Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-14 / 241. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXI. cvf. 241. sz. 1970. október 14. szerda. A szocialista közgondolkozásról A pártunk X. kongresszusára való készülődés ” napjaiban a politikai és a gazdasági fejlődés elemzése közben gyakran esik szó belső fejlődésünkről, népünk gondolat- és érzésvilágának változásairól, gazdagodásáról is. Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy mind az eredmények, mind a tennivalók megítélésében a bátor, bizakodó, felelősségteljes hang, a szocializmust építő, s szocialista módon gondolkodó ember hangja. Városon és falun szinte napról napra nő azoknak a száma, akik jó közösségekben élnek, méltón és nagy felelősséggel képviselik közösségünket. Gyarapszik azok száma, akik a kisebb közösség ügyes-bajos dolgait intézvén, éretté váltak a nagyobb közösség, nagyobb felelősségének hordozására is. Akik már a hazát, s a népet látják maguk előtt, amikor cselekszenek, tetteiket a kitágult látóhatár nagyobb követelményeihez szabják. Jó dolog, hogy ez így van, de az már kevésbé volna jó, ha az eddigi eredményekkel megelégednénk. Pártunk különösen jól látja, hogy a jövő nagy feladatainak végrehajtása megköveteli az emberek tudatának még hathatósabb formálását, a szocialista közgondolkodás kiteljesítését. A X. kongresszus irányelveiben jelentős hangsúllyal szerepel a követelmény: „a szocializmus teljes felépítésének egyik fő feltétele a magas eszmei és erkölcsi színvonalú szocialista közgondolkodás, a szocialista embertípus kialakítása. Az önző kispolgári életszemlélettel, magatartással szemben erősítenünk kell azt a meggyőződést, hogy az egyén csak a társadalommal együtt boldogulhat.” Az irányelveknek ez a bekezdése tehát világosan megjelöli a tennivalókat, de arra is rámutat, hogy akadnak még szép számmal olyanok, akik kilógnak a sorból, akik nem a közös úton keresik a boldogulást. Ezek az emberek vagy nem értik, miről van szó nálunk, vagy nem is nagyon akarják megérteni. Talán úgy vélik, nekik úgy jobb, ha a maguk útját járják és az egyéni boldogulásban lelik meg életük célját és értelmét. Ezek az emberek hangoztatják leghangosabban, hogy valamit valamiért. De még ezt az alkut sem állják. Ök a semmiért akarják a valamit. W an sajnos jónéhány olyan ember is; aki ” megérti miről van szó, külsőleg nagyon is közösségi embernek mutatja és szavakban is annak vallja magát. — De megszállta a gyűjtögetés, a harácsolás ördöge és szenvedélyében nemhogy segítene másokon, inkább mindent magának próbál megszerezni. Sok szó esett már a fridzsider-szocializmusról. Vagyis arról a jelenségről, hogy gyarapodásunk növekvő lehetőségei jó- néhány ember figyelmét elterelték a közösen vállalt feladatokról, s mindinkább a szerzésre, az egyéni gyarapításra irányították azt. Nem az itt a baj, hogy valaki fridzsidert, gépkocsit, vagy víkendházat akar, hiszen ezek mind azért vannak, hogy az ember életét kellemesebbé, jobbá tegyék. Bár már ott tartanánk, hogy mindezek megszerzése minél több dolgozó embernek sikerüljön. A baj ott kezdődik, amikor a gyűjtés, a harácsolás, az anyagiasság szenvedélye kezdi elnyomni a társadalommal szemben váUalt kötelesség- és felelősségérzetet. Amikor a közösen megálmodott cél szép látóFő feladat a nevelésközpontúság megvalósítása Törökszentmiklóson a IV. Kulturális Napok keretében tegnap pedagógiai tanácskozást tartottak a Bercsényi Miklós Gimnáziumban. A tanácskozásom — amelyen több mint háromszázan vettek részt — a szeptember 28—30. között tartott V. nevelésügyi kongresszus gondolatairól és nevelésügyünk feladatairól hangzott el előadás. Karakas Sándor a Pedagógus Szakszervezet városi bizottságának titkára elnöki megnyitójában hangsúlyozta: egyik fő feladat, hogy az iskolákban az oktatás központúságot a nevelésközpontúságnak kell felváltani. Ennek megvalósításához — a megnövekedett oktatási és nevelési igények miatt — az egész társadalom segítsége szükséges. Ezután dr. Simon Gyula, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkára tartott előadást az V. nevelésügyi kongresszuson elhangzottakról. Mint elmondotta, a kongresszuson öt téma került megvitatásra. A gazdasági — társadalmi és Az árvíz okozta viszontagságok utáni felocsúdás napjaiban kezdeményezte „Dolgozz hibátlanul” — jelszóval a versenyt a Március 8. brigád, amelynek Tóth Pálné a vezetője. Az ő felhívásukhoz csatlakozott a Szemjonov kapitányról elnevezett szocialista brigád Barcsi Gyuláné vezetésével. A Szolnoki Vörös Csillag Ruházati Ktsz-ben ez a két kollektíva tekinthető a kongresszusi verseny elindítójának. Mint Serley Vincéné statisztikus elmondta, a felhívást követő három hónap tudományos — technikai fejlődésnek az iskolai nevelésre és oktatásra kiható fő tényezői között első helyen szerepel a pedagógusok növekvő felelőssége. A fejlődés azonban nemcsak a pedagógusokra, hanem mindenkire — családra, munkahelyekre, KISZ-re — fokozott felelősséget ró. Vagyis a nevelési feladatok megoldásához, a nevelési tényezők együttműködésére van szükség. Ebből a szempontból került előtérbe az iskola megváltozott funkciójának, a didaktika fejlesztésének problémája. Időszerű feladat a tantervi túlterheltség megszüntetése, amelynek elérése — amellett, hogy a tanulók megfelelő alapműveltséget szerezzenek — csak az eredményesebb nevelőmunka megszervezésével lehetséges. Az iskola feladata tulajdonképpen az alapozás, az önoktatásra, önképzésre való nevelés. A megnövekedett körülményekhez elengedhetetlenül szükséges a korszerű nevelőalatt mindkét brigád 92,5 százalékos minőségi teljesítményt nyújtott. A kezdeményezésük nyomán másütt is bontakozó versenyt a pártszervezet megbízásából Eresei János szervezi, s főként a jó minőséggel kapcsolatosak a kongresszusi felajánlások. így a Hosszúáru II. csoport — Szűcs Lajos vezetésével — arra vállalkozott, hogy az anyaghibás áru kivételével számított termékeinek 99 százalékát I. osztályú minőségben állítja elő. képzés és az, hogy a pedagógusok hivatásnak tekintsék munkájukat. Ehhez azonban szükség van a nevelők társadalmi tekintélyének növelésére és a megfelelő anyagi — erkölcsi megbecsülésre. A pedagógia fejlesztésénél nemcsak a nevelési gyakorlat tapasztalataira, hanem a tudományos kutatások eredményeire is támaszkodni kell. Szükségessé vált a közoktatási irányítás korszerűsítése is. Az irányítás feladata, hogy segítse az iskolareform megvalósítását, adjon a jövőre vonatkozóan áttekintést, mozgósítsa a pedagógusokat az újabb követelmények teljesítésére. Keltsen széleskörben érdeklődést a nevelésügy iránt, adjon átfogó szempontokat a pártnak és a művelődés- ügyi szerveknek az őket illető döntések meghozatalánál. Az előadást szekció ülések követték, majd dr. Simon Gyula összefoglalójával ért véget az egésznapos tanácskozás. Z. A. A Bakos László vezette Hosszúáru I. csoport dolgozói az 1200 Milano, begom- bolható, szőrmebéléses minőségi ballonkabát gyártásával kapcsolatban tettek felajánlást. Eszerint a minőségi követelmények 98 százalékos teljesítése mellett, jó munkaidő-kihasználással e hónap 23-ig előállítják ezt a meny- nyiséget. A szabászattal egyetértésben vállalták, hogy az említett minőséget az anyaghiba kiküszöbölésével érik el, a munkahibát pedig a MEO-val együtt felfedik és azonnal kijavítják. „Fegyver- barátság44 hadgyakorlat az JNDK-ban A Német Demokratikus Köztársaság területén folyó ..Fegyverbarátság” fedő-nevű hadgyakorlat során kedden megkezdték tevékenységüket az egyes haderönemek és fegyvernemek. Ezen a napon a „hadszíntér” keleti térségében kemény találkozóharcot vívtak egymással a szembenálló felek. A szárazföldi csapatok egységei és magasabb egységei mindenekelőtt a kezdeményezés magukhoz ragadásáért, a további sikerek feltételeinek megteremtéséért harcoltaK a találkozó-ütközetben. Ebben a hadműveletben a törzsek, Valamint a szovjet hadsereg, a lengyel néphadsereg és a német nemzeti néphadsereg csapatai vettek részt. A gyakorlatnak e mozzanatában különösen fontos szerepet játszott a törzsek tisztjeinek operatív harcászati felkészültsége és a csapatok harc- készültségének magas foka. Az „ütközet” során a legkorszerűbb harci eszközöket vetették be, amelyek között igen nagy számban voltak harckocsik, gyorsan mozgó páncélozott harcjárművek. — Hídvető és aknataposó harckocsik is közreműködtek. A gyakorlat keddi napján, lehet mondani „slágerként.” rendkívül korszerű harci eszközöket mutattak be a lengyel néphadsereg katonái a különböző átkelőhelyeken, útcsomópon toknál létesített műszaki zárak leküzdésében. Ugancsak szerepeltek a keddi mozzanatokban az NDK területvédelmi erői. — a munkásőrség és a népi rendőrség osztagai — amelyek feladatukat, egy „ellenséges” légideszant felszámolását a nemzeti néphadsereg és a többi testvéri hadsereg csapataival szorosan együttműködve hajtották végre. Néphadseregünk alakulatai felkészültek a részükre kijelölt feladatok teljesítésére. Versenyben a jó minőségért A Március 8 brigád felhívása visszhangra talált mását kezdik elhomályosítani az egyéni kis célok csalfa képei. Amikor a magánérdek szembefordítja az embert a közösség érdekeivel, az önzéstől megszállott ember a társadalmi tulajdont dézsmálva, vagy összeköttetések, kapcsolatok útján sem restell jogtalan anyagi előnyökhöz jutni. — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — [ Az anyagiasság, a harácsolás, a jogtalan előnyök hajszolása az önzésből fakad. Márpedig az önzés közösségi életünk egyik legnagyobb ellensége. Az önző embertől hogyan lehetne közös erőfeszítéseket várni, hiszen mindent magának akar és mindenáron akarja. Sajnos, sok, egyébként jól dolgozó, a szocializmust magáénak valló embert is hatalmába kerítette ez a szenvedély. Márpedig a vele kötött alku kizárja az őszinteséget. S ez a kettősség pedig bevallott, vagy be nem vallott cinizmust takar, és cinizmust szül. Mit szóljon az áldozatosan helytálló, dolgozó többség, ha azt látja, hogy jobban boldogul, aki külön utakon jár? Könnyen felvetődik a közösségért élő emberekben is a kérdés: Érdemes így élni? Vajon nem az jár jobban, nem annak van igaza, aki a „kaparj kurta, neked is lesz” elve alapján éli világát, a szocializmust építő társadalomban is? k| eglehet, hogy az önző, harácsoló ember pillanatnyilag jobban jár, mint az, aki a közös boldogulás útját választotta, de pillanatnyi boldogulása könnyen múló, csak látszat. Az ilyen fajta boldogulás ugyanis ellenkezik céljainkkal, politikánkkal. Márpedig ennek a politikának éppen az a sajátossága, hogy meg tudja különböztetni a jót a rossztól. És van ereje hozzá, hogy érvényt szerezzen a jónak. KÉKESDI GYULA A szocialista akadémiák főtitkárainak munkaértekezlete A szocialista országok akadémiáinak képviselői a múlt ősszel Budapesten tartott értekezletükön a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére úgy határoztak, hogy a két évenként megismétlődő értekezletek közötti időben rendszeresen ösz- szehívják a főtitkárok munkaértekezleteit. Ezeknek a találkozóknak célja a felmerült időszerű kérdések megvitatása, az álláspontok egyeztetése. Első ízben hazánkban kerül sor a főtitkárok munka- értekezletére. A szerdán kezdődő tanácskozáson tíz szocialista ország: Bulgária, Csehszlovákia, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Kuba, Lengyelország, Magyarország, a Mongol Nép- köztársaság, a Német DeZáróaktus a Kata]in-teremben (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) mokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió tudományos akadémiáinak főtitkárai vesznek részt. A megbeszélésen megtárgyalják az akadémiák közötti többoldalú együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit és módozatait. Felhívás az őszi mezőgazdasági munkák meggyorsítására A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa felhívással fordult a közös gazdaságok tagjaihoz és vezetőihez: gyorsítsák meg az őszi mezőgazdasági munkákat. A felhívásban egyebek között ez áll: a szövetkezeti mozgalom eltelt két évtizedének talán legnehezebb esztendeje az idei. A késői kitavaszodás, a sok csapadék, az árvíz és a jégverés megnehezítette a munkát. Ezért idén gabonából a vártnál kevesebb került a magtárakba, a készletet ki kell egészíteni a tavalyról megmaradt tartalékkal és így lehet biztosítani az ország kenyerét. Más növényi kultúráknál is mutatkoznak kisebb- nagyobb kiesések, mindent egybevetve azonban biztosítani arra van szükség — állapítja meg a felhívás — hogy a mintegy négy millió holdon termelt növényi kultúrákat — a cukorrépát, a kukoricát és másokat — gyorsan és lehető legkisebb veszteséggel betakarítsák. Még ebben az időszakban el kell vetni az őszi kalászosokat és mintegy 4 millió holdon fel kell szántani a talajt. A nagy munka a szövetkezetek tagjaitól és vezetőitől fokozott erőfeszítést kíván. A tagok és a vezetők csak jól szervezett munkával, a gépek megfelelő kihasználásával és a szövetkezetekkel kapcsolatban lévő állami és társadalmi szervek nagyfokú segítségével boldogulhatnak. A mezőgazdaságra háruló feladatokat csak úgy lehet teljesíteni — mutat rá a felhívás —, ha a jövő évi termést megfelelő színvonalon alapozzák meg a gazdaságok. Ezért — amennyiben szükség van rá — a gazdaságoknak igénybe kell venniök a rendelkezésre álló hiteleket, és minden lehető módon gon- doskodniok kell az elérhető legkedvezőbb anyagi-műszaki feltételekről.' A felhívást dr. Dimény Imre miniszter és Szabó István a TOT elnöke írta alá. Előadássorozat a korszerű takarmányozásról Kedden reggel a Technika Házában a korszerű takarmányozásról körülbelül 100 magyar szakember jelenlétében egésznapos előadás sorozat kezdődött, amelyet a Magyar Agrártudományi Egyesület, az Industria Részvénytársaság, valamint a Farbwerke Hoechst rendezett. Ez a Frankfurt Am Main-i cég évek óta igen nagy meny- nyiségben — 5—5.5 millió márka értékben — szállít növényvédő szereket hazánkba. A közelmúltban a Hoechst cég új antibiotikumokat és adalékanyagokat dolgozott k} takarmányozási célokra, s ezeknek magyarországi forgalmazását az Országot Takarmányminősítő és Ellenőrző Felügyelőség is engedélyezte. A keddi előadás-sorozaton a magyar és német előadók ezekre a készítményekre hívják fel az érdekelt magyar mezőgazdasági üzemek ve» zetőinek a figyelmét.
