Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-20 / 221. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ... Ara: 1 foriní XXI. évL 221. sz. 1970. szept. 2 0., vasárnap: Á mezőgazdasági biztonságáért a népgazdasági ágak közül talán a mezőgazdaság a legeszközigényesebb. A termelés színvonala, fejlődése az eszköz- és pénzgazdálkodástól függ. Az egy holdra jutó termelési érték az álló- és forgóeszközök növekedésével arányosan növekszik. A több gép, több műtrágya a rosszabb természeti adottságú területet is jövedelmezőbbé teheti, a kevesebb géppel, műtrágyával ellátott, de jobb adottságú földeknél. Erre számos példát lehetne említeni megyénk állami- és közös gazdaságai közül. A népgazdasági ágak között ugyanakkor a mezőgazdaság az, amely leginkább ki van téve ,a természeti erők káros hatásainak, az elemi csapásoknak. Gyakran halljuk: a mező- gazdaság olyan üzem, amely felett nincs tető. Az elemi csapások ellen világszerte biztosítással védekeznek. A biztosítás a korszerű mezőgazdasági nagyüzemek gazdasági tevékenységéhez épp úgy hozzátartozik, mint a gépek beszerzése, a vetőmag és a hitel. Felelőtlenség lenne a sokrrjiljiós értékeket a véletlenre bízni, kitenni az elemi-erők pusztításainak, vagyis biztosítás nélkül hagyni. Hazánk 93 ezer négyzetkilométernyi területéből 41 ezer négyzetkilométer ár- illetve belvízveszélyes. Szolnok megye a szélsőséges időjárású megyék közé tartozik. A termelésnek két fő ellensége van: az aszály és a víz. Sajnos az utóbbi években mindkettő gyakori volt nálunk. Utoljára 1968-ban pusztított az aszály, az idén az ár- és belvíz. De gyakori a jég és vihar okozta kár is. a tavaszi és nyári árvizet megelőzően a téli kipusz- tulás tetemes károkat okozott az őszi vetésekben. Megyénk csaknem minden termelőszövetkezete részesült ilyen címen kártérítésben. Össze»;n 24,9 millió forintot fizetett ki az Állami Biztosító. A hivatalos adatok szerint 70 500 hold területet ért ár- és belvízkár. Ebből a kötvény feltételeknek megfelelően, csaknem 10 ezer hold minősült árvízsújtotta területnek. Az Állami Biztosító 19 millió forintot fizetett ki megyénk árvizes szövetkezeteinek. Ebből a vezseny-tiszajenői Szebb Élet Tsz 4 millió, a tiszasülyi Lenin Tsz 2 725 000 forintot kapott. A hűvös nyár ellenére hússzor érte megyénk különböző területeit jégverés. Eddig — még korántsem végleges adat — 5,5 millió forint jégkárt és 5 millió forint viharkárt fizetett ki a biztosító. Az Állami Biztosító és a TOT 1968-ban dolgozta ki a biztosítás elvi alapjait. A megállapodásban rögzítették, hogy országos kártalanítási kockázati alapot kell létrehozni. A biztosító vállalta, hogy a gazdaságok által befizetett díjból 8 százalékos kezelési költséget számol fel. Ha a kár összege kisebb 92 százaléknál, a fennmaradó összeget visszatéríti ügyfeleinek. Az Állami Biztosítónak nincs nyereségbefizetési kötelezettsége, nem kell adót sem fizetnie. Kapitalista viszonyok között ez elképzelhetetlen. Sőt a szocialista országok között is egyedülálló. Mit mutat a gyakorlat? Az idén országosan 1 milliárd 200 millió forintot fizetnek be bizosítási díj címén az állami- és közös gazdaságok. Az előzetes számítások szerint a kifizetett összeg megközelíti a 2 milliárd forintot. Óriási összeg ez. Ilyen kockázatot csak a szocialista állam képes vállalni. A megyei adat is szemléltet. Augusztus 31-ig — csupán a tsz-ek — 38,2 millió forint biztosítási díjat fizettek be, a Kifizetett kártérítés viszont 58,4 millió forint volt. Tavaly is így volt ez országosan, s a megyében is. Ilyen körülmények között a tőkés országok biztosító társaságai csődbe jutottak volna. Nálunk az állam szavatolja a szerződés szerinti kár megtérítését. A deficit ellenére sem gondolnak a szerződéses feltételek megváltoztatására, a biztosítási díj felemelésére. így helyes ez. a z összevont vagyonbiztosítás része a gazdálkodás- nak. Biztonságot ad a nagyüzemi termelésnek. — m. 1. — Ötletes emberek Pénteken tartották Budapesten a mezőgazdasági, erdészeti, vízügyi dolgozók szakszervezetének újító tanácskozását. Megyénkből küldöttség vett részt az ötletes emberek ankétjén. Ugyanitt dr. Gergely István, mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszterhelyettes Kiváló Újító kitüntetéseket adott át. A szolnoki gépjavító vállalattól Wermitzel János, Bart- ha Béla, Kelemen Gyula. Kenyeres Sándor a kitüntetés ezüst, illetve bronz fokozatát kapta. A szolnoki vízügyi igazgatóság aranyfokozatú kiváló újítója Szabó Tibor. A VÍZIG-től Berényi Zoltán, Vincze László, Éliás Lajos kapott kitüntetést. A miniszterhelyettes a kitüntetés ezüst fokozatát adta át dr. Bozsik Tibornak, a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság igazgatójának, bronzfokozatát Sági Györgynek, a Szolnoki Állami Gazdaság munkavállalójának. Kitüntetést kapott Majzik Tamás a MEDOSZ megyebizottságának munkatársa is. Változatlanul feszült a beruházási piac — Jobban^ ismerik a gazdasági vezetője a piaci igényelcet — Növekszik a gépi beruházások aránya Ahogyan a beruházási szakember látja Eredetileg csak az új vonásokról akartam írni, de Vékes Sándor, a Beruházási Bank megyei igazgatója már a beszélgetés kezdetén meggyőzött arról, hogy nem lehet csak az újakról szólni, anélkül, hogy a régi, öröklött dolgokról ne ejtsünk szót. Egyidejűleg hatnak, egymást segítik vagy gáncsolják abban a meglehetősen bonyolult és egyáltalán nem rövid időszakot átfogó folyamatban. amelyet a beruházás szó jelöl. — Az általános szabályozókon belül a beruházási szabályzók — hosszabb távon, négy-öt év alatt érvényesülnek. Következésképp némi bizonytalansággal kell számolni az általános következtetések megfogalmazásánál — mondta elöljáróban Vékes elvtárs. — A régi gazdasági mechanizmustól öröklött jelenségek közül, melyeknek a hatása tapasztalható még napjainkban? — A beruházási piac feszültségei például korábban is megvoltak, de a kereslet fokozódásával az utóbbi két- három év alatt még tovább éleződtek, mert a kínálat közben nem növekedett kellő mértékben. Ugyanígy korábban is volt baj a beruházások előkészítési fokát, színvonalát illetően, s ezek a bajok szintén növekedtek — a kötöttségek 1968. január 1- ével történt feloldása következtében. Lényegében ennek is tulajdonítható, hogy a megvalósítási időtartamok megnyúlnak, a menet közben fölmerülő többletköltségek növekednek. az üzembe helyezések időpontjai eltolódnak, s mindez rontja a termelő jellegű beruházások gazdaságosságát, csökkenti hatékonyságukat és végeredményben kedvezőtlenül hat a nemzeti jövedelem alakulására is. — Milyen új vonások tapasztalhatók? — Jó néhány új vonás is van már, s ezek többségükben nagyon pozitívak. Rendkívül előnyös például a múlttal szemben, hogy az új beruházások többségének indítása helyi döntések alapján történik, s hogy ezek előzményeként — különösen a vállalati, de más szférában is — nagyon előtérbe került a piaci hatások mérlegelése. Ezzel összefüggésben ör- venedetes tapasztalat, hogy megnőtt a vállalatok rövidtávú piacismerete. Ez a rövid táv is éveket jelent, s mindenekelőtt azt fejezi ki, hogy a fejlesztési elhatározásoknál a vállalatok mindinkább négy-öt évre szóló tervekben számolnak, gondolkodnak. Föltétlenül üdvözölni kell azt a tényt is, hogy a beruházásokon belül csökken az építési arány és növekszik a gépi beszerzések, befektetések aránya, örvendetes a szocialista import nagyarányú bővülése, ami 90 százalékban a mezőgazdaság területén tapasztalható. Szintén újak és nagyon biztatóak a közös vállalkozású beruházások, amilyen a mezőtúri pulykatelep vagy a Héki és a Palotási Állami Gazdaság közös tehenészeti telepe, valamint a tanácsok által kezdeményezett nagy számú közös vállalkozású beruházás. — Van-e olyan új jelenség, ami kedvezőtlen? — Egy-kettő sajnos, ilyen is akad. Köztük említhető a nagymérvű árszintemelkedés, amely összefügg a beruházási piacon mutatkozó feszültség növekedésével, valamint a rosszul értelmezett nyereség-érdekeltséggel. Rokon ezzel a beruházó vállalatok új jellegű kiszolgáltatottsági kapcsolata a kivitelező szervezettel. Üj ez annyiban, hogy a régi, korlátozott mérvű „vállalom — nem vállalom” problémával szemben most a „csak ennyiért vállalom!” kikötés szerepel. — Ügy tűnik, ez már-már megalázó. Mi a véleménye? — Ebben a vonatkozásban nem tartom a jelzőt helyénvalónak. Inkább arról van szó, hogy többnyire nem annyira üzletiesen gondolkodó emberek ma még a gazdasági vezetők, hogy különösebben érdekelné őket: — mit vagy mennyit vesztenek egy-egy beruházáson. Sokkal inkább számolnak azzal, hogy a beruházás megvalósításánál jelentkező — a hatékonyságot rontó — problémák ellenére is ennyit meg ennyit nyernek. Ez következik a nyereségtömeggel kapcsolatos érdekeltségükből, hiszen a legkevésbé gazdaságosan megvalósuló beruházás is szavatol bizonyos nyereségtömeg-növekedést. — Azt jelentené ez, hogy általában igénytelenek az ilyen vezetők? — Ebben a vonatkozásban legalábbis belenyugszanak a körülményekbe. Inkább, — mintsem lemondanának magáról a rossz feltételek közt induló beruházásról. Egyébként, az új létesítmények műszaki-technológiai színvonalát illetően fokozott igényesség tapasztalható. — Miben összegezhető a tanulság? — Mint említettem, a korábbi alapvető beruházási problémák fennmaradtak. A kifejezetten új vonások döntő többségükben nagyon kedvezőek. Ezeket a szabályozó- rendszer várható — a Gazdasági Bizottság irányelveiben körvonalazott — módosításai tovább erősítik, és megteremtik azt a kedvező légkört, amelyben a negatív beruházási jelenségek felszámolására is lehetőség nyílik. M. I. Ma: A taggyűlések tapasztalataiból Szamoshát félkészen 3. oldal A Nagykunsági Tsz Szövetség három éve A világvége elmaradt 4. oldal & Két perc nyelvművelés Kisújszállási mozaik 5. oldal Eveszett egy ember 6. oldal •ír Muzsikánk a nagyvilágban Hogyan kezdjük . i.? 7. oldal «• A RIAS különleges küldetése Az ellenállástól a sex irodalomig 8. oldal •ír Rövidnadrágos akadémikusok Havonta tizenegy atombomba 9. oldal Tallinn képekben A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Szolnok megyei el- elnöksége és a Damjanich János Múzeum rendezésében szeptember 22-én (kedden) délután 4 órakor nyílik meg a múzeum földszinti termeiben Tallinn felszabadulásának 26. évfordulója tiszteletére rendezendő Tallinn képekben című kiállítás. A kiállítás anyagát a Szolnok megye és Tallinn város közötti testvéri kapcsolatok keretében Tallinn város ajándékozta. A kiállítás október 11-ig lesz megtekinthető. — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — Kitüntetés Az árvízvédelemben helytálló MHSZ aktívákat tüntettek ki tegnap délelőtt Szolnokon. Az ünnepségen megjelenteket Vass Lajos alezredes, az MHSZ megyei titkára köszöntötte, majd átadta a kitüntetéseket. A Munka Érdemrend bronz fokozatát Henter Lajos és Molnár István kapták meg. Kardos Miklós. Tímár József a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany, illetve ezüst fokozatát vették át. Bronz fokozatot kapott Lits Gábor és Böndör György. Rajtuk kívül negyvenhármán az Árvízvédelemért Érem, kilencen az MHSZ Kiváló Munkáért arany, hatan ezüst fokozat kitüntetésben részesültek és számosán kaptak pénzjutalmat. elismerő oklevelet. A kitüntetetteknek az MSZMP megyei bizottsága, a megyei tanács vb nevében Bárdi Imre, a tanács vb elnökhelyettese mondott köszönetét derekas helytállásukért. Fortuna Az idén nyereményrekord született megyénkben. Míg tavaly egész évben 68 négy- találatos szelvényt sikerült kiállítaniuk szűkebb pátriánk szerencséskezű lottózóinak idén már jóval túlhaladtuk ezt a nem éppen gyenge eredményt. E hó 10-én a mezőtúri Szabadság Filmszínház közönsége is szemtanúja lehetett az izgalmas eseménynek, midőn megyénk idei hetven- negyedik négytalálatosa. Juhász Jolán, a Villamossági és Híradástechnikai Cikkek Gyárának műszaki adminisztrátora átvette nyereményét. Az árvízvédelemért Szombaton délután a Ság- vári művelődési központ nagytermében tartott egységgyűlést a szolnoki F. Bede László munkásőr zászlóalj. Szabó Zoltán zászlóaljparancsnok szólt az alakulat árvízvédelmi tevékenységéről. Majd Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnöke kitüntetéseket és jutalmakat adott át. Huszonnégy munkásőr Árvízvédelemért érem kitüntetést, kétszazharminc- kilenc munkásör pedig dicsérő oklevelet vett át. Tizennégyen pénzjutalmat kaptak. Ugyancsak szombaton délután tartotta egységgyűlését a tiszafüredi Kossuth Lajos járási munkásőr század is. Itt Simon István parancsnok méltatta a század helytállását. A tiszafüredi egységet vezényelték elsőnek a gátra a megyében, s tizenegy napot töltöttek ott. E munkájuk után százharmincketten érem. huszonegyen oklevél, tizenhármán pénzjutalomat kaptak. A füredi munkásőröket Mándi Sándor, a járási párt- bizottság első titkára köszöntötte. Huszonegy a nyerőszám! Ma délelőtt tíz órakor műsoros jutalomsorsolás a « • Szigligeti Színházban. Belépődíj nincs. Jöjjön el On is!
