Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-30 / 229. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. szeptember 30. Tegnap esti helyzetkép a külpolitikában Részvétet, megdöbbenést és nyugtalanságot keltett világ­szerte a Gamal Abdel Nasszer egyiptomi elnök haláláról érkezett tragikus hír. Kedden mind a szovjet, mind a magyar nép vezetői lerótták részvétüket az EAK moszkvai, illetve budapesti követségein, s elküldték részvét távirataikat. Ha­sonlóképpen özönlenek az egyiptomi nép gyászában osztozb sürgönyök mindenfelől, VI. Pál pápától Pompidou elnökön, s Heath miniszterelnökön át Jahja Khán, Gorton ausztráliai minszterelnökön, s Edvard Hambro, az ENSZ jubileumi ülés­szaka norvég elnökének gyásztáviratáig. Még Nixon elnök is úgy nyilatkozott, hogy „megdöbbe­néssel értesült” Nasszer haláláról, akiben, mint mondta, „a világ olyan kiemelkedő vezetőt vesztett, aki fáradhatatlanul szolgálta országa és az arab világ ügyét”. Fulbright szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke kijelen­tette, sajnálattal értesült a halálhírről, mert az EAK elnöke „a legjobb szándéka szerint igyekezett előmozdítani a tárgya­lásos rendezést”. Schumann francia külügyminiszter hang­súlyozta: „Nasszer a béke útját választotta”. Bettencourt francia miniszter, aki nemrég személyésen találkozott Nasz- szerrel, méltatta az elhunyt elnök lángoló hazaszeretetét és azt, milyen erőfeszítéseket tett a béke megőrzéséért a Közel- Keleten. Valamennyi francia lap hangsúlyozza egyébként, hogy Nasszer bölcs, erélyes és mély felelősségérzetű államfér­fiú volt. Az ENSZ székhelyén a diplomaták általában megdöb­benve és aggodalommal fogadták a szomorú hírt, mert úgy vélik, ez a tragikus esemény is hozzájárul majd a Jarring vezette tárgyalások elhúzódásához. Sok diplomata hangoztatja, hogy Nasszer hatalmas tekintélyét az arab világban jó ideig senki nem pótolhatja. Ilyen fiatalon, az alkotó munka teljében meghalni, min­denképpen tragikus. (Nasszer még 53 éves se volt.) Még tra- kigusabb, hogy a halál akkor következet be, amikor a közel- keleti feszültség egyik tűzfészkét — a tragikus jordániai test­vérharcot — éppen csak sikerült (s nem tudni, tartósan-e?) kioltani, s e munkában is oroszlánrészt vállalt Nasszer. Fo­kozza a tragédiát, hogy a közel-keleti konfliktus fő okát, az izraeli-arab konfrontációt még egyáltalán nem sikerült le­csillapítani, sőt, a három hónapos tűzszünet is mind töréke­nyebbé válik. A reális, politikai rendezés, a békés megoldás egyik fő híve és kimunkálója pedig éppen Nasszer elnök volt. Halála ezért is pótolhatatlan vesztesége nemcsak az arab vi­lágnak, de az egész nemzetközi életnek is. (KS) (Folytatás az 1. oldalról) Az ENSZ székhelyén a diplomaták általában meg­döbbenéssel és aggodalommal fogadták Nasszer halálhírét, mivel úgy vélik, hogy ez a tragikus esemény is lényege­sen hozzájárul majd a Jar- ring-vezette tárgyalások fel­újításának elhúzódásához és esetleg a törékeny közel-ke­leti békét is veszélybe sodor­ja. Sok diplomata azt a meg­győződését juttatta kifeje­zésre, hogy Nasszer hatalmas tekintélyét jóidéig senki sem pótolhatja az arab világban, ami a bizonytalanság újabb elemét hozhatja a közel-ke­leti helyzetbe. Részvéttáviratok a világ minden tájáról U Thant az EAK kormá­nyéhoz intézett részvéttáv­iratában az arab nép vezető­jének és az egész Közel-Ke­let kiemelkedő személyiségé­nek nevezte Nasszert, aki az utóbbi tíz évben történelmi szerepet töltött be a világ­nak ebben a térségében. Ja- kov Malik, szovjet ENSZ-fő- delegátus nagy hazafinak és az egész arab világ kiemel­kedő szabadsághősének ne­vezte az elhunyt elnököt. Táviratot küldött Bumedien algériai elnök, aki közölte, hogy jelen lesz a temeté­sen is. Táviratban fejezte ki rész­vétét és méltatta Nasszer ér­demeit Fejszal Szaud-Arábiai király, Husszein jordániai király, az El Fatah Palesz­tinái ellenálló szervezet, Burgiba tuniszi elnök. Kad­hafi líbiai elnök és Nimeri Szudán elnöke. Nimeri ked­den Kairóba érkezett. Táviratot küldött II. Er­zsébet angol kinálvno, Nixon amerikai elnök. Tito jugo­szláv elnök, Frei chilei elnök, McLouehlin Argentína ideig­lenes külügyminisztere. — BlackDoolból Wilson, az el­lenzék vezére küldött rész­véttáviratot. Fidel Castro kubai elnök háromnaDos gyászt rendelt el a szisetonszáeb-’n és táviratá­ban me^éilpnította. hoev az arab vitás egvik leskiemel- Ire^obb 1 Zn ok halála súlvoa o«nr>q«t ielont az arab orS7áaok forradalmi mozgal­mára. Nasszer elnök elhunyta al­kalmánál Marian Spvchalski marsall, a Lengvel Nénköz- társaság államtanácsának el-; város több negyedeit lezárták a tüntetők elől. Az Izrael által megszállt többi arab területen is került sor spontán megnyilvánulá­sokra. A gazai övezetben bezárták a boltokat, Jordánia megszállt területéről és a ga­zai övezetből arab küldöttség utazik Beiruton keresztül Kairóba Nasszer temetésére. Készültség az izraeli hadseregben Megbízható források sze­rint kedden készültségbe he­lyezték a Sínai-félszigeten és a Szuezi-csatorna mentén az izraeli hadsereg egységeit. A hadsereg szóvivője a délutáni lapokban megjelent hírt nem cáfolta és nem erősítette, meg. Az egyiptomi fővárosban kedden zárva maradtak a kormányhivatalok, iskolák és üzletek. Az emberek némán, a gyászkeretes újságokat szo­rongatva hónuk alatt siettek munkahelyükre, a rádió és a televízió gyászzenét játszik, a Koránból olvasnak fel részleteket és időnként rövid híradások hangzanak el a részvétnyilvánításokról. Vi­dékről ezrével áramlanak a gyászolók Kairóba. Mint a Reuter jelenti, az 1964-es alkotmány értelmé­ben az elnököt a nemzet- gyűlésnek kell kijelölni leg­alább kétharmados többség­gel. A jelölést azután nép­szavazás erősíti meg. Ameny- nyiben a jelölt nem kapja meg a szavazatok többségét, újabb jelöltet kell állítani. Magyar delegáció utazik Nasszer elnök temetésére Gamal Abdel Nasszernak, az Egyesült 'Arab Köztársa­ság elhunyt elnökének teme­tési gyász-szertartására ma­gyar párt- és állami dele­gáció utazik Kairóba Loson- czi Pálnak, az Elnöki Ta­nács elnökének vezetésével. A delegáció tagjai; Czinege Lajos honvédelmi miniszter és dr. Randé Jenő, hazánk kairói nagykövete. Csend Ammanban A Nemzetközi Vöröske­reszt genfi központjában hi­vatalosan bejelentették, hogy a Palesztinái népi felszabadí- tási front elnevezésű szélső­séges gerillaszervezet kedden dél.után szabadon bocsátotta az eltérített gépek túszként fogva tartott utolsó hat uta­sát is. A hat amerikai ál­lampolgárt a Vöröskereszt ammani bizottságának ad­ták át. Az „elhagyott kísértetvá­ros” képét nyújtó Amman kissé megélénkült délután, a kijárási tilalom ideiglenes feloldásának óráiban — írja helyszíni tdósításában az AP amerikai hírügynökség. Az arabközi megfigyelő bizottság jelentése szerint a főváros­ban mindkét fél tartja ma­gát a tűzszüneti megállapo­dás előírásaihoz, incidensek nem történtek. A város leg­égetőbb problémája változat­lanul a sebesültek ellátásá­nak és a vízszolgáltatás hely­reállításának megoldása. Reg­gel 18 amerikai szállítógépen 50 ágvas katonai kórház ér­kezett a városba a Nemzet­közi Vöröskereszt felségjelé­vel. Összetűzés Jeruzsálemben Izraeli katonák kedden megütköztek azzal a közel tízezer főből álló menettel, amelynek résztvevői az el­hunyt Nasszer elnököt gyá­szolva vonultak végig Jeru­zsálem utcáin. A gyászfelvo­nulás békésen indult, az iz­raeli hatóságok azonban kive­zényelték a katonaságot, amelynek ellenséges magatar­tására a tömeg kövekkel vá­laszolt. Mintegy harminc fel­vonulót, közöttük fiatal lá­nyokat őrizetbe vettek. A dél­utáni órákra az utcák elnép­telenedtek. Az üzletek bezár­tak. csak az izraeli járőrök cirkálnak a várósban. A fa­lakra feketével festették fel Nasszer nevét. Tüntetések voltak a gázai övezetben is, ahol az egyik menekült táborban izraeli ka­tonák agyonlőttek egy 57 éves asszonyt. Izraeli katonák szállták meg a Jordán folyó nyugati partján Nablus és Hebron vá­rosát, ahol a lakosság ugyan­csak Nasszert gyászolja. Tüntetések voltak a meg­szállt területeken kívül az iz- rael területén fekvő arab te­lepüléseken is, ahol a gyá­szolók „Nasszer”, „Szabadság” jelszavakkal vonultak fel. Az izraeli kabinet minisz­tertanácson vitatta meg az egyiptomi elnök halála követ­keztében kialakult helyzetet. Szadat Anvar Szadat, aki az al­kotmány értelmében hatvan napig ideiglenes elnöke Egyiptomnak, Nasszer leg­régebbi harcostársai közé tartozik. Arab értelmiségi család­ban 1917-ben született. 1938- ban végezte a katonai aka­démiát. 1941-ben az angolok letartóztatták, de két év múl­va megszökött börtönéből. 1946-ban újra letartóztattáK. Szabadulása után rövid ideig ujságíróskodott. 1949-ben azonban ismét visszatért a hadseregbe és ekkor került kapcsolatba fiatal százados­ként Nasszerrel és a többi „szabad tiszttel”, akik ekkor már szervezkedtek Faruk ki­rály megbuktatására. Anvad Szadat a forradal­mat végrehajtó tisztek cso­portjának szóvivője volt és 1952. július 23-án ő hirdette ki a forradalmi parancsnok­ság első nyilatkozatát. Azóta egész sor fontos tisztséget töltött be, 1957-től 1961-ig az egyiptomi Nemzeti Unió el­nöke volt, majd 1961-től az EAK ENSZ képviseletének ve­zetői tisztét töltötte be. 1962- től 1964-ig az Elnöki Tanács tagja, 1964-től pedig három más politikussal együtt Egyiptom alelnöke lett. A hatnapos háborút követően kormánvátalakításra került sor, melynek Következtében az alelnöki funkció meg­szűnt. Szadat ekkor a Nem­zetgyűlés elnöke lett. 1968- ban bekerült az Arab Szo­cialista Unió Végrehajtó Bi­zottságába. 1969. december 9—12 között párt- és kor­mányküldöttség élén a Szov­jetunióban iárt. 1969-ben visszaállították az alelnöki funkciót, melynek betölté­sére — most már társaK nél­kül — Anvar Szadatot ne­vezték ki. Nézeteltérések Nixon és az olasz politikusok között A Saratoga nevű repülő­gép-anyahajó fedélzetén tar­tózkodó Nixon kedden rá­dióbeszédet intézett a hato­dik flotta személyi állomá­nyához. Az elnök a haladó arab rendszerek megfélem­lítésére kivezényelt flottát a „béke bástyájának’ nevezte és azt állította, a flotta ere­je „fontos tényezője” volt an­nak, hogy a legutóbbi vál­ság idején a Földközi-tenger térségében sikerült megőriz­ni a békét. Nixon arról beszélt, hogy a flotta és általában az ame­rikai haderő a „békediplo­mácia eszköze” majd remé­nyét fejezte ki, hogy aá Egye­sült Államok és a világ né­pei számára „sikerül tartós békét biztosítani.” Luigi Caputo az MTI ró­mai tudósítója jeleneti: — Nixon amerikai elnöknek az olasz politikusokkal folyta­tott megbeszéléseiről kiszi­várgott értesülések szerint nézeteltérések merültek fel néhány jelentős politikai kér­dést illetően. Ezt a tényt lát­szik bizonyítani az a hivata­los közlemény is, melyben az olasz kormány „óvatos fenntartásait” hangoztatta Nixon néhány kérésével kap­csolatban. Elsősorban a Pa­lesztinái kérdésről van. szó, valamint arról, hogyan ér­telmezik a NATO szerepét a mediterrán térségben. Az amerikai elnök megpró­bálta az USA stratégiai el­képzeléseinek részesévé ten­ni Olaszországot, azonban olasz részről ez igen hűvös fogadtatásra talált. Egész Olaszországban foly­tatódott a Nixon­ellenes tüntetés hulláma. Az olasz rendőrség hétfőn este több városbán brutálisan be­avatkozott és mintegy 400 tüntetőt vett őrizetbe. Hét­főn este Genovában, Firen­zében, Nápolyban és Savo- nában tartottak tiltakozó gyűléseket Nixon amerikai elnök Nasszer egyiptomi elnök ha­lálát „tragikus veszteségnek” minősítette, s elrendelte a Földközi-tenger vizein tar­tózkodó 6. amerikai hadi­flotta keddre tervezett pro­vokatív hadgyakorlatainak leállítását Belgrádban minden előké­szület megtörtént Nixon el­nök szerdai jugoszláviai ér­kezésére, az amerikai elnök és Tito közötti politikai tár­gyalásokra, s arra, hogy biz­tosítsák nem egészen kétna­pos látogatás zavartalan le­bonyolítását. Belgrádban kedden sajtóközpontot állí­tottak fel a látogatást tudó­sító többszáz újságíró tájé­koztatására. A jugoszláv fő­város külső képén még alig látszanak a látogatás előké­szítésének nyomai, a bizton­sági intézkedések azonban nagyobbak, mint bármely más hivatalos vendég érkezé­sekor voltak. A jugoszláv sajtó lényege­sen mértéktartóbban és ki­sebb terjedelemben készíti elő a Nixon-látogatást, mint más, korábbi legmagasabb szintű fogadtatásokat előké­szített. A lapok az amerikai elnök olaszországi program­járól is csak összefoglald tényszerű beszámolókat kö­zölnek. Á francia e'nök Moszkvába látogat A francia köztársasági el­nöki hivatal közleményt adott ki, amely bejelenti, hogy Georges Pompidou köz- társasági elnök október 6— 13 között hivatalos látoga­tást tesz a Szovjetunióban. Ennek során a francia köz­társasági elnök három ízben folytat majd megbeszélése­ket a szovjet vezetőkkel, í Moszkván kívül ellátogat több szovjet városba, így No- voszibirszkbe, Taskent, vala­mint a baikonuri űrkutatá­si központba is. Nyugat-Berlinben tárgyalnak a négy nagyhatalom képviselői Szerdán délelőtt ült össze hetedszer Nyugat-Berlinben a négy nagyhatalom: a Szov­jetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Francia- ország nagykövete, hogy a nyugat-berlini helyzetről ta­nácskozzék. Mint az MTI berlini tudó­sítója. Györffv Tibor íria. a négyhatalmi megbeszélése­ken most új elemként jelent­kezik a bonni kormány köve­telése. Bonn az augusztus­ban Moszkvában aláírt szov­jet—NSZK megállapodás ra­ti fikálását, a nyugat-berlini helyzet .,megnyugtató rende­zésétől” teszi függővé a je­lek szerint. Dél-vietnami képviselő javaslata Egy dél-voetnami nemzet- gyűlési képviselő, aki koráb­ban a Thieu-rezsim legheve­sebb ellenzésébe ütköző bé­ketervet terjesztett elő, ked­den megismételte „semleges ideiglenes kormány” alakítá­sára tett javaslatát. Ngo Cong Dúc képviselő szerint elképzeléseit „csendes többség” támogatja a dél­vietnami nép körében, mel­lette vannak mindazok, akik „akarják a békét, független­séget és a nemzeti megbé­kélést”. Due a múlt héten járt Párizsban és ott ismer­tette tervét, amelynek Sai­gonban leginkább vitatott pontja az az elképzelés, hogy a Thieu-rezsim adja át he­lyét egy ideiglenes kormány­nak. Távollétében a kormány heves támadást indított a képviselő ellen. Dúc kedden hangsúlyozta; „nem akarjuk, hogy Dél- Vietnam kommunista legyen, de azt sem, hogy amerikai uralom alatt maradjon”. Javaslatának lénvege: ötö­dik tárgvaló küldöttség me­nesztése Párizsba a béketár­gyalásokra a „dél-vietnami nem-kommunista ellenzék” képviseletében; tűzszünet és az idegen csapatok kivonása Dél-Vietnam területéről: Nasszert Gyászolja a világ nöke részvéttáviratot inté­zett Anvar Szadathoz, az EAK ideiglenes elnökéhez. Táviratot küldött Olaszor­szágból Saragat elnök és Co­lombo miniszterelnök, Ang­liából Heath miniszterelnök, Hollandiából Piet de Jong miniszterelnök, Ausztráliából John Gorton miniszterelnök, Indiából Indira Gandhi mi­niszterelnök, továbbá Jahja Khan pakisztáni államfő, az iráni sah, II. Hasszán ma­rokkói király, Edvard Hamb- ro, az ENSZ jubileumi ülés­szakának elnöke és a japán kormány. Magasszintű küldöttségek Nasszer temetésén Gamal Abdel Nasszer el­nök temetésén szovjet párt­ós kormányküldöttség vesz részt Alekszej Kosziginnek, a minisztertanács elnökének vezetésével —, közölték Moszkvában. A küldöttség tagjai között vannak Zaharov marsall, a honvédelmi miniszter első helyettese, Vlagyimir Vino­gradov külügvminiszterhe- lyettes és mások. Hivatalosan bejelentették, hogy Husszein jordániai ki­rály részt vesz az elhunyt Nasszer elnök temetésén. Er­re az alkalomra Kairóba re­pül Bahi Ladgham tunéziai miniszterelnök is, aki az arab államfők által kinevezett tűz- szüneti ellenőrző bizottságot vezeti Ammanban. Az amerikai kormány dél­előtt közölte Kairóval, hogy Rogers külügyminiszter kép­viseli az Egyesült Államokat Nasszer elnök csütörtöki te­metésén. Több más arab ve­zető mellett Kairóba várják El-Szabah kuwaiti emírt is. Belgrádban bejelentették, hogy a jugoszláv küldöttsé­get Edvard Kardelj. Tito el­nök személyes megbízottja vezeti. Egynapos gyász Jugoszláviában Jugoszláviában kedden egy­napos országos gyászt ren­deltek el Nasszer egyiptomi elnök váratlan halála miatt. A jugoszláv sajtó az arab világ legtekintélyesebb veze­tőjeként, a haladás élharco­saként, s Jugoszlávia egyik legjobb barátjaként búcsúz­tatja Nasszer elnököt, aki — amint Tito elnök részvéttáv­iratában hangoztatja — „az araboknak, a békének és az egyenjogúbb nemzetközi kap­csolatoknak energikus és fá­radhatatlan harcosa volt”. A jugoszláv kormány ked­den délelőtt Belgrádban gyászülést tartott Nasszer el­nök halála miatt. Libanonban egyhetes gyászt rendeltek el Nasszer elnök halálhírére. A nagyobb vá­rosokban keddre niinden üz­let és vendéglő bezárt. Mint­egy hatezer tüntető vonult végig gyászmenetben Beirut utcáin Nasszer-képeket emel­ve a magasba. Egyiptomhoz . hasonlóan negyvennaoos gyászt rendel­tek el Szíriában és Jordá­niában. Jeruzsálem óvárosában több ezer arab lakos vonult fel snontán gvás-^m ecetben az pltvinv* Nasszer elnök ne­vét káltozva. Csaknem min­den arab bolt bezárt és a ok rripg+pl+pk hívőkkel. Az Izrael által megszállt • • Összeesküvés AHende ellen Alessandri elnökjelöltet tá­mogató jobboldali erők egyik vezetője. Gutier és a népi egységfront ellen fellépő „ha­za és szabai ' ’ elnevezésű reakciós szervezethez tarto­zik. Az Ultima Hóra c'mű chilei lap ezzel kapcsolatban rámutat, hogy Gutierres az amerikai CIA ügynöke. Chilében leleplezlek egy bandát, amely meg akarta gyilkolni Salvador Allende-t, a népi egységfront elnökje­löltjét, aki a s-eptember 4-i választásokon a legtöbb sza­vazatot kapta. Négy embert letartóztattak. Köztük van Louis Alberto Gutierres, Ju­lio Duran szenátor személyi titkára. A szenátor a Jorge

Next

/
Thumbnails
Contents