Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-06 / 183. szám

1970. augusztus 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP * Ami most krónika, kemény munka volt... A szolgáltatások fejlődése nem követi a megyeszékhely lakosságának igényeit A szolgáltatás szolnoki helyzetéről tárgyalt a városi tanács végrehajtó bizottsága Az utóbbi két évben négyszer tanácskozott a megye- székhely szolgáltatásainak helyzetéről, fejlesztésének lehe­tőségeiről a szolnoki tanács végrehajtó bizottsága. A szer­dai vb-ülésen ismét a szolgáltató ipar volt napirenden. Ez is bizonyítja, hogy a városban nem megfelelő még a javí­tó-szolgáltató tevékenység, s korántsem megoldott a szol­gáltató ipar hálózatának fejlesztése. A vb-ülésre két jelentést készítettek e témáról. Az ipa­ri és kereskedelmi osztály tá­jékoztatója mellé kiegészítő jelentést adott a városi tanács gazdasági állandó bizottsága is, tehát a tanács tagjai is megvizsgálták a helyzetet, véleményt mondtak, eljuttat­ták javaslataikat a végrehaj­tó bizottsághoz. Az ipari és kereskedelmi ósztaly jelentésében a negye­dik ötéves terv irányelveinek e témakörhöz kapcsolódó ré­szei is szerepeltek. A koráb­bi kormányhatározat és az irányelvek négy szolgáltató tevékenység — lakáskarban­tartás, textiltisztítás, személy- gépkocsi- és háztartási, elekt­roakusztikai készülékek javí­tása, karbantartása — gyors­ütemű fejlesztését irányozták elő. A megyeszékhelyen va- ' lamennyi fejlesztése indo­kolt. Ennek ellenére az 1970 januárjában hatályba lépett gazdasági ösztönzők sem hoz­tak még javulást. A város lakosságának vég- I zett szolgáltatások az idén csak igen kismértékben nö- ! vekedtek 1969-hez viszo­nyítva. Á szakemberek a negyedik ötéves terv időszakára is csak szolid javítást terveztek. Né- hányan bírálták is ezt a végrehajtó bizottsági ülésen, és azt javasolták, úgy ítélje meg a testület a szolgáltatá­sok helyzetét, hogy fejlődé­sének üteme nem kielégítő, nem követi sem a lakosság számszerű fejlődését, sem pe­dig életszínvonala emelkedé­sét bizonyító növekvő igé­nyeit. A kritika ellenére sem mondhatjuk azt, hogy az il­letékes szervek nem tettek erőfeszítéseket a fejlesztés ér­dekében. Csupán néhány pél­da a törekvésre: A GELKA-szerviz Szanda- szőllősön rádió-televízió át­vevő helyiséget nyitott, s a javításra átadott készülékeket a szerviz szállítja műhelyébe. A Ságvári körúton női di­vatszalont létesített a Minő­ségi Szabó Ktsz. A Vöröscsillag úton új szol­gáltatóház épült, amelyben méretes szabóság, cipőjavító részleg, fodrászüzlet és Pa­tyolat átvevőhelyiség műkö­dik, illetve,nyílik rövidesen. A TEMPO Ksz gázpalack­cseretelepet, szobafestő és parkettázó részleget hozott létre az idén. Az állami és szövetkezeti ipari szolgáltatásokon kívül a városi tanács főleg a pe­remkerületek lakossága érde­kében 1970 első félévében 372 működési engedélyt adott ki magánkisiparosok részére. A kereskedelmi szolgálta­tásokat illetően (kölcsön­zés, harisnyajavítás, kon­fekció-ruha igazítás, elő­rendelés, házhozszállítás) nem sok jót, s különösen nem sok újat mondhattak a vb-ülésen. Csupán a Csemege és a Jólét ABC áruházak vállalnak szí­vesen előrendelést és házhoz­szállítást. Az élelmiszer kis­kereskedelmi vállalat néhány boltjában meghonosította ugyan ez utóbbi szolgáltatást, de az idén megszüntette a tej házhozszállítását. Még min­dig megoldatlan az iskolai tejárusítás. A végrehajtó bi­zottság illetékes szakosztá­lyainak külön figyelmébe ajánlotta, hogy az iskolaév kezdetéig gondoskodjanak az iskolák tejellátásáról. A testület egyetértett ab­ban, hogy a megyeszékhelyen a negyedik ötéves terv idő­szakában fejleszteni kell a Patyolat hálózatát és szol-j gáltató tevékenységét. Indokoltnak tartotta, hogy tervezik két gyorstisztító és mosó Patyolat-szalon léte­sítését, valamint az átvevő­helyek peremkerületi fej­lesztését is. A városban jelenleg több mint ezer személygépkocsi és nyolcszáz motorkerékpár van. A növekedési ütemet figye­lembe véve szívesen fogadta a végrehajtó bizottság a vas­ipari vállalat tervét. A ne­gyedik ötéves tervben a vál­lalat ugyanis újból létrehozza autójavító részlegét A vb-ülésen elnöklő Kozák János a napirend összefogla­lójában elmondotta, hogy sok éves mulasztást kell máris a következő évek­ben pótolni Szolnokon. Másfél évtizede, vágy akár csak tíz évvel ezelőtt még nem terveztek és létesítettek az új lakótelepekhez megfe­lelő kereskedelmi- és szol­gáltató házakat, üzleteket. Az akkori mulasztást most kell pótolni, s a már épülő új la­kótelepek első házaival együtt meg kel kezdeni az ilyen jellegű beruházáso­kat is. /■ — sj — Akikről most szólunk, ön­ként mentek résztvállalni az építésből. Ök a holnap szak­emberei. Nem építészek — gépésztechnikusok lesznek. Az elsők között kezdték meg szervezni a fiatalokat a Szamos-közi újjáépítéshez, a szolnoki Szamuely Tibor Gépipari Technikumban. Két csoportot állítottak ösz- sze akkor, vezetőjük Nyári Endre, az intézet testnevelő tanára lett. Azóta már mind­két csoport hazatért, még­hozzá maradandó, szép em­lékekkel, dicséretes ered­ményekkel. 1. Az elmúlt események kró­nikása most Nyári Endre: — Három III. osztályból állítottuk össze a két cso­portot. Az elsőkkel július 12-én éjszaka érkeztünk Fe­hérgyarmatra. Az autóbusz és László Béla, a tivadari Váci Mihály építőtábor ve­zetője már várt bennünket az állomáson. Másnap reggel kezdtük a munkát. Az eliga­zításon már tudták a fiúk, hogy nem fognak idegenek között dolgozni, a Szolnok megyei ÁÉV dolgozói lesz­nek munkatársaik. Vincze József főépítésvezető és Deme József építésvezető osztották fel a brigádokat. Mindenki megkapta a fel­adatát: alapbetonozást, zsa- lus betonozást, falazást. — Hubay Jancsi is meg­találta a munkáját, s ennek mindenki nagyon örült. Ami­kor — még a szervezés ide­jén ez a gyenge egészségű és fizikumú gyerek — munká­ra jelentkezett, először azt mondtuk neki: töltsd inkább üzemi gyakorlati időíiet a gyárban, nehéz lenne neked a táborban. Addig kérlelte a többieket, míg' ráálltunk: jö­het. Aztán végig ő volt a tábor állandó ügyeletese. — Bár bizonyos fokig sza­bott volt a munkaterület, nemegyszer előfordult, hogy szomszédos községekből is jöttek segélytkérő emberek. Egyszer éppen a délelőtti műszakkal végeztek a fiúk, amikor ebéd közben egy asszony jött a szomszédos Kisar községből, segítségért. A fiúk otthagyták az ebédet, s már indultak is. Fodor Jó- zsefné — a segítségkérő asz- szony — útközben mondta el: tsz-tag, a férje munka- képtelen, fekvőbeteg, há­rom kiskorú gyermeke és nővére van fedél nélkül. Ne­kiláttak alapot ásni. Ezt kö­vetően még sokszor megtör­tént, hogy a napi munkán felül, ha kérték őket — a szabad idejüket feláldozva, saját „szakállukra” vállaltak pluszmunkát a környező fal­vakban. 2. Az építésvezetőség is kért rendkívüli segítséget. Egy nap három vagon terméskő érkezett, azt kellett gyorsan kirakni. Németh Lóránd és tíz tagú brigádja látott hoz­zá a „rohammunkához”, s bár akadtak akkora kö­vek, amelyeket csak hár- man-négyen tudtak a döm­perek puttonyába emelni — jó két és fél óra alatt el­végezték a kirakást. Az egyik ház alapját kezd­ték ásni a Barócsi brigád tagjai, amikor esni kezdett az eső. A vezető szakmun­kás szólt; amíg esik, hagy­ják abba a munkát, ne áz­zanak. Dér Jancsi, az egyik brigádtag akkor azt mondta: „focizni is szoktunk ilyen időben”. Ledobták a zubbo­nyokat és a langyos esőben, meztelen felsőtesttel folytat­ták az ásást. Mire kétszere­sére „hízott” a bakancsokon a sárgombóc, elállt az eső — s a munka jókora részével elkészültek. 3. Sorolhatnánk vég nélkül az első csoport tíz, a második ♦ csoport tizenegy munkanap­jának színes mozaikjait. A fiúknak, ami most krónika — kemény munka volt. Sok apró, s egy életre szóló él­ménnyel járó munka. Ami­kor kezdték a tivadari Arany János és Árpád ut­cában csak sáros romok vol­tak. És amikor elköszöntek, tíz ház már tetőre várt, s tucatnyinak kész volt az alapja, emelkedtek a falai. A fiúk zavartan motyogták „szóra sem érdemes”, ami­kor a magányos öregek, sok- gyermekes családok hálál­kodva köszönték segítségü­ket. A szolnoki fiatalok ter­mészetesnek tartották, hogy segítettek. ./ 4. Azok számára, akik ott voltak Számos-közben, tu­lajdonképpen lezárult egy fejezet. Valahol hallottam: a mai fiataloktól senki sem várja el a hősiességet. Pe­dig, ennek a munkának is voltak hősei, a legjobbak közül is kiválóak: Csapó Ist­ván, Lázár István, Törőcsik Zoltán, Veres Lajos, Barócsi György, Németh Lóránd, Novák Pál, Gulyás Mihály, s még sorolhatnánk nevüket. A szolnoki ÁÉV igazgató­ja, Redler Károly személyes ígéretet tett: a fiúk jutalom­képpen egy televíziókészülé­ket kapnak. S ha már a te­levíziónál tartunk, hadd mondjuk el azt is: a tv pén­tek esti főműsorában, a „Halló!.. .’’-ban szerepel majd a szolnoki gépipari technikumnak egyik hallga­tója, Németh Lóránd. Miért kerül a kamerák elé — va­lószínűleg kiderült a fentiek­ből. EGRI GÁBOR Minden kezdet nehéz » Két műszak a szalagon Április elején megírtuk, hogy rövidesen felberregneK a varrógépek a besenyszögi tanácsház udvarán létesített varróüzemben. Azóta már az első munkával telt hóna­pok tapasztalatairól is szá­mot adhatnak az ott dolgo­zó asszonyok. Amikor híre ment, hogy a jónevű budapesti ruhaipari ktsz a községben készül munkaalkalmat biztosítani mintegy száz asszonynak, nagy volt az öröm és az elő­zetes felmérés során úgy tűnt, hogy szűk lesz a var­roda. Jelenleg mintegy nyolcvanan dolgoznak két műszakban a szalagokon és újabb harminc nőre lesz szükség a továbbiakban. A tandíjat meg kell fizetni Döbrössy Istvánné, a ktsz budapesti képviselője csak az elismerés hangján beszél a besenyszögi nőkről. — Nagyon ügyesek voltak az asszonyok. Hamar meg­tanulták a munkafogásokat. Teljesítménybérben dolgoz­nak, így hát az első hónap­ban 300 forint' tanulópénzt adott a szövetkezet minden­kinek a béren felül, számít­va arra. hogy a kezdet kez­detén alacsony lesz a telje­sítmény, ám a kereset azért ekkor is biztosítva legyen. Sírás és valódi problémák Ficsor Istvánné is azok közé tartozik, akik nagyon hamar feltalálták magukat az új munkahelyen. Az első hónapban 1400 forintot vitt haza. A második hónapi ke­reset már csak 1100 forint Vésett ajtók gyártását V 85 x 196-os méretig. . Termék leszállítása havi 150 db-ig. ’• Megrendelések MEZÖTÜRI ÉPÍTŐIPARI KTSZ - Mezőtúr, Bajcsy-Zs. u. 37/a. volt, holott úgy érzi jobban dolgozott, többet teljesített, mint kezdetben. Hiába, hi­ányzik a 300 forintos pót­lék. — Lejjebb vették a pénzt — panaszolja. — Pedig za­varom a gépet, még a szü­netet sem veszem igénybe. Megszigorították a normát és így pedig már nehéz ke­resni. Fejes Józsefné naponta 40—50 forintot keres. — Fél napot itt vagyok, fél napig otthon dolgozom. Én meg vagyok elégedve a keresettel. Az asszonyok gyanakvóan odafigyelnek minden fillér­re. Bár siránkoznak, sopán­kodnak, a vélemény az, hogy ha így marad a bére­zés, nem lesz nagy baj. Eh­hez viszont a szövetkezetnek biztosítania kell a folyama­tos anyagellátást, mert ez­zel már, voltak problémák. Szükséges lenne a normák végleges beszabályozása is, mivel a változtatások borzol­ják a kedélyeket. Ami a jövőt illeti A vasalónők — a külön­ben ideális munkahelynek mondható üzemben — nyá­ron nehéz körülmények kö­zött végzik munkájukat. A helyzetükön könnyíteni nem megoldhatatlan feladat. Ami a jövőt illeti, a fő­könyvelő szerint a begyakor­lástól függően nem lesz elérhetetlen a napi 60—70 forintos kereset sem. Ez pe­dig már szép summa. Örök igazság: ha több lesz a pénz — kevesebb lesz az elége­detlen asszony.- Pb — A huszonhét éves tsz-elnök A porfelhő 90 kilométeres sebességgel közeledett a he­pehupás dülőúton.1 Amikor közelebb ért, farmeres, bőr- zakós alak körvonalai bonta­koztak ki egy fekete Pannó­nián. „Vakációzó diák” — gondoltam, amikor a nap­barnított motoros „elgomoly- gott” mellettem. A falu he­lyett azonban a búzatáblák felé tartott. Aztán a szérű mellett, ahol a Rákóczi Tsz három kombájnja aratott, le­lassított, megállt. Az országban talán a jász­berényi Rákóczi Tsz-nek van a legfiatalabb elnöke. Egv évvel ezelőtt választotta meg őt a tagság 98 százalékos többséggel. — Először én is úgy gon­doltam, kicsit fiatal, tapasz­Amiért vállalta — Amikor 1965-ben ide­jöttem dolgozni, rögtön ezt a vezető beosztást kaptam. Nem volt más szakember.., Nemcsak emiatt került a fontos posztra. „Közülünk való, ismerjük kicsi kora óta Kálmánt. Apja és nagy­apja is jól gazdálkodó pa­rasztember volt Jászboldog- házán. ö pedig a technikum­ba még meg is tanulta, ho­gyan kell tudományosan gaz­dálkodni”. — Azért mertem végül is elvállalni az elnökséget, mert én is íói ismerem az itteni embereket. Ismerem jó tu­lajdonságaikat. de azt is tu­dom, miben kell majd meg­harcolni velük. Mert csak­nem valamennyi újítást, a modern géneket bizalmatla­nul. előítéletekkel foPadták. A fiatal szakembereket és tudásukat azonban megbe­csülik. A tagság többségé­nek életkora 50—54 év, a vezetőké 30—40 év. — A magtisztító gén«>t. pél­dául azért nem akarták talatlan lesz a sok gondunk­hoz, bajunkhoz. De olyan eszes, talpraesett ember a Kálmán, hogy kihúzott min­ket a csávából — mondta Palotai Elek tanyagazda. Egy évvel ezelőtt a szaná­lási eljárás után mélyponton volt a gazdaság. A mérleg­hiány, a fizetésképtelenség miatt zűr-zavar, elkesere­dettség uralkodott az embe­rek között. A régi elnök le­mondott, újat nem találtak helyette, mert egyik meg­kérdezett. sem vállalta az el­nökséget. Nagy Kálmán ak­kor növénytermesztő agronó- mus volt, a növénytermesz­tési ágazaton kívül azonban, amely a szövetkezet főprofil­ja, ő irányította a műhelyek és a traktorosok munkáját is. az ellnökséget használni, mert ;,gyanús” volt a túl nagy teljesítménye. Az ilyen nagyon gyorsan végzett munka, biztos felüle­tes — mondogatták. — A burgonya vegyszere­zésekor meg felelősségre akartak vonni, hogy a gyo­mokkal eevütt kiöletem majd a burgonyát is. A lucerna gyomirtásakor az erős, kissé perzselő hatású szer meg­sárgította a lucernát is. — „Tönkretette a gvönvörű nö-. vényt” — sopánkodtak. A gyomirtást abbahagyták: Aztán a kaszáláskor, azok, akiknek a kezeletlen, gyo- mos lucernából jutott, azt mondták. jövőre az egész táblát vesvszerezni kell. Felesleges magyarázni mi­ből fakad az iránta táplált bizelom. Ezekből az apró, bebirnnvosodott igazaiból. M’közbpn beszélgetünk az egvik csinos adminisztrátor lány kávéval kínál. — Most azt gondolia reo- reraotá'ni már megtanult az elnök, igaz? — s közben a nyaka is elpirult. — Pedig még nem is tudjuk elkölteni a reprezentációs költséget. Azt mdndták, szigorú, ha­tározott ember. És ezt nagy elismeréssel mondták. Ha­nyagság. italozás, felelőtlen­ség okozta állatpusztulás miatt már jónéhány ügyet vitt a fegyelmi bizottság elé — hallottam egy idős em­bertől. „Ebből látszik a sze­me mindig rajta van a dol­gokon, s ha hibát lát. nem bátyámoskodja el _ az ügyet. Amúgy nagyon ‘ közvetlen ember.” — Én a házamat tataroz- tattam, de építőanyagot nem kaptam sehol. Az elnök szer­zett. Pedig engem nem is régóta ismer. Két éve. hogv a gazdaságba jöttem — mondta Antal Tibor kőmű­1 vés, amikor azt kárdo7tem, milyen ember az elnök? Személyes tervei Kikapcsolódásként Moldo- vát, Rejtőt, Kerouackot ol­vas. A haja hátul már a nyakába simul. Jól beszél angolul és a technikumot ál­talában sulinak ejti, ahol sportköri elnök volt. A sport a legnagyobb szenvedélye, kosarazott, atlétizált. „Most motorozom” — fejezi be a •felsorolást. A jövőre vonatkozó szemé­lyes terveiről is beszélünk. — Zaporozsec-re szeretném idővel kicserélni az öreg Pannóniát., Könnvebb lenne a mindennapos kijárás Jász­berényből. Jobban, gyorsab­ban tudnék mozogni, üzlet után menni, más gazdasá­gokba is körülnézni és új ötleteket hozni haza. Szóval egy kicsit túllépni a herényi határon..i Hát ilyen ember a 27 éves tsz-elnök. Horváth Mária

Next

/
Thumbnails
Contents