Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-06 / 183. szám
1970. augusztus 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Gyermekvédelem Miniszteri rendelkezés a hivatásos pártfogó felügyelet szervezéséről és feladatairól Helyi kezdeményezések alapján néhány megyében és a fővárosban korábban megkezdték működésüket a gyermekvédelem területén a hivatásos pártfogók. A művelődésügyi miniszter most megjelent utasítása egységesen szabályozza a hivatásos pártfogó felügyelet szervezését és feladatait. Az utasítás kimondja, hogy a gyámhatósági védő- és óvó-, intézkedések, valamint az utógondozás színvonalának emelésére — a feladatokat társadalmi munkában végző pártfogókon kívül — hivatásos pártfogókat kell alkalmazni. A megyében, a megyei jogú városokban, illetőleg a fővárosban a hivatásos pártfogókat a megyei (fővárosi) tanácsok művelődésügyi osztályának vezetője nevezi ki a feladat ellátására alkalmas, képesítéssel rendelkező pedagógusok közül. A hivatásos pártfogók feladatai közé tartozik, különös figyelmet fordítsanak a volt .állami gondozottak életkörülményeinek alakulására; rendszeresen kapcsolatot tartsanak a pártfogolt kiskorú családjával; figyelemmel kísérjék a társadalmi pártfogók tevékenységét, közre- működjönek képzésükben és továbbképzésükben, szervezzék tapasztalatcseréjüket. A hivatásos pártfogó — együttműködik az illetékes gyámhatóságokkal. A gyámhatóság felkérésére környezet-tanulmányt készít a nagyobb körültekintést igénylő esetekben; a gyámhatóságok éitesítése alapján nyilvántartja a működési területén lakó valamennyi pártfogó felügyeletre szoruló kiskorút. A miniszter utasítása értelmében a hivatásos pártfogó jogosult - betekinteni a gyámhatósági és bírósági iratokba, de a tudomására jutott adatokat illetően köti a szolgálati titoktartás. A bánya „tüdeje” Időről időre különös „természeti jelenség” játszódik le a tatabányai szénmedence erdő-övezte lankáin. Fültépő sistergés, sziszegés kíséretében fiavulkánként tör fel a homok, falevelek, ágak röppennek a magasba. A különös „természeti jelenség” magyarázata nagyon is természetes. Egyszerűen az történik ilyenkor, hogy valahol megpattan, eltörik a bánya „tüdejének” érhálózata. Ezekben az erdőségekben csekély mélységben a felszín alatt kígyóznak ugyanis azok a csövek, amelyek a földalatti gépek hajtásához szükséges sűrített levegőt szállítják a bányákba. A bánya „tüdeje” az úgynevezett levegőüzem, ahol- a hatalmas teljesítményű kompresszorok gyártják a levegőt, s összesen 12 kilométer hosszú hálózaton juttatják el a földalatti munkahelyekre. A kívülálló nem is gondolná, hogy milyen roppant mennyiségű légtömegre van szüksége a szénbányászatnak. KIJEVI LEVEL Kövek% hagyományok, emlékek Nemcsak írott dokumentumai vannak a történelemnek. A kövek, az épületek, az emberi kéz és a szellem maradandó alkotásai is az egykoron zajlott események élő örökét képezik. Az a különös ritmusú fejlődés, melynek eredményeként az 1911-ben 446 800 lakost számláló város másfél milliós metropolissá; ipari, kereskedelmi közlekedési és kulturális központtá, a Franciaországnál területében és Lapozgatom M. Uzsakov- nak a város történetéről írt monográfiáját. „A világ egyik legrégibb városa” — írja a szerző. A kilencedik századból, tizenhat esztendővel a honfoglalást előző időkből már írásos dokumentumok őrzik; Kijev falai messzire látszottak az ukrán síkságon. Hosszú időn át a kijevi nagyfejedelemség ■ székhelye. Tatárok csapása előbb érte, mint a Kárpátok övezetén belül élő népeket, krimi khánok támadásától szenvedett oly sokszor, s két évtiAz is az igazsághoz tartozik, hogy az ukrán és a magyar nép történetének Közös hagyományai mélyebben és aktívabban élnek az ukrán nép tudatában. Bölcs Jarosz- láv nagyfejedelem, a Rusz- kaja Pravda (az első nagy orosz törvénykönyv) szerzője a mi hasonlatainkkal élve Könyves Kálmán vágy III. Béla szerepét játszotta a kijeviek históriájában. Vagy talán ahhoz hasonlítható • tisztelete, ami nálunk Mátyás király emlékét övezi. És valamennyi ukrán iskolában az alapfoKú történetlélekszámában is nagyobb Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosává változott, méltán dokumentálja az ukrán nép útját. ■ És a história múlt, nemegyszer a múltban és a jelenben is már benne rejlő jövendő lehetőségeinek bizonysága aa a materiális és szellemi közeg is, amit köztudatnak és felfogásnak, a szokások rendszerének nevezünk. zeddel ezelőtt is romjaiból épült újjá. (A lakóházaknak több mint fele vált romhalmazzá, a főutakon, így a KrescsatiKon is egyetlen épület sem maradt épen.) És ma az ősi városok anyja, Kijev megfiatalodva él; 65 országba 600 féle ipari termékét exportálják; a gépek, a precíziós műszerek, a vegyi cikkek, az élelmiszer és a textilipar produktumai eljutnak a szocialista országokba, Angliába. Franciaországba, Mexikóba, a Közelés a Távol-Keletre egyaránt. tanítás tantervi anyagában szerepel; Jaroszláv egyik leányát Henrik francia, a másikat Harold norvég király vette feleségül, a harmadik leánynak, Anasztáziának pedig I. András, a száműzött Árpád-házi herceg. Vazulnak fia lett a férje, ki később a kijevi hercegség támogatásával tér haza és foglalja el 1047-ben trónját. Felsorolni is hosszadalmas lenne, ami közös művelődés- történeti tradíció él az ukrán értelmiség körében; a költőről kellene szólam, az ukrán líra egyik kiválóságáról, aki szibériai száműzetésében Petőfi verseit fordítja, Ivan Frankóról, a nagy prózaíróról, ki először ír magyar olvasóknak az ukrán irodalom történetéről. Fiatalon elhunyt költőről kellene emlékeznünk, ki Kárpátalján született, az Eötvös Kollégiumban tanult Budapesten, így került kapcsolatba a magyarországi munkásmozgalommal. És magyar tábori csendőrök hurcolják el. Saschsenhau- senban koncentrációs táborban hal meg. ö volt József Attila verseinek első ukrán tolmácsoló ja. Nemcsak a kárpátaljai területeken, hanem bent Ukrajna centrumában is felfigyeltek a forradalmi demokraták reánk;’ 1848—49-et üdvözölték, sokat vártak a magyarországi eseményektől. Az ukrán szellemi élet legjobbjai keresték a kapcsolatot haladó áramlatainkkal. A mi századfordulónk progressziója pedig, mely megértéssel rezonált a szlovák, a román és a délszláv népek nemzeti és demokratikus fejlődésének ezernyi kérdésére, ekkor még — érthetetlen módon — a Kárpátokon belül élő ukránok létére sem figyelt. Irodalmunkban a Tanácsköztársaság idején jelentkezik először az ukrán nemzetiségi kérdés; Krúdy Gyula ír könyvet a Ruszin Krajnai Népbiztosság megbízásából. EzerKilencszáztizenkilenc óta viszont tudja, vállalja irodalmunk és szellemi életünk legtisztábban látó vonala; nemcsak egyik velünk szomszédos nép az ukrán, de sorsunk, történelmi utunk is évszázadok óta hasonlatos. A Dunának s a Dnyepernek is egy a hangja... Császtvai István Mítosz és valóság; a testvérek városa Á közös történelmi múlt emlékei Kijevi látkép, előtérben az 1960-ban épült Sportpalota. Gárdonyi Gcza-: A láthatatlan ember Képregény változat: Cs. Horváth Tibor, Korcsmáros Pál Éjjelente is emésztő gondolatain rágódik. Ha pedig nogf ritkán ráborul az álom, csaták viharában forog, embereket öl. . . Egy hajnalon elszánja magát Tiszta papirost vesz elő a tékából és írni kezd ... Aztán nyeregbe pattan, s nagy sóhajjal lova oldalába vágja a sarkantyúját. v Érdekes szigetvári felfedezés: létező személy volt a „Szigeti veszedelem” Kumillája Érdekes irodalomtörténeti felfedezést tett a szigetvári várbaráti kör elnöke, Molnár Imre tanár: létező személy volt Kumilla, a „Szigeti veszedelem” című eposz török hősnője. A költő Zrínyi Miklós a szigeti vár ostromáról írt napv művében szép emléket állít Szolimán leányának és szerelmesének, Delimánnak, aki a török had legderekabb vitéze volt. A költemény szerint a szultán Rusztán béghez kényszeríti Kumillát, mire a fiatal tatár kán megöli a béget, majd tette után el- bujdosik a táborból. Kumilla követi szerelmesét és titokban a vár közelében levő forrásnál találkoznak. A^ lány megszomjazik, Delimán Vizet merít a kútból, de megfeledkezett arról, hogy pohara sárkányvérrel mérgezett. Kumilla meghal a víztől, az ifjú kán pedig később Zrínyi kardjától esik el. Nemrégiben egy török képes folyóirat került Szigetvárra, a várbaráti körhöz, s benne egy régi festmény színes reprodukciója. Az isztambuli Topkapi szerájban őrzött képen szép, fiatal nő látható. Molnár Imre örömmel fedezte fel a festményre írt latin nyelvű szöveget, amely szerint az ábrázolt személy Szolimán szultán Camilia — azaz Kumilla — nevű leánya. A képet a szultán megrendelésére készítette a négyszáz évvel ezelőtt élt festőművész, a „Szigeti veszedelem” szerencsétlén sorsú hősnője tehát nem Zrínyi Miklós képzeletének szülötte, hanem valóságos személy volt. Molnár Imre úgy véli: sikerült az eposzbeli forrást, Kumilla és Delimári találkozóhelyét is azonosítania. A vártól körülbelül két kilométerre, egy kis dombhajlatban, tisztavizű forrás pihen néhány fától körülvéve, amelyet a nép Basakútnak nevez. A név tehát arra vall, hogy a forrást már a török időkben is ismerték és használták. A „Szigeti veszedelem” leírása szerint ez lehetett a forrás, ahol a szép szultánlány életét veszítette valamilyen ok következtében, amit a .költő Zrínyi a mérgezett pohárral hozott összefüggésbe. Feltehetően valahol ezen a környéken temették el Kumillát, nyomát azonban nem lelték. LOSPORT VÁLLALAT (Bp. VIII. Kerepesi út 9.) felvesz villanyszerelő, kovács, kőműves szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat, traktor és személygépkocsivezetőket, valamint versenyló-ápolókat. Jelentkezés a munkaügyi osztályon. Nyaralnak a szakmunkás- tanulók Tizennyolcezer szakmunkástanuló üdül az idén az ország legszebb vidékein, egyebek között a Balaton mellett, Szegeden, Pécsett, Gyulán és Tatán. Közülük már több mint tízezren élvezhették az üdülőhelyek nyújtotta kedvezményeket és vehettek részt érdekes sport- és kultúrprogramokban, különböző zenei és honismereti szaktáborokban. Két hetes kemping-, illetve gyalog-, evezős- és kerékpáros turá- koni. A vidékiek részére fővárosi üdültetést is szerveztek három budapesti szakmunkástanuló kollégiumban. Különösen nagy élményben van részük azoknak a fiataloknak, akik jó tanulmányi eredményük, kiemelkedő KISZ-munkájuk jutalmaképpen egyebek között Tajlinban, Groznijban — a Kaspi-tenger mellett — Rostockban, vagy a lengyelországi Sopotban, a Balti tenger partján tölthetik nyári szabadságukat. Az idén ugyanis több mint 300 magyar szakmunkástanuló üdül külföldön. Viszonzásul csaknem ugyanennyi fiatal érkezik, — illetve érkezett — hazánkba a Szovjetunióból, az NDK- ból, Csehszlovákiából, hogy a magyar tájakkal és szakmunkástanulókkal ismerkedjenek. *
