Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-02 / 205. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 filléi XXI. évi. 205. sz. 1970. szept. 2 .. szerda. MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG M E GYEIT A N Á C S LAPJA Látogatás j óbarátoknál H a ] razaérkezett afrikai körútjáról Losonczi Pál, az ■ Elnöki Tanács elnöke. Közvéleményünk figyelemmel kísérte az eseménysorozat külsőségeit: az Elnöki Tanács el­nökének szíves fogadtatását Khartoumban, ahol a Szudáni Demokratikus Köztársaság elnöke Gaafar Nimeri, „a két Nílus találkozási pontjánál, két kultúra bölcsőjénél” köszön­tötte Losonczi Pált, majd Tanzániában, ahol Julius Nyerere üdvözölte őt, majd rövid adeni tartózkodás után Kairóban, ahol Gamai Abdel Nasszernek, az Egyesült Arab Köztársa­ság államelnökének és miniszterelnökének meghívására lá­togatott el s folytatott fontos megbeszéléseket. A protokollá­ris, színes külsőségeken túl természetesen arra is gondol­tunk, hogy az Elnöki Tanács elnökének kíséretében lévő magyar személyiségek mindenütt hasznos tárgyalásokat foly­tattak a vendéglátó országok politikai vezetőivel. Amikor Losonczi Pál elindult afrikai útjára, mindenek­előtt azt hangsúlyozta, hogy látogatása az imperializmus elleni harcban oly fontos szerepet játszó baráti országokban, túl népeink kölcsönös érdekén, feltétlenül hozzájárulást je­lent a nemzetközi béke és biztonság megteremtéséért folyó világméretű harchoz. Most a látogatás befejezése után jog­gal állapíthatjuk meg; a megbeszélések megszilárdították a baráti országokkal fennálló és állandóan fejlődő kapcsola­tainkat és segítettek abban is, hogy a világközvélemény új bizonyságot szerezzen arról; a magyar külpolitika tevékeny­ségének középpontjában a társadalmi haladás segítése, a világháború kirobbantásának elhárítása, a béke megszilár­dítása áll. T ermészetes, hogy az Elnöki Tanács elnökének láto­gatása idején a meglátogatott országokban első- borban a kapcsolatok kérdése volt a tárgyalások fő témája. Ezzel azonos hangsúllyal vitatták meg az időszerű nemzet­közi kérdéseket. Losonczi Pál többször is — legutóbb például a kairói rádiónak adott nyilatkozatában hivatkozhatott arra, hogy az imperializmus elleni harc frontvonalában állók szá­mára nagy erő. hogy a küzdők mindig maguk mögött tud­hatják a szocialista országokat s a világ minden antiimpe- rialista erejét. A legaktuálisabb, a meglátogatott országokat elsősorban legközvetlenebbül érdeklő probléma a közel-keleti válság rendezése. A magyar külpolitika álláspontját így fogalmazta meg Losonczi Pál: a világ békéjének biztosításáért harcoló erők számára elengedhetetlen követelmény az 1967. évi ag­resszió minden következményének politikai úton történő fel­számolása — ezért támogatja a magyar nép és a magyar kormány a Biztonsági Tanács határozatát. Az Elnöki Tanács elnöke külön is hangsúlyozta hazánk maradéktalan szolida­ritását az Egyesült Arab Köztársaságnak a válság békés, politikai úton történő rendezésére irányuló elhatározásával. É ppen azokban a napokban, amikor az Elnöki Tanács elnöke Afrikában járt, kezdett foglalkozni a ma­gyar közvélemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának a párt X. kongresszusára kiadott irány­elveivel. A külpolitikáról szóló fejezet három mondata —• „Bővítettük hazánk politikai és gazdasági kapcsolatait a világ fejlődő országaival. Támogatjuk a nemzeti felszabadító mozgalmakat. Fejlesztjük az együttműködést Ázsia, Afrika és Latin-Amerika független országaival” — kapott újabb bizonyítást, megerősítést Losonczi Pál látogatásával. Losonczi Pál hazaérkezett Afrikából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kedden be­fejezte hivatalos látogatását az EAK-ban és elutazott Kairóból. Ezzel lezárult a magyar államfő kelet-afrikai hivatalos látogató körútja is, amelynek során Losonczi Pál az EAK-on kívül Szu­dánt és Tanzániát kereste fel. Az elnöki különgép ma­gyar idő szerint 8 órakor szállt fel a kairói nemzet­közi repülőtérről. Losonczi Pált szálláshelyéről, a Kub- beh palotából Nasszer, az EAK elnöke kísérte ki a repülőtérre. A két államfő szívélyes szavakkal vett bú­csút egymástól. Jelen voltak az EAK kormányának és az ASZÚ legfelső Végrehajtó tanácsának tagjai, a fegy­veres erők képviselői, a kai­rói diplomáciai képviseletek vezetői. Az Elnöki Tanács elnöké­vel együtt visszaérkeztek kíséretének tagjai; dr. Lé- várdi Ferenc nehézipari mi­niszter, Púja Frigyes, a kül­ügyminiszter élső helyettese, dr. Szalai Béla külkereske­delmi miniszterhelyettes, Várkonyi Péter, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivata­lának elnöke, Rév Lajos az OKISZ elnöke, Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok In­tézetének elnökhelyettese. A szolgáltatás fejlesztéséért 7,3 millió foriniial segít a megyei tanács A közelmúltban hagyta jóvá a megyei tanács végre­hajtó bizottsága az 1970-re megállapított szolgáltatás­fejlesztési alap felhaszálásáról szóló előterjesztést. Ezzel kapcsolatban Barta Lászlótól, a tervosztály vezetőjétől kértünk tájékoztatást: mire is fordítják tulajdonképpen a kormány által rendelkezésre bocsátott összeget? — ötmillió hatszázezer fo­rint az 1970-re megállapított megyei szolgáltatás-fejleszté­si alap, de a végrehajtó bi­zottság már a jövő évi keret terhére további 1,7 millió fo­rintot is biztosított a lakos­sági szolgáltatások fejleszté­sére. Így a Patyolat Vállalat két szolnoki vegytisztító sza­lonjának és egy kisújszál­lási felvevőhelyének létesí­téséhez az idén és jövőre is egy-cgy millió forintot fordítunk, amire a vállalat saját alapjából további 650 ezer forintot használ fel. A lakáskarbantartó tevé­kenység fejlesztésére az idén Gyáriéjlesztés Kunszentmártonban Gépállomásból jelentős üzem Konti János igazgatóval beszélgettünk a Beton- és Vasbetonipari Művek kun­szentmártoni gyárának közel­múltbeli gyarapodásáról és jövőbeni fejlesztéséről. Mint kiderült, az egykori gépjaví­tó állomás életében már ed­dig is jelentős változást ho­zott az, hogy 1968 elején a nagyvállalat egyik gyára lett. Főként gépekre A múlt év elejétől vált „tiszta” profiljává a sablon- és szerelvénygyártás, amihez eddig 15 és fél miilió forint­tal növelték a gyár álló­eszköz-értékét. Főként gépi beszerzésekre fordították ezt az összeget, hogy a nagy épületelemek előállításánál nélkülözhetetlen. gyakran több tonna súlyú formasab­lonokat megfelelő minőség­ben és mennyiségben gyárt­hassák. (A kunszentmárto­niakon kívül hazánkban még az ÉPOÉP-nél állítanak elő ilyen gyártóeszközöket.) 45 millióról 70-re A közelmúltban elért fej­lődésére jellemző az is. hogy a három évvel ezelőtti 45 millióval szemben az idén már meghaladja a 70 millió forint értéket a gyár terme­lése. A létszáma pedig az akkori csaknem négyszázról ötszázötvenötre nőtt, illetve nőhet, ha módjuk van eny- nyi, megfelelően képzett embert felvenni (különösen forgácsoló szakmunkásokra lenne nagy szükségük). Az utóbbi három eszten­dőhöz képest is jelentős az a fejlesztés, amellyel a negye­dik ötéves tervben számol­hatnak a kunszentmártoniak. Mintegy 70 millió forintot használnak fel gyáruk bőví­tésére, korszerűsítésére. Eb­ből az összegből mindenek­előtt a szociális problémái­kat akarják megoldani, az igényeket kielégítő öltöző­fürdő építésével. A mostani körülmények közt ugyanis rendkívül nagy a zsúfoltság e tekintetben. A technológia fejlesztéséért Jelentős lesztést is technológiai terveznek i fej­70 millióból. Ezt főként a gép­park bővítésével és korsze­rűsítésével — elsősorban a termelékenységet növelő be­rendezések beszerzésével —, valamint új műhelycsarnok építésével akarják megvaló­sítani. Az utóbbira is elen­gedhetetlenül szükség van, mert a nagyobb méretű munkadarabokat — műhe­lyeik szűkös volta miatt — a szabadban kell szerelniük, előállítaniuk. Az új ötéves tervidőszak­ban esedékes 70 milliós kun­szentmártoni gyárfejlesztés tehát jobb szociális és mun­kakörülményeket, korsze­rűbb. termelékenvebb mun­kafeltételeket teremt az egy­kori gépállomásból jelentős gyárrá fejlődő üzem életé­ben. S ennek mindenekelőtt az ott dolgozók látják majd hasznát, akik — érthetően — mielőbb várják e szép tervek megvalósulását. (m. i.) £50 ezer, jövőre pedig 700 ezer forintot biztosít a me­gyei tanács. Ebből a szolnoki IKV, a jászberényi Csökkent Munkaképességűeket Foglal­koztató Vállalat és a szolno­ki Épületkarbantartó Ktsz kap ingyenes támogatást a szolgáltató kapacitás növelé­séhez. A lakossági gépkocsijavító és karbantartó feladatkör hatékonyabb ellátásához az idei szolgáltatás-fejlesz­tési alapból 1,1 millió fo­rintot hagyott jóvá a vb a karcagi Általános Szerelő Ktsz, a jászladányi Vegyes­ipari Ktsz és a fegyverneki ÁFÉSZ javára. Ugyancsak támogatást biz­tosítunk az elektromos ház­tartási gépek és elektroakusz­tikai cikkek javítását szol­gáló kapacitás fejlesztéséhez — az idén 550 ezer forint ere­jéig — a tiszaföldvári, a jászalsószentgyörfeyi. a kun- hegyesi vegyesipari ktsz-ek, valamint a jászapáti Béke Vegyesipari Ktsz részére. A megyei Vasipari Válla­lat motorkerékpár-javító részlegének a Bercsényi úti központban történő ki­alakításához, illetve bőví­téséhez 1,6 millió forint tá­mogatást nyújtunk, szintén az ez évi szolgáltatás-fej­lesztési alapból. Ezt a részleget a vállalat a Madách utcából telepíti át, amire a saját fejlesztési alapjából 2,9 millió forintot használ fel a negyedik öt­éves terv időszakában. összesen tehát 4,5 millió forintos beruházással egy szolgáltató kombinátot hoz létre a vállalat a Bercsényi úti központban, ahol a mo­torkerékpárokon kívül var­rógépek, csónaKmotorok és egyéb háztartási gépek javí­tására is berendezkednek. Négyszázezer forint támo­gatásban részesítette a vég­rehajtó bizottság a kisúj­szállási Vas- és Faipari Ktsz-t. amelynek ezt az összeget a városban épí­tendő szolgáltatóház beru­házásához bocsátotta ren­delkezésre. A tervek szerint 1971 végéig felépülő létesítményben — amelynek beruházási költsé­geiből négy ktsz 2,1 millió fo­rintot vállalt magára — a közreműködő kisipari szövetkezetek műszerész, férfi és női fodrász, mére­tes férfiszabóság, cipő- és fehérneműjavító, üveges és képkeretező, valamint koz­metikai szolgáltatásokat nyújtanak majd a város és a környék lakossága ré­szére. Az említett összegeket ezek a vállalatok és szövetkeze­tek saját forrásaikból az idén mintegy 800 ezer forint­tal növelik, a negyedik öt­éves terv időszakában pedig további 9,5 miliő forint fel- használását tervezik — ré­szint saját eszközeik, más­részt egyéb fejlesztési forrá­sok (például bankhitel, köl­csönös támogatási alap) — igénybevételével. (m.) Ma: Budapest hullámhosszán A TV képernyője előtt ■ír A szerkesztőség postájából * Jogi tanácsadó ☆ Autó-motor ☆ Kémek a búvárhajón Fehér köpenyben A „Mfssouri” tanulságai Két betörés Szolnokon 9 millió tonnás szénvagyon' Oroszlányon megkezdték a 20-as akna rekonstrukcióját, felvonultak az aknamélyítők. Ezzel megindult az a nagy munka, amellyel a város ha­tárában, Majkon húzódó fnég érintetlen, — átlagosan 4000 kalóriás 9 millió ton­nányi szénvagyont bekap­csolják a termelésbe. A beruházás első részeként egy szállító aknát mélyíte­nek. A 240 méter mélység­ben fekvő telepet részben ezen keresztül, részben a 20-as bányán keresztül ak­názzák ki. A beruházás első szakaszát 1972-ben be akar­ják fejezni. Addigra elkészül a kompresszorház, a műhely, öltöző és a fürdő is. Ezeknél az épületeknél mintegy 10— 15 százalékos megtakarítás­sal számolnak, ugyanis a szénbányák saját vállalko­zásban építik fel. 1973-tól már napi 50 ton­na szenet ad a majkl terület. A beruházást azonban to­vább folytatják, és ha a lég­akna mélyítését is befejezik, akkor egy önálló, napi 150 vagon kapacitású bánya ala­kul itt ki Az összesen 160 millió forintos beruházással a kimerülőben lévő jó minő­ségű oroszlányi bányák ter­melését pótolják. Á Szovjetunió napja a mezőgazdasági kiállításon Kedden a Mezőgazdasági Kiállításon a Szovjetunió napját rendezték meg. Az egybegyűlt szakembereknek M. A. Pusztigin professzor, a műszaki tudományok dokto­ra nagy érdeklődéssel kisért Történelmi évfordulók Kinek tetszik (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) előadást tartott a Magyaror­szágon jól ismert gabona- kombájnokkal kapcsolatos műszaki kísérletekről. Az SZK—4-es kombájnok­ból hazánkban már 12 ez­ret alkalmaznak és a gaz­daságok elégedettek velük. A szovjet nap alkalmával változatos műsor szórakoz­tatta a vásár közönségét. Délelőtt a szabadtéri szín­padon szovjet fúvószenekar adott műsort, majd szovjet lovasok adták íze­lítőt tudásukból a kiállítás lóverseny pályáján. Később ének- és táncegyüt­tesek léptek fel a szabadtéri színpadon és több mint két órás pergő műsorral szóra­koztatták az egybegyűlteket. Sokan keresték fel a több mint tízezer mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket bemutató szovjet pavilont. Az érdeklődőknek filmeket is levetítettek, ezek a korszerű élelmiszergazdasági techno­lógiákkal, a szovjet mező- gazdasági üzemek életével és fejlődésével ismertették meg a látogatókat. <

Next

/
Thumbnails
Contents