Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-10 / 212. szám

XXI. évf. 212. sz. 1979. szept. 10., csütörtök. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Ami itthon marad D eák úr boltja előtt jót kacagott a nép. Azt kérdezték tőle: érett-e már a szilvája, mert gombócba lesz. A gombócban majd megérik — válaszolta Deák úr. Máskor azt érdeklődték tőle: édes-e a dinnyéje? A-válasz: egy kis cukor nem rontja el. Deák András, a szolnoki MÉK zöldség-gyümölcs kereskedője a megyeszékhely piacán. Sok­sok szolnoki vásárló tekinti közeli ismerősének. Mindenkihez van jó szava, utánozhatatlan humora, minden vevőjének örö­met szerző embere Deák András. Megfigyeltem, nagy népszerűségének egy olyan titkát: letörli a saras paprikát, paradicsomot, a szőlőfürtükről lesze­di a rothadó szemet. Együtt érez a vevővel. S van is miért. Mostanában, hogy sáros dinnyéket — sokszor egész rögökkel a héján — cipelünk haza, szokszor lesüti a szemét az ember. Mert eszébe jut, hogy Jászfényszaruról, JásZszentandrásról egész Európába eljut a dinnye, messze földeken megízlelik a fegyverneki starking almát, az öreg kontinens piacain ott vannak a megye primőrárui. S az itthonlátottak alapján ag­gódunk hazánk hírnevéért. Fél percnyi álmatlanságot se ér az ügy. Sokan láttak már külföldre csomagolt árut. Azt meg lehet nézni, milyen fé­nyesre törlik a paprikát, milyen gondossággal válogatják a szilvát, milyen aprólékossággal vizsgálják az osztrák piacra induló dinnyét. Amiben nincs is semmi rendkívüli. A bé­csi háziasszony megfizet a jászsági gyümölcsért, joga van elvárni pénzéért, hogy kívánalmai szerint a legtökéletesebb legyen az áru. S ami itthon marad? Mintha ingyen kótyavetyélnék el, úgy ömlesztik oda. Különösen a kisebb keresetű munkásasz- szony feleségek tudnának az itthoni árakról is mondani egyet s mást. Korántsincs szó jutányosságról. Annál inkább vala­miféle olyan felfogásról: az itthoniaknak minden mindegy. A magyarnak úgy is jó a paradicsom, ahogy az eső megverte, úgyis megveszi a szőlőt, ha penészes a fürt. Nem akarom megnevezni azt a Tisza menti szövetkezeti elnököt, aki pár éve elmondta, üzletet nyitnak a falujukban. Itt értékesítik majd azt a zöldséget, gyümölcsöt, ami kimarad. Magyarán; amit minőségi kifogással visszadobnak az export­ból. Majdnem úgy hangzott ez, büntetésül megkapják az itt­honiak. Ugyanezt a tsz elnököt hallottam szépen szónokolni a munkás—paraszt szövetségről. Olyan körmondatokat kere­kített a muskásósztályról, hogy öröm volt hallani. Szép is lett volna mindez, ha nem tudja az ember, hogy e szövetkezetből úgy ömlesztik a piacra a zöldárut, mint a közmondásbeli kí­nálás: ne kutya, lángos. Nemcsak az itthoni vásárlók lenézéséről, az eladók ön­1/Ka: Á IX. pártkongresszus határozata nyomán : Kétmillió ember dolgozik csökkentett munkaidőben A IX. pártkongresszus ha­tározata kimondotta, hogy 1970 végéig fokozatosan átla­gosan heti 44 órára kell csök­kenteni az összes ipari dol­gozó munkaidejét. Mint a Munkaügyi Minisz­tériumban az MTI munkatár­sának elmondották, a határo­zat lényegében megvalósult. Kereken kétmillió ember munkaidejét csökkentették az év végéig a még hátra­levő 40 000—50 000 ipari és építőipari dolgozó számára is bevezetik a 44 órás mun­kahetet. A munkaidő kedvezmények már a IX. pártkongresszus előtt megkezdődtek. A szén- bányászatban és egyes egész­ségre ártalmas munkahelye­ken 1966-ban 170 000, 1967-ben 210 000 ember munkaideje volt rövidebb heti 48 óránál, Széles körben azonban 1968 óta vezették be a rövidített munkahetet. 1968 végén már több min egymillió. 1969 vé­gén pedig 1 875 000 dolgozóra terjedt ki a csökkentett mun­kaidő. az 1970 végéig szóló terv 94 százaléka tehát egy évvel előbb megvalósult. Realizálódik a kongresszusi határozatnak az az intézke­dése is, hogy 1970 végére az egészségre ártalmas és különösen ne­héz fizikai minkát igénylő összes munkakörben csök­kenteni kell a munkaidőt. Azóta a munkafeltételek ja­vításával körülbelül húszezer, ember számára megszűntek a munkaköri ártalmak, a töb­bi pedig — köztük több mint 13 000 egészségügyi dolgozó — nagyrészt már megkapta, il­letve ez év végéig megkapja a munkaidőkedvezményt. Mint ismeretes, a vállala­toknak a munkaidőcsökken­tést úgy kellett előkészíte­niük, hogy necsak a terme­lés visszaesésének vegyék ele­jét, hanem a termelékenység normális ütemű növelését is biztosítsák. A felügyeleti szervek a gazdasági eredmények nem megfelelő alakulása miatt több esetben kényte­lenek voltak visszavonni egyes üzemek munkaidő­csökkentési jogát. Átmeneti időre így vesztette el kedvezményét az Útépítő Tröszt kaposvári, pécsi és Pest megyei közúti építő vál­lalata. de ez serkentette őket a korábban elhanyagolt elő­készítő munka elvégzésére s ismét visszaállhattak a csök­kentett munkaidőre. Amikor a szükség úgy kí­vánta. átmeneti időre maguk a vállalatok mondtak le a csökkentett munkaidőről, köztük éppen az Útépítő Tröszt majdnem tíz vállalata is, amelyek szabad szombat­jaiból is néhányat az árvíz­sújtotta utak helyreállításával töltöttek, A termelékenységben ta­valy tapasztalt átmeneti stag­nálásnak egyébként számos oka volt, így igen nehéz ki­mutatni, hogy ebben milyen része volt a munkaidőcsök­kentésnek. A Munkaügyi Minisztérium és a SZOT egybehangzó vé­leménye szerint a szolgáltatások viszonylag gyorsan alkalmazkodtak a megnövekedett szabadidő­höz. A MÁV a menetrend megvátoztatásával aránylag zavartalanul bonyolítja le a pénteki napokon megnö­vekedett forgalmat, a BKV az igények szerint sű­rítette szombati kiránduló­járatait. A boltok, a szórako­zóhelyek ' csúcsforgalmának ideje csupán kis mértékben tolódott el, ezért fennakadást ez nem okozott. Mint a SZOT- ban rámutatnak, a munkaidő­csökkentés nagyobb mérték­ben csak ezután kezdi majd éreztetni hatásait, mert bizo­nyos idő szükséges ahhoz, hogy a családok tervszerűen éljenek többlet-szabadide­jükkel. Bizonyára sok dolgo­zó szívesen veszi, ha a válla­lat kempinget hoz létre. Bé­kés megye több üzeme máris összefogott, hogy az arra je­lentkezők számára közös hét­végi utazásokat szervezzen Romániába, hasonló kezde­ményezésről érkezett hír Haj- dú-Bihar megyéből. A hét végi kétnapos csa­ládi üdülések tömegméretű kiterjesztése is a jövő fel­adata. A SZOT-ban most vizsgálják, hogy a szakszervezetek ho­gyan segítsék még hatéko­nyabban a dolgozókat szabad idejük jobb kihasználásában. Ez annál is inkább időszerű, mert a X. pártkongresszus irányelvei szerint a munka­időcsökkentést folytatni kell, a népgazdaság más területein is megkezdve az áttérést a 44 órás munkahétre. Mint a csatában Negyedszázados jubileum 3. oldal A világ mezőgazdasága Afrika egysége Bélyegsarok 4. oldal Korszerű csúcsforgalom Kémek a búvárhajón A lakbérhátralékokról 5. oldal 38 féle szakma! program Mind nagyobb az érdeklő­dés a mezőgazdasági kiállítás iránt. Ezt tanúsítja az is, hogy a látogatók száma most már rendszeresen eléri a na­pi 40—50 ezret. A vidéki gaz­daságokból naponta 50—6? különautóbusszal érkeznek a csoportos látogatók. Különö­sen nagy a forgalom a lóver­senytér környékén. Itt órán­ként rendezik meg a külön­féle bemutatókat és harmadik hivatalos nemzetközi lovas­verseny programja is sok lá­togatót vonz, nem végleges számítások szerint több mint 600 ezren nézték meg az európai ritkaságnak számító lovasfogat — és verseny- sorozat bemutatót. A kiállítás hivatalosnak ne­vezhető programja is rendkí­vül változatos. 38 témakörben tartanak szakmai tanácsko­zásokat, bemutatókat. becsülésének árleszállításáról is szó van. Ilyenkor mindig eszembe jut az öreg asztalos mester, aki szfnte kicsinyesség­gel fabrikálta ablakunkra a szúnyoghálót. Mondtam neki: nem kell ezzel annyit pepecselni, megfelel ez úgy is. Az lehet, hogy magának megfelelne — válaszolta, — de én csak mestermunkát adok ki a kezemből. Milyen jó lenne, ha így gondolnának az itthoni vásárlókra a mezőgazdasági szövet­kezetek és az ipari üzemek is. Mert hát nemcsak a paprika sárosabb, ha a bécsi piac helyett be kell érnie a jászberényi­vel, a karcagival, vagy a szolnokival. Milyen diszkréten közli a ruházati eladó is, ha olykor azt mondhatja: nyugodtan aján­lom, ez exportból maradt vissza. M essze tértünk a Deák úr boltjától. Valójában végig arról álmodoztunk. Az olyan szolgáltatásról, az olyan termésről, az olyan kereskedelemről, amely mindig a legjobbat szeretné adni. Akkor is, ha csupán az itt­honi vásárlókkal van dolga. B. L. I — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HlP.EK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK - | 3,1 millió rubeles üzletkötés Lipcsében Két külföldi vásárlátoga­tásának eredményeiről, vala­mint a csütörtökön kezdődő őszi vásárról számolt be szer­dai sajtótájékoztatóján a vál­lalat központjában Somogyi Béla, az OFOTÉRT vezérigaz­gatója. A lipcsei vásáron 3,1 mil­lió rubel értékű optikai és fotócikk jövő évi szállítására kötöttek megállapodást. S mivel a hazai kereslet állan­dóan nő, októberben valószí­Telefonalkatrészek 15 millióért Horn Dezső a közlekedés- és postaügyi miniszter he­lyettese és kísérete tegnap Jászberénybe látogatott. Dél­előtt a városi párt- és tanács­vezetőkkel találkozott, majd megtekintette az Általános Műszerész Kisipari Szövet­kezetét. Zsolnai László elnök, a magasrangú vendég látoga­tásáról az alábbi nyilakoza- tot adta lapunknak: — A telefonkészülékekhez szövetkezetünk jelenleg ti­zenötféle terméket készít a telefongvárnak. illetve a pos­ta vezérigazgatóságnak, évi 15—16 milliós értékben. Ennek négy-ötszörösét is átvennék tőlünk, ha eszkö­zeink ezt lehetővé tennék. Jelenleg Budapesten és vidé­ken a telefonok ezreit nem tudják bekötni, a hibás ké­szülékeket megjavítani al­katrész-hiány miatt. Ezt a hiányt siet pótolni a ktsz. Megtiszteltetés, hogy a mi­niszterhelyettes elvtárs megte­kintette szövetkezetünket. — ugyanakkor elmondhatom: hosszútáv i közös elkötele­zettséget is pecsételünk meg a Magyar P rta és a ktsz kö­zött. Kétoldalú kölcsönösen elő­nyös üzlet ez, melyből első­sorban a telefon előfizetők­nek lesz öröme, mielőbb bekötik a telefonok ezreit és évi negyvenezer hi­bás k-'szüléket lehet gyorsan megjavítani. A ne-vedik öt­éves tervben ngClig a fejlő­désnek szinte korlátlan lehe­tősé"- áll előttünk, hiszen az eddigi száz lakos (7.6 te­lefont, száz lakos) 20 tele­fonra kell növelni. Ebben lesz a jászberényi ktsz-nek nagy szerepe, s mint üzletben „fantázia”. nűleg további egymillió ru­bel értékben rendelnek árut az NDK-ban. Hosszúlejáratú, 1971—1975-re szóló szerződés előkészítéséről is tárgyaltak, s erre az időre évi 300 000 négyzetméter röntgenfilmet vásároltak az eddiginél 30 százalékkal olcsóbban. Az NDK-beli Zeiss gyár bejelen­tette, hogy jövőre megszünte­ti a szemüveglencsék gyártá­sát, s a világhírű termék li- cencét s ezzel az eddigi meg­rendelőket valószínűleg a MOM veszi át. A brnoi vásáron több mint félmillió rubeles megrende­lésben állapodtak meg a cseh­szlovák cégekkel. A vezérigazgató bejelentet­te, hogy a vállalat immár ha­gyományos őszi vására csü­törtökön kezdődik. A követ­kező két héten mintegy 5 millió forint értékű fotócik­ket — fényképezőgépeket, filmvetítőket — kínálnak 20— 30 százalékkal olcsóbban or­szágszerte az OFOTÉRT szak­üzletei, valamint a kijelölt áruházak, az állami és szö­vetkezeti üzletek. Kétezer szabolcsi ház tető alatt Szabolcs-Szatmár megyé­ben az építőknek összesen 4150 lakást kell beköltözhető- vé tenniük november 10-ig. Azokkal az épületekkel együtt pedig, amelyeknek tu­lajdonosai csak később kér­tek építési engedélyt és hitelt, az év végéig összesen 4773 lakást kell átadniuk. Az Épí­tésügyi és Városfejlesztési minisztérium a legfrissebb fel­mérése szerint az építők ütemterv szerint dolgoznak, sőt. több állami építőipari vállalat dolgozói a kongresz- szusi versenyben vállalták, hogy november 10. helyett már november 1-re átadják az újjáépített lakásokat. A mátészalkai járásban a helyi lakosság is nagyon sokat se­gít az építőknek, s a fehér- gyarmati járásban viszont hiányzik ez a segítség. Szabóim megye árvízsúj- lotta községeiben jelenleg több mint 4000 ház építésén dolgoznak. Csaknem 2800 épület falazását fejezték be, s ebből majdnem kétezer ház­nak elkészült a tetőszerkeze­te is. Most a legfontosabb teendő, hogy a rossz idő beáll­ta előtt tető alá kerüljenek az épületek. Ezért elsősorban a tetőszerkezetek építését, a tetők befedését szorgalmaz­zák, s a szállításánál is a te­tőfedő-anyagok fuvarozását kell meggyorsítani. Mezőgazdasági szaktanácsadók fóruma önálló szaktanácsadási szakosztály alakult a magyar agrártudományi egyesület­ben. Amint a Technika Házában szerdán tartott alakuló ülé­sen Keserű János, az állatte­nyésztési kutató intézet igaz­gatója elmondotta, a keszthe­lyi mezőgazdasági termelés- fejlesztési intézet munkatár­sainak bevonásával hat éven át országos arányú felmérés­sel vizsgálták, milyen ütem­ben valósulnak meg a gya­korlatban a mezőgazdasági tudományok eredményei. Eszerint hazánkban jelenleg átlagosan 16—18 év kell ahhoz, hogy az új eljárások és más kutatási eredménye­ket az állattenyésztés vagy a növénytermesztés széles kör­ben hasznosítsa. A gazdasá­gilag fejlett országokban ehhez mindössze 6—8 évre van szükség. A legutóbbi időben némi­leg javult a helyzet, mert 1968-ban megkezdődött az in­tézményes szaktanácsadás. Azelőtt csupán 20 intézmény foglalkozott szervezett szak- tanácsadással, ma 129. Koráb­ban évente 600—800 esetben kaptak szervezett szaktanács- adást az üzemek, most már sokezernél tartanak. A mező- gazdasági üzemekben tavaly csaknem 34 ezer szaktanács- adói szerződést kötöttek és háromezerre nőtt a szakta­nácsadók — kutatók, szak­mérnökök, oktatók stb. — száma. NSZK-Magyarország 3:1 Tegnap este Nürnbergben 70 ezer néző előtt az osztrák Marschal játékvezetése mel­lett játszották le az NSZK—- Magyarország válogatott lab­darúgó mérkőzést. Meglenő bátran kezdett a magyar ti­zenegy. de az összeszokot- tabb NSZK csapat a 21. perc­ben már 2:0-ra vezetett. A két gól nem törte le a ma­gyarokat, 10 perccel később Fazekas remek fejessel szé­pített s a hátralévő időben is egyenrangú ellenfelek voltak. Szünet után két cserét hajtott végre a magyar csa­pat. de a minden tekintetben jobb NSZK együttese 10 perc múlva újabb gólt lőtt. Vég­eredményben 3:l-es NSZK győzelemmel zárult a talál­kozó, de a magyar váloga­tott veresége ellenére is jó benyomást keltett. jj Az ammani hírek és az újabb gép­rablás (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON)

Next

/
Thumbnails
Contents