Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-23 / 223. szám
1970. szeptember 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Alagút a Várhegy alatt Pestbuda egyesítésének 100. évfoxdulójáia készül el a Várhegy alatt húzódó víztelenítési rendszer. A he^y gyomrában az ag esszív réteg és talajvizek az alagút falát és belső burkolatát állandóan támadják, így szükségessé vált a rendszer teljes felújítása. A Bányászati Akn;uné- lyitő Vállalat szocialista brigádja a munkálatokkal 1972- bcn készül el. Képünkön; A szellőző cső szerelésén dolgoznak a víztelenítő vágatokban a Várhegy alatt. (MTI foto — Kovács Gyula felv.) r Uj tejpoxgyár Gyulán Közös eredmények — közös gondok 4 szövetkezeti és a népművelés Befejeződött Gyulán az ország „legöregebb” tejporgyárában az ez év elején megkezdődött nagyszabású rekonstrukció első szakasza. Elkészült s megkezdte próba- üzemelését a csaknem 100 millió forintos költséggel kialakított teljesen új tejporgyár, amely európai viszonylatban is a legmodernebbek közé tartozik. Az első olyan üzem hazánkban, amely taKedden megkezdődött a Duna. Intercontinental Szállóban c,'a Szakácsegyesületek Világszövetségének XIV. kongresszusa. A 16 országból érkezett küldötteket és a kongresszust a „házigazda” Venesz József, a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetségének elnöke és dr. Sághy Vilmos, a belkereskedelmi miniszter első helyettese köszöntötte. A tanácskozást Ernst Faseth. a világszövetség elnöke nyitotta meg. A 24 ország nemzeti szövetségét tömörítő világszervezet kongresszusán az ügykarmány-tejport is készít. Naponta 100 ezer liter fölözött tejből készít tejport. A gyárat a dán Anhydro cég tervei alapján, dán mérnökük irányításával magyar munkások szereltek. A gyulai gyár rekonstrukciója tovább folytatódik s teljes egészében 1972-ben fejeződik be. Akkor egy korszerű telj fel dolgozó és tejtermékkészítő üzemet avatnak. rendi kérdéseken kívül a vendéglátóipar két olyan sürgető problémáját vitatják meg, amely szinte világjelenség. Az egyik a táplálkozási reform szükségessége, a másik a vendéglátó szakember- képzés ütemének fokozása. A kongresszus alkalmából kedden két kiállítás is nyílt. A Gellért Szálltban a magyar szakácsművészet 25 legkiválóbb képviselőjének hidegkonyhai bemutatója, a Gresham étteremben pedig a legnevesebb cukrászok kiállítása szemlélteti a magyar vendéglátás gasztronómiai helyzetét, eredményeit. A MÉSZÖV elnökségének legutóbbi ülésén sok olyan kérdés vetődött fel, amely a falusi népművelés legidőszerűbb problémáinak sorába tartozik. 'Többen, így például az újszászi, a kunmadarasi és a jászalsószentgyörgyi ÁFÉSZ elnöke is felvetette, megyénkben növekszik a községi művelődési házak fenntartásához, üzemeltetéséhez való szövetkezeti hozzájárulás. Termelőszövetkezetek, Az elhangzó kérdések lényege tehát az, hogy a művelődési intézmény fenntartásához való hozzájárulás biztosít-e jogot a hozzájáru- lóknak? (Ha igen. s tisztázódna pontosan, milyen jogokat, még növekedhetne is esetleg a hozzájárulás mértéke.) Volt olyan vélemény, hogy „ez bonyolult kérdés”, növekszenek a fenntartás költségei, ezért — elsősorban ezért — van szükség a termelő üzemek, vállalatok hozzájárulására. A MÉSZÖV elnöke vitába szállt ezekkel a nézetekkel. Művelt, képzett emberekre van szükség mindenütt — mondotta — mezőgazdasági, ipari, általános fogyasztási szövetkezetekben egyaránt. Egy-egy szövetkezetben a kulturális célokat szolgáló alapok és a küldöttgyűlés által jóváhagyott összegek önmagukban kevesek a színvonalas köz- művelődési munka biztosításához. De több szövetkezet együttesen a művelődés hegyeit emelheti! Nem az anyagi szükség, hanem a népművelés tartalmi követelményei kívánják elsősorban az anyagi és személyi erők koncentrálását — mondotta. Felvetette azt is, s ennek már megyénk. egyik nagynevű termelőszövetkezetének „Kiváló Népművelő” elnöke is hangot adott nem olyan rég; a szövetkezeti támogatás ne jelentse a tanácsi támogatás csökkenését. Ellenkezőleg, ahol a szövetkezetek társak, ott az állami támogatás növekedése is jelezze, társra talált. Ehhez még csak annyit fűzünk hozzá, miként a gazdasági életben egyenrangú ÁFÉSZ-ek, ktsz-ek vállalnak részt egy-egy művelődési ház fenntartásában. Cserébe mit kérhet a művelődési intézménytől a szövetkezet? Mások elmondták, hogy klubok közös fenntartásában vesznek részt, de ha igényt tartanak klubteremre ismeretterjesztő előadás céljából, nem kapják meg azt. (Egyik helyen például bérbe adták a termet arra az időre, kereskedelmi kiállítás céljára.) partner ma már a szövetkezet, éppen úgy a kultúra terén is éreznie kell, nemcsak pénzét, hanem a közművelődés iránti gondoskodást, művelődéspolitikai aktivitását is igényli az összefogás... Szükség van a népművelési tanácsokra Feltétlenül szükséges, hogy a rendelkezésre bocsájtott összegék fejében — hangsúlyozták a MÉSZÖV elnökségi ülésén legutóbb többen is — szakszerű kulturális „szolgáltatásokban” részesüljön a szövetkezeti tagság vagy a szövetkezeti élet. Sőt, mind többen adtak hangot annak az igénynek, hogy a tanácsi művelődési szervek, intézmények valamiféle szaktanács- adást biztosítsanak, a szövetkezetekben folyó közműA mezei pocok valameny- nyi takarmánynövényünket károsítja. Megrágja a gyökerét, s a gyökérnyakat és a földfeletti részt is. Időszerű ellene a védekezés. mert erősen szaporodóban van, különösen Szolnok —Kisújszállás—Kengyel térségében, de a megye más helyein is. Komoly fertőzést most még csak a lucerna és vöröshere-táblákban találtunk, de mivel ezekről a helyekről az őszi gabonába is átvándorol, később az őszi vetéseket is erősen károsítani fogja. velődést lássák el folyamatosan szakmai tanácsokkal. Ami felismerés — többek között a vita nyomán is — adatik: szükség van a megyei Népművelési Tanács működésére. Nagy szükség! S arra, hogy itt mindezek a kérdések sorjára napirendre kerüljenek. Nyíljon ott lehetőség e kérdések megtárgyalására, sőt egy-egy ilyen kérdés megvitatásakor referátumot vagy á vitához fűzött korreferátumot éppen azok tartsanak és fejtsék ki ott véleményeiket, észrevételeiket, javaslataikat, akik nagyobb anyagi erővel „száll- nák be” a közös ügy támogatásába. El kell dönteni, s tanújelét is kell adni sokféle módon, mennyire kívánjuk ennek a testületnek hatékony működését. Hiszen ez a tanács nem becsülheti le éppen azt a társadalmi folyamatot, mely őt létre hozta! Másrészt előttünk áll a felismerése annak is, túllépte az idő a megyei Népművelési Tanácsnak azt a korábbi álláspontját, miszerint községi szinten egyelőre nem kell létrehozni közművelődési (népművelési) tanácsokat, „érdemi munkát e tanácsok úgysem végezhetnek”. Ma már látjuk, fórumot kell teremteni annak, hogy az anyagilag érdekeltek találkozzanak falun és a munka tartalmában, vitelében is érdekeltté, társakká váljanak. Erősödött a kaliforniai pajzstetű lárvaraizása. A védekezés azonnali elvégzése különösen a gyümölcsöt exportáló gazdaságok számira fontos, rnert a fertőzött gyümölcs kizári a az export lehetőségét. Mind a nagyüzemek. mind a házikertek számára a rövid várakozási idejű szereket javasoljuk. A leszedett gyümölcs megvédése érdekében pedig ajánlatos a raktározott terményt 1 ezrelékes nikolinoldatban füröszteni. Növényvédő Állomás Vasárnapi műszak szalmaszállításban A szolnoki papírgyár nyersanyaghiánnyal küzd, az esős időjárás miatt kevés a szalma a cellulózgyártáshoz. A MÉK és a gyár felkérésére az újszászi Szabadság Tsz traktorosai vasárnap is szállítottak szalmát a gyárba. : Pedig a nyári munkák kezdete óta ez lett volna az egyetlen szabad vasárnapjuk. Hat vontató pótkocsival mintegy hat vagon szalmát hozott Szolnokra. A szövetkezetiek egyébként száz vagon szállítására szerződtek. Jászberényi vöröskeresztes napok Tegnap kezdődött meg a jászberényi Hűtőgépgyárban az a rendezvénysorozat, amelyet a „A szocialista egészségügyért, a békéért” jelszóval indított útjára a Magyar Vöröskereszt városi vezetősége, s a városi tanács vb művelődésügyi osztálya és a Hazafias Népfront városi elnöksége. A város legnagyobb ipari objektumában összesen ötszáz véradó van. Ezért a vöröskeresztes nagygyűlést tegnap a gyár széoen feldíszített előadótermében tartották, amelven a vöröskeresztes aktívák és a véradók Solt Lászlóval, a Magyar Vöröskereszt központi elnökségének tagjával és Magyar Gyulával, a megvei Vöröskereszt elnökével találkoztak. A nagygyűlés után a gyár huszonnégy legjobb véradóját ajándéktárgyakkal lepték meg, a megyei Vöröskereszt pedig díszoklevelet adományozott az MSZMP hűtőgép- gyári párt- és szakszervezeti bizottságának, valamint Tol- véth Tibor véradó szervezőnek. Legközelebb október 1-én és 2-án rendeznek nagyszabású véradást a Hűtőgépgyárban. Szakácskongresszus Budapesten Mire jogosít az anyagi hozzájárulás? CSÁSZTVAI ISTVÁN Á pocok és a pajzstetű ellen Szabó László — Sólyom József: A kikötő elpusztul: 7.55-kor I. Chaplin komornyikja 1941. december 7-én a japán légierő minden előzetes hadüzenet nélkül megtámadta az Egyesült Államok legnagyobb csendes-óceáni támaszpontját. Peárl Harbourt. A támadás, amelynek következtében több mint háromszáz amerikai repülőgép és a csendes-óceáni flotta túlnyomó része megsemmisült, maga után vonta az USA hadbalépését és a második világháború csendes-óceáni frontjának megnyitását. Az egyre terjeszkedni akaró japán imperializmus ezt a nagyméretű támadást már évekkel előbb előkészí1940-ben a San Francisco-i Világkiállításon egy különös „intézmény” csalogatta a kiállítás látogatóit. A cégtábla ugyan nem sokat árult el, mert mindössze ez állt rajta: „Művészi fényképészek mo- dellstúdiója”. viszont amit Kenn lehetett látni, már inkább... Csekély belépődíj ellenében bárki bemehetett. tette. Az amerikai földrészen fél évszázada letelepedett japárt kolóniák tagjaiból olyan hírszerző hálózatot épített ki, amellyel kevés ország dicsekedhetett. Ez a szervezet, a Pearl Harbour-i támadást megelőzően, már egy jó. fél évtizeddel előbb mozgásba jött, mégpedig egyetlen cél érdekében: Japán állandóan tudni akarta, milyen amerikai erők mozognak a Csendes-óceán térségében, hogy egy elkövetkező háborúra ennek megfelelő ellenerőt készíthessen fel... Egy fiatal nő Vette át a kabátot, aztán megjelent a tulajdonos és a belső helyiségbe invitálta látogatóját. Odabenn három feltűnően csinos fiatal hölgy üldögélt Amikor vendég érkezett mindhárman ledobták magukról a selvempongvolát. s a látogató elé lejtettek. Néhány beállítás, és máris kattant a fényképezőgép: bárki lefényképezhette a meztelen modelleket. Óriási volt a forgalom, és a tulajdonos, bizonyos Al Blake, közismert amerikai artista elégedetten dörzsölte a kezeit. Blake, m a kiöregedett artista, úgy érezte, össze tud szedni any- nyi pénzt, amennyi a nyugodt öregkort fedezi. Pedig valamikor milyen jól ment neki: még azzal is óriási pénzeket keresett, hogy tökéletesen uralkodva izmain, a nagy szabóságok kirakataiba helyezett próbababák közé állt. s a járókelők — kellő nyeremény reményében — ..fotózhattak”: melvik a baba és melyik az élő ember... Blake ezzel a képességével megszerezte magának Amerikában a ..robotemberek királya” címet. De aztán, ahogy öregedett, úgy csökkent körülötte az érdeklődés, s persze ezzel egvütt a pénzbeli hmoráció is. De talán ez az ötlet a meztelen lánvok fénvképezésévet ismét, ..bevág”... S valóban, a San Francisco-i világkiállításon gyorsan híre kelt, hogy csinos, fiatal, meztelen lányokat lehet néhány centért fényképezni a „Művészi fényképészek modellstúdió- jában”. Az ismeretség Blake éppen egy látogatót bocsátott el, amikor egy zömök, ötven év körüli japán férfi lépett a stúdióba, nyakában az elengedhetetlen fényképezőgéppel. Ezekben az években amerikai földön azzal lehetett megkülönböztetni a japánokat és a kínaiakat egymástól. hogy az előbbiek — bármilyen nyomorúságosán is éltek — mindenütt fényképezőgéppel a nyakukban jelentek meg. S ha már itt tartunk, elárulhatjuk azt is. hogy ezeket a gépeket egyetlen Amerikában élő japán sem vásárolta. hanem ajándékba kapta, mégpedig — ismeretlen feladótól. S a nagvlelkű ajándékozó — amint ezt már tudjuk — a japán hírszerző szolgálat volt., amely elsősorban faji hovatartozásukra apellálva, tízezerszámra dolgoztatta a világ különböző táiaira letelepedett honfitársaikat. mint kémeket. A zömök japán férfi, miután beléoett a különös stúdióba. néhány felvételt készített. aztán jól szemügyre vette a tulajdonost... — Mi már találkoztunk valahol — mondta angolul, némi amerikai akcentussal.-— Nem hiszem... — válaszolta Blake. — Én nem emlékszem önre. Bár, ha meg Lányok pongyola nélkül nem sértődik, az én szememben a jellegzetes japán vonások elmossák az egyéniséget... A tulajdonos észrevette, hogy az övén év körüli férfi arca egy pillanatra össze- rándult. ezért újra és újra bocsánatot kért tőle, hangsúlyozva. hogy nem volt sértő a szándéka. — De azt nem tudom, honnan ismert...* Óh. talán az egyik filmbeli szerepemből emlékszik rám — csapott a homlokára Blake. — Igen, valószínű... Chaplin egyik filmiében léptem fel, még 1917-ben... — Ugye. mondom, hogv találkoztunk valahol!... Meg is van: én voltam Charlie Chaplin komornyikja... Nem a filmen, a valóságban. — Torzitchi Kono vagvok — mutatkozott be a zömök kis japán Blake-nak. Eltűnt a forgatagban A két férfi néhány percig ezután a közös emlékekről beszélgetett, majd Kono. már távozóban, még visszaszólt a tulajdonosnak; — Hogyhogy már nem szolgál a flottánál Mister Blake’ Mintha egyszer ott szolgált volna... Nem? — De — dadogta Blake, s fogalma sem volt, honnan tudja ezt a japán. De meg sem kérdezhette, mert Kono így folytatta: — Sok pénzt kereshetne, ha most a flottánál lenne... — s eltűnt a forgatagban. Ezerkilencszáznegyvenet írtak; a háborús pszichózis már az Egyesült Államokba is eljutott, s talán ez az oka, hogy Blake kicsit furcsának találta Kono megjegyzéseit. Sőt, ahogy elgondolkodott a japán szavain, gyanússá vált előtte a dolog. Még aznap megpróbált utánanézni barátai. ismerősei körében, vajon nem tud4ák-e véletlenül, ki ez a japán és merre lakik, de semmit sem sikerült róla megtudnia. Pedig még a japán konzulátuson is érdeklődött. aztán utánanézett a telefonkönvvben. eredménv- telenül. Felhagyott az egyébként céltalan kereséssel, s lassan el is feledkezett róla. de 1941 márciusában. H Uv- woodhan összefqlá^Vnzotf Kol novai. Blake néhány hete költözött a Los Angeles melletti f!’mvá-osba, amikor a* utcán összefutott a kis forde- szemő emberrel. A tanán úgv tett. különös; örömet okozntt volnn neki a találkozás Javasolta is, hogy sétáljanak egyet. Blake kapott az alkalmon mert eszébe jutottak Konc San Francisco-i szavai. Elindultak az embe-ektől nvüzseő sétánvon. Eleinte közömbös dolgokról i-eszél- getfek, majd az amerikai így szólt: — Azon gondolkodom, hogy visszamegyek a flottához... Előbb-utóbb mi is belépünk a háborúba, s akkor elkelnek a tapasztalt tengerészek..'. Következik: Blake időt akar nyerni
