Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-08 / 185. szám
PARTB I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér MEGY E I MEGYEI LAPJA TA NÁCS XXI. évf. 185. sz. 1970 augusztus 8., szombat Ma: Gazdasági társulások Korszerűsítik a MÉK-et Létrehozzák a tsz-ek nőbizottság zit — Küldöttgyűlés a szolnoki tsz területi szövetségnél Küldöttgyűlést tartott tegnap Szolnokon a Középtisza- vidéki és Jászsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. Az ülésen két fontos napirendi pont szerepelt: 1. A MÉK termelő jellegű szövetkezeti közös vállalattá való átszervezése; 2. Irányelvek a tsz-ek és a szövetség nöbizottságainak működési elveire és szervezeti felépítésére. népgazdaság fejlesztési, felhalmozási alapja — 1968 óta részben centralizáltan az állami költségvetésben — részben pedig decentralizáltan, a vállaltoknál képződik. A fejlesztési eszközök kb. 50:50 százalékos arányban oszlanak meg a költség- vetés és a vállalatok között. Már a reform alapelveinek kialakítása során nyilvánvaló volt, hogy célszerű a decentralizáltan képződő vállalati fejlesztési eszközök áramlását elősegíteni. Ennek bizonyos lehetőségeit az érvén ben lévő rendelkezések is biztosítottá’-. A vállalatok közötti eszközáramlás és átcsoportosítás azonban csak korlátozott mértékben indult meg, mindössze néhánv tucat közös vállalat, s kb. 300 — főként szövetkezeti — vállalkozás, gazdasági társulás jött létre a reform bevezetése óta. A tapasztalatok szerint a vállalatok gazdasági társulását a pénzügyi-jogi rendelkezések bonyolultsága is gátolta. Az állami vállalatok, a termelő és a kisipari szövetkezetek különféle s egymástól eltérő formában társulhattak. Az új jogszabály, az Elnöki Tanács törvényerejű rendeleté olyan egységes társasági formákat alakított ki, amelyek valamennyi szocialista gazdálkodó szervezet társulására alkalmazhatók. Ennek megfelelően a vállalatok közötti közvetlen esz- közátcsonortor^ás, a gazdasági társulás két alapvető formája: az egyszerű társaság és a közös vállalat. E két társasági formában sokféle gazdasági kapcsolat létesíthető. A két társulási formának közös jellemzőié: a gazdasági társulást a tagok szerződéssel alapítják, mindkét társulási formában közös gazdálkodást folytatnak, amelynek nyereségéből közösen részesülnek, de a veszteséget is közösen viselik. A társulásoknak csak vállalatok és szövetkezetek lehetnek a tagiai. Bizonyos esetekben — pl. amikor a társulás a h üyi tanácsok feladatainak megoldását szolgálják. a tanácsok saját fejlesztési eszközeikkel is hozzájárulhatnak a társulások alapításához. Az egyszerű társaság célja nem a közös termelés, hanem a tagvállalatok kooperációja, például a közös anyagbeszerzés és értékesítés. a közös reklám és propaganda. Az egyszerű társaság — mint társulási forma — a gazdasági tevékenység széles területén alkalmazható. alapításához semmiféle engedélyre nincs szükség, a társaságot a szerződés hozza létre. A közös vállalat ezzel szemben tartós gazdasági. — együttműködési elsősorban termelési kapcsolatot létesít. A közös vállalat alapításához szükség van az ágazati miniszter engedélyére és a pénzügyminiszter előzetes pgtvotértésére. s ezek alapién « közös vállalatot bejegyzik a vállalati nyilvántartásba és a kereskedelmi cégjegyzékbe. Lényegesen különbözik egymástól a két társulási forma szervezete és önállósága. Az egyszerű társaság nem jogi személy és nem adóalany, nyereségét a tagok felosztják, saját nyereségükhöz csatolják. Az egyszerű társaságnak nincs szüksége önálló szervezetre, ügyleteit a közös megbízott, vagy valamennyi tag köti, s annak alapiján a tagvállalatok szereznek jogokat és vállalnak kötelezettségeket. A közös vállalat viszont, mint jogi személy, önállóan szerez jogot és vállal kötelezettségeket. A közös vállalatot a tagok egy-egy küldöttéből álló igazgatótanácsa irányítja. A közös vállalat adóalany, — mérleget készít és érdekeltségi alapokat képez. A működéshez szükséges vagyont mindkét társulási formánál a tagok bocsátják rendelkezésre a fejlesztési alapjukból, forgóalapjuk szabad eszközeiből és meglévő állóeszközeikből. Az egyszerű társaságnál a rendelkezésre bocsátott vagvon a tagok tulajdona narad, amelyet elkülönítve kezelnek; a közös vállalatnál viszont annak va- gyonává válik. A közös vállalatnál az alapítók érdekeltségét az biztosítja, hogy a közös vállalat nyereségét részben elvonhatják. Ennek mértékét és a felosztás arányát a társasági szerződésben határozzák meg. A közös vállalat anyagi érdekeltségét viszont az biztosítja, hogy központi előírás, jogszabály korlátozza a nyereségtől elvonható részt, egyúttal lehetővé teszi, hogy a tagok részesedési és fejlesztési alapjuk egy részét átadják a közös vállalatnak. A közös vállalat esetleges veszteségét saját tartalék alapiából fedezi. Ha a tartalékalap nem fedezi a veszteséget. a tagok veszteségét vagyoni betétük, vagy a társasági szerződésben rögzített anyagi érdekeltségi arányuk szerint saját eredményük terhére rendezhetik, de elhatározhat! ák a közös vállalat felszámolását is. A gazdasági társulások alapítását és működését szabályozó törvényerejű rendelet előírásai nem érintik a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek különféle társulásait. azok alapítását és működését. Lehetővé teszik viszont, hogy azok — ameny- nviben ez számukra kedvezőbb — az új formák szerint társulásokká alakuljanak át. Ugyanez a helyzet az ipari egyesülések, a részvénvtársa.- ságok és a korlátolt felelősségű társaságok esetében is, amelyek a tagok elhatározásától függően átalakulhatnak: az egyesülések egvszerű társasággá, az T?t-k és Kft-k pedig közös vállalattá. G. J. A MÉK korszerűsítéséről kiküldött írásos jelentést Bódi Imre, a szövetség elnöke terjesztette elő. Illetékes központi szervek határozatot hoztak a zöldséggyümölcs, burgonyaforgalma- zás, értékesítés, szervezeti és gazdasági korszerűsítésére. A Szolnok megyében működő MÉK szervezet átszervezésével 1971. január 1-én új Szövetkezeti Közös Vállalat jön létre. Alapító tagjai a A lakosság jobb ellátása érdekében bővíteni fogja kiskereskedelmi hálózatát. A kertészeti terméket konyhakész áruvá tervezik feldolgozni. Az új vállalatnak minden Szolnok megyei tsz és ÁFÉSZ tagja lehet, ha önként csatlakozni. a belépéskor 50 ezer forint részjegy befizetését tervezik. Nem zárkóznak el az állami gazdaságok csatlakozásától sem. A vállalat felügyeleti szerve a MÉM, illetve ennek illetékes szakigazgatási szervei. Érdekképviseletét pedig a két tsz-szövetség és a MÉSZÖV látja el. A tsz-szövetség elnöksége vázolta az új vállalat működésére való elképzeléseket, ismertette a termékforgalmazás különböző formáit. A vállalat vagyona egységes, oszthatatlan szövetkezeti vagyont képez. Erre a TÖT és a SZÖVOSZ együttesen ügyel fel. A vállalat célja a lakosság jobb ellátása. Fontos követelmény, hogy megteremtse a tagok anyagi érdekeltségét. Az új vállalat létrehozása izgalmas téma volt. A küldöttgyűlésen sok javaslat, vélemény hangzott el. A MÉK korszerűsítésével. a küldöttek egyetértettek. — Konkoly Béla elnökletével héttagú bizottságot bíztak meg pz átszervezés előkészítésével. A küldöttgyűlés megtárgyalta az elnökség által kidolgozott irányelveket a tagszövetkezetek és a szövetség nőbizottságainak működési elveire és szervezeti felépítésére. E napirendhez Be- reczki Lajos, a szövetség titkára tartott szóbeli kiegészítést. Jelen volt Fehér Lajos- né, az Országos Szövetkezeti Tanács nőbizottságának elnöke is. A szövetség területén működő tsz-ek tagjainak 32,2 százaléka nő. A családtagokkal egvütt azonban ennél jóval több nő dolgozik a közös gazdaságokban. Am a 63 tsz- elnök között csak egy a nő Az üzemi vezetőként 15 női szakember dóicrrt^ik. .y területi szövetség küldöttei között is csak egy nő van. mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a fogyasztási szövetkezetek lesznek. Az új vállalat biztosítja a termelői érdekeltséget, a zöldség-gyjimölcs, burgonya, esetleg egyéb mezőgazdasági termékek értékesítését. Olyan üzletpolitikát folytat, mely nem. ellentétes az alapító tagok érdekeivel, s alkalmas lesz a vertikális kooperáció megvalósítására. Az irányelvek hangsúlyozzák: e kedvezőtlen helyezeten fokozatosan változtatni kell. A nőbizottságok a közgyűlések bizottságai A szövetkezetekben az alapszabályban rögzíteni fogják, s kötelezővé teszik a nőbizottságok megválasztását. immmjkmmmiüLUinummuiwiLiMiiaBiM Megnyílt Szolnokon a magyar grafikai kiállítás Pénteken délután fél 6 órai kezdettel nyílt meg Szolnokon a Képcsarnok Vállalat Aba Novák termében a magyar grafika kiemelt alkotásainak kiállítása. A tárlat megnyitása alkalmával Alexa Ferenc, a Műgyűjtő szakfolyóirat szerkesztője mondott beszédet. A magyar grafikusok élvonalbeli művészgárdája képviselteti magát itt, e szolnoki kiállításon és képviselik a művészek a grafika műfaját. Ügy éreztük, a közönség széles körével kell megismertetnünk napjaink hazai grafikai művészetét. Az embert a napi használati tárgyak széles köre veszi körül — mutatott rá Alexa Ferenc, — e tárgyak egy részét örökli az ember, másrészt saját maga szerzi be azokat. De a tárgyak összessége sajátos világként övezi az egyént, az ember ragaszkodik ezekhez a kisebb-na- gyobb tárgyakhoz. E tárgyakhoz sokszor eleven érzelmi kötöttség fűzi tulajdonosát. Mi szeretnénk, ha e tárgyak között minél több művészeti értéket képező kis objektum sorakozna. A művészi értéket képező tárgyakat megvásárolni általában nem könnyű, e tárgyak árupályán kerülnek forgalomba és áruk legtöbbször igen magas. A grafika ezt az ellentétet, hidalja át, viszonylag olcsón és hozzáTehát a közgyűlés bizottságaiként fognak működni. Feladatukat, hatáskörüket is a közgyűlés határozza meg. A közgyűlésnek — mint legfőbb szövetkezeti fórumnak — tartoznak beszámolási kötelezettséggel. Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy csökken a gazdasági és társadalmi vezetők felelőssége. A nők közötti politikai munka irányítása a tsz pártszervezetek feladata. A tsz nőbizottságok politikai, közéleti tevékenységet látnak el. Ez elsődleges. Feladatuk a dolgozó nők érdek- védelme. Érvényt kell sze- rezniök, hogy a nőknek folyamatosan legyen munkaalkalmuk, s megszűnjön a női munkaerő lebecsülése. Segítsék elő a szakképzést, mozgósítsanak a szocialista munkaversenyben való részvételre. A nőbizottságok ösztönözzék a tsz vezetőit, hogy a nők háztájiban végzett munkáját jobban támogassák. Kezdeményezzék az óvodai napközi férőhelyek bővítését. Az irányelvek javasolják, hogy a tsz ügyrendje szabja meg a gazdaságvezetők feladatait a nőbizottságok segítésében. Továbbá: a nőbizottság vezetőjét lehetőleg a választott vezetőségi nőtagok közül válasszák. A területi szövetség nőbizottsága a küldöttevűlés nőbizottsága, hisz az választja meg. Tegnap az elnökség javaslata alapján 11 tagú nőbizottságot választott a területi szövetség küldöttgvű- lése. Elnökké Kerékgyártó Mihálvnét, a jászjákóhalmi Béke Tsz elnökét választották. A tagokat területi elv szerint és a legtöbb nőt foglalkoztató tsz-ek asszonyai közül választották meg. — m. 1. — férhető módon szerezhetők be művészi, sokszor maradandó értéket képező művek. Ugyanakkor a grafika a képzőművészet „költészete”. Gyorsan képes reagálni az élet eseményeire, — fejtegette Alexa Ferenc —, nem véletlen, hogy külföldön is nagy sikere van a magyar grafikának és közönségünk is mindinkább megkedveli ezt a műfajt. Új lakások a kongresszus tiszteletére A. Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a tizedik pártkongresz- szus tiszteletére felajánlották, hogy ebben az évben 1300 új lakást adnak át, 110- al többet, mint amennyit tervük előír. Számos szocialista brigád egy éves minőségi garanciát is vállalt. A kongresszusi versenyben kiemelkedő teljesítménnyel dolgozókat külön jutalmazza a vállalat vezetősége. Célprémiumot tűztek ki azoknak a brigádoknak, akik megrövidítik a határidőket és a vállalat számára különösen fontos feladatokat gyors■ és kifogástalan munkával oldanak meg. Lenber- ger János kőműves brigádja például 4000 forintot kap. ha határidő előtt szereli össze Tatán az 1-es számú lakóépületet. A vállalat vezetősége összesen 800 ezer forintot fizet ki a fizikai munkásoknak célprémium címén. PARAFÁLTÁK A SZOVJET- NYUGATNÉMET SZERZŐDÉST KIJEVI LEVÉL ÉVI 90 MILLIÓS TERMELÉSI ÉRTÉK Jobb lesz a tüzelőellátás Az Országos Anyag- és Ár- hivataltól kapott tájékoztatás szerint 1970. telén lényegesei; jobb, zavartalanabb lesz 3 tüzelőellátás, mint tavaly. A lakosság nagy része — főleg a SZOT utalványosok — ez- úttal kellő időben gondoskod' tak téli tüzelőjükről, a meg' rendelések nyomán a szállítás jóval előbbre tart, mint tavaly ilyenkor. Előreláthatólag októberre lényegében valamennyi családnak meglesz a téli tüzelője. A múlt évben éppen az okozta a fennakadásokat, hogy a rendelések jelentős része szinte az utolsó pillanatban futott be, s a váratlan igényeket csak részben tudták kielégíteni. A szénkészletek az ide! télre egymillió tonnával lesznek nagyobbak a tavalyinál. A külföldi szállítmányok folyamatosabban érkeznek, s örvendetes, hogy a közkedvelt NDK brikettből 50 százalékkal több lesz, mint 1969- ben. Mivel kokszból is növelik a hazai termelést, illetve az importot, e fontos tüzelőanyagból is többet kap mind az ipar, mind a háztartások. Ötszáz féle oktatófilm Már elkészült a középiskolai történelem, valamint a gimnáziumi teljes biológia tananyagot feldolgozó, továbbá a gimnáziumi földrajzoktatásnál felhasználható, a természet földrajzi fogalmakat és jelenségeket szemléltető diapozitív sorozat. Az óvodák részére a környezet- ismeret szemléltetéséhez készítenek új diasorozatot. Ősztől egyébként az országos tanszergyártó és értékesítő vállalat készletéből már több mint 500 féle oktatófilm és számos hangszalag közül választhatnak az igénylők. Ugyancsak rendelkezésre áll az általános iskolák alsó- és felső tagozatának teljes tananyagát feldolgozó diasorozat. Szövetkezeti „bútorgyár" 180 fajta bútort gyárt, s termékeit számos országba exportálja a gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz. A vas- és nikkelvázas irodabútorok, műbőrgarnitúrák, szállodai, dolgozószobai, vendéglátóipari berendezések modern vonalúnk, praktikusak. A 20 éves fennállását ünneplő szövetkezet évente 130 millió forint értékű bútort gyárt, amiből 55 millió forint értékűt exportra küldenek. A szövetkezeti „bútorgyárat” 50 millió forintos költséggel fejlesztik. Tizenkét tárgyalási nap után... Heves harcok Indokínában Eredménytelen eredmény Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon. Ne a nyereség vezére'je A vállalatot, a forgalmazásban a tagok anyagi érdekeltsége, nem a saját nyeresége fogja vezérelni. A képződött nyerésé" a termelés fejlesztését szolgálja, melvből a tagok részjegyeik és forgalmazott termékvolumen arányában részesednek. A vállalat irányításában jogegyenlőség, demokratizmus valósul meg. Vezető szerve az igazgatótanács lesz, tagjai a közgyűléseken megválasztott (egy-egy) küldöttek. Az igazgatótanács dönt a fontosabb kérdésekben. Az operatív irányító szerve az igazgatóság, melynek tagjait az igazgatótanács válassza meg. Az új vállalat segítséget ad tagjainak a termeléshez, csomagoláshoz, s részükre szolgáltató tevékenységet is végez. Gondoskodik a piaci információkról. Bővül a kiskereskedelmi hálózat hírek - tudósítások - hírek — tudósítások
