Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-05 / 182. szám

1970. augusztus 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 LVASÖBNK Hiányzik az 1-es! Évek óta előfizetője vagyok a Néplapnak. Érdeklődéssel olvasom híradásait. Most, hogy közölni kezdték a számokat, amelyeket összegyűjtve be kell küldeni, még inkább izga­lommal vártam az újságot. A július 21-i számot, amelyben az 1-es számot közölték, nem kaptam meg. A postás úgy tájékoztatott; azon a napon nem érkezett újság Szandaszöllősre. Két nap múlva azt ígérte: pótlólag megkapjuk, de bizony, az csak nem érke­zett meg. (A levelet július 31-én keltezte olvasónk. A szerk.) Hogyan fordulhat elő, hogy egy eléggé népes körzet egy­általán nem kapja meg az újságot? Volt már máskor is ké­sés, de másnap pótlólag mindig megkaptuk a hiányzó lap­számot. SAMU ISTVÁNNÉ Szandaszöllős Ránk is illik... A július 23-i lapban olvas­tam a „Nem tudom, érde­mes-e?” című cikket, amely ugyan szolnoki téma, de állí­tásai ráillenek a törökszent­miklósi ucákra is, főleg az úgynevezett G-falura. Nem régen lakom ezen a részen. Csodálom azóta is az itt lakó néhány száz ember hallatlan türelmét, s azokét, akik a nem régen épült új gyárban dolgoznak. Kértünk mi már segítséget ez ügyben a tanácstól is. Legutóbb ta­nácstagunk azt mondta: saj­nos, ez már régi kérelem, először három évvel ezelőtt vetődött fel... bizony, nagyon kellene ott valamit tenni... A mezőtúri vasúti vonal átjárójáról van szó. Ott na- gyon-nagyon „elkelne” egy gyalogos átkelőhely, mert most átmenni körülményes és főleg balesetveszélyes. Egy másfél méter széles gyalogjáró sokat segítene. Joggal énekelhetnénk mi : „Sötét az utca...” — Csakhogy semmi kedvünk nincs a dalikázásra. Estén­ként meg főleg nincs, ami­kor munkából megyünk ha­za. Ha netán sétálásra szoty- tyanna kedvünk, hamar „le­beszéljük” e könnyelműség­ről magunkat — ha már egyszer épségben hazaér­tünk. .. Az Ady Endre úton ugyanis — a volt egészség­háztól a Sallai Imre úti sza­kaszon — tömény sötétség uralkodik esténként. A vil­lany csak időközönként ég, Az átjáró ugyanis keskeny, hepehupás, eső után tócsák­ban gázolva lehet csak átjut­ni. Két gépkocsi éppen, hogy elfér egymás mellett, gya­logosoknak egyenesen isten- kisértés ott átmenni. Azok­ról nem is beszélek, akik gyermekkocsit tolnak maguk előtt. Fentiekről tudomása van a tanácsnak, a debreceni MÁV Igazgatóságnak. Ügy tudjuk, a tanács az idén meg akarta csináltatni ezt a ret­tenetes útszakaszt, de a MÁV Igazgatóság nem engedte. Majd ők.„ . Jelzőlámpás rendszert... Nekünk mindegy volna már, hogy mit hogyan csi­nálnak, csak minél előbb tennék, még az ősz, a tél be­állta előtt! MÁTÉ JÄNOSNE Törökszentmiklós akkor is minden harmadik oszlopon. Ezen a szakaszon utat ja­vítanak, csatornáznak. (Va­jon meddig még?) Ügy vél­jük mi, az Ady Endre úton és környékén lakó háztulaj­donosok, hogy ezért még fontosabb lenne a közvilágí­tás. Semmiképpen sem sze­retnénk nyakunkat, lábunkat törni az amúgy is veszélyes útszakaszon. Ady Endre úti háztulajdonosok Szolnok Nyugdíjasok az árvízkárosultakért A tiszafüred—tiszaörvényi Kossuth Lajos nyugdíjas klub tagjai is átéreztük az árvízsújtotta területen lakók helyze­tét. Erőnkhöz mérten mi is kivettük részünket a segítség- nyújtásból. Ügy határoztunk, ha kevéskével is, de hozzájá­rulunk az árvízkárosultak házainak újjáépítéséhez. Mindannyian annyit adtunk, amennyit nélkülözni tu- duk. Ezerötszázötvenöt forintot gyűjtöttünk így össze, ame­lyet be is fizettünk az 508—5350-es csekkszámlára. MAGYAR ISTVÁN a nyugdíjas klub gazdaságvezetője Tiszafüred—Tiszaörvény Gázálarc kellene Mostanában gyakran akad dolgom a Rákóczi úton. Kel­lemes utca; jó a közvilágítás, remek az úttest, a járda, rendszeresen közlekedik ott a locsolóautó is. Mégsem irigylem az ott lakókat. Pon­tosabban csak azokat nem, akik a csibekeltető környé­kén laknak. Nappal nem nyithatnak ablakot, minek is tennék, ebben a 30 fokos hőségben. Elképzelem, mennyire vár­ják az estéket, amikor egy kis hűvös levegőt engedhet­nének be szobáikba. Igen ám, de „napszálltakor” olyan bűz terjeng a környéken, hogy emiatt nem lehet ab­lakot nyitni! Csodálom, hogy az „érde­keltek” nem háborogtak még! (Vagy mégis? De mi­nek?) Megteszem helyettük és a nevükben. F. J. Szolnok Felújítják az utcai telefonfülkéket Érdemes volt. . . „Nem tudom, érdemes-e?” címmel tette szóvá munka­társunk július 23-i lapszá­munkban Szolnok város út­jainak, utcáinak tisztaságát. Csényi Lászlótól, a Városi Tanács VB Városgazdálkodá­sa intézményvezetőjétől az alábbi választ kaptuk a fen­tiekre : „.. .A Tisza Antal út és az Ady Endre út találkozásánál kiöntögetett szemetet elszál­lítottuk. Ugyanígy igyek­szünk a város többi pont­járól is elszállítani a szeme­tet. Jelenleg azonban nem tudjuk a szállítást a kívánt mértékben állandósítani... Minden tőlünk telhetőt meg­teszünk, hogy a szemétkupa­cok a lehető legrövidebb időn belül eltűnjenek az ut­cákból. .. Nem magyarázatképpen és nem is mentegetőzésként, de a tények miatt közlöm, hogy intézményünknél jelenleg 25 állás betöltetlen. Hozzáte­szem, azt is, hogy ez a hely­zet elsősorban nem csak pénzkérdés. Még a múlt rendszerből származó, és sajnos, ma is fennálló tár­sadalmi megbecsülés hiánya miatt nem igen jönnek dol­gozni erre a munkaterület­re. .. Többször hirdettünk a Néplapban is... Kapunkon állandóan kinn van a felvé­telt jelző tábla... Jövőre szeretnénk besze­rezni egy úgynevezett nagy­konténeres (5 m3) szemét- gyűjtő gépkocsit, 12 konté­nerrel. Anyagi fedezetet erre a városi tanács biztosított. Ezeket a nagy konténereket helyeznénk ki a város kü­lönböző pontjaira, ahol a nem kívánt szeméthalmok keletkeznek. Ezzel — 6—6 konténer cseréje formájában — biztosítani tudnánk a gyors elszállítást. Egyébként a nagykonténeres szemét- gyűjtő gépkocsi beszerzése sem könnyű, mert nem tud­nak az igényeknek megfele­lő mennyiséget gyártani. Be­szerzése érdekében személye­sen eljártam és eljárok...” Panaszos az ügyvédnél — Férjhez mentem, mert esténként nem akartam egyedül lenni. És most ugyanez okból válni szeretnék. (A Weltwoche kariKatúrája) A zsebpénz és a jómodor Mint kétgyermekes édes­anya szeretnék hozzászólni a Néplap július 16-i számá­ban megjelent „A jómodor a zsebpénztől függ?” című cikkéhez. Gyermekeim 17 és 18 éve­sek. Nagyon szeretnek tán­colni, ezért mennek viszony­lag gyakran és szívesen a Sport-cukrászda kerthelyi­ségébe. Minden estére azon­ban nincs pénzem belépő­jegyre. .. Nem is egyedül mennének mindig, s még hű­sítőt is szeretnének fogyasz­tani. Magam is elmegyek néha- néha a Sportba a gyerekek­kel — megfizetve a belépő­díjat —, s azt tapasztaltam, hogy szeretnek többedma- gukkal lenni egy asztalnál, szívesen elbeszélgetnek, tán­colnak. A szülői felügyeletet rém mindig szívesen viselik el. Már pedig ha a szülő nincs köztük, több zaklatás­nak vannak kitéve. Tudom azt is, hogy ren­delet szabályozza a 18 éven aluliak szórakozóhelyen tör­ténő tartózkodását. Már a kapuban kérik a személyi igazolványt. Ez jó is, de sze­rintem semmi szükség nincs arra, hogy félóránként az asztalok között igazoltassa­nak. Ezt azért nem tartom helyesnek, mert nyári szün­idő van, a rendezett körül­mények között élő diákgyer­mekeknek legkésőbb este 9— 10 órára otthon kell lenniök, jóformán még táncolni sincs idejük, mert a zenét leállít­ják igazoltatás alkalmával. Azt hiszem, hogy azok a fiatalkorúak, akikkel a szü­lők nem törődnek, nincsenek időre hazarendeve, a rosszat a Sport-cukrászda kerthelyi­ségén kívül is elkövetik és nem mennek haza időben az igazoltatások ellenére sem. Elnézést kérek hosszú le­velemért. Jól esett olvasni, hogy van szerv, ahol a fia­talokat is megértik. Egy fiatalokat kedvelő édesanya, Szolnok A telefonrongáló monológ­ja című, június 27-én megje­lent cikkünkben munkatár­sunk a szolnoki nyilvános te- lefonkülkék állapotát kifo­gásolta. Dr. Kiss Zoltán üzemviteli igazgatóhelyettes­től (Debreceni Postaigazgató­ság) az alábbi választ kap­tuk a fentiekre: ......1970. március 26-án — t ehát jóval az említett cikk megjelenése előtt — a Szol­nok megyei Távközlési Üzemnek elrendeltem vala­mennyi nyilvános távbeszé­R. A. Öcsöd: A földadóról szóló 31/1967. (IX. 13.) Korm. számú rendelet 10. §-a sze­rint elemi csapások által okozott, a kárt szenvedett földterület terméseredmé­nyének 25 százalékos, vagy ezt meghaladó mértékű csök­kenésében jelentkező károk miatt, ha azok kellő gon­dossággal nem voltak elhá­ríthatok, a tárgyévi földadót a kár mértékének megfele­lően részben, vagy egészben Az árvíz elleni védekezéssel kapcsolatban felmerülő munkák díjazása a termelőnzövetkezetekben K. M. és hat társa kun­szentmártoni tsz-tagok leve­lükben azt írják, hogy majd egy hónapig dolgoztak a Körös gátján az árvíz elleni védekezés során. Díjazást azonban nem kaptak. Ha kérik, a tsz vezetősége a ta­nácshoz küldi őket, a tanács pedig vissza a termelőszövet­kezethez. Kérdésük az, hogy a védekezésben való részvé­telükért ki fogja fizetni őket? A levélben feltett kérdésre ismertetjük a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium közleményét, melyet a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben foglalkoztatott tagok és családtagok munka díjazásával, valamint a ter­melőszövetkezetekkel mun­kaviszonyban álló alkalma­zottak bérezésével, az árvíz miatt kiesett munkaidő el­számolásával kapcsolatban adtak ki. A mezőgazdasági termelő­szövetkezeti tagok és munka- viszonyban álló alkalmazot­tak részére — fizetett köz­erőként történt igénybevéte­lük esetén — a védekezés irányítását végző vízügyi szervek a munkavégzés idő­tartamára a közerőket meg­illető díjazást folyósítják. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek a vízügyi szervek által történt igénybevétel idejére tehát tagjaik és al­kalmazottaik részére munka­bért nem fizetnek. A díjazás mértékét a 15/1957. (IV. 3.) PM. számú rendelet határozza meg ak­ként, hogy a védvonalakon, valamint általában a véde­kezés helyszínén végzett munkáért a mindenkor ér­vényes építőipari bértarifa szerint járó legalacsonyabb időbért kell fizetni. Naponta tizenkét óránál hosszabb idő­re azonban díjazás nem fi­zethető. Túlmunka esetén túlórapótlék nem jár. Har­madfokú készültség időszaka alatt végzett védekezési munkáért fizetett bér után harminc százalék biztonsági pótlékot is kell folyósítani. ,A védekezés tartama alatt igénybevett közétkezésért a fizetett közerő térítést fizet. Csak a nem fizetett közerő kap térítés nélküli élelme­zést, mert ők viszont egyéb járandóságot nem kapnak. Azokban az esetekben, ha a termelőszövetkezeti tag, vagy alkalmazott azért nem tud munkát végezni, mert az árvíz következtében mun­kahelye vált megközelíthe- tetlenné, a termelőszövetke­zet vezetősége dönt a kiesett munkaidőre járó munkadíj, vagy munkabér mértékéről. Az iránymutatás szerint cél­szerű, ha a termelőszövet­kezet vezetősége ilyenkor adja ki a tagok és alkalma­zottak évi rendes szabadsá­gát, illetőleg huzamosabb ki­esés esetén a betegségi se­gélyre vonatkozó szabályok szerint és ennek megfelelő mértékben pótolja a tagok és alkalmazottak igazoltan kiesett személyi jövedelmét. A tagok és alkalmazottak részére saját ingatlanuk vé­delme, illetőleg háztáji gaz­daságuk helyreállítása érde­kében igazoltan végzett mun­káért a termelőszövetkezet vezetősége egyedi elbírálás alapján legfeljebb az előző évi személyi részesedés, il­letve munkabér egy napra járó hányada 80 százaléká­nak megfelelő összegű mun­kabért folyósíthat. Ez utób­bi juttatások adása azonban nem kötelező. Az ismertetett iránymutatás a Munkaügyi Közlöny 1970. évi július 22. számában jelent meg. Figyelemmel a fenti irány- mutatásra K. M. és hat társa részére azt tanácsoljuk, hogy az árvíz elleni védekezéssel kapcsolatban felmerült mun­kájuk díjazását kérjék az il­letékes vízügyi szervtől, a mezőtúri szakaszmérnökség­től (Mezőtúr, Asztalos János utca 5. szám). D-. Cs. I. el kell engedni. A földadó elengedésére alapot nyújtó rendkívüli elemi csapás az ár-, illetve a belvíz is. Az adó csökkentését, illetve az adó törlését a károsult adó­fizetésre kötelezettek egyen­ként, vagy közösen — szó­ban, vagy illetékmentes be­adványban — kérhetik az I. fokú adóügyi hatóságtól. A kérelmet az elemi csapás be­következését követő 30 na­pon belül kell benyújtani. H. L. Szolnok: A montázs (montage) francia eredetű szó. 1. mű szerelés, felszere­lés, összeállítás; 2. egyes rajzok, ábrák, képek össze­állítása egy művészi és gon­dolati egésszé; 3. filmvágás, filmösszeállítás — az egyes felvételek összevágása úgy, hogy a film egységes művé­szi egészet képezzen; 4. az ilyen eljárásokkal nyert ösz- szeállítás. CSÖFEKTETÉSI, KÄBELFEKTETESI munkához árokásó géppel 40 cm széles és 160 cm mélységig földkitermelést és visszatöltést vállal a Mezőgazdasági Gépfavitóállomás J ószeg Vésett ajtók gyártását 85 x 196-os méretig. Termék leszállítása havi 150 db-ig. Megrendelések MEZŐTÚRI ÉPÍTŐIPARI KTSZ 8 1 | 1 B I 8 1 8 Mezőtúr, Bajcsy-Zs. u. 37/a. Sötét az utca.:: lő-fülke teljes felújítását, ja­vítását. .. Az üzem jelentése szerint a munkát a szolnoki Építőipari és Javító Vállalat vállalta el; a fülkék javítá­sát július 20-án elkezdték és folyamatosan végzik... Időközben intézkedtem, hogy az üzem megfelelő szá mú pénzbedobó készüléke kapjon, így — amint a fül kék felújításával a vállala elkészül — nem lesz akadá­lya az utcai nyilános táv­beszélőállomások üzembehe­lvpzpspínpk ”

Next

/
Thumbnails
Contents