Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-06 / 209. szám

1970. szeptember 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Gyorsan fejlődik a szovjet mezőgazdaság A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának Központi Bizottsága júliusi _ ülésén korszakos jelentőségű hatá­rozatban jelölte ki a szov­jet mezőgazdaság fejlődésé­nek mértékét és tendenciá­ját a következő, tehát ki­lencedik ötéves tervben. A legfontosabb feladat to­vábbra is a gabonatermesz­tés fokozása. A szemester­mények évi átlagos hozamát az elmúlt években megszo­kott 160 millió tonna körüli átlagról 200 millió tonna fölé kell emelni. Kukoricá­ból az eddigi 12 millió he­lyett évi 20 millió tonnát kell termelni. Hozzávetőleg egymillió tonnával növelni kell a gyapottermesztést is, mert ebből a még mindig fontos textilipari nyers­anyagból hiány mutatkozik. Ahhoz, hogy az igényesebb táplálkozás szükségleteit ki­elégíthessék, 1975-re 15,3 millió tonna húst, 98 millió tonna tejet és 51 milliárd tojást kell a mezőgazdaság­nak előállítania. A hatalmas méretű ország rendkívüli méretű termelé­si adatait és tervszámait mi nagy érdeklődéssel olvassuk, hasonlítani, érzékelni azon­ban nehezen tudjuk. Köz­vetlenül agrárpolitikailag is nagyon érdekes azonban szá­munkra az a tény, hogy a Szovjetunió a mennyiségek t Ekszergyár épül Kisinyevben új vállalat épül: ékszergyár. A korszerű, legújabb berenedzésekkel felszerelt he­lyiségekben 3000 ékszerész, kö­szörűs, csiszoló fog dolgozni. — Aranyból, platinából, ezüstből és egyéb színesfémekből, továbbá drágakövekből fülbevalókat, — melltűket, gyűrűket, nyakékeket és más ékszereket fognak készí­teni — nemzeti stílusban. Cjdonság lesz a gyárban az ékszerek viasz-modellek alapján történő csiszolása. Külön műhely készíti majd természetes gyé­mántból a brilliáns ékszereket. A kisinyevi ékszerüzem lesz a Szovjetunió legnagyobb ilyen vállalata. Évente 35 millió rubel értékű terméket fog előállítani, javarészt exportra. Előzetes ada­tok szerint a moldvai brilliánso- kát és ékszereket 12 külföldi or­szág kereskedelmi szervezetei és cégei fogják megvásárolni. fokozását intenzív úton kí­vánja elérni. Érdekes megvizsgálni azo­kat az eszközöket is, ame­lyekkel a kitűzött célokat elérni igyekeznek. Ezek mű­szakiak, közgazdaságiak és bizonyos vonatkozásban po­litikaiak is. A műszaki fejlesztés ten­denciájára, méreteire jel­lemző, hogy ebbe be kell kapcsolódnia az egész szov­jet iparnak. Fokozzák a meglévő gyárak termelését, új gyárakat építenek kimon­dottan agrárprofillal, de ki­mondja a határozat, hogy például még a hadiiparnak is be kell kapcsolódni a mezőgazdaság igényeinek kielégítésébe. A búza hektáronkénti ho­zamát például négy mázsá­val óhajtják növelni. Ennek érdekében igyekeznek opti­málisra fejleszteni a gépesí­tést, értve ez alatt eddig nem használt típusú gépek gyártását és munkába állí­tását is. Erőteljesen fokoz­zák a kemizálást, a műtrá­gya és növényvédőszer gyártást. Az állattenyésztés fellen­dítésének a határozatból ki­csendülő fő eszköze a takar­mányozás biztonságossá téte­le és korszerűsítése. Szó van azonban a döntésben arról is, hogy egyre több kimondottan ipari jellegű állattenyésztő kombinátot kell létesíteni a Szovjet­unióban. Mindkét irányba hat az a döntés, hogy eddig nem tapasztalt méretekben fejlesztik a talajjavítást és az öntözést. Számunkra alig felfogható a szám; 1985-ig 48 millió hektáron végeznek talajjavítást, vagy állítanak be öntözést. Nem jelentéktelenek a közgazdasági eszközök sem. Mint ismeretes, a szovjet mezőgazdaság kötött terv­számok alapján dolgozik. Azonban a tervben előírt értékesítést nem fokozzák: szemesterményekből például marad az eddigi, évi 60 mil­lió tonnás állami felvásár­lási terv. a jövőben azon­ban, ha a kolhozok vagy szovhozok terven felül adnak el az államnak szemester­ményt, vagy állati terméket, akkor ezért 50 százalékkal magasabb árat kapnak. (A Szovjetunióban az állami át­vételi árakat is több ízben emelték a közelmúltban.) A 9. ötéves tervben a mezőgaz­dasági összberuházás (lakás- építkezéssel együtt) 77,6 mil­liárd rubel lesz, ami 1,7- szerese a 8. ötéves tervben előirányzott összegnek. A terv teljesítése, az állam szándékainak helyes felis­merése, az eszközök ésszerű alkalmazása érdekében fo­kozzák a politikai munka hatékonyságát is. F. B. Goethe kézirata Johann Wolfgang von Goethe eddig 60 000 márkára érté­kelt kézirata — amely tulajdonképpen önéletrajzi művének vázlatát foglalja magában — egy hamburgi árverésen 460 000 márkás szenzációs áron talált gazdára. A „Dichtung und Wahrheit” — (Költészet és valóság) c. önéletrajzi művének előkészítését szolgáló eredeti feljegyzések egy olyan külföldi gyűjtőhöz kerültek, aki nem akarta magát megnevezni. Ugyanezen az árverésen Goethe „Faust”-jának három ol­dalát 180 000 márkáért vette meg egy londoni kereskedő, aki pontosan 18-szoros árat fizetett az addig 10 000 márkára érté­kelt lapokért Azok a német intézetek, amelyek szintén szerették volna megszerezni a Goethe-kéziratokat, legnagyobbrészt üres kéz­zel távoztak. Egyszerűen lehetetlen volt számukra, hogy a rendkívüli áremelésekkel lépést tartsanak. Goethe össze­sen 27 kéziratáért ugyanis, megközelítőleg egymillió márkát kértek. , Ugyanennek az akciónak egy másik szenzációja egy Hörderlin-levél és Hörderlin egyik cikkének kézirata volt. Az előbbi 48 000 márkáért, az utóbbi pedig 34 000 márkáért került kalapács alá. Szovjet tudomány — 1970. t » Északi fény — fény Északnak A tyumeni hajógyárban megkezdték a költői nevű „Északi fény” építését. A hajó látszatra olyan, mint a többi folyami hajó. Egy­ben azonban lényegesen kü­lönbözik tőlük: az „Északi fény” úszó villanyerőmű. Huszonöt megawatt teljesít­ménye elegendő egy 250 ezer lakosú város ellátásához. A Szovjetunió minisztertanácsa két éve határozta el úszó erőművek építését. Felada­tuk, hogy villamosenergiával lássák el az elektromos há­lózatoktól és a vasútvonalak­tól távoli ipari létesítménye­ket. településeket. Azokat a helyeket is kijelölték már, ahol szolgálni fognak: a Lé­na, Vityim. Aidán, Jana, In­digirka, Kolima medencéit, valamint Észc.kkelet-Szibéria több nagy és kis folyóját. A távolabbi jövőben itt is fel­épülnek a vízi és hő- (több­nyire atom) erőművek, me- Iveket magasfeszültségű há­lózat köt mdri össze. Amint a villamoshálózat utoléri az úszó erőműveket, ezek to- váhbh ajóznak a még meghó­dításra váró területekre. — Az ú:~.ó villzv-yerömű nem technikai újdonság, — mondja Borisz Boriszov, a gyártó tröszt egyik vezetője. — De eddig régi, kiszolgált hajókat építettek át, az Északi fény viszont teljesen új konstrukció. A követelmé­nyek olyanok, hogy nem utánozhatjuk egvik hazai vagy külföldi úszó villany­erőmüvet sem. Az Északi fény hossza 72, szélessége 16 méter. Ez lehe­tővé teszi, hogy 30—45 mé­ter széles víziúton is bizton­sággal vontathassák. Nem jelent nehézséget az ala­csony vízállás sem: a hajó merülése üreran, 2 méter, s fu^ anyaggal terhelten is csak 2,2 méter. A hajónak meg kell bir­kóznia a hideggel is, hiszen első állomáshelye a Zöld fok tengeri kikötő lesz, 70 kilo­méterre a Kolima torkolatá­tól. S a hőmérő higanyszála itt néha —54° C-t mutat. Ez a hideg vidék egyre roha­mosabban f->-'5dík. Maidoem minden évben új aranylelő­helyet fedeznek itt fel. Az örökösen fagyott föld mé­lyén szén, wolfram, ólom és higany található. Természe­tes. hogy egymás után nő­nek ki a földből az új ipari üzemek, települések. S ezek villanyáram igényét a vi­szonylag közeli atomerőmű a hőerőművel együtt sem tudja majd kifogástalanul kielégíteni. Ezért irányítják éppen ide az Északi fényt. Hosszú, 3400 kilométeres utat kell idáig megtennie a Túrán, Tobolon, Irtisen, Obon, majd 1920 mérföldet az Északi tengeren. A hajó felépítése a legnagyobb hi­degben és a legnagyobb vi­harban is kényelmes munka- és életlehetőségeket bizto­sít a személyzetnek. — Az úszó villanyerőmü szíve a gázgenerátor rész­leg. Itt van a két, egyenként tízezer kilowattos turbina és a generátor — folytatja Bo­riszov. — Odébb a tartalék­turbina és a műhelyek. A hajó orr-részében, a zajos generátoroktól távol he­lyezkednek el a 31 főnyi személyzet egy és két sze­mélyes kabinjai. A tervezők a lehető leg­több kényelmet biztosították a hajón dolgozóknak. Rádió, telefon, egészségügyi • felsze­relés, szellőztető berendezés, lég és gőzfűtés áll a sze­mélyzet szolgálatában. A hajó két kazánja, a ki­pufogógázok felhasználásá­val nemcsak a hajó helyisé­geit, de a parti épületeket is ellátja gőzzel és meleg­vízzel. A villanyáram terme­lése teljesen automatizált. Mire az úszó erőmű a Zöld fokhoz ér, befejezik a parti létesítmények építését. A part sziklás talajába csa­tornát építenek, hogy az Északi fényt megkíméljék a jégzajlástól. A parti állomás­tól a fogyasztókig vezetéken jut ej az áram. A parton épült raktárakban tíz hó­napra elegendő diesel fűtő­anyagot és olajat tárolhat­nak. Az Északi fény úttörő al­kotás. A tyumenyi hajógyár úszó villanyerőművek egész flotilláját készül kibocsátani Mindnek meglesz a maga útja. de céljuk azonos; ki­elégíteni az áramszükségle­teket a Szovjetunió legeldu­gottabb sarkaiban is. JURIJ KANYIN (APN) Világrekordok Londonban érdekes könyv jelent meg: A világrekordok könyve. A 350 oldalas könyv nem olimpiai csúcsokat tar­talmaz, hanem általában mindenféle rekordot: a legmaga­sabb és a legalacsonyabb ember, a leghosszabb vonat, a legritkábban kimondott szó, a leghosszabb nevű helység stb. adatait. A sok száz adat kizárólag hiteles okmányokon ala­pul. Lássunk néhány érdekes­séget a könyvből: Ki volt a legmagasabb ember a világon? — Ro­bert Voudlow, aki 1918-ban született az Egyesült Álla­mokban, az Ilinois állambeli Atona városában, 2 méter 72 centiméter volt a hossza. Nem a magassága, hanem a hossza, mivel a hiteles ok­irat a Mr. Voudlow halála után 1950-ben végzett mérés eredményét tartalmazza. Éle­tében valószínűleg még egy kissé magasabb volt. Ezzel szemben a legalacso­nyabb ember, akinek törpe termetén kívül semmi látha­tó testi fogyatékossága nem volt: 1876-ban született a Paulina hercegnőnek becézett Pauline Masters volt. Tizen­nyolc éves korában mindöszr sze 58,9 centiméter magasra nőtt. 1894-ben halt meg. A világ legsúlyosabb em­bere az amerikai Robert Earl volt, 32 éves korában, nem sokkal 1958-ban bekövetke­zett halála előtt, 484,9 kilo­grammot nyomott. Családjá­nak komoly gondjai voltak a temetéssel: sehol sem kaptak megfelelő koporsót. Ezért Earlt egy kissé átalakított zongoraszállító ládában te­mették el. A koporsót daru segítségével bocsátották le a sírba. Ami a legöregebb embert illeti, a könyv kételkedik a matuzsálemekről szóló legen­dák hitelességében. Azt írja: „Az ilyen jellegű adatok többnyire dicsekvésből, téve­désből, vagy, tudatos csalás­ból erednek.” A szerzők által megvizsgált esetek közül tel­jes és hiteles dokumentáció csak a kanadai Pierre Jubner esetében létezik, aki 113 évet, és 124 napot élt, 1701. július 15-étől 1814. november 16- áig. (A könyv megjegyzi, hogy a Szovjetunióban állító­lag 224 férfi és 386 nő él, akiknek életkora meghaladja a 120 évet.) A sok gyermek rekordját viszont 1872 óta napjainkig egy moszkvai asszony tart­ja. Fjodor Vasziljev felesége 50 évig tartó, bizonyára nem könnyű élete folyamán 69 gyermeket szül. Tizenhatszor kettős, hétszer hármas és négyszer négyes ikret. A világon a legritkábban kimondott szó a „csin”, az „én” személyes névmás egyes szám első személye a japán nyelvben. Az egyszerű japá­nok nem ejtik ki ezt a szót, mert a közemberek számára az „én” így hangzik „vata- kusi”, a „csin” szót csak a császár használhatja, amikor önmagáról beszél, és még ő sem mindig. Ha például a császárnéval veszekszik és bizonygatja, hogy „nem én törtem össze á tányért” a „vatakusi” szót használja. De amikor hadat üzen, vagy va­lamelyik alattvalóját harakiri elkövetésére szólítja fel, ak­kor a „csin” szóval él. Mivel azonban az ilyen esetek ma már szerencsére ritkák, nap­jainkban a „csin” szó a leg­ritkábban kiejtett szó a vi­lágon. A világ leghosszabb hely­ségneve, amely máig is sza­bályosan szerepel az igazol­ványokban és ott áll az útjel­ző táblákon, így hangzik — figyeljünk jól! — „Tauma- tawkatangihangarkmoauauo- tamateaturipukakapfikimunga- horonukupokaivhenuakitana- tabu”. Ez a számunkra kimondha­tatlan nevű városka (a mao­rik könnyedén kimondják) Űj-Zélandban van. A város­név magyarra fordítva így hangzik: Az a hely, ahol a szerelmesének fuvolázott Ta- matea, a nagytérdű ember, aki felkapaszkodott a csú­csokra és elnyelte a hegye­ket, ezért földevőnek nevez ték.” Napjainkban forgalomban levő legnagyobb értékű bank­jegy a százezer dolláros ban­kó. Máig is forgalomban van belőle 394 darab. A legna­gyobb méretű bankjegy vi­szont a 10 000 dolláros. 1812 előtt kibocsátottak 2 millió fontsterlinges bankjegyeket is, meg is vannak mindmáig de csak Nagy-Britannia kor­mánya használja őket, kizá­rólag belső elszámolásokban. Az étkezés területén sok re­kord van a tilágon, de a leg­nagyobb konyhaművészeti teljesítmény alighanem a sült teve volt, amelyet egy arab sejk lakodalmára készítettek f Strauss titkos rendőrséget szervezett Egy évvel ezelőtt nagy fel­tűnést keltett a jelentés, hogy a CSU Nünbergben a legna­gyobb titokban rendőrtiszt­viselőkből pártmiliciát épí­tett ki. A CSU-testőrség tit­kát Karl Pilz, egy CSU-ba- rát tisztviselő árulta el az SPD-be való átlépésekor. Horst Haase és Alfred Som­mer szociáldemokrata par­lamenti képviselő tájékoztat­ták a müncheni belügymi­nisztert, ennek azonban esze igába se jutott, hogy s ját pártja ellen intézkedjék. Ez­zel szemben Bajorország kor­mányzó pártja a „fantázia- dús" Kari Pilzet hamis vád miatt feljelentette. A bíróság előtt Pilz ugyan­azt vallotta, amit már koráb­ban az SPD-nek elmondott. Előadása szerint a CSU a nürnbergi rendőr-munkakö­zösségből tisztviselőket akart toborozni, akiknek azt a iel- ada*nt szánták, hogu a CSU- rendezvényeken a teremőrök és a propaganda-szónokok szerepét lássák el. A politikai e jifírtfnioir e,1'>v~rzAsére is gondoltak. Ügy tervezték, hogy a testőrség Felső—Ba­jorországban magányos he­gyi kunyhókban kiképző tan­folyamokon vesz részt. A testőr alakulat szervező­je Heinz Laermann volt, aki először törzsőrmesterként szolgált az akkori nemzetvé­delmi miniszter, Franz Josef Strauss „környezetében”, a katonai elhárító szolgálatnál és akit aztán Strauss a müncheni CSU-központba vitt. Laermann már 1968 no­vemberében megkezdte a CSU-milicia szervezését, „mindenesetre szigorúan bi­zalmasan, mivel a városi ta­nácsnak és a rendőrség­nek semmi esetre sem volt szabad bármit is megtudnia” —magyarázta Karl Pilz. Így dr. Horst Herold nürnbergi rendőrfők" - ánv nem is tud­hatott tisztviselőinek „mun­kaidő utáni foglalkozásáról.’ Mint tanú, erélyesen tiltako­zott a gyanúsítás ellen, hogy az ő rendőrségén belül ilyen csoportokat képeztek ki. Amié a -zndőrtisztvise- löknek, akiket a testőr-cso­port utolsó vezetőiének, a 33 éves Hermann Vögelnek kel­lett volna a szóban forgó „tl.czZalmi tevékenységre” buzdítania, nem volt ideje a hétvégi kirándulásokat élvez­ni. Nem számítottak Kari Pilz nyilatkozatára. Alapjába véve valameny- nyi tanú megerősítette a Karl Pilz által bejelentett té­nyeket. Ítéletet ebben a per­ben, amelyben sok minden homályos ma adt, még nem hoztak. Ahol a hajók szívét gyártják A Leninről elnevezett Gdanski Hajógyár a poznani „Cegielski” Művek mellett a legnagyobb ha­jógépeket előállító üzem Len­gyelországban. Az innen kike­rülő hajógépek 5400—8400 lóerő­sek. A Lenin Hajógyár ezideig 50 nagy hajógépet állított elő, amelyek együttes teljesítménye eléri a háromszázezer lóerőt. A Gdanski Hajógyár termékei külföldön igen jó hírnek örven­denek, mivel üzembiztosak és könnyen kezelhetők. A világ­szerte érvényesülő tendenciának megfelelően a gdanski hajógép- teryező szakemberek arra törek­szenek, hogy csökkentsék az erőmű terjedelmét és súlyát, s hogy a gépek kezelését minél magasabb fokon automatizálják. Svédország gazdasági helyzetéről Hivatalos körökben cáfolták a svéd korona esetleges leértéke­léséről terjesztett híreket, ame­lyek a kereskedelmi mérleg rom­lásáról tanúskodó adatok közzé­tétele után terjedtek el. Bár a külkereskedelmi deficit 1 mil­liárd 787 millió svéd koronára emelkedése és az aranyvaluta tartalékok fokozatos kimerülése kétségessé teszi, hogy a kor­mány fenn tudja tartani a ko­rona jelenlegi paritását. A svéd bankárok többsége sze­rint kevéssé valószínű, hogy — legalábbis az idén — valamilyen változás történik a hazai valuta paritásában. — Hangsúlyozzák, hogy a kormány intézkedéseket tehet a kereskedelmi mérleg és a korona iránti bizalom helyre- állítása érdekében. Többek kö­zött szóba jöhet a turistautazá­sok korlátozásának bevezetése, az értéknövekedési adó gyorsabb emelése, az import-letétek rend­szerének alkalmazása, továbbá az, hogy Svédország segélyt kap Nemzetközi Valuta Alaptól. Mi­vel az említett intézkedések jó része népszerűtlen az országban, ezért nem nagyon valószínű, hogy a szeptember 20-ra kitű­zött általános választások előtt sor kerül életbeléptetésükre. Svédország egyik legkomo­lyabb problémája ma az idegen- forgalom. Becslések szerint idén az ezzel kapcsolatos kiadások 1,5 milliárd svéd koronával halad­ták meg a bevételeket. Sok ban­kár követeli, hogy a kormány azonnal tegyen intézkedéseket e probléma megoldására. A svéd bankkörök képviselői a kormány azon elhatározását is helytelenítik, hogy az értéknöve­kedési adót csak 1971. januárjá­tól emelik fel 11 százalékról 16 százalékra, mert különben az idén emelkednének a fogyasztói kiadások. Bírálják a fejlődő or­szágoknak folyósított „segélyek” növelését is. A „segélyek” össze­gét jelenleg évi 800 millió svéd koronára becsülik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents