Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-25 / 225. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXI. évi. 225. sz„ 1970. szept. 25., péntek A tervezett körzetben Földet ért a Lnna—16 A TASZSZ hírügynökség budapesti idő szerint 8 óra 32 perckor gyorshírben jelen­tette, hogy a Luna—16 szovjet űrállomás visszatérő egysége 6 óra 26 perckor (moszk­vai idő szerint 8 óra 26 perckor) a meg­adott körzetben leszállt. A leszálló egység, amely Hold-kőzetmin­tákat hozott magával Dzsezkazgan kazah­sztáni várostól 80 kilométerre délkeletre ért Földet. A leszálló egység ejtőernyővel ért Földet. Visszatérését a Földről figyelték. A beren­dezést azonnal helikopterrel szállították el. A Hold-kőzetmintákat tartalmazó tartályt a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának adják át elemzésre és tanulmányozásra. A Luna—16 13 napos aktív kozmikus tevékenység után az utolsó pillanatban sem okozott csalódást, megtartot­ta a szovjet űrtudósok által előírt visszatérési „menetren­det”. Míg korábban a Hold körzetében járt űrjárművek különböző helyeken ereszked­tek le, sőt akadt köztük olyan is, amely az Indiai-óceán vi­zére érkezett, a Luna—16 föl­di vendéglátója az ismerős kazahsztáni táj, az ember irá­nyította szovjet űrhajók gigá­szi légikikötője. A földi sima leszállás hely­színén már jóval csütörtök reggele előtt megtörtént min­den előkészület az ejtőernyő­vel érkező „Hold-csomag” fo­gadására. Különleges repülő­gépek és helikopterek, vala­mint bonyolult megfigyelő műszerek tömegét összponto­sították a kijelölt leszállási hely körzetében. Szovjet tudományos körök­ben most kétirányú értékelő­elemző munka folyik: egyfe­lől behatóan vizsgálják a si­keres űrkísérlet minden moz­zanatát, másrészt mérlegelik a „következő szakasz” lehe­tőségeit, amelyeket éppen a Luna—16 eredményes útja tárt fel. | Orvos —gyógyszerész napok 1970. szeptember 24—25 X Szolnok megyei tanács vb egészségügyi osztálya és az Orvos Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezete megyei bizottságának rendezésében tegnap kezdődtek a Szolnok megyei orvos-gyógyszerész napok. A kétnapos rendezvényt a Tiszamenti Vegyiművek kul- túrházában dr. Büttner Károly megyei főorvos nyitotta meg. A tudományos tanácskozás második napján, szeptember 25-én tartja 1970. évi vándor­gyűlését a Magyar Klinikai Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság. Az orvos-gyógyszerész na­pok programjában tudomá­nyos tanácskozások, előadások és társas rendezvények szere­pelnek, majd a Tisza Szálló­ban a megyei kórház igazga­tójának fogadásával ér véget. Az olasz szakszervezeti küldöttség Szent­tamáson és Surjánban X Zucalli Lanfranco veze­tésével megyénkben tartóz­kodó olasz szakszervezeti kül­döttség csütörtökön a Török­szentmiklósi Állami Gazdaság Üzemeiben járt. A vendégek a kora délelőt­ti órákban érkeztek Szentta­másra, ahol a Törökszentmik­lósi Állami Gazdaság vezetői fogadták őket. Bozsik Tibor üdvözlő szavai után Öllé Menyhért, a vállalati szak- szervezeti bizottság titkára tájékoztatta a küldöttséget az állami gazdaság dolgozóinak munkájáról, a vállalati szak­szervezeti bizottság tevékeny­ségéről. A tájékoztató után a ven­dégek megtekintették a hib­rid üzemet, majd a surjáni üzemegység székházában az éttermet, olvasószobát és presszót. Az egésznapos program so­rán az olasz vendégek min­den alkalmat megragadtak, hogy megismerjék a korszerű mezőgazdasági nagyüzemet, s munkásainak életét. Komplex talajjavítást Igényel a kiskörei vízlépcső ontozo­rendszere A Tisza Völgyében levő földek talajjavítására alakult Szolnok megyei Meliorációs Bizottság csü­törtökön tartotta első ülését Szol­nokon, a megyei tanács székhá­zában. A tanács, a vízügyi igaz­gatóság, a talajjavító vállalat, az állami gazdaságok és a Tiszavi- déki Mezőgazdasági Fejelsztő Iro­da szakemberei -"»gvitatták a ne­gyedik ötéves terv irányelveit az általános és komplex talajjaví­tásra. Szolnok megye mezőgazdasági nagyüzemei eddig több mint 200 ezer katasztrális holdon végez­tek talajjavítást, tették terméke­nyebbé a sovány földeket. A kis­körei vízlépcső öntözőrendszeré­nek kiépülése azonban újabb sür­gető feladatokat követel. Figye­lembe véve, hogy a termékenyí­tő víznek káros hatása is van a földekre, komplex javítás válik szükségessé. A kiskörei vízlépcső víztározó­jából táplálkozó megyei öntöző- rendszer első, kezdeti szakaszá­ban 18 ezer hektárnyi öntözés- fejlesztésre kerül sor. Elsősorban ennek a területnek az előkészí­tése a legfontosabb feladat. A meliorációs bizottság véleménye szerint a talajjavítással párhuza­mosan számottevő vízrendezési munkát Is végre kell hajtani. Az előzetes számítások szerint ehhez mintegy 530 millió forint szükséges, százötven millióval több, mint amennyit a negyedik ötéves tervre eredetileg előirá­nyoztak. A magyar—szovjet tervegyeztető tárgyalásokról, az 1971. évi népgazdasági tervről, a járműgyártás fejlesztéséről, a mezőgazdasági munkákról, a külügy-, a honvédelmi és a közlekedésügyi miniszter előtérj esztéséről tárgyalt a minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Jóváha­gyólag tudomásul vette az Országos Tervhivatal elnö­kének jelentését a közelmúlt­ban folytatott magyar- szovjet tervegyeztető tárgya­lásokról. Egyben utasította a külkereskedelmi minisztert, hogy az elkövetkező öt évre szó­ló magyar—szovjet hosszú- lejáratú kereskedelmi meg­állapodásokat készítse elő. A Tervhivatal elnökének előterjesztésére a kormány elfogadta az 1971. évi nép- gazdasági terv irányelveit, s egyetértett azzal, hogy a ter­vet a jóváhagyott elvi cél­kitűzések és fő előirányzatok alapján dolgozzák ki. A közúti járműgyártás fej­lesztésére a kormány két év­vel ezelőtt határozatot hozott. Ennek alapján az idei terv­ben már 6400 autóbusz, 4658 tehergépkocsi, több ezer traktor és dömper előállítá­sa szerepel, s emellett a jár­művekhez szükséges sok tíz­ezer főegységet, alkatrészt gyártanak. E nagyszabású program továbbfejlesztését szolgálják azok a javaslatok, amelyeket a kohó- és gép­ipari miniszter a kormány elé terjesztett. A bel- és kül­földi piac növekvő igényei­nek kielégítésére 1971 és 75 között 41800 autóbusz és mintegy 200 ezer hátsóhíd gyártását tervezi a járműipar. A Minisztertanács a jármű- gyártás továbbfejlesztésére irányuló koncepciót jóvá­hagyta. A kormány megtárgyalta és elfogadta a mezőgazdasági } — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — j Tímár Mátyás Genovában Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese szerda este Rómában, a nagykövet rezidenciáján ta­lálkozott az olasz sajtó mun­katársaival. Dr. Bényi József nagykövet megnyitó szavai után Tímár Mátyás bevezető előadást tartott a hírügy­nökségek és a lapok tudósí­tóinak. Vázolta a magyar gazda­ság helyzetét, eredményeit, s rámutatott; az európai me­zőnyben is kedvező, hogy most befejeződő harmadik ötéves tervünkben a nemze­ti jövedelmet mintegy 40 százalékkal emeltük. A to­vábbiakban a következő öt­éves időszak fejlesztési prog­ramjait ismertette, majd a magyar—olasz gazdasági kapcsolatokról szólt. — Az utóbbi években di­namikusan bővültek kapcso­lataink — mondta —, de Ma­gyarország részesedési ará­nya az olasz külkereskede­lemben kisebb, mint a má­sodik világháború előtt volt. Ami minket illeti, külkeres­kedelmünknek mintegy a harmadát bonyolítjuk le nyu­gati országokkal, s a volu­ment tekintve ezt a jövő­ben növelni akarjuk. Ugyan­akkor az olasz külkereske­delemben csekély a szocia­lista országok részesedése. Tímár Mátyás rámutatott, hogy Olaszországba irányuló mezőgazdasági kivitelünkben a közöspiaci rendtartás bi­zonyos gondokat okoz. Ügy véljük, kölcsönös érdek, hogy ebben is hosszú távra szóló stabil alapokra helyezzük kapcsolatainkat. Ami az ipart illeti, — a hangsúlyt a kooperációs kapcsolatokra kívánjuk helyezni. Meggyő­ződésűnk, hogy az ipari együttműködés szilárdabb alapot nyújt kapcsolataink erősítéséhez, mintha az együttműködés csak a for­galmi szférájára korlátozód­nék. — Szeretnénk, ha sikerül­ne a jövőben néhány nagy, szinte jelképesnek tekinthető kooperációt létrehozni, akár az ipar, akár a közlekedés területén. Tárgyalásainkon tapasztaltuk, hogy olasz részről egyetértenek Imént vázolt céljainkkal. Most már az illetékes állami szerve­ken és vállalatokon a sor, hogy e szándékokat valóra- váltsák. Csütörtökön Tímár Mátyás észak-olaszországi útja so­rán Genovába érkezett, ahol megtekintette a kikötő be­rendezéseit. Több szifonpatron Az emlékezetes 1969. év eleji robbanás óta történt nagyösszegű beruházások eredményeként Répcelak ma ma már ismét ki tudja elé­gíteni a hazai szénsav igé­nyeket. Szeptember végétől megszűnt a szárazjég im­port is. Most már hetenként hetven tonna szárazjeget ál­lítanak elő. De az igények szerint növelni is tudják ezt a mennyiséget. Szénsavból ez évben a tervek szerint 12 ezer tonnát adnak megren­delőiknek. A nagyon kere­sett szifonpatronból az idén minden eddiginél többet, mintegy 36—38 millió cso­maggal, gyártanak. 1968-ban a patrontermelé­sük 28 millió csomag volt. Az üzemet folyamatosan tovább bővítik, korszerűsí­tik■ A ^ tervek szerint a kö­vetkező öt évben több mint 300 millió forintot költenek erre a célra. Több muskotályszőlő Az erős illatú, sajátos za- matú muskotály a legkeve­sebbet termő szőlők közé tartozik. A hagyományos műveléssel alig hoz holdan­ként 4—5 mázsát. A bővebb termés érdekében a badacso­nyi állami gazdaságban most a megszokott kétkarú kordon­művelés helyett négy termő­kart hagytak és azokat két szintben erősítették a drót- huzalhoz. A megnövekedett termőfelülettel arányosan növelték a talajerőpótlást is, '. és élelmezésügyi miniszter jelentését a nyári mezőgaz­dasági munkák végrehajtásá­ról és más időszerű kérdé­sekről. A jelentés szerint a több mint 3 millió hold kalászos gabonát a kedve­zőtlen időjárás miatt csak szeptember közepére, s je­lentős, katasztrális holdan­ként mintegy másfél-két­mázsás veszteséggel tudták betakarítani. Az árvíz és az esőzések nyo­mán keletkezett belvíz is hozzájárult, hogy a gabona-, szőlő- és gyümölcstermés lényegesen kevesebb a tava­lyinál. Az őszi munkák: 4 millió holdról a termés be- takakarítása, talajelőkészítés három és félmillió holdon, a szőlő leszüretelése és fel­dolgozása, valamint a közel 2 millió tonna gyümölcs és zöldség betakarítása jelentős erőfeszítéseket és körülte­kintő munkaszervezést kíván a mezőgazdaság dolgozóitól. Az őszi vetésekhez elegendő vetőmag áll rendelkezésre. A műtrágya ellátás' javult, de foszfortartalmú műtrágyából nem tudják az igényeket maradéktalanul kielégíteni. A mezőgazdasági nagyüze­mekben a rendelkezésre álló gépekkel az őszi mezőgazda- sági munkák csak akkor fe­jezhetők be időben, ha nyúj­tott, illetve kettős műszak­ban az előző éveknél nagyobb arányban üzemeltetik a gé­peket. Ezenkívül igen sok kézi munkaerőre van szük­ség, ezért minden mozgósítható, ki­segítő munkaerőt be kell vonni a betakarítási mun­kákba. A pénzügyminiszter előter­jesztése alapján a kormány határozatot hozott a borfor­galmi adó új rendszerének kialakításáról! Egyszerűbbé válik az adóztatás, mivel azok a termelők, akiknek évi bortermése nem haladja meg az 5 hektolitert (tehát a ter­melők csaknem 90 százaléka) a jövőben nem esetenként, hanem a többi adóhoz ha­sonlóan évenként, s az ötévi átlagtermés alapián átalány­nyal fizetik majd borforgal­mi adójukat. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke beszá­molt az óvodák és napközi otthonok vizsgálatának ered­ményéről. Az óvodákban és napközi otthonokban 400 ezer gyermek felügyeletét és ne­velését látják el. Az utóbbi tíz évben 136 ezer fővel nö­vekedett az elhelyezett gyer­mekek száma. Az óvodai el­látottság aránya 33,7 száza­lékról 54,3 százalékra, a nap­közi otthonokban elhelyezett tanulók aránya 6,6 százalék­ról 15,4 százalékra növeke­dett. _ A kormány az előter­jesztést tudomásul vette és megállapította, hogy az újabb óvodai és napközi otthoni férőhelyek létesíté­se, fejlesztése és ellátása állandó, fontos feladat. Felkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsát, felhívta a vállalatokat és a tanácso­kat, hogy az eddiginél is fo­kozottabb együttműködéssel segítsék ezt a munkát. A külügyminiszter előter­jesztésére a kormány jóvá­hagyta az ENSZ közgyűlés jubileumi ülésszakára utazó magyar delegáció összetéte­lét és tevékenységének irányelveit. A Minisztertanács hatá­rozatot hozott az ENSZ fej­lesztési segélyprogramjaihoz történő hozzájárulásunk mér­tékéből az 1971. évre. A külügyminiszter jelentést tett Ján Marko csehszlovák külügyminiszterrel folytatott tanácskozásairól, a kormány a jelentést jóváhagyólag tu­domásul vette. A honvédelmi miniszter jelentette a kormánynak, hogy a közeljövőben a Varsói Szerződés tagál­lamai közös hadgyakorlatot tartanak, amelyen magyar Katonai egységek is részt- vesznek. A közlekedés- és postaügyi miniszter a légiközlekedés biztonságával kapcsolatos kérdésekről adott táiékoztató jelentést, amelyet a kormány tudomásul vett. A Központi Statisztikai Hi­vatal elnöke — egyetértés- ben ,a.mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterrel _ ja­v asolta, hogy az ENSZ me- zőeazdasági és élelmezési szervezete által ajánlott me­zőgazdasági világösszeíráshoz Magyarország is csatlakozzék. A kormány a javaslattal egyetértett. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A Hazafias Nép fiont Országos Tanácsa megvitatta a párt kongresszusi irányelveit Csütörtökön a Parlament Vadásztermében ülést tartott a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa, s megvitatta a párt X. kongresszusának irányelveit. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke vezette a tanácskozást, amelyen részt vett és felszólalt Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, s ott volt Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke is. Ben- csik István főtitkár mondott a Népfront Országos Taná­csa nevében vitaindítót az irányelvek kapcsán kibonta­kozott sokrétű véleménycse­réhez.’

Next

/
Thumbnails
Contents