Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-16 / 217. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. szeptember 1K Olimpiai játékok Több mint 2500 munkás dolgozik az 1972-es Nyári Olimpiai Játékok építkezésén a müncheni Oberwiesenfelden. A négy legfontosabb sportlétesítmény, a stadion, az uszoda, a központi főiskolai sportpálya és a különböző sportesemények megrendezésére szolgáló csarnok építkezésénél eddig már 144 100 köbméter betont és 18 850 tonna acélt használtak fel 2,7 millió munkaóra alatt. A munkálatok gyorsabban haladtak előre, mint ahogy ezt gondolták. Az olimpiai stadion tribünjeinek betonlépcsői (a képen látható) már elkészültek, a póznák a színes plexiüvegből készült 74 826 négyzetméteres, hatalmas sátortető felszerelésére szolgálnak. A párizsi „vágóhíd botrány” A vágóhíd építését 1961- ben kezdték meg s eddig elkészült és üzemelő berendezései 757 millió frankba — az előirányzott összeg négyszeresébe — kerültek, míg befejezésük további 325 milliót igényel. A vágóhíd azonban máris 30—40 millió frank évi deficittel dolgozik, mert — még befejezése előtt — feleslegessé vált. Időközben ugyanis korszerűsítették a vidéki vágóhídhálózatot, s a vágásokat — a korszerű értékesítés módozatainak megfelelően — a termelési körzetekben vidéken végzik, s a húst hűtőkocsikban szállítiák a piacokra. A vidéki vágóhidak forgalma ennek megfelelően folyamatosan nő, míg a párizsi központi vágóhídé 1968-ig 50 százalékkal csökkent, s 1969-ben becsléssze- rűen további 30 százalékkal esett vissza. A fővárosi hatóságok a kínos „La Vilett-botrány” megoldásaként a vágóhidat összes berendezéseivel és deficitjeivel együtt az államnak kívánták átadni. A miniszter- elnök által elrendelt vizsgálat során azonban a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a „vadonatúj” vágóhidat be kell zárni, a párizsi húspiacot pedig a múlt évben Orly közelében megnyitott nagyvásár-telephez csatolni. Demográfiai prognózis A Svéd Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint az ország népességének 2000-re el kell érnie a 9.25 millió főt, vagyis 2000-ig 15 százalékkal nő a lakosság 1969-hez viszonyítva. A nők száma 4.64 millió lesz, a férfiaké 4.61 millió. A hat éves kor alatti gyermekek száma 10 százalékról 9 százalékra csökken majd. ugyanakkor a 66 év feletti öregek sáma a Jelenlegi 11 százalékról 13 százalékra növekszik. A lakosság számának növekedésénél számításba vették azt is, hogy évente mintegy 20 000 kivándorló költözik az országba. A GANZ Villamossági Művek szolnoki gyára éjjeliőröket és vizsgázott targoncavezetőket keres felvételre. Bérezés megegyezés szerint; Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán. — Szolnok. Körösi út 34/c. Az Ázsiában évezredek óta pusztító kolera csak másfél évszázaddal ezelőtt vált ismertté Európában. Ekkor viszont egymást követték a járványhullámok, százezer számra szedték áldozataikat. Az utóbbi fél évszázad óta a kór úgyszólván kiveszett Európából, most azonban ismét fenyeget. Augusztus elején érkezett a hír, hogy Asztrahánban, a Volga deltájában felütötte a fejét a kolera. A szovjet hatóságok nyomban jelentették a súlyos fertőző betegség megjelenését a Genfben székelő Egészségügyi Világszervezetnek, egyben azonnal elrendelték a vesztegzárt, megszigorították az ellenőrzést a Kaszpi-tenger és a Feketetenger kikötőiben. Laboratóriumban elkülönítették és kimutatták az El Tor típusú baktériumokat (a kór a Szí- nai-félszigeten, a Szuezi-öböl mentén fekvő El Tor városkáról kapta nevét, ahol a franciák a múlt század elején vesztegzárt rendeltek el a Mekkából érkező zarándokok ellenőrzésére). A lakosságnak és egyb"n a turistáknak is megtiltották a feketetengeri nyaralóhelyek látogatását, és a tilalmat kiterjesztették a Volga-vidékére és az Azovi-tenger környékére. Több millió embert beoltottak a fertőzés ellen. A gyors intézkedéseknek volt köszönhető, hogy a betegség terjedését sikerült megállítani és súlyosább esetekről sem érkeztek jelentések. Augusztus folyamán nap mint nan jelentették a hír- ügynökségek Ázsia különböző országaiból a kolera jelentkezését. Augusztus 12-én a dél-koreai hatóságok arról értesítették a fenti egészségügvi központot, hogy az ország keleti vidékén, Csangjong faluban kolerajárvány tört ki. Kiderült azonban az is, hogy ezt megelőzően az ország nyugati partvidékén — már volt fertőzés, sőt 125 haláleset is történt. Augusztus 14-én jelentették, hogy a járvány Dél-Korea más területein is jelentkezett. Indiából tudatták, hogy Assam államban negyvenhatan puszultak el kolerában az árvíz idején. Pakisztánban hivatalosan is megerősíették, hogy a keleti országrészben mintegy száz haláleset történt az utóbbi hetekben kolerafertőzés következtében. A közel-keleti Szíriából 3 halálesetet jelentettek. Libanonból négy halálesetről jött hír, valamint arról, hogy egy Beiruttól délre fekvő faluban tizenöt koleragyanús megbetegedés történt. Izraelben augusztus 20-án három koleragyanús megbetegedést jelentettek be. — Augusztus 26-án már tizenegy kóresetről érkezett hír. A líbiai egészségügyi mi- niszérium augusztus 18-án hivatalosan közölte, hogy az ország nyugati részében szórványos kolerafertőzést állapítottak meg és elrendelték a lakosság beoltását. Guinea^ auguszus 20-án értesítette az Egészségügyi Világszervezetet, hogy Conak- ryban 230 beteget kezelnek veszélyes hasmenés kórtüneteivel, azonban a megbetegedések kórokozóját eddig nem tudták azonosítani. A fertőzöttek közül huszonheten meghaltak. Az eddigi hírekből nyilvánvaló, hogy a kolera vib- riói ismét útra keltek Ázsiából, befészkelődtek a közel- keleti országokba és bevonultak már a fekete Afrikába is. Lengyel piramisok rezervátuma A lengyelországi Kujáviában (Varsótól északnyugatra) létrejön a „lengyel piramisok”, a hatalmas ókori me- galitek (síremlékek) rezervátuma. Ezeket az építményeket körülbelül az egyiptomi Cheops-piramissal egyidőben emelték. A „lengyel piramisok” néven emlegetett síremlékek vizsgálata már 1930-ban megindult. A kutatásokat, amelyeket félbeszakított a háború, az utóbbi években folytatták, összesen tizenöt ilyen piramist tártak fel. A gigantikus építmények hossza nem egy esetben meghaladja a 100 métert. Építőanyagként óriási sziklatömbök szolgáltak. A síremlékeket erdőterületen tárták fel, s az- itt tervezett rezervátum is megőrzi a „félvad” állapotot: az ember beavatkozása csupán a szükséges minimumra: a terület körülkerítésére és tájékoztató táblák elhelyezésére szorítkozik. ! Megindult a cukorgyártás! ♦ Jó kereseti lehetőség mellett ♦ t JT r r* / /ír* j férfi es női l munkavállalókat t veszünk fel. Munkásszállást biztosítunk. Üzemi konyhán ebéd | kapható. i Jelentkezni lehet: Szolnoki Cukorgyár — munkaügyi $ csoportjánál. képernyője ELŐTT Ügyeskedő pedagógusok? Szeretem a Tv-híradót; egyik legkedvesebb tévéműsorom. Szeretem a politikus magatartáséért, nem különben színes, gazdag tartalmáért. Nagy érdeklődéssel nézem mindig a hazai eseményekről készült riportokat, tudósításokat, hisz gyakran hívják fel a figyelmet, a nézők figyelmét olyan társadalmi jelenségekre, amelyek különben elkerülnék az ember figyelmét. Jó látni és hallani, hogv a híradó, a televízió információs napilapja mint siet az esetleges közérdekű gondok, bajok orvoslására tőle telhetőén telibe találó, őszinte hangvételű, nyílt szavú riportjaival, — glosszáival, esetleg kommentárjaival. Épp azért lepett meg a vasárnap esti híradóban Bán János szellemesnek szánt — rajzos kommentárja a tanulók balesetbiztosításával ügyeskedő pedagógusokról. Akik úgymond a saját zsebükre dolgoznak. Játékos rajz illusztrálta, hogy a biztosítási díj fejében beszedett összegből, hogyan vándorol 10 százalék a biztosítási felelős pedagógus zsebébe. Ezért szorgalmazzák hát a pedagógusok a balesetbiztosítást! — nyerészkednek. Így a kommentár. Való igaz, hogy az utóbbi időben a kelleténél jobban elszaporodtak a tanulók utáni indokolatlan' és felesleges szülői kiadások, s az ilyen megterhelésektől meg kell szabadítani a szülőket. De vajon épp a balesetbiztosítás tanulónkénti évi 10 forintja esik e tekintetben legsúlyosabban a latba? És még csak feleslegesnek sem mondható, hiszen évente — hány és hány tanuló részesül balesete után pénzsegélyben! Mennyi más, egyéb haszontalan kiadás adhatott volna okot a jogos riporteri kifakadásra! Csak kissé jobban körül kellett volna nézni. Az pedig, hogy Bán János a biztosítási ügyekkel általában kényszerűségből foglalkozó pedagógus kötelességszerű munkáját ügyeskedésnek minősítette, enyhén szólva játékos elrajzelása a valóságnak. Mert ugyan mi ügyeskedés van abban, hogy a pedagógus a befizetett ösz- szegből adminisztrációs munkák díja fejében 10 százalékot kap. Mégha ez az összeg ezrekre rúgna! De jobb esetben hatszáz tanuló után 600 forint üti a balesetfelelős markát. Tízhónapra osztva havi 60 forint! Minden pluszként beszervezett, „kénysze- rített” tanuló után egy forint. Ezért aligha lenne érdemes ügyeskedni. Ez a haszon — ugyan melyik pedagógust húzhatná ki a sárból? Mindezt azért hangsúlyozom, mert félő, hogy a kissé elhamarkodott, következményeiben nem teljesen végiggondolt Bán-kommentár — esetleg helytelen irányba terelte a jóhiszemű nézők pedagógusok iránti érzelmeit: a pedagógusok ellen ingerelte őket. Ha ez így lenne, a bizonyára jó szándékú, de végül is célt tévesztett kommentár igen sokba kerülné1 a szülők és a pedagógusok közötti egészséges, termékeny közszellem erősítésén fáradozóknak. Bemutató pénteken és szombaton A rangosabbnak a péntek esti ígérkezett, hisz a szombatit maga a szerző is szerényen csak mulattatásnak szánta. Az eredmény is ezt a várakozást igazolta: a Levelek Margitnak emlékeztetője sokkal meggyőzőbb volt a maga nemében, mint a napjaink fonákságait karikírozó komédia, a Ha lúd, legyen kövér... Míg Dalos Szilviának és Paizs Gábornak, a Levelek szerzőpárosának sikerült érdekesen megragadott emberi magatartásokban felidézniük a már időben is egyre távolabb eső tragikus világot, addig Fejér István liba-kálváriája csak felszínesen érintette — minden mulatsága ellenére — a mai kor valóságát. Tévéjátékából a komédia áttételeiben kimaradt a maiság izgalma. Annál élőbb, elevenebb figurákat vonultatott fel a péntek este látott tévéfilm. Hogy csak egyet említsek: aSiménfalvy Sándor alakította öreg juhászt, aki a bérelt munkaszolgálatossal való együttműködés során válik igazán emberré. A betegeket gyógyító munkaszolgálatos orvos nemcsak anyagi haszonhoz juttatja, de ami ennél fontosabb, elvezeti a felismeréshez: igazságtalan, rossz világ ez az övé. Milyen kitűnő volt, ahogyan a nyerészkedni akaró, fukar embertől, a megértő, bár segíteni még csak ösztönösen kész embertársig vezető utat megrajzolta Siménfalvy gazdagon és árnyaltan: egyszerű színészi eszközökkel. Ezek a jól megragadott, sokszor csak felvillanó arcok tették élménnyé a kissé laza cselek- ményű drámát. Ahol a magatartások arra a drámai fonalra fűződtek, hogy hogyan reagál az egyszerű kis falu társadalma az „odahajtott” munkaszolgálatosok ottlétére. Gazdagon árnyalt képet kaptunk : emlékeztetőül. Egy olyan múltbéli valóságról, amelyből az emberség hiányzott a leginkább, s az embertelenség tombolta ki magát. Mécs Károly főhadnagya jól éreztette meg velünk, az ember bőrbe bújt embertelenség szinte minden visszataszító vonását. Hemingway—Schiller A bérgyilkosok című Hemingway nevét inkább csak amerikai tév ifilmet, á Gyilkosokat csütörtökön láthattuk. Ha valaki az alapul szolgáló novellát elolvassa rövidesen rájön, a tévéváltozatnak vajmi kevés köze van az eredeti novellához. Hemingway nevét inkább csak cégérnek használták a film alkotói, valójában egy krimit csavarintottak az írói ötlet köré. Krimit, a műfaj szabályainak megfelelően; izgalmasat. Csak éppen nem kellett volna Az öreg halász és a tenger íróját belekeverni. Schiller Wallenssteinjének tévéfilm-vái t. zatával más természetű probléma adó; dott: a két rész vetítési ideje okozta a gondot. Ugyanis, a., szerette volna végig nézni a többórás tévéfilmet, szinte rá kellett volna áldoznia minden idejét. Ott kellett volna ülnie a képernyő előtt már délután és még az éjszaka is ott találhatta volna. — hisz a két rész vetítése időben így kívánta! Ennyi áldozatot alighanem kevesen hoztak meg, s így bizony el is estek egy megbízható színvonalon tévésíte- ‘ ~tt Schiller remekművel való találkozástól, amelynek bemutatására színház is ritkán vállalkozik ,hisz aZ utóbbi időben a Wallenste; int nem is játszották. L 5. K ] Támad az ázsiai kolera
