Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-06 / 183. szám
1970. augusztus 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 \ Aki megtalálta a Vizek Pontosan 120 évvel ezelőtt érkezett el Magyar László, a regényes életű Afrika-ku- tátó életének nagy napja j megtalálta a nagy afrikai folyók bölcsőjét, a fekete földrész vízválasztóját, a Kongó és a Zambézi szülőhelyét.- Felfedezését így örökíti meg naplójában: „Nem hiszem, hogy földünkön sok ilyen, ‘földrajzilag érdekes pont léteznék. Innét ered a teljesen ismeretlen, hatalmas Kasszái folyam, amely észak felé folyván a Kongót gyaMeghökkentő kalandok sorozata Magyar László a betűvetést Dunaföldváron, a „Nemzeti Oskolában” tanulta meg, majd a kalocsai gimnáziumban tanult tovább, s végül pedig sikerrel elvégezte a fiumei tengerészeti iskolát. Egy osztrák postahajón vállal szolgálatot, ezzel a hajóval jut el Brazíliába; de a császári tengerészkadét a távoli tengerek, ismeretlen országok bűvületében él; a partmenti hajózás helyett elhajózik Afrika nyugati partjaira, s eljut Indiába is. Dél-Amerikába való visszatérte után élete a meghökkentő kalandok sorozatává válik, s bizonyára nemzetközi sikerű tv-sorozat kéA néger király udvarában A nagy kaland következő felvonása a bihéi néger király udvarában játszódik le. Kajája Kajángula, a hatalmas fejedelem, á „Dühés Oroszlán” kegyébe fogadja, sőt hozzáadja feleségül lányát Ina Kullu Ozorót. Hozományul pedig 300 válogatott testőrt adott mellé. „Ennek a ’fekete sereg’-nek a kíséretében indult el nagy jelentőségű kutató útjaira. Térképei, feljegvzései nyomán neve csakhamar ismert Idézünk Magyar László édesapjához, Magyar Imre jankováci uradalmi ispánhoz intézett leveléből: „Nékem kötelességem mindenekelőtt honi segélyhez folyamodnom. Mert tudd meg, Édesatyám, ha akarok portugáliai segítséghez fordulni, azt e gyarmatok kormányzójától hamar megnyerem. De akkor munkám — sajnos már nem lesz magyar nemzeti érdem.” Az Akadémia azonban nem tudott segítséget nyújtani, Magyar László pedig nehéz körülmények közé került, mert apósát, a Dühös Oroszlánt megölték, "neki menekülnie kellett Bihéből. Az Anyját rapítja. De innét szakad ki a Zambézi folyamot alkotó rengeteg vízér... Én ezt a geográfiai pontot méltán nevezem a „Vizek Anyjá”- nak. Persze sok víz folyt le a Dunán, a Kongón és a Zam- bézin, amíg a szombathelyi cselédlány törvénytelen fia elnyeri a bihéi néger fejedelem lányának szívét, majd első európaiként eljut Afrika szívébe a nagy vízválasztóhoz. szülhetne belőle. La Plata állam (Argentína) flottájának hadnagyaként részt vesz az Uruguay elleni háborúban, s csak a szerencse menti meg a hadifogásba esett Magyart a haditörvényszéktől. Különös sorsa ezután Afrikába veti, ahol a calabári .szultán flotillájának parancsnokaként rozoga ágyúnaszádokkal portugál emberkereskedőkre vadászik. Később dereglyén behatol a Kongo torkolatába, s az első utazók egyikeként eljut Bomáig, Afrika legnagyobb rabszolgatelepéig. Az ott tapasztalt, szinte elképzelhetetlen borzalmakat szemléletesen, nagy megjelenítő erővel írja le. lett nyugaton, — írja Petur László, a Földgömb hősei című munkájában. Az őserdők mélyén című életrajzi regény előszava megállapítja, hogy felfedezéseihez jelentőségében csak Livingstone és Stanley kutatásai mérhetők. Magyar László, a messzeségbe szakadt, senki által nem támogatott magyar utazó e két felfedezővel egyenrangú úttörője a közép-afrikai vízrajz kutatásnak”. jelentett némi vigaszt számára, hogy az Akadémia levelező tagjává választotta, s 1859-ben kiadta magyar és német nyelven három kötetre tervezett munkájának első kötetét. S a szomorú epilógus: Magyar László 1862-ig küldte jelentéseit az Akadémiának. 1868-ban aztán végre valakinek eszébe jut az Akadémián, hogy miért nem érkezik semmiféle hír Magyar Lászlóról. Kérdéssel fordultak a portugál kormányhoz, s hamarosan megérkezik a válasz: a hírneves magyar Afrika-kutató 1864. novemberében Benguéla afrikai város körzetében elhunyt. Számvetés találmányairól A Szolnok megyei feltalálók és működő találmányuk: a gyümölcsérés-mérő készülék (MTI foto — Fehérváry Ferenc felvétele) Az első magyar- országi térkép Eddig három XVI. századbeli kiadásból ismerte a tudomány Lázár deák 1510 körül készült első újkori magyarországi térképét, amelynek eredetije — sajnos — elveszett. Az egyiket 1528- ban a német Tannstátter, a másikat 1553-ban az olasz „Guadagninum melléknevű Andreas Valvasorium” — bizonyos feltevések szerint a Gvadányiak őse — a harmadikat pedig 1566-ban Zsám- boki (Sambucus) János adta ki. De akkoriban Európa legfejlettebb térképészete az olasz, a kontinens legérdekesebb országa pedig — az ozmán hódítás miatt — Magyarország volt. Jogos volt tehát a feltételezés, hogy ezt a valóban kitűnő térképet olasz földön is alighanem kiadták. Ezért kutatta végig az elmúlt hetekben dr. Ste- gena Lajos professzor, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem térképtudományi tanszékének vezetője a legjelentősebb olasz gyűjteményeket. így Rómában a vatikáni könyvtárat, a Collegio Romano könyvtárat, Velencében a Biblioteca Marcia- nat és a Museo Corrert, valamint a firenzei Biblioteca Nationalet. Kutatása eredményes volt. A firenzei könyvtárban sikerült találnia egy térképet, amely az Arno áradása során ugyan erősen megrongálódott, de azóta tökéletesen restaurálták. A „Nova descriptio totius Hungáriáé” feliratú, 1559-ben Rómában kiadott térkép kétségtelenül Lázár deák műve nyomán készült. Ugyanez bizonyosodott be a másik térképről is, amelyre a professzor a velencei Museo Correr archívumában bukkant rá, s amely ugyancsak 1559-ben. jelent meg Rómában. így most már öt kiadásban vált, ismertté a XVI. század zseniális magyar térképészének, Bakócz Tamás titkárának, Lázár deáknak az alkotása. Késői utódai, a magyar kartográfusok már dolgoznak is azon a kiadványon, amelv facsimilében teszi majd közkinccsé ezt a 460 éves magyar kultúrér- téket. A készülő mű jelentőségét növeli a Lázár-térkép forrásmunka-jellege. Több mint 900 egykorú földrajzi név van rajta, megismerhető róla az ország akkori vízrajza, stb., de általában is a kor legtökéletesebb térképének vagy térképei egyikének tekinthető. Jellemző, hogy csak mintegy 40 évvel később követte Anglia első újkori térképe, amely vele körülbelül azonos színvonalúnak minősíthető. író-olvasó találkozón történi. A viszonylag jónevű író unottan ült le a falusi kulturház előadó asztalához, kortyolt egyet az udvariasságból elkészített borból, és fontolóra vette, hogy mit adjon elő. Nem feledékenységből, — egészen egyszerűen a hallgatóság értelmi színvonalának lebecsülése miatt nem készüli. Arra gondolt, majd itt, helyben feldob egy témát, — aztán valamit kérdeznek, ő válaszol, és még elérheti az esti gyorsot. Több mint százan gyűltek össze. Főleg fiatalok, de jöttek idősebbek is. Mi a fenéről beszéljek? — gondolta. Most már bánta, hogy valamelyik tapasztaltabb kollegájától nem kért tanácsot. Életében először volt ilyenfajta találkozón. Hirtelen jó ötlete támadt: — Hát kedves hallgatóim. Az önök megtisztelő jelenléte kötelez. Éspediglen elsősorban őszinteségre kötelez. — Megmondom nyíltan. — hogy én, — az önöket nyilván elsősorban érdeklő mezőgazdasági témákhoz — egyáltalán nem értek. Arra gondoltam, említsenek egykét kérdést, és én szerény képességeimhez mérten — igyekszem azokról informálni Önöket. Utolsó körmondata vége félé akaratlanul is némi gúny csendült ki a hangjából. — Hogy mondják népiesen, hogy informálni?... — futott át az agyán. És ebben a pillanatban meghallotta a halk durúzsolást, és érezte, hogy. rossz hangot használt. Valami ellenséges feszülést érzett, és ez egy kicsit zavarta. Nem így képzelte az egészet. — Most már mindegy, nem fontos — reagált azonnal. Egy húsz év körüli legény szabályosan feltartotta két ujját. — Tessék — mondta ö, olyan fenkölt mozdulattal, mintha az olymmpiai játékok megkezdésére adna engedélyt. — Érdekelne bennünket itt néhányunkat — maga köré mutatott — ha az író úr — kicsit megnyomta az úr szót — néhány szóval ismertetné előttünk a kvantumelmélet lényegét. Ez köztudomásúan nem mezőgazdasági téma. — Hangjában semmi gúny nem volt. A dühtől és megdöbbenéstől a vér úgy futott fel a fejébe, mint egy kilőtt rakéta. Mindig rossz tanuló volt, a gimnáziumot annak idején átbukdácsolta, is most csak annyit tudott még latinból, hogy a kvantum az mennyiség, dehogy minek és hogy... Azt tudta, hogy ez a kérdés nem idevaló téma. És azért tudta azt is pontosan, hogy őt most itt meg akarják leckéztetni. Ebből ki kell másznom — villant át az agyán. De a fiú. váratlanul folytatta: — Mi itt néhányan. tudniillik, csak annyit tudunk a kvantumelméletről, hogy ez Planck elmélete 1900-ból és azon alapszik, hogy az atomok csak megszabott adagokban sugározhatnak ki energiát. Heisenberg és Schrödinger... Az elmúlt negyedszázadban több mint tízezer találmányt szabadalmaztattak a magyar feltalálók. Szakembereink az elmúlt évek során számos nagyjelentőségű új műszaki megoldással lepték meg a világot. Egyike a legnagyobb sikert befutott találmányoknak a Heller László és Forgó László mérnökök szerkesztette légkondenzációs berendezés. A két szakember új utakat nyitott meg az erőműépítkezésekben, és az ipartelepítésben egyaránt. Módszerük alkalmazásával olyan területen is létesíthetők erőművek, ipari objektumok, ahol a korábbi módszerek alkalmazása mellett, nem áll rendelkezésre a szükséges mennyiségű hűtővíz. A találmány nagy értékét igazolja, hogy a módszer felhasználásával Angliában és az NSZK-ban már atomerőműveket helyeztek üzembe, a Heller—Forgó-féle eljárást vezetik be a Szov- jetunióba1n, az NDK-ban és több más országban épülő új erőműveknél. Az Egyesült Államokban és Kanadában, Japánban és Ausztráliában egyaránt alkalmazni kívánják az eljárást. Dr. Gerendás Mihály találmánya, a bioplaszt, a felszívódó sebészeti műanyag, méltán keltett nagy érdeklődést külföldön is, hiszen új alapokra helyezte a sebészeti műtéti technikát. A bioplasztok emberi vérfehérjéből előállított műanyagszerű termékek, s különleges tulajdonságuk, hogy az élő Az író úgy érezte, hogy meghal. De ha itt most, ő meghal, akkor nuku díszsírhely, nuku irodalmi lexikon... — Hát, persze, itt még Einsteinről is beszélhetnék... — érezte, hogy nem remeg a hangja, és a köd a szeme előtt is mintha oszladozóban volna. — Válóban az ő nevének említése az iró úr széles látókörét igazolja, hiszen a speciális és általános relativitáselméletet még csak meg sem említetten, vedig modern elméleti fizika enélkül nincs. Az író rosszul volt. Nem attól, amit h”11 tt, hanem amit érzett. A figyelő tekintetek még mindig ráirányultak, de már nem úgy. mint tanítóra a gyermekszemek, hanem valahogy úgy. mintha egy különös rácsmögötti állatot néznénk' — Meg kell úsznom, meg kell úsznom... — biztatta magát, s a görcsös akarás, a szervezetbe beültetve a regenerációs folyamatok irányítására használhatók fel, majd felszívódnak — nyomtalanul eltűnnek. Felszívódási idejük kémiai kezeléssel — a beteg testrész gyógyulásától függően szabályozható. Több külföldi, köztük japán és svájci cég vásárolta meg két magyar mérnök Veress Ferenc és Veress Gergely találmányának licencét, amellyel bármilyen alakú fémrudak forgácsolás nélkül darabolhatok. A berendezés kés nélkül, az anyagok belső szerkezetében létrehozott feszültséggel „vág”. Olyan pontosan dolgozik, hogy a vágás felülete tükörsima marad, semmiféle utómegmunkálásra nincs szükség. Szabó István görgősekéje — nyugodtan mondhatjuk — a szántás évezredes technikáját forradalmasító mező- gazdasági szerszám hosszú évek óta izgalomban tartotta nemcsak a műszaki szakértőket, hanem a széles közvéleményt is. A- szükséges átalakításokkal, finomításokkal, lényegében a vita is lezárult, s megkezdődött e nagy jövő előtt álló szerszám sorozatgyártása. A különleges eke alkalmazásával kétszer nagyobb területet lehet felszántani, s ugyanakkor a vonóerő szükséglet is 30—40 százalékkal csökken. Legnagyobb előnye azonban abban rejlik, hogy szántás után nincs szükség tárcsázásra, boronálásra, mert az újtípusú eke mindezt egyetlen műveletben elvégzi. A világ minden országából érhiúság, emberfeletti erőt adott neki. — Tudna-e valaki Önök közül a relativizmusra példát mondani...? — hangjában már semmi gúny nem volt, sőt mint segély kiáltás, úgy hangzott. Az öreg parasztbácsi, az első sorban, feltartotta a kezét. — Tessék bátyám, — mondotta, és tiszteletet érzett iránta. Már nem értett semmit, nem is gondolkodott, — hagyta, hogy az ösztönei vezessék. — Hát úgy gondolnám, ha meg nem sérteném az író elvtársat, hogy egy szál haj az író elvtárs fején még mindig elég kevés, de egy tányér lebbencslevesben bizony sok... A kitörő, felszabadult nevetésben megértette, hogy ez a tisztaszemű, egyszerű parasztember őt most nagyon nagy veszélytől mentette meg: Mint a szülő, aki engedetlen gyermekét elkapja a szakadék szélén, de azt a pofont sem bánja, a it korábban adott neki. Máskép nem okul az a gyerek... Deák Gusztáv deklődnek az új eke iránt és számos államban már megkezdődtek a próbák. Egy másik nagyjelentőségű találmányt a törökszentmiklósi Aranykalász Tsz két vezetője, Lakatos László tsz-elnök és Baranyi József laborvezető dolgozták ki, akik gyümölcsérés-mérő készüléket ■ szerkesztettek. Berendezésükkel — amely aranyérmet nyert a brüsszeli találmányi világkiállításon — meghatározható a különböző gyümölcsök tároláshoz legkedvezőbb érési foka. Dr. Lévárdi Ferenc, nehézipari miniszter találmánya a Hydrop-berendezés, amely talajvizek, tavak és a tenger felszíne alatt található ásványi anyagok kiemelésére alkalmas. Munkába állítása új területeken nyitja meg a bányászat lehetőségét. Ugyancsak nagyjelentőségű találmány a Haldex néven már a világ szakirodaimába is bevonult eljárás a meddőhányók hasznosítására. Alkalmazásával, az évtizedek óta felgyülemlett meddőhányók feldolgozásával értékes tüzelőanyagot választhatunk ki, a visszamaradó mellék- termékeket pedig építőipari alapanyagként dolgozhatják fel. Nagy sikerrel alkalmazzák Lengyelországban és Angliában, s a többi között Japán, Csehszlovákia, Törökország és a Szovjetunió szakértői foglalkoznak 1 bevezetésével. Az élelmezési problémák megoldásához nyújt nagy előrelépést a közelmúltban bejelentett laskagomba termesztési eljárás. Ennek lényege: az értéktelen kukorica csutkán ízletes, fehérjedús gombát termesztenek, csekély anyagi ráfordítással. Három hét alatt 100 kilogramm kukorica csutkáról körülbelül 80 kiló gombát „arathatnak”. Az eljárást a csehszlovákok és az osztrákok is átvették, Nyugat- Németországban, a Benelux- államokban, az Egyesült Államokban és Mexikóban is be akarják vezetni. Nagy jelentőségű találmány Gál Pál úgynevezett alumínium lágyforrasztása is, amely néhány hónap alatt világszenzációt keltett. Módszerével az alumíniumot más fémekkel lehet összeforrasztani. E találmánynak szinte forradalmasító szerepe van a hőkicserélő iparban, ahol az acélt és a réz alkatrészeket alumíniummal helyettesíthetik; Japántól Amerikáig, számos cég jelentette be vásárlási szándékát a találmány li- cencére. n. fi: Kvantumelmélet falun Senki által nem, támogatott...
