Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-24 / 224. szám
1970. szeptember 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 TerjeéJl a képtelefon A jövő telefonjához a képernyő is hozzá tartozik majd. A hívást nem a tárcsa elforgatásával, hanem megszámozott gombok megfelelő sorrendben történő lenyomásával hajtjuk majd végre. Amerikai mérnökök a felvételen látható módon alakították ki a videotelefont. Az Egyesült Államokban ez év elején helyezték üzembe az első „képesített” telefonhálózatot (a Szovjetunióban már korábban létrehozták a képtelefon-hálózatot Moszkva, Leningrád és több más nagyváros között.) A képtelefonnak nemcsak az a „hivatása”, hogy a beszélő partnerek kölcsönösen láthassák egymás arcát. Hasznosítására egyéb lehetőségek is vannak: rajzok, fényképek, levelek, dokumentumok, táblázatok stb. „közvetíthetők” vele gyorsan és egyszerűen. Sőt, ha elektronikus számítógéppel kötik össze a videotelefon-hálózatot, arra is mód nyílik, hogy a komputer „memóriájában” tárolt adatokat, képeket, számításokat, értékeléseket egyetlen gombnyomással „lehívják” a készülék képernyőjére. A videotelefon először nyújt lehetőséget a süketnémáknak arra, hogy nagy távolságból is „beszélgethessenek” egymással. Elvégeztetett ?... Blake úgy tett, mintha mindez csak úgv, véletlenül jutott volna az eszébe, s rá sem pillantott a japánra. Pedig, ha most látja az arcát, észreveszi, milyen örömet szerzett a zömök kis embernek. •— Igen, azt hiszem általánossá lesz a háború... — felelte Kono. — De mi nem akarunk az Egyesült Államokkal hadba kerülni... A mi érdekeink Távol-Kelethez fűződnek... Ügy gondolja, hogy vissza tud kerülni a flottához? Én azt hiszem, oda fiatalemberek kellenek... — Attól függ, kinek ki a barátja... — ment bele a játékba a „robotemberek egykori királya”. — Hát igen... Mert ilyesmit égy kisember nem tud elintézni... Ahogy látom, jól benne van már a korban.™ Blake azonban egy kis időt akart nyerni« gondolkodnia Hiába, múlik fölöttünk az idő... — Sajnos... De azért az öregebb korosztálynak is vannak előnyei. Háború esetén a tapasztalat sokszor többet ér, mint a fizikai erő... Különösen a flottánál... Különben, van egy jó barátom a Pennsylvanián. Tudja, a zászlós hajónkon... Nem is kis ember... Oda szeretnék visszakerülni... A zászlós hajóra... — Hogyan? Ügy tudom, a Pennsylvania kint hajózik a nyílt tengeren. A levelezés sokáig tart... — Ah, a Pennsylvania most Hawaii szigeteknél horgonyoz... Így beszélgetett a két sétáló, mindketten ízlelgetve, próbálgatva a másikat.,. Kono meghívta Blake-et, vacsorázzék vele Bonson Street-i lakásán. kellett, vajon megéri-e az időt a további „játék”, ezért Újból működik a pincskaib Először 19i69-ben vették birtokukba a jászfényszarui Béke Tsz KISZ tagjai a szövetkezet központi épületében létrehozott pinceklubot. Az új létesítmény már az első napoktól kezdve a fiatalok kedvenc szórakozóhelye lett. Nemcsak a tsz, hanem más KISZ-alapszervezetek fiataljai is szívesen jártak oda. Az a felismerés, hogy a klub biztosítani tudja a fiatalok részére a kultúrált szórakozási lehetőségeket, arra ösztönözte a tsz vezetőit, hogy a szükséges átalakításokkal korszerűsítsék a helyiséget. Nyáron, amikor a mező- gazdasági munkák miatt kevesen látogatták a klubot, elkezdték az átalakítási munkákat. Húszezer forint költséggel, szép burkolattal, új berendezéssel és a korszerű klubmunkához szükséges felszerelésekkel látták el. Pár napja a fiatalok újból benépesítették a már közkedvelt szórakozóhelyet. Napjainkig is feloldatlan ellentét: nyelvünket viszonylag kevesen ismerik és beszélik a nagyvilágban, mi pedig — ennek ellenére — igen szerényen állunk a nyelvi műveltséggel. Mondták már nekem Tal- linnból érkezett vendégek, hogy az oroszon kívül társaloghatunk franciául, vagy németül, — francia és belga kommunista vezető is természetesnek tartotta, hogy jól beszél oroszul. (Sok franciaországi iskolában a választható kötelező nyelvek egyike az orosz). A nyelvismeret hiánya nemcsak a személyes találkozásoknál okozhat nehézséget, hanem az alkalmazott tudományok területén szinte mozdulni sem tud az a magyar szakember, aki nem ismeri az iparágra, gyártásra stb. vonatkozó külföldi irodalmat. A szakfordító hálózatunk ugyan elég erős, de még így sem győzi a keletről, nyugatról szüntelenül áramló irodalom fordítását. A hasznos technológiákat leíró szakcikkek, módszerek azt válaszolta, a meghívásra, hogy aznap estére már elígérkezett valahová. Kono most már nem hagyta emberét: ebédre hívta meg Blake-et, mégpedig azonnalra... — Étkezzünk együtt a híres japán vendéglőben, a Kawafuku Teiben... Különleges a kiszolgálás és pompás a konyha. Fürdő is van, gésák i's vannak... Nos? — kérdezte Blake-hez fordulva. Hiába volt az egykori „izomember” ravaszsága, nehéz volt kitérnie a japán meghívása elől... Végül is igent mondott, közben törte a fejét: vajon tényleg kém ez a Kono? Még mindig nem volt biztos a dolgában, bár egyre inkább erősödött benne a gyanú, hogy a zömök kis japán kémértesüléseket akar tőle szerezni, pontosabban tengerészeti adatokat. Egy homályos érzés azt sugallta neki, hogy Kono fontos szerepre akarja felhasználni. Felötlött benne az is, hogy értesíteni kellene az illetékeseket, mert egy idő — Rakd csak ki a zsebedet Pista! A szutykos, agyonfoltozott nadrágból néhány 20 filléres kerül a rendőrtiszt elé. — Más nincs? — Nincs. Minek hoztak be? — Mit keresel éjszaka az állomáson pénz nélkül? — Moziban voltam. Most meg sétálok egy kicsit. Miért? Nem szabad? — Mit láttál a moziban? — Affene se tudja már. valami szerelmes film volt. — Tudsz róla, hogy ma szünnap van a moziban? — Nahát akkor mit kérdezik, ha úgyis tudják — mondja a fiú, s nagy lobon- cos szőke fejét sértődötten leszegi. — Nem akarok hazamenni. A mutter folyton ricsajozik. — Hogy van most az anyád? — Mostanában nem része- geskedik annyit, mert a férfijét lecsukták. Otthon veri a balhét nekünk. — És az apád? — Hát az meg jól megveri őt. — Hol is dolgozol Pista? — Itt Szolnokon Vass básokszor csak fél éves, egy éves késéssel jelenhetnek meg, különös tekintettel nyomdaiparunk leterheltségére. Akárhogy, akárhonnan közelítjük meg a kérdést, a végkövetkeztetés ugyanaz: meg kell tanulnunk oroszul, németül, angolul, vagy franciául, — kinek, kinek melyik nyelv ismerete a legmegfelelőbb, a legszükségesebb a munkájához. örvendetes, hogy ezt a szükségszerűséget egyre inkább felismerik az emberek. Erre következtethetünk abból az érdeklődésből, amely a TIT nyelvtanfolyamok iránt Szolnokon is megnyilvánul. A TIT megyei szervezete — az adottságok korlátozottsága miatt egyelőre csak Szolnokon — az idén már audió-vizuális módszerrel is tanít nyelveket. Ez a módszer az egész világon bevált, a leghatásosabb nyelvtanulási forma. A különböző cselekményeket ábrázoló vetített képek nézése közben a tanfolyam résztvevői, gépi múlva falán késő lesz. De még nem merte megtenni: hátha téved és felsül. Együtt ebédeltek, de a beszélgetés nem volt érdekes. Igaz, végigcsinálta az itt szokásos szertartást, s ez önmagában is igen kellemes volt. Kono javaslatára először a fürdőhelyiségbe mentek, ahol két japán hölgy vette kezelésbe őket. A ruháitól megfosztott Blake úgy érezte, mintha újjászületett volna a kis japán nő ujjai alatt. A lábujjától a feje- búbjáig végigmasszírozták, aztán forró fürdőben lemosták. Igazi felfrissülés volt ez, s az ebéd különösen jól esett. De a beszélgetés semmit sem hozott. A japán mintha megfeledkezett volna arról, milyen melegen érdeklődött még egy órája is az amerikai flotta iránt... Ugye, ugve, mondta önmagának Blake, hátha csak a régi emlékek vonzzák hozzá a japánt? Megállapodtak, hogv két nap múlva ismét találkoznak, ugyanitt, a japán étteremben. Á rSatönzött tengerészek — Valóban kitűnő a konyha — állapította meg Blake. És a harmadik napon ismét ott voltak... Végigcsinálták a fürdő és az étkezés egész szertartását, közben beszélgettek. Kono most már nyíltan beszélt arról, hngv őt elsősorban az érdekli. mikor akar Blake a flottához viszcsinál. Fajin ember az. 30—40 forintot keresek egy nap. Fuvarozunk. Legszívesebben ott laknék nála az istállóban. Ott csend van — ered meg a fiú beszéde, mert érzi, hogy érdeklődés kíséri szavait. Z. I. tizenhat éves. A nevelők számára ő az a tipikus „nehéz eset”. Nem bűnöző. Apját, anyját viszont nyilvántartják a rendőrségen. Hói garázdaságért, hol botrányt okozó részegség miatt gyűlik meg a bajuk a hatósággal. Menthetetlen iszákosok. Pista két évig Homokon élt, cipésznek tanult. — Többször is megszökött. Végül is az anyja vállalta érte a felelősséget, s a fiú hazaköltözhetett. A gyerek ugyanis idővel keresőképessé cseperedett. A pénzét elveszik tőle. Ennivalóra, cigarettára hagynak nála valamicskét. — Mondtam Vass bácsinak, ne adja oda nekik a keresetem. Szenvedjenek meg ők is a pénzért. — Bizony Pista ruhát, cipőt kellene venned. Nem járhatsz ilyen rongyosan, elhanyagoltan — tanácsolja hang útján — természetesen a vezető nyelvtanár magyarázatával és kiegészítésével — hallják is a képi úton kifejezett cselekvést. Csaknem négyszázan jelentkeztek a TIT nyelvtan- folyamaira a megyeszékhelyen — egyes tagozatokra még elfogadnak hallgatókat, de néhány már megtelt — a német és angol audió-vizuális tagozatra, a hagyományos német kezdő, haladó orosz, angol és francia kezdő, illetve haladó tanfolyamra. Érdekes és sokat jelentő a tanfolyamok hallgatóinak foglalkozási megoszlása. Javarészt fiatal szákemberek igénylik a nyelvtanulást. A Szolnok és Vidéke Vendéglátóipari Vállalat huszonhat kereskedelmi szakembere — jórészt felszolgálók — jelentkezett a tanfolyamra (az igazsághoz tartozik, hogy főleg a munkahely „ambicio- nálására”: a tanfolyam díját a vállalat fizeti ha a beiratkozott elvégzi a nyelvi kurzust, amely 136 óra, illetve 64 óra). <— ti — szamenni? Ki a barátja a Pennsylvanián? Az „izomember” némi színlelt habozás után így felelt: — Jimmie Campbell... Blake ebben a pillanatban találta ki a nevet, hiszen soha életében nem volt Campbell nevű ismerőse. — Régóta ismeri Jimmie-t? :— ösztökélte most már egyre határozottabban Kono. — Igen... Együtt szolgáltunk... Ö már felvitte a kapitányi rangig... — Kapitány? Ejha? Ez szép! És ön mi volt a flottánál? _ < — őrmester..; — Ez is szép... Sokszor találkozik Jimmie-vei? Azért kérdezem, mert mindig csodáltam az ilyen tengeri medvéket. akik az életüket egy rozzant bárkának szentelik .. •— hazudta kissé sután Kono. •— Tudia. mi tengerre termett ország vagvunk. sziget- ország. nekünk életünk a hajó... Hajó nélkül meg sem tudnánk lenni... Janán szerepe a világban attól függ. milyen erős a tengeren... Ha ön figveli az úisáeokat, akkor olvashatja, hánv ezer és ezer japán halászhajó fut szerte az óceánokon... Jimmie olvan idős, mint ön? —- Igen... — Együtt Kezdték á szolgálatot? — igen. együtt.,; — És 6 azóta is á flottánál szolgál? Ilyen régen? — adta tovább a csodálkozót Konoi — Nagyon Gffves fiú,,,- » Imádja a tenger^ régi ismerősként a rendőrtiszt. — A, jó ez nekem, — néz a fűző nélküli otromba bakancsára. — Aki dolgozik, minek annak más? A mai fiatalok nagyon öltözködnek. Dehát majd megjön az eszük. — Vehetnél egy száz fo- ritos, jó erős farmert. — Azt-e? Fei nem húznám! Tőlem ott pusztulhat a boltban. Huligánoknak való az kérem — mondja önérzetes, megbántott hangon. — Így nem tetszel ám a lányoknak. — Járok is én utánuk I Könnyelműek, meg buták a mai nők — vált át komoly, bölcs hangra a fiú. — Miért, te hány osztályt jártál? — Négyet. De én nem is vágok föl, mint mások. — És most, hogy mész haza egy fillér nélkül? — Felvesz a kalauz. Ismer már. Vagy kérek valakitől egy forintot. Igen, ismerik már a környéken is, a rendőrségen is. Nem árt senkinek, a munkát sem kerüli. „Csak” egy kisiklott élet. Tizenhatévesen. — HORVÁTH — Külföldi tévések hazánkban Szívesen és gyakran forgatnak televíziós stábok hazánkban. A nyáron nálunk járt Bemard Vicki, a világhírű rendező is, a „Malachiás csodái” és a „Híd” című film alkotója. Ezúttal a „Hamis súly” című művét rendezte a nyugatnémet Interpell tv-cég rendelésére. A bajor tv-riporterek az augusztus 20-i ünnepségekről István király születésének évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésekről forgattak színes filmet. Bécs- ből szeptember elején érkeztek vendégriporterek, ők ló- tenyésztésünk iránt érdeklődték s Bábolnán forgattak. A manchesteri televíziósok Párizstól Isztambulig kísérik kamerával az Orient express útvonalát. Az NDK televíziójának munkatársai októberben egyhónapos körutat tesznek hazánkban, s interjúkat, riportokat készítenek iparunk, mezőgazdaságunk fejlődéséről. — Tényleg jó barátok? — Nagyon. Szolgálatkész, nagyon rendes fickó. Bár egy kicsit ravasz... De csak olyanokkal, akiket kevésbé ismer... — Hogyhogy ravasz? *— Hát, amikor kártyázunk... — Igen? Kono megkönnyebbült. Már valami másra gondolt. De a kártyabeli ravaszkodás, az semmi... Az sokszor még segíthet is... Mert akit ő kiszemelt magának, annak ravasznak kell lennie... Tervei így kívánták... Igen. ravaszul kell kijátszania a tiszttársak éberségét, óvatosan kell megrendezni a találkozókat, ravaszul kell megszereznie az adatokat, méghozzá a legfontosabbakat, a leglényegesebbeket... De Kono erről — érthetően — nem beszélt Blake- nek. Ellenben újra és úira, csak úgy mellesleg megjegyezte. hogy neki egy nagyon jól működő vállalkozása van, s a vállalkozásból természetesen sok pénze. Ebből sok mindent tudna finanszírozni... Például Rlpkp-nek is tudna teremteni egv olyan vállalkozást, amely élete végéig nyugodt öregkort biztosítana... Blake úgy tett. mintha haüandó lenne a dolgon gondolkodni. Elbúcsúztak és elváltak. Saját hangját hallhatta Ebédre hívta azonnalra On hány nyelve Szabó László — Sólyom József: Á kikötő elpusztul: 7.55-kor II. Blake időt akar nyerni
