napokban a tiszaörsi ta­nácsnak ezt írta a TIGÁZ: „...üzemegységünk a mini-te­lepen eddig érvényben lévő 4 óra eszmei munkaidő he­lyett, több szempontból cél­szerűnek tartja a kötött mun­kaidőt. Ezért kérjük, hogy a lakosság igényeinek megfe­lelően a gázcsere naponkén­ti időpontját meghatározni szíveskedjenek.” A tanácselnök erre a le­vélre azt válaszolta: szük­ségtelen a kötött munkaidő, mert nincs értelme. Előbb a rendszeres szállításokat kell megszervezni. Válasz azóta sincs, s gáz is csak igen rit­kán. Megkerestük a gázszolgál­tató illetékeseit, akik azt vá­laszolták kérdésünkre: nem mondanak megnyugtatót, — mert maguk sem tudják, — hogy miként fogják megol­dani a szállításokat a jövő­ben. Elsorolták rendre az aggályaikat, de megoldásról nem beszéltek. Ezek után mi sem tudunk mást mondani a tiszaörsieknek, mint azt: jó, ha nem adják el a régi tűzhelyeket, mert még hasz­nukat vehetik! — EGRI — Külföldön történt családi események itthoni anyakönyvezése A külföldön történt szüle­tés, házasságkötés, vagy ha­láleset itthoni anyakönyvezé­sével kapcsolatos eljárásról intézkedett a Fővárosi Ta­nács Igazgatási Főosztálya. A születés hazai anyaköny­vezése esetén például, ha a gyermek házasságból szüle­tettnek tekintendő, a gyer­mek születési anyakönyvi ki­vonatán kívül a szülők há­zassági anyakönyvi kivonatát is — illetve Magyarországon kötött házasság esetén a szü­lők házassági anyakönyvi má­solatát — csatolni kell. Ha a kiskorú gyermek egyik szü­lője szovjet, bolgár, lengyel, csehszlovák, vagy NDK-beli állampolgár, akkor a születés hazai anyakönyvezés előtt — a vonatkozó állampolgársági egyezmények alapján — kü­lön vizsgálják, hogy a gyer­mek magyar állampolgár-e. Ha az egyik házastárs ket­tős állampolgár, vagy feltéte­lezhető a kettős állampolgár­sága és családi állapotát te­kintve az itthon anyaköny­vezni kért házasság megköté­se előtt elvált volt, akkor SZERELMESEK (MTI foto — Barna István felv. — KS) megvizsgálják, hogy házassá­gát mikor, milyen bíróság bontotta fel. Ha nem ma­gyar bíróság bontotta fel, a házasság hazai anyakönyve­zése csak akkor lehetséges, ha a válást magyar bíróság jogerős ítéletével igazolják. Aki külföldi állampolgár­ral 1953. január 1. és 1957. október 1. között kötött há­zassága hazai anyakönyvezé­sét kéri, annak — a lehető­séghez képest — igazolni kell, hogy a házassághoz a Népköztársaság Elnöki Taná­csától az engedélyt megkapta. Aki haláleset hazai anya­könyvezését kéri, annak a külföldi halotti anyakönyvi kivonaton (okiraton) és an­nak hiteles magyar fordítá­sán kívül lehetőleg csatolnia kell — az elhunyt magyar állampolgárságának igazolá­sára — az illető személyi iga­zolványát. Ha erre nincs mód, a lakónyilvántartó könyv ve­zetőjének az igazolása szük­séges arról, hogy az elhunyt­nak milyen sorozat és sor­számú személyi igazolványa volt, s csatolni kell az elhalt születési — ha pedig nős, il­letve férjezett volt, a házas­sági — anyakönyvi kivonatát is. Új filmek A Pannónia Filmstúdióban elkészült Dargay Attila „A farkas és a gida” című epi­zódja, a La Fontaine soro­zatból. Nepp József új alko­tásának címe; Yetti dala. Nemsokára a filmszínházakba kerül Macskássy Gyula „Jó ember”-e, Kovásznai György „Fény és árnyék”-ja, Vajda Béla „Feleslegképzés”-e, va­lamint Gémes József: „Teme­tés” című alkotása. Imre István új filmjének címe: „Strux úr karriert csinál”. Macskássy Gyula „Segítség” és „öngyilkosok”, Nepp Jó­zsef „Ezért”, Ternovszki Béla „Edzésmódszerek” címmel forgatja egy-egy új alkotását. Bűnös ragaszkodás (Tudósítónktól) A szülői munkaközössé? összejövetel csendesnek ir dúlt. Az igazgató ismerteti az elmúlt tanév eredményei Boldogan újságolta; az iskc Iából hat tanuló az országé tanulmányi és sportversenye, döntőjéig is eljutott. Kontrasztként hozzáfűzte az ezer diák közül sajno; negyvenhárom osztályismét lő, s ennek 60 százaléka ta­nyasi. Ekkor már robbant a bom­ba. Egymást érték a felszóla­lók. Minek a szép tanyasi kol­légium? Tenni kell valamit! Hogyan segíthet a szülői munkaközösség, a tanács? Lehet, hogy egy tanyasi gye­rek nem kollégista? A válasz egyértelmű volt: sajnos lehet, a kollégiumi tagság önkéntes. Az intézet ma is bírna fogadni tanuló­kat, ha azok jönnének. Ad­ják is őket a szülők, tízéves korig. Pedig ez az épület a felső tagozatosaknak épült, mivel az alsó osztályú tanya­si iskolák még ma is működ­nek. A szülők 9—10 éves ko­rig járatják a gyerekeket kol­légiumba, utána már nem „kifizetődő”. Ugyan miért? Annyira sok az a 70—140 fo­rint havi hozzájárulás, me­lyet a teljes ellátásért, fűté­sért, világításért fizetnek ? Tényleg rászorulnak a tanya­si szülők a gyerekemberek munkájára? Korántsem. A legtöbb ta­nyán tehenek, malacok, ren­geteg apröjószág. Ez nem hi­ányra, hanem inkább jómód­ra vall. Az édesanyák otthon élnek, de a túlzott állattar­tás a tizenéves gyerek keze munkáját is igényli. így a gyerek 2—6 kilomé­tert gyalogol reggelente, fi­gyel az órán (ha bír), majd hazagyalogol, otthon segít, a „többi” idő a tanulásé. Gya­korlatilag semmi. S ez na­ponta ismétlődik: vízben és hóban, sárban és ködben szeptembertől júniusig. Oly­kor—olykor egy kis hiányzás is „bővíti” a hiányt: Eddig a kép. Mit lehet el­lene tenni? Egyelőre keveset. Meggyőzni a szülőket arról, hogy nem a gyerek van ér­tük, ők a gyerekért, s a ko­rai gyermekmunkát egy éle­ten át siratja á többször is­mételt tanyasi. örvendetes, hogy a jól fel­szerelt tanyai kollégiumban közel száz gyerek rendezett körülmények között tanul­hat. Magnetofon, televízió, rádió, szakfelügyelet segít nekik. De még mindig jelentős azoknak a száma, akik na­ponta hosszú kilométereket tesznek az iskolába, majd ■ vissza a kihalásra ítélt pet­róleumlámpához és tanvasi életformához. Számuk évről évre csökken, de azért nem ártana ezt az irányzatot siet­tetni. Ha kell, szigorúbban! Vajon még hány száz meg száz tanyasi gyerek vág a szürkülő hajnalban az isko­lának? Hány tehetséges ta­nyasi gyerek viszi haza sírva bizonyítványát: anyu meg­buktam. Pedig tulajdonképpen nem is ő bukott meg. D. SZABÖ MIKLÓS Gondoskodás az öregekről Egy betörő, aki Glasgow- ban teljesen kirabolta Wil­liam Snilder rendőrezredes villáját, borítékot hagyott az ezredes asztalán két öt­fontos bankjeggyel és egy cédulával, amelyen ez állt: „Eleget teszek rendőrségünk felhívásának, hogy ne hagy­juk támogatás nélkül az öregeket.” Beteg hippik A frankfurti egyetemi kli­nikán rövid idő alatt kilenc új vírus-hepatitis (fertőző májgyulladás) esetet állapí­tottak meg a fiatal hippik­nél. A vizsgálatokból kiderült, hogy a betegek olyan in­jekcióstűkkel fecskendezték magukba a kábítószert, amelyet megelőzően vírus- hordozók használtak. Ameri­kai orvosok már hosszabb idő óta tapasztalják a máj- gyulladások szaporodását kábítószer élvező fiataloknál;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents