Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-07 / 184. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. augsztus 7. KRAKKÓI KÉPZŐMŰVÉSZEK KIÁLLÍTÁSA A SZÉKESFEHÉRVÁRI KIRÁLY MÜZEUMBAN Krzysztat Kedzierski: Lengyelország Antal DrwaI: Kardok HIROSIMA SZEMTANÚI II. Á szennyesvíz íze (Okumura Masasi beszámolója) Azon a napon az ég csodálatosan derült volt... f A Hirosima Körzeti Ezred törzsénéi teljesítettem szolgálatot. Nyolc óra után, a szabályzatnak megfelelően, beléptem a segédtiszt irodájába, hogy jelentést tegyek az előző nap eseményeiről. Azután visszatértem irodámba. — Szörnyű hőség van ma! szóltam bajtársaimhoz. Abban a pillanatban a napnál milliószor fényesebb villám ragyogott fel. Arcomat önkéntelenül tenyerembe temettem, testem megingott; hatalmas dörrenés hallatszott, majd minden elsötétült. „Légitámadás’* *-> gondoltam. Még nem vesztettem el eszméletemet, semmi fájdalmat vagy ütést nem éreztem. Aztán észrevettem, hogy az énület romjai alatt fekszem eltemetve. Fájdalmas nyögéseket hallottam, mind többet és többet j — Jaj, fáj ... segítsetek. 11 a kezem... szabadítsátok ki a kezem ... emeljétek ki a lábamat... — Vak sötét, szívszaggató jajveszékelések. És akkor hirtelen rámtört a halálfélelem: — Segítség! Segítsen valaki! — kezdtem el én is kiáltozni, de senki sem felelt. A többiek ordítása elnyomta segélykérésemet. Nyelvemen sós ízt éreztem. Jobb kezemmel ijedten végigsimítottam arcomat: síkos volt, de érdes is, mintha olajba kevert homokkal kenték volna be. Mi lehet? A gyújtóbomba olaja? Nem,- ez folyékony mérgesgáz! Néhány percig vívódtam, úgy gondoltam, hogy ez csakis mérges gáz lehet. Akkor pedig vége! Ebben a pillanatban mondtam le végleg az életemről ... Hirtelen a múlt emlékei tódultak agyamba: szemem előtt megjelentek szülőfalum hegyei, mezői — .Istenem! Soha többé nem ltom viszont!” Aztán apám lakja állt tisztán előttem, -.úrósan rámszegezett tekin- ;ttel... Csak szellemképek oltak! De türelmetlen vágy igott el utánuk és ez híreién visszaadta erőmet. — Nem halhatok meg! Ki kell .ütnöm innen!” Fogcsikorgatva megfeszí- ' ettem lámabat és vállamról '“löktem a rámzuhant gerendát. Dobáltam le magamról a romtörmeléket, mint eev őrült, úgy küzdöttem. Tudtam, ha ott maradok, elpusztulok! Tíz-húsz percig lehettem a sötétben. Végül egy kisebb gerenda megmozdult, kis rés nyílt, akkora, hogy a fejem már kifélt rajta. Aztán már a vállam is. A remény rettenetes erőt adott. Míg kimásztam a résen, egy nagy szög felhasította bőrömet — de nem is éreztem, csak küszködtem és végül kijutottam az udvarra. Ott semmi, még egy macska sem. Fel akartam állni. Nem sikerült. Mászni kezdtem a ház irányába, akkor vettem észre a földön a csíkot, amit az arcomról csurgó vér festett. Tehát a sós íz a nyelvemen vér volt. A ijedtségtől és a szörnyű fáradságtól elájultam, a menekülők jajzápora ébresztett fel és felnyitva szememet megláttam közvetlen közelemben egy vérben fekvő katonát. Kúsztam tovább, noha már alig birtam el testemet. A hőség, a vérzés, a verejték elviselhetetlennek tűnt, torkom égett a szomjtól; vizet! vizet! Felkúsztam a víztartály falára, bedugtam fejem a vízbe és vedeltem a piszkos lét — de milyen jó volt, ilyen édes vizet még sohasem ittam! Pár pillanatot pihentem aztán megpróbáltam feltá- pászkodni a szivattyúra.. 1 Körülnéztem. Szörnyű látvány! A város — romhalmaz. Itt-ott fekete vagy fehér füstnyalábok. A felhő mélyen feküdt a város felett: ilyen lehet a vulkánfüst a kráter torkában. A Nyugati Katonai Gyakorlótér hemzsegett a sebesültektől. Micsoda jszörnyű bomba okozta ezt? Nincs habozás, ingadozás, erre most nincs idő, hiszen a romok alá temetett bajtársaim segélykérő hangját hallom! De mire mennék egyedül? Miért nem jön senki? Hol vannak a segélycsapatok? a borzalmas zaj mind jobban felőrölte idegeimet. Közben állandóan gyülekeztek a menekülők a gyakorlótéren, öregek, asz- szonyok, gyermekek jajveszékelése szaggatta szívemet. És elémtárult a földi pokol: kísérteties, vérben úszó arcok, egy meztelen leánycsoport, anya eszelősen magához szorítva gyermekét, mint szellemek futottak el mellettem. És én? Arcom, kezem, lábam puffadtak; úgy nézhetek ki mint egy buddha kőszobor silány mása. Odaordítottam a földön fetren- gőkhöz: — Baj társak! Legyetek erősek! Kússzatok, másszatok, ha őito. nem tudtok! — Csak fájdalmas nyögés volt válaszuk. Akkor észrevettem mellettem egy súlyosan sebesült katonát, kezét az ég felé emelve reszkető halk hangon nyöszörgött: „Segíts”. Megismertem hangjáról: Hurumoto volt, régi háborús bajtársam, Hurumoto őrmester. Megragadtam derékszíjánál fogva és elindultunk, ki a gyakorlótérről. Leírhatatlan, amit az utcán láttam! A Hakusima felé vezető villamosvonalon lángoló vezetékek — az úton keresztül-kasul rohanó, ordítozó menekülők, súlyosan és enyhén sebesültek, segélyért nyögök — de senki se figyelt rájuk, mindenki menekült, saját életét féltve. Én meg csak vonszoltam Hurumotot, bukdácsolva, elesve, majd ismét feltápász- kodva, míg végre az Izumi villánál elértük a folyót. A túlpart lángolt, lángjai mind magasabbra csaptak, már idáig perzseltek. Hurumoto felnyögött: Vizet! — Légy türelmes! Ha most vizet innál, biztosan meghalnál! ■— Azt akarom. Adj vizet, nem bánom, lehet a folyóból is. — Átmegyünk a folyón! ■— mondtam. Kihalásztam néhány úszó épületgerendát, lábszártekercseinket leszedtem és egy tutajt kötöttem össze. Átcsáklyáztunk a túlpartra. A rakpartra érve zubbonyomat vízzel itattam át, hogy Hurumotoval át tudjak vágni a lángfalon. — Bajtársam! Nincs semmi baj! Csak még egy kis türelmet! — bátorítottam. A Tokiuabasi híd keleti hídfőjénél vágtunk a lángoknak és sikerült a túloldalon elérni a Hutabajama hegyet. Felkúsztunk rá. Kúszás közben hányingerem támadt, háromszor egymás után hánytam valamilyen sárga lét. Hányás után gyötrő éhséget éreztem, aztán szerencsére elmúlt... Hurumoto teljesen kimerültén feküdt a földön. Körülöttünk senki a dombon, csend és nyugalom. Aztán nyugat felől dörgések hallatszottak, hirtelen vihar támadt, mint fehér csíkokból szőtt függöny — a távoli zápor. Már nem emlékszem hány óra lehetett, amikor elaludtunk: fejünk szorosan egymás mellett... Később megtudtam, hogy a ház, amely rámszakadt, mindössze 750 méternyire állt a robbanás gyújtópontjától. (Fordította: Dr. Szerdahelyi István) Következik: Az üvegszilánk emlékeztet... Kézikönyv a szakmunkás- képzés jogi kérdéseiről Nyomdába került a szakmunkásképzésről szóló törvényt és végrehajtási rendeletéit magyarázó kézikönyv. A kiadvány magában foglalja a törvény és a végrehajtásáról megjelent valamennyi jogszabály egybeszerkesztett szövegét, továbbá a témához kapcsolódó fontosabb egyéb jogszabályokat is. Így például a honosításra, az elveszett bizonyítványok pótlására, a munkaviszonyban álló szakmunkás képzésre vonatkozó, valamint a munka- és egészségvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, a megsemmisült, vagy elveszett bizonyítvány pótlásával kapcsolatos tudnivalókat, s közli a szakmunkás vizsgaszabályzat teljes szövegét is. Az új tanévben hazánkban mintegy 200 ezer fiatal tanul szakmát. 11 ezer pedagógus irányítása alatt szinte az ország valamennyi vállalatánál, s még további nagyszámú szövetkezetben, illetve magánmunkáltatónál. A nő, a férfi és a szívbetegség Háromszor annyi férfi hal meg szívbetegségben, mint nő. Az egészségügyi világ- szervezet jelentése szerint 195'5-től 1967-ig gyorsan emelkedett a szívbetegségekben elhunyt férfiak száma, de a nők esetében a halálozási arányszám csökkent. Hollandiában a legszámottevőbb az emelkedés: a szív- betegségben elhunyt férfiak száma 66 százalékkal emelkedett — a nőké azonban négy százalékkal csökkent. Japánban ezzel szemben férfiak és nők esetében is csökkenés történt: a férfiak száma 14, a nőké pedig 39 százalékkal csökkent. Cseplész Űj gyomnövényfajta terjed Fejér megyében. Az Enying. Agárd, Mezőszilas környéki kukoricatáblákban megjelent a népiesen cseo- lésznelc nevezett fehércirok. Ez a gyomnövény magasan a kukorica fölé nő és gátolja a fejlődésben. Valószínűleg Baranyából került át Fejér megyébe. Az agrárszakemberek egyelőre tehetetlenek vele szemben, mert a D'konirtra. Hungnzinra rezis- tens, s a hagyományos gvom- irtó módszerekkel sem lehet ero-tményesen védekezni ellene. Félévszázaddal később ért a célba A japán Szidzuo Konaku- ri, aki most töltötte be 77. évét, még 1912-ben részt vett a Stockholmban megrendezett olimpiai játékokon. A marathoni futásban indult de miután komoly sérülést szenvedett, kénytelen volt abbahagyni a futást. Nemrégiben Konakuri ismét elutazott Stockholmba, s a marathoni futást arról a helyről folytatta, ahol több mint fél évszázaddal ezelőtt abbahagyta. Ez alkalommal be is futott a célba. Milliárdok Nemrégiben még a németeket tartották a legszenvedélyesebb európai fotoama- tőröknek. Néhány éve azonban hirtelen a britek kerültek az élre. A statisztikuVarrógép A svédországi „Viking Hoskarna” cég speciális villany-varrógépet tervezett vakoknak. A géppel lehet hobbyra sok szerint a szigetlakok erre a hobbyra tavaly nem többet és nem kevesebbet mint 95 millió font sterlinget költöttek. vakoknak szegni, gomblyukat kivarrni, stoppolni, hímezni, rátétdíszt készíteni és másfajta munkákat végezni. A közlekedési múzeum kincsei A „Tramway Museum Society” nevű angol társaság Crichyben megnyitotta a világ egyik legnagyobb villamos-múzeumát. A múzeum egyik legrégibb és legértékesebb kiállítási tárgya a 180. számú régi prágai villamos, amelyet a Tatra Művek ajándékozott a múzeumnak. A villamoskocsi történetét a „Modern Tramway” című szakfolyóirat külön számban ismertette. Tolvajszarkák A golf kedvelőinek társasága Bombay-ban arra kényszerült, hogy „különleges intézkedést” vezessen be a szarkák ellen. Mostantól kezdve a mester-mérkőzéseken a pályaőrök kötelessége a tolvaj szarkákat elűzni a labdától. A krokodil természetrajza Egy dél-afrikai fiatalember 16 napot töltött egy fejlett krokodillal összezárvai Azt tartja, hogy ilyen módon sok Tehénmúmiák Negyvennyolc „szent tehén” múmiáját fedezték fel a régészek Egyiptomban. Huszonnégy múmia a „Holúj felfedezéssel gazdagíthatja e gigantikus hüllők természetéről szóló tudományt. a piramisban tak városa” szarkofágjaiban volt eltemetve, Memphisztől északkeletre, a nagy Sakkar piramisban. Hűség érdemérem Etiópiában, a többnejűség országában megalapították a házastársi hűség érdemrendjét. A lovagi érdemrenddel azokat a férfiakat tüntetik ki, akik egy asszonnyal legalább 25 évet éltek házasságban. Azok a férfiak, akik már 40 „szolgálati évvel” dicsekedhetnek — a hűségrend nagymestere címet kapják. Jön a növényi tej? A tej, mint rendkívül fontos élelmiszer, számos országban keresett cikk, különösen ott, ahol a magasfokú iparosítás egyre inkább háttérbe szorítja az állattenyésztést mint mezőgazdasági ágazatot. Ez a tény késztette a tudósokat annak kikísérletezésére, hogy egyes növények zöld leveleiből tejet nyerjenek. A fehérjékben gazdag zöld levelekből növényi fehérjéket sajtolnak ki. Ezt a levet savak hozzáadásával sűrítik és a végső feldolgozás után fehér tejet kapnak. A tápérték elemzése alapján megállapították, hogy a növényi tej háromszorta táplálóbb az állati tejnél. Az eddigi kísérletek kielégítő eredményekkel jártak A kutatások most a tejpor készítésére irányulnak. Tudományos körök véleménye szerint a növényi tej termelése a közeljövőben lehetségessé válik és teljes mértékben pótolhatja a tehéntejet. Nagy-Britanniában számos fehérjetartalmú növényt vizsgálnak, hogy minél nagyobb nyersanyagforrásokat biztosíthassanak a növényi tej termeléséhez. Hasonló kutatások folynak számos európai és Európán kívüli országban is. A legöregebb fa A fák patriarchája való- található. Kora 7200 év, színűleg az a cédrusfa, ame- törzsének átmérője pedig el- lyik az egyik japán szigeten éri a 16 métert. Tanfolyam teheneknek A pásztorokat maguknak a teheneknek kell felváltaniuk — állítja több japán rádiótechnikai mérnök. A mérnökök miniatűr rá- rióvevő készülékeket helyeztek el több tehén szarvában. Nem mindegyik tehenet ért ilyen „megtiszteltetés”; egy egész csordából csak a „vezéreket” választották ki erre a célra. Ezeket az állatokat megtanították, hogyan értelmezzék helyesen a hangjeleket; „visszatérni a gazdaságba”, „fejés”, „etetés”. A tanfolyam mindössze négy napig tartott, s a tehenek meglepően értelmeseknek bizonyultak, annyira, hegy a tervezettnél több és bonyolultabb jelre lehetett megtanítani a „növendékeket”. Hippik támadása Spanyolország földközi-tengeri partjait az óceánon túlról érkezett hosszúhajú vendégek; amerikai hippik árasztották el. A spanyolok kezdetben türelmesek és elnézőek voltak irántuk. Később azonban megváltozott a hippikhez való viszonyuk. Ennek az az oka, hogy hippik Spanyolországba áradásával együtt rendkívül megnőtt a betörések, lopások, különösen az autólopások száma. A parasztok amiatt is panaszkodnak, hogy a hippik megjelenése óta egyre gyakoribb a baromfi, zöldség és gyümölcslopás. A turistákból élő üzletemberek is elégedetlenek; a hippiktől nem várhatnak hasznot,1 csakis kellemetlenségeket.
