Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-06 / 183. szám

Próbatévő aratás Próbaüzem Jászboldogházán Huss millió forintba került as új létesítmény A múlt heti műszaki átadás után hétfőn — ünnepélyes termelési tanácskozás után — megkezdte próbaüzemelését a Hűtőgépgyár új radiátor üzeme Jászboldogházán. Szalóki Ferenc üzemvezető elégedetten újságolta, hogy az indulás jól sikerült, s kedden a második műszakban elkészültek az első munkadarabok. A tervek szerint egy hó­napig tart, az új létesítmény próbaüzeme, miközben a ki­vitelezők is végzik a hiány­pótlásként megállapított fel­adataikat. S ha az augusztu­si próbaidőszak alatt jól Válasstani kellett Ezek a legutóbbi időkig a Hűtőgépgyár központi tele­pén, Jászberényben készül­tek. Előnyös tulajdonságaik­kal mind a bel-, mind a kül­földi piacokon annyira kere­settekké váltak, hogy növelni kellett a termelésüket. Erre azonban Jászberényben csak más termékek rovására nyílt volna lehetőség. Jobb meg­oldásként kínálkozott az, hogy a gyártást — lényege­sen megnövelt kapacitással — valamelyik környező köz­ségbe telepítsék. Így esett a választás Jász- boldogházára, ahol a MÁV rekonstrukciója után vissza­Kössonet a támogatásért A kivitelezők július 31-ig annyira jutottak a munká­val,, hogy aznap lebonyolít­hatták az új üzem műszaki átadását, amelynek eredmé- ■ nyeként hétfőn a próbaüze­melés is megkezdődhetett. Szalóki Ferenc elmondta, hogy mind a beruházáshoz, mind az induláshoz megkap­24 milliárdos beruházással akar felkészülni a villamosenergia-ipar HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK vizsgázik az üzem, azt kö­vetően már teljes ütemben gyártják majd az alumíni­um radiátorok három típu­sát: az alutherm, a radal és a thermotip fűtőtesteket. maradt felvonulási épülete­ket átvette a Hűtőgépgyár, s azok felújításával, illetve továbbépítésével — az ÉVI- TERV-nél készült tervdoku­mentáció alapján — meg­kezdte az új üzem létesíté­sét. A gyár szakemberei ál­tal irányított beruházás épí­tészeti kivitelezését a Szol­nok megyei Állami Építő­ipari Vállalat, technológiai-, gépészeti szerelését a Gyár- és Gépszerelő Vállalat és a Hűtőgépgyár dolgozói végez­ték. A létesítmény megvaló­sítására előirányzott költség csaknem 20 millió forint volt. tak minden segítséget a he­lyi párt- és tanácsi szervek­től, amelyet ezúton is kö­szönnek. A jövő terveiről szólva az üzemvezető elsőként az ed­digi termelés négyszeresére történő bővítését említette, hozzátéve, hogy ez a kapaci­tás még szükség esetén mint­Tavaly ilyenkorra, sőtjú- ■ lius végére, Szolnok megyében letudtak a nyári betakarítás nagy gondját. A megyei tanács vb mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályára beküldött legfrissebb jelentések szerint a kenyér- nekvaló egyharmada van még csak biztonságban, s az összes aratnivaló 40 százalé­kán végeztek még csak a gépek, az azokat irányító emberek. A közös gazdálkodás leg­bajosabb aratása az idei. — Nagyon megküszködnek az emberek, még azt sem túl­zás mondani, a gépek is. A nedves gabonát lassan ha­ladva, nehezen verik ki az arató-cséplőgépek, ' a buján felszökő gyom is akasztja a munkát. Ráadásul a talaj olyan lágy, hogy ^ok helyen elsüllyednek a kombájnok, vagy úgy belemélyednek a talájba, hogy cammognak csupán. A jászszentandrási Petőfi Tsz konbájn vezetői úgy fogalmazták meg a mi­nap: embercsigázó nyarunk van. A mostani betakarítás üte­mére jellemző: tavaly ilyen­korra már 20 ezer vagon ga­bona gyűlt össze a megye állami magtáraiban. Az idén alig haladták meg a 4 ezer vagonos felvásárlást. A múlt esztendőben volt olyan nap, amikor 1200 vagon gabona került az állami telepekre, az idén 400 vagon a napi csúcsteljesítmény. A legutób­bi vasárnapon pedig mint­egy 160 vagon gabona futott be. Elmúlt egy hónapja, —■ hogy elindultak a búzamező­kön a betakarító gépek, s az­óta mindegy hogy hétköznap, ünnepnap, vagy pihenő idő, amikor csak tudnak mennek. Reggel 5 órakor minden faluban ébrednek a kom- bájnosok ezekben a napok­ban, s este 8—9 óráig arat­nak. • S mégis — a nagyon hosszú munkaidő ellenére is — jó ha 10 holdat levesz a gép átlagosan. A megyében több mint 300 ezer hold ka­lászos magtárba juttatása várt az idén az aratókra. — Szinte százszázalékosan gé­pesítve a munka. A kiska- sza, e nehéz időszak ellené­re is elképzelhetetlen beta­karító szerszám már. Egy- egy kombájn nyaranta hat­van ember munkáját telje­síti. Mindig szép látvány a beérett gabonatáblákon sie­tő, a talponálló gabonát faló, a búzát pótkocsira ömlesz­tő szorgos instrumentum. — Most meg szinte szánja az ember a nehezen vánszorgó gépeket. Olyan aratás ez a mostani, hogv a kőtelki Ezüst Kalász Tsz-ben a lánc­talpas rizskombájnok is bú­zát váenak. Félidőhöz közeledő nagy­munkában embert. gépet próbára tevő küszködésben, a példás seP'tőkészség cse­lekvői és tanúi is most a be­takarítok. A túrkevei Vörös értekezlete A moszkvai szünetében Csillag Tsz, noha maga sem végzett még a legnagyobb nyári teendővel, már segí­tett Kuncsorbán a túlérett őszi árpa biztonságba téte­lében. A tiszakürtiek Cserke- szőllőn tették ugyanezt. A Héki Állami Gazdaság e na­pokban letudja a hosszú ara­tást, s máris odaígérte gépe­it palotási és tiszasülyi társ­üzemeknek. Kuncsorbán pe­dig nagyáriák is dolgoztak az idén. Az árvíz pusztította szabolcsi kisközségben most nincs mit aratni. De nyolc ottani parasztember itt töl­tött egy hetet, hogy az idén se maradjanak ki a legne­hezebb, mégis a legszebb mezei munkából. Az aratásnak nimbusza, romantikája van a faluban. Talán ez tartja a lelket ab­ban a több mint négyezer Szolnok megyei betakarító munkásban is, akik nap mint nap újult erővel pró­bálják fogyasztani a még tal­ponálló gabonát. A kenyér- nekvalóért minden áldozat­ra vállalkoznak az emberek. A terményátvevő telepek — legtöbbjén éjszakai műsza­kok vannak. A megye mal­mainak nagyrésze pihenő nélkül dolgozik. Több mint 300 vagon új liszt készült már az idén. Ezzel a gyors feldolgozással is a tárolási veszteséget szeretnék meg­előzni, kisebbíteni. A nehéz aratással fárado- zók megérdemelnek, s úgy tapasztaljuk, meg is kapnak minden ellátást. A megye minden állami gazdaságban, s legtöbb szövetkezetében nyári konyhák kosztolják a nehéz munkát végzőket. A mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz-ben két kony­ha háromszázötven embert szolgál ki. Itt 4 forintot fi­zetnek az aratók a 16 forin­tos ellátásért. Kuncsorbán 6 forintot térítenek a 20 forin­tos ebédekért. A Palotási Állami Gazdaságban sátor­ral fedett, önjáró mezei ebéd- lő asztalai mellett fogyaszt­hatják a jóízű ebédet a kom- báinvezetők. Ezt a pótkocsi­ból átalakított vándor-ebéd­lőt zuhanyozóval is ellátták. Sok ilyen ötletességgel próbálják a gazdaságokban a nagy fáradtságot így is megköszönni. A gazdaságve­zetők semmi áldozatot nem sajnálnak most a betakarí- tóktól, S az emberek kitar­tóan munkálkodnak. Még hosszú ideig szükség lesz e férfiasságra. Szakemberek úgy becsülik, az új kenyér ünnepe, augusztus 20-a előtt nem sokkal érhet véget a munka. A gabonaföldekre, a tarlókra tekint most az or­szág. A zt várja az ott munkál­kodóktól, augusztus 20-án már nyugodt szívvel ünnepelhessünk. Az úi ke­nyeret is, s az idei nyár ki­próbált betakarított is. tárgyalások Mintegy 24 milliárd forint értékű beruházást kíván meg­valósítani a negyedik ötéves terv időszakában a Magyar Villamos Művek Tröszt. A nagyöszegű beruházás egyik fontos oka az, hogy a villamosenergia iránti igény az utóbbi időben jóval gyor­sabban növekszik, mint ahogy előre számították. A koráb­ban becsült évi 7,8 százalék helyett az igények növekedé­se tavaly elérte a 8, az idei első félévben pedig a 9 szá­zalékot. Ez a rendkívül gyors fejlődés nehéz feladat elé állítja az energiatermelést, hiszen a gyöngyösi Gagarin hőerőmű 800 megawattos ter­melése csak 1973 nyarán, a Dunamenti II. erőmű 860 megawattja pedig csupán 1975 végén kerülhet be legkoráb­ban a hazai energia-áram­lásba. Ily módon a szükségletek és a termelés közötti különb­ség a következő években egyre fokozódni fog, 1973- ban előreláthatólag megkö­zelítheti a 200 megawattot. A tröszt vezetői azzal a gon­dolattal foglalkoznak, hogy a hiányt gázturbinás erőmű­egységek létesítésével hidal­ják át, ami sok szempontból igen kedvező megoldásnak látszik. Az ilyen berendezések épí­tési igénye minimális, a gép egyetlen nagy egység, ame­lyet a helyszínen szereljek össze. Nincs szükség vasúti vágányra, szénmanipulációra stb., így fele annyi idő alatt építhető meg, mint a hagyo­mányos erőművek. A Magyar Villamos lyiűvek Tröszt — a negyedik ötéves tervben üzembelépő Gagarin és Dunamenti II. erőmű lé­tesítését, valamint a későb­biekre is áthúzódó tiszasze- derkényi beruházást is szá­mítva — kereken 13 milliárd forintot fordít erőmű Beruhá­zásokra. Ezen kívül 8 milliárd fo­rintos beruházással fejlesztik a hálózatot. Ennek az összeg­nek körülbelül felét a 120, a 220, illetve a 400 kilovoltos alaphálózat másik felét az el­osztó hálózat további kiépí­tésére költik. Végül 3 milliárd forintot szeretnének felhasználni az úgynevezett vállalati beru­házások keretében. Ide tartozik a régi erőművek korszerűsítése, műszerezése, automatizálása, a vidéki el­osztó vállalatokon belül újabb körzeti kirendeltségek létesí­tése, a több feladattal — köz­tük a számlázással is — „megbízott” elektronikus szá­mítógépek üzembeállítása, új országos teherelosztó építése és egyik legsürgősebb teen­dőként a kelenföldi hőerő­műben egy 32 1 megawattos olasz gázturbina építése, amely egyebek mellett a kí­sérletezés és a szakember-* képzps .fontos eszköze lenne, egy 20 százalékkal növelhe­tő. A létszám a környező községekből biztosított, hi­szen a radiátorgyártó mun­kások eddig is a környékről jártak dolgozni Jászberény­be. Bizonyos szakismeretek elsajátítására tanfolyamokat szerveztek. A vasúthoz és közúthoz egyaránt közeli, kedvező te­lepítési adottságú üzem esz­tétikailag is jó benyomást kelt. Ezt a célt szolgálja a többi közt az egyes épülete­ket összekötő fedett közle­kedő folyosó, amely az idő­járástól védett körülménye­ket teremt a személyi és anyagforgalomnak. A gyár­tás korszerűségét a 90 szá­zalékban új gépek és beren­dezések — köztük a munka ütemességét az úgynevezett ütemraktártól a csomagolóig „szavatoló” konvejor pálya — biztosítják. Elkéssültek a ssociális létesítmények is Jó dolog, hogy az üzem dolgozói az indulással egy- időben birtokukba vehették a szociális létesítményeket: az öltöző-fürdőt és az étke­zőhelyiséget is. A korszerű munkakörülmények és a mo­dern munkaeszközök egy­ként biztató feltételei annak, hogy az új létesítmény ké­pes legyen arra, amire ter­vezték: évi 400 ezer négyzet- méter fűtőfelületű, alumíni­um radiátor előállítására. (M. I.) Moszkvában a 200 éves kőszegi patika Kőszeg XVIII. századbeli patikája fogadja majd a lá­togatókat a Moszkvában szeptember közepén „Chemia 70” címmel rendezendő nem­zetközi vegyipari kiállítás magyar részlegében. A csaknem négy méter ma­gas, öt méter széles gyógy­szertári berendezés már meg is érkezett a szovjet fővá­rosba. Természetesen a két évszázados patika nem az ak­kori, hanem a mai magyar gyógyszerkészítményekkel is­merteti meg az érdeklődőket: mintegy 100 készítményt ál­lítanak ki. 23 emeletes toronyház 23 emeletes toronyházat kap az orvostudományi egye­tem, megkezdték Budapest legmagasabb új épületének alapozását. A Nagyvárad tép­nél, az 'Ülléji Út és a Mező Imre út sarkán — az István kórházzal szemben. A járda szintjétől 83,65 méter ma­gasan lesz a toronyház párká­nya, tehát több mint 10 mé­terrel nyúlik feljebb, mint az eddig legmagasabb budapesti épületnek tartott SZTK pa­lota tornya. Az új létesítménv csupán a két nevezetes régi „nagytól” az Országház és a Szent István bazilika egy­aránt 96 méter magas kupo­lájától marad el. A csaknem 270 millió fo­rintba kerülő új létesítmény­ben 8 tudományos és oktatási intézetét helyeznek el. Itt kap otthont többek között a gyógyszertani, a mikrobioló­giai, a kóréletani és a köz­Új bútor- és lakberendezési bolt nyílik Karcagon Rövidesen új áruházzal bővül Karcag kereskedelmi hálózata. A szolnoki ■ ipar­cikk kiskereskedelmi válla­lat pár nap múlva/ megnyit­ja a 2,5 millió forint költség­gel épített bútor- és lak- berendezési boltot. Karcagon, ahol a korszerű bútorok és lakberendezési tárgyak iránt mindig nagy volt a kereslet, örömmel várják az új kereskedelmi egység megnyitását. A szép kivitelű, 272 négy­zetméter alapterületű bolt környékén a város színfolt­ját gazdagító modern lakó­házak vannak. A raktár alapterülete 448 négyzetmé­ter. A megyében ez az első olyan. bútorbolt-raktár, ahol egy helyen lehet raktározni a bolt egész árukészletét. A boltban modern lakó­szobákat, kárpitozott ülő- és fekvőbútorokat, konyhabúto­rokat, lákástextiliákat árusí­tanak. Üjszerű, hogy a bú­torokon kívül televíziókat, rádiókészülékeket, hűtőgépe­ket, mosógépeket és centri­fugákat is lehet vásárolni. Az új kereskedelmi egység létrehozása időszerű volt. Karcagon eddig az ÁFÉSZ- nek egy boltja foglalkozott bútor értékesítéssel. Ez a bolt különösen az utóbbi időben sem méreteivel, sem áru­készletével már nem tudta kielégíteni a vásárlók igé­nyeit. Azért, hogy minél nagyobb legyen az áruválaszték, az új bolt közvetlen kooperációt alakit ki több termelőüzem­mel. egészségtani intézet, továbbá egyetemi tanszékek, laborató­riumok, a 800 személyes köz­ponti díszterem és 1300 egye­temi hallgató egyidejű okta­tására két 400 személyes elő­adóterem, 12 szemináriumi terem és egyéb oktatási he­lyiség. A távlati tervek szerint a Nagyvárad tér és a Kun Bé­la tér közötti területen épül fel a főváros korszerű klini­kai negyede, amelynek első létesítménye ez a beruházás. Az építkezést 1975 végén kell befejezni, de az ■ 1975—76-os tanévet már szeptemberben ott kell megnyitni. Üjabb ásatások Fenékpusztán A keszthelyi balatoni mú­zeum munkatársai folytatják Fenékpusztán az erődített ró­mai telep tíz esztendővel ez­előtt megkezdett ásatásait: A korábbi munkákkal fel­színre hozták az erődfalak-, a két bazilika és néhány na­gyobb épület alapjait. A ré­gészek munkája mind jobban megerősíti azt a történelmi dokumentumokra alapozott feltevést, hogy itt született a Róma hatalmát megdöntő ravennai uralkodó, Nagy The- odorik keleti gót király. A közelmúltban a Horreum, a kincstári raktár keleti olda­lán kezdődtek meg a feltárá­sok. Az újabb feltárások je­lentős adatokat szolgáltattak a római és a kora.rnépváncjor- láskori idők ismereteihez. Feltártak egy kora-római kő­épületet, továbbá gödörlaká­sokat a késő római időkből és találtak kora-népvándorlás- kori sírokat is. A Közel-Kelet hírei Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon. Borzák Lajos Véget ért a keletafrikai államok külügyminiszteri

Next

/
Thumbnails
Contents