Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-17 / 218. szám

1970. szeptember 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A pestiek csodálkoznak Már ötven asszony dolgozik a műanyagfeldolgozó részlegben — Ultrahangos hegesztőgép kétszáz­ezerért — Nyugat-német exportszállítmányok Kenderesről Égető volt a szükség a faluban, régóta. Kétszázöt­ven, háromszáz asszony járt a tanácshoz, a párthoz. Dol­gozni szeretnének, de nincs hol. A termelőszövetkezete­ken és a vegyesipari ktsz-en kívül valóban nem volt ed­dig munkaalkalom nőknek Kenderesen. Gondolkoztak a község ve­zetői, a járásiak sokat. Mit lehetne tenni, hogyan „hódít­hatnának” valami, nőknek való ipari foglalatosságot? A vegyesipari ktsz végül is eljutott Budapestre. A Mátra Műanyagfeldolgozó KTSZ -WÍvpRpn frtJJnrlta a 7. Az egyson uzieinaz át­alakításakor, a munkaterem­mel egyidőben kezdték meg az öltöző, mosdó-zuhanyozó építését is. Volt, aki sokal- iotta. Minek mindjárt az elején tizenegy mosdó, hi­deg—melegvizes zuhanyzó­sor? A műszaki vezető azt mondta, gondoskodni kell már az elején a dolgozókról és számolni kell azzal is, hogy egy-két év múlva meg­lehet, kétszáz nő dolgozik a műanyagfeldolgozóban. Már a kezdéskor kellemes meglepetés érte a két, egy­mással három évre kooperá­ciós szerződést kötött ktsz vezetőségét. Különösen a pestiek csodálkoztak. Falu­si, ipari üzemről eddig mit sem tudó, üzemi élet törvé­nyeit nem ismerő nők így tudnak, ennyire akarnak dolgozni? A drága, kétszáz­ezer forint értékű ultrahan­ajánlkozást. Igen, Pesten ke­vés a munkaerő, aztán a vi­déki ipartelepítés is kötelezi őket. Sipos Tibor, a ktsz mű­szaki vezetője így emlékszik vissza a történtekre. Rögtön arra is, hogy a helyi tanács hatalmas, régóta kihasználat­lan épületet adott az új, alakítandó részlegnek. Pénzt meg? A megyei tanácstól és a KISZÖV-től kezdve min­denki, aki csak tudott, s nem is keveset. így aztán a Rá­kóczi úton hamar munká­hoz kezdhetett a ktsz építő- psnnnrHa A Kezaet szerény von. TÍZ asszonyt két hétre Budapest­re küldtek a nyáron. Ott, a Mátra KTSZ-ben megtanul­ták a műanyaghegesztést, fel­dolgozás titkát, aztán haza­jöttek. Mindez július végén volt. Akkor vásárolta meg a helyi ktsz a három nyu­gatnémet, ultrahangos mű­anyaghegesztőt, s negyven kenderesi nő munkához kez­dett. Akik Pesten tanultak, átadták társaiknak tapaszta­lataikat. ; gos hegesztő alig ismert még nálunk. A kenderesi asszo­nyok gépre, munkára vizs­gázva olyan ügyesen, szor­galmasan dolgoztak már az első hónapban, hogy azt a pestiek sem csinálják külön­bül! Meg is látszott az ügyesség, az első, szinte ta­nuló-hónapi fizetésen. Álta­lában 1300 forint volt a ke­resetük. S hogy valóban nem fél­nek a munkától, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy megértették a ktsz gondját. Mi tagadás, kevés gépre volt pénze a vegyes­ipari ktsz-nek. Nem is ter­vezték, csak az év végére, hogy negyven asszonyt al­kalmaznak. A jelentkezők száma azonban olyan nagy volt — jelenleg is hatvan­nyolcán várják a hívó szót —, hogy most már ötven a dolgozók száma. Három mű­szakban! A pesti ktsz a szorgos, jó minőségű munka láttán már­is exportfeladatokkal bízta meg a kenderesieket. Nyu­gatnémet exportra műanyag kosárfüleket és gyógyszeres fiolákat készítenek. Kenderesre költöztetik a fröccsöntő gépet A ktsz egyelőre Budapest­ről szállítja az anyagokat a feldolgozóknak. Az új üzem­ben azonban már készül két új munkaterem. A Mátra KTSZ ugyanis elhatározta, hogy Kenderesre költöztet egy műanyag-fröccsöntő gé­pet, hogy helyből kapják az anyagot az ügyeskezű új munkásnők. Októberben, amikor a negyedik ultrahangos hegesz­tő is megérkezik, újabb tíz nőt hívnak dolgozni a Ken­deresi Vegyesipari KTSZ legújabb részlegébe. A ter­vek szerint jövőre a mostani üzemet bővítik, s 1872-re már legalább kétszáz kende­resi nő keresi meg helyben, iparban kenyerét. — sóskúti — Falusi asszonyok így tudnak dolgozni Kőolajból papír Három — négymillió éves csontok az ostromoson Űj szintétikus papírt állí­tott elő dr. Tetsuiro Inoue- mu japán tudós kőolaj, illet­ve kőolaj-származékú polieti­lén és poliviríilklorid alap­anyagból. Az új papírfajtá­nak sokféle előnye van a ha­gyományos papírral szemben igen erős, könnyű és kiváló­an alkalmas mind a normá­lis, mind a színes nyomtatás­ra. Az erdőgazdasági munkák megkönnyítésére szovjet konstruktőrök új gépet tervez­tek. Az „Onyezsec” bármilyen talajon biztonsággal mozog. Segítségével meg lehet tisztítani az irtásokat a fatörzsektől, eltávolíthatók a kevésbé értékes telepítvények. de a facsemeték telepítésében, a fagondozásban is hasznosítható. A feladatok jelle­gétől függően az „erdei tank”-ot hagyományos ekével, különféle talajlazítókkal, gö­dörásóval, bokorvágóval, talajmaróval, permetező készülékkel stb. is fel lehet szerel­ni. A hátulsó billenőputtony a szállítási feladatokat könnyíti! meg. A 9.5 tonnás „Onyezsec” számára a 65 lóerős motor 10—11 kilométeres óránkénti sebességet biztosít; több mint 40 centiméter széles lánctalpai különleges acélból ké­szültek. Másfélszer több gépkocsi alkatrész f Újfajta műanyag szemléltető eszközök az iskolákban A Szegedi Universal Ktsz az új iskolai évre csaknem kétszeresére növeli a szinte­tikus műanyagból készülő iskolai szemléltető eszközök termelését. Ez azt jelenti,— hogy mintegy 7000 kiló poli­észterből és PVC-ből készí­tenek ember-, állat- és nö- vénymodelleket a biológiai oktatáshoz. Az újdonságok közé tartozik á rugalmas műanyagból készülő ember, amelyen a testrészek, izmok, idegek, belsőszervek egy­aránt tanulmányozhatók. — Szegedi egyetemi kutató újí­tása alapján mikroszlcópi nagyításban készül az embe­ri bőr-keresztmetszet. — Ugyancsak egyetemi tanár újítása a gerincesek fejlődé­sét 25 műanyagmodellen be­mutató sorozat, gyártását rö­videsen megkezdik. Mint ismeretes, hazánk­ban a következő öt év alatt 340 000 új személygépkocsi kerül forgalomba. Ez azt je­lenti, hogy a jelenlegi 220 ezerről 560 000-re emelke­dik a kocsik száma, s ezzel együtt ugrásszerűen megnő az alkatrészek iránti keres­let. A hazánkban közlekedő csaknem 90 fajta személy- gépkocsihoz (egy-egy típu­son belül a különféle válto­zatokat is figyelembe véve) körülbelül 35—40 ezer féle alkatrész szükséges, amely­nek csak töredéke, mintegy kétezer a hiánycikk. E két­ezer valamelyike miatt azon­ban többezer kocsi áll or­szágszerte. Egyes alkatrészek csak rövid időre (szállítási késedelem miatt) kerülnek hiánylistára, mint pillanat­nyilag a Trabant és a Wart­burg dugattyú. Az AUTÓ- KEr megbízottja már az NDK-ban tárgyal újabb du­gattyúk vásárlásáról. Jelen­leg hiányoznak az S—100-as Skoda és a Moszkvics 412 autóvillamossági felszerelé­sei is. Az alkatrészbeszerzés biztosítására ötéves kontin­genseket kötöttek a gyártó cégekkel. Több hazai üzem vállal­kozott olyan autóalkatrészek gyártására, amelyeknek im­portja nem oldható meg. A Fővárosi Finommechanikai Vállalat és a Cinkotai AU­RAS Alkatrészgyár motoral­katrészek, a VILLTESZ szö­vetkezet és a Bakony Mű­vek pedig autóvillamossági felszerelések gyártását ve­zette be. Az ellátás javítására há­lózatát is növeli az AUTÓ- KER. Szabó László — Sólyom József t 14. Kémek a búvárhajón Burger félt a megtorlástól Amikor az amerikai német magához tért, Conolly moso­lyogva így szólt: — Ha amerikai állampolgár is, ezzel még nem sokat mon­dott. Tegnap hosszú beszélge­tésem volt Mister Daschhal, a barátjával. Elegendő ennyi, vagy esetleg megmagyaráz­zam részletesebben? Burger egy időre megnyugodott, s csak akkor kezdett ismét nyugtalankodni, amikor a New York-i városi fogház egyik cellájában összetalál­kozott Henkével, Quirinnel és Schmidttel... Nem értett a hajózáshoz A Természettudományi Múzeum föld- és őslénytá­rának kutatói ezen a nyáron is sikerrel folytatták az ost- romos hegység ősi titkainak feltárását. Amikor a kutatásban se­gédkező „paleontológus-je- lölt” középiskolai diákok a tarnaszentandrási kőfejtőnél szinte centiméterről-centi- méterre végigkúszták a hegy hosszában húzódó három­száz méteres szakadékot, új eddig ismeretlen csonthal­mazra bukkantak. Az egész csupán néhány köbméternyi, de nagy rit­kaság, mert a pliocénban — 3—4 millió éve — élt állat­világ maradványait tartal­mazza. Az annakidején el- temetődött csontokat ugyanis egy felettük megkövesedett hatalmas kalcit-szikla való­ságos pajzsként védte meg a pusztulástól. Az anyagban példátlanul nagy tömegben találták meg az akkori szárazföldi csigák maradványait, amiből igen megbízható adatok olvasha­tók ki a hajdani világról. Ezenkívül a kutatók ren­geteg cickány, vakond és más rágcsálók csontjait ta­lálták meg, viszont a pocok­nak éppen a hiánya volt na­gyon jellemző. Ennek az az oka, hogy tulajdonképpen ez az időszak volt a pockok ki­alakulásának kora. Megtalálták a csontha­lomban a mai hörcsögök ré­gebbi megjelenési formái­nak maradványait és az ak­kori denevérek csontjait is. Előkerültek repülő-mókus- csontok is, amelyeknek utó­dai ma már 90 százalékban a trópusi vidékeken élnek. A kutatást jövőre tovább foly­tatják. — George szilárd jellemű ember! — állította Quirin. — Egészen biztosan azért ment Washingtonba, hogy keressen valakit, aki a segítségünkre lehet a vállalkozásunkban... Itt csak azt írja, hogy össze­köttetésbe lépett az amerikai hatóságokkal. — Nyilván be akar épülni — mondta Schmidt. — Biztosan olyasvalamiről van szó, amiről nem akar előttünk beszélni — folytat­ta Quirin. — Joga van hozzá, hiszen ő a főnök. — Lakást kellene változtat­ni — javasolta Burger, bár most már megbánta, amit az üzletben mondott a többiek­nek. Tulajdonképpen azért játszotta a felháborodottat, mert félt a megtorlástól. — Sokkal jobb lesz, ha a helyünkön maradunk, mert — Kapjuk el a nyakukat, Mister Conolly? — kérdezte a társa. — Még ne! Megvárjuk, amíg egy csendesebb utcába fordulnak. Itt túl sok az em­különben, ha keres, nem fog megtalálni bennünket — szö­gezte le véleményét Schmidt. Burger pontosan ismerte a részleteket, hogy mi volt a terve Daschnak, s tulajdon­képpen a szomszéd asztalnál ülő, s figyelmesen újságot ol­vasó öreg úr nem más, mint az FBI egyik ügynöke. Megállapodtak abban, hogy valamennyien a helyükön maradnak, majd elbúcsúztak. De most már egyikőjük se maradt egyedül, mindnek a nyomába szegődött az FBI egy-egy embere. A titkosrend­őrök egymást váltva figyel­ték Burgert, Schmidtet, Quirint és Henkét. Követték őket gyalogosan és gépkocsi­val. Már itt volt New York­ban Conolly is, éppen az egyik fekete autó mélyéről figyelte Henkét és Quirint. bér. Esetleg még leléphetnek ebben a tömegben... És az FBI gépkocsija óva­tosan suhant az Amsterdam Avenue és a 75. utca sarkáig. Itt aztán Conolly megszólalt: — Na, most próbáljuk meg! A kocsi szinte nesztelenül került a két náci ügynök mellé, megállt, s mielőtt a két szabotőr felfogta volna, mi történik vele, már mind a kettő az autóban volt. Egy- egy revorver csöve nyomódott az oldalukba. A gépkocsi el­indult. így „emelték” gépkocsiba Schmidtet is. Burger körülbelül egy óra múltán tért vissza szállodai szobájába. Még ki sem cso­magolta az imént vásárolt in­geket, nyakkendőket, amikor kopogtak az ajtón. — Lehet! — kiáltotta, s az ajtó felé fordult. Két férfi lépett be, mindkettőnek re­volver volt a kezében. — Letartóztatjuk! — Tiltakozom! — kiáltotta Burger. — Tisztességes ame­rikai állampolgár vagyok. Hogyan merészelnek így be­törni a szobámba?! Az FBI embere szó nélkül ráugrott a náci ügynökre, egy hatalmasat ütött a hom­lokára és Burger összeesett. Ezután a detektív megbilin­cselte. De ezzel még csak az egyik csoport volt a szilárdan őr­zött börtönfalak mögött, a másik szabadlábon tervezte, hogyan robbantsa fel tíz nap múlva az egyik legnagyobb amerikai alumíniumgyárat. Conolly vezette a másik cso­port nyomozását is, s ehhez ismét megkereste Dascht. Már reggel tudta, hogy ennek a csoportnak a parancsnoká­val volt már dolga az FBI- nak. Amikor ugyanis Dasch Kerling nevét említette, Co­nolly elgondolkozott. Aztán tüstént telefonált az FBI irattári főnökének, s egy óra múltán közölték vele Kerling nacionáléját. Kerling meg­tartotta eredeti nevét, s így könnyen kiderült róla, hogy 1940 nyarán, amikor az FBI már hosszabb ideje megfigye­lés alatt tartotta, mint a fa­siszta Bund-szervezet egyik amerikai vezetőjét, meg akart szökni az USA-ból. Egy má­sik, hasonló náci társaságban indult el Floridából, egy kis jachton, minden bizonnyal Franciaországba. Balszeren­cséjére — vagy éppen szeren­cséjére — nem sokat konyí- tott a hajózáshoz, s a parti őrség éppen idejében érke­zett, hogy mindkettőjüket ki­mentse a hullámokból. A kis jacht ugyanis felborult. Az irattári adatok szerint Ker­ling útitársát Hermann Neu- bauernek hívták. — Nem ismer semmiféle Neubauert? — kérdezte nyomban a tájékoztatás után Conolly Daschtól. — Nem, ilyen nevűt nem ismerek... — Kerlingnek ki a legjobb barátja? — Hermann Nicholas. Hosszabb időt töltött az USA- ban, mindenféle mesterséggel megpróbálkozott már. Tessék elmondani, mit tudnak róla, talán azonosítani tudom — mondta Dasch. S ekkor Conolly felolvasta mindazt, amit Neu^-mer ame­rikai pályafutásáról tudtak. — Ez ő. Nicholas, va is Neubauer. Következik: Teljes névsor és telefonszám. Hatalmas ütés a homlokán Előrelátó# okos tervek

Next

/
Thumbnails
Contents