Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-05 / 182. szám
1970. augusztus 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Villámszerelem ? 1968-ban 357 000 házasságot kötöttek, az idén 385 ezret, 1972-ben valószínűleg 400 ezer házasságkötés várható. A házasság továbbra is divat Franciaországban. Száz közül 93 nő és 91 férfi házasságban él. A nyugati világban végzett valamennyi felmérés, köztük Alain Girard legújabb franciaországi adatai, mind azt bizonyítják, hogy a házasság azon intézmények közé tartozik, amelyek a legjobban ellenállnak a társadalom mélyreható változásainak. A házastárs megválasztása viszont továbbra is elég szűk körben történik, és továbbra is érvényesül mindenféle meghatározó tényező. Az első mindjárt a földrajzi determináció, a népesség növekvő mobilitása ellenére Franciaországban tíz közül hét házasságot azonos földrajzi helyről származó személyek kötnek. A második külső meghatározó a házasulok szüleinek társadalmi és foglalkozási kategóriája, amely az esetek 45—69 százalékában azonos. Végül szellemiekben is többnyire hasonlóak egymáshoz a házasulok. A kutatók, akik intelligenciateszteket alkalmaztak a házasuló pároknál, mindig igen hasonló intelligenciahányadost állapítottak meg. Olyannyira, hogy sokan aggódnak is: ha a legintelligensebb egyének mindig egymás közül házasodnak, és ráadásul az ilyen házaspároknak van a legkevesebb gyermekük, nem vezet ez az emberi intelligencia általános csökkenéséhez? A tudósok arra is felhívják a figyelmet, hogy a magas, illetve alacsony termetű emberek gyakrabban házasodnak egymás között, mint ez puszta véletlenből adódna. Ugyanilyen hasonlóságot figyeltek meg a testsúly és a bőrszín vonatkozásában is. De ha ilyen nagy szerephez jutnak a külső tényezők, mekkora helye marad a szabad választásnak és a villámcsapásszerű szerelemnek? A szociológusok kétségbe vonják a „villámcsapás” tényleges szerepét. Azt mondják, az emberek azzal házasodnak össze, akit a társadalmi és kulturális struktúra „kijelöl” számukra. Nincs semmi új a házaso- dás terén? De igen, vannak változások. A házasodok átlagos életkora 150 év óta szakadatlanul csökken. Másfél évszázaddal ezelőtt a férjhez menő nők zöme 26, a férfiak legtöbbje 29 éves volt. Most a nők 22 éves korukban mennek férjhez, a férfiak 25 éves fejjel nősülnek. Másfelől csökken a magánosok száma, 1968-ban a ha- jadonok százalékaránya 12 százalék volt, az agglegényeké 11,4 százalék, míg most 7, illetve 9 százalék. Az általános véleménnyel szemben több a magános férfi, mint a nő. Az európai államok közül Franciaországban házasodnak a legtöbben és a legfiatalabb korban. A nyugati társadalmak közül azonban megelőzi az Egyesült Államok, ahol a nők 96, és a férfiak 92 százaléka házas. Az ifjúkori házasodások oka az az új tény is, hogy a házasság előtt fogant gyermekek száma rohamosan növekszik és ma már az újszülöttek 32 százaléka házasságon kívül jön a világra. A szabadabb erkölcsök jelensége mellett napjainkban a házastársi szerelem rangjának emelkedését tapasztal-» hatjuk. Talán ez a legnagyobb a házasságban végbement változások között. A XVII. században Cléves még különcnek számított, mert szerelmes volt a feleségébe. Messze vagyunk már attól', amit Simone de Beauvoir írt húsz évvel ezelőtt, a második nem című könyvében: „A házasság nemcsak tiszteletre méltó és sok másnál kevésbé fárasztó életpálya a nő számára, hanem csakis az teszi lehetővé a nőnek, hogy teljes társadalmi elismeréshez jusson.” És mi a helyzet a házasság új formáival? Skandináviában például divat a „kollektív házasság”, amelynek célja, hogy „fellazítsa a házasság unalomba fulladó kettős magánosságát.” Koppenhága környékén, Kanadában, tavaly szeptemberben jött létre az első „nagycsalád”. Azóta már vagy ötven ilyen 20—30 tagú nagycsalád lakik együtt. Korántsem amerikai típusú hippik ezek, nem társadalomellenes kábítószerfogyasztók, nem vetik meg a munkát és a kényelmet. Egyszerűen kijelentik, hogy ellenzik civilizációnk zárt családsejtjét, és ézért együtt akarnak élni. A szociológusok szkeptikusak ezzel a kísérlettel szemben. Nem újdonság egyébként: már az ókorban a szkítáknál megpróbálkoztak vele. Sokféle etikai és lélektani problémát vet fel, hiszen a féltékenység erősen hozzátartozik az emberi lélekhez. (A megkérdezett franciák 86 százaléka a hűséget lényegesnek tartja a házasságban.) Skandináviában ennek még lehet valami jövője, de a mi éghajlatunk alatt ez az életmód teljesen egzotikusnak tűnik. A megkérdezett francia fiatalok 81 százaléka a házasság mellett foglalt állást, 16 százaléka (főleg egyetemisták) a szabad együttélés, és csupán 1 százaléka a dán típusú nagycsalád mellett. ^ A Szolnoki Városi Tanács V. B. Építési és Közieke- (i dési Osztálya helyszíni versenytárgyalást rendez a Szolnok Viktor J. u. 2. sz. alatti ia épület bontására f 1970. augusztus 7-én reggel 729 órakor. A versenytárgyaláson csak olyan személyek vehetnek részt, akik érvényes lakásra vonatkozó építési engedély- lyel rendelkeznek és azt felmutatják. Kinek szól a madárének ? Dr. Tildy Zoltán, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke néhány ornitológiái érdekességről mondotta: — A madárvilág még sok meglepetést tartogat a kutatók számára. A zoológia irodalmának a madártannal foglalkozó része hosszú évtizedeken keresztül csak leíró jellegű volt, az észlelt jelenségek rögzítésére szorítkozott. Néhány tudós áldozatos, sokszor egy egész életet kitöltő munkájával igyekezett pontos monográfiát készíteni néhány fajról, de részletesen csak egykét madár életét ismerjük. Számos rész jelenséget is tévesen magyaráztak. így például a madarak énekéről a legutóbbi időkig az volt az általános felfogás, hogy az kizárólag párválasztási célokat szolgál, pedig elsősorban más funkciója van. — A daloló hím képzeletbeli határokkal körülvont birodalmának közepén ülve akkor gyújt rá nótájára, ha vetélytárs, új honfoglaló közeleg. Éneke figyelmeztetés és felszólítás egyszerre; eddig és ne tovább! A „légitér megsértője” a kutatók szerint általában komolyan veszi a riadót és visszafordul. Ha nem, hát ádáz csatára van kilátás. r Értesítés Értesítjük a lakosságot, hogy a Landler Jenő úti OTP lakótelep építkezésén az ideiglenes elektromos légvezetéket feszültség alá helyezzük. Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Képregény változat: Cs. Horváth Tibor, Korcsmáros Pál Mondtom: te jó fiú vagy. Cs a lelked gyöngéd. Legyen boldog at életed. Zcta! Az ifjú még kérdezni akar valamit... A rózsaszál felöl. De elkésett vele. Emőke már messze jár. Vad iramban vágtat távolodó társai utón. Múlnak a napok, hetek telnek el, ám Zéta lel-^. kének vihara nem akar elcsendesedni. Gondolat- £ ban sokszor Oresztesz úrtól kér tanácsot... ^ Persze, menj vissza! Eszes vagy és a karod erős. A hunok közt sokra vihe- ted. Rabszolga voltál? Mit sé számit- náluk! Ha kitűnsz, rangra emelnek! Látod, én is lóncravert fogolyként kezdtem. Most vagyonos ember va- _ gyök, az elsők közül való. És hun vezér lányát kaptam feleségül... Rege és intelem Vár állott most kőhalom... Új módikkal már nemigen törődő nagyanyám titokzatosan a fülembe seppegte, hogy fiam neked nagyon sok ismerősöd van, hozzál nekem bugyigumit... Nem kell szó szerint érteni, úgy gondolta, hogy ismerőseim segítségével szerezzek neki gumit. Hány méter kell, holnap hozom, nagyképűsködtem... 1. Igen, felelőtlenkedtem, mert bugyigumit nem lehet kapni. Nincs. Legalábbis Szolnokon nincs. Legalábbis ahol lenni kellene, ott nincs. Ezt a világ legtermészetesebb hangján közölték velem. Tettem hirtelen egy próbát: Az ezer apró cikk osztályon atom tengeralattjáró után érdeklődtem. Erre is a világ legtermészetesebb hangján válaszolták, hogy nincs. Éb- ből következően: a bugyi gumi ugyanolyan jellegű hiánycikk, mint az atomtengeralattjáró. A különbség csak annyi, hogy arra az atomizére nincs szükségünk. 2. Ez bizony probléma, mondták sokat sejtetően az egyik üzletben. így lesz a hiánycikkből probléma. De miért hiánycikk? Ugyan, a népgazdaság melyik ágának bicskája tört bele a bugyigumi termelésbe? Mindenféle rosszra gondol az ember. Olyasmikre, hogy talán X. főember betegsége miatt elmaradt az a nagyfontosságú tanácskozás, amely az ország — vagy legalábbis Szolnok — évi bugyigumi szükségletének ..realizálásáról” gondoskodott volna. Vagy netán valami fránya kémek bűnös módon ellopták a hét lakat alatt őrzött gyártási dokumentációt, amely nélkül a hazai bugyigumi ipar tétlenségre van kárhoztatva. Esetleg a kereskedelmi forgalmazásának módját szabályozó fontos iratok kerültek volna az ellenség kezére? Ah, rémképeim vannak. Nem olyan bonyolult dolog ma már a hazai bugyigumi gyártás ... Az eladás meg éppen nem lehet nagy szellemi tőkét igénylő művelet, mert már ezelőtt 30 évvel is csak annyit kellett mondani falum jó öreg szatócsának, hogy Talmácsi bácsi itt van két fillér, adjon ezért bugyigumit ... Akkor hát, mi lehet a dolog mögött, istenem, mi lehet? 3. Megkérdezem az egyik kereskedőt, hogyan magyarázzam meg a 82 éves öregasszonynak, hogy nincs manapság bugyigumi. Barátom sokat sejtetően széttárta a karját (gyanús mozdulat volt: mégis ellopták volna a kémek a gyártási szabadalmat? Mondom én, van e mögött valami) Ez volt a magyarázat. Én is széttártam a karjaimat nagyanyám előtt A változékony időjárásról kezdtem nagyhirtelen beszélgetni a jó öregasszonnyal... — « = A hazánkban földet érő Mars lakó gyorsan rájönne, hogy európai országban van. Hamarosan megpillantana templomtornyokat és vármaradványokat, az európai földrész jellegzetes építményeit. Magyarország ugyanis — ellentétben a köztudattal — várakban, illetve várromokban nem szegény ország. Az eddigi kutatások, illetve feltárások szerint, országunk mai területén 203 történelmi eraeaesseg. milyen maradandó élmény Vi- segrád vagy Esztergom várát először megpillantani a Dunakanyar sétahajójáról! Hazánkban a várépítés fejlődését a római uralom előtti kezdetleges földváraktól az új kor bonyolult erődrendszeréig, végig lehet kisérni és egyes példányok országunk határain is túl ismertek. Ezt a fejlődést három nagy pusztítás zavarta meg a történelem során. Az első nagyarányú veszteséget a török hódítás jelentette. A török, részben az ostrommal pusztította el a viszont bizonyos előnyökkel is járt, mert a helyreállítási munkák során olyan részletek kerültek napvilágra, amelyekre normális körülmények között talán sohasem került volna sor. Különös ellentmondása a sorsnak, hogy amikor a várakra nagy szükség lett volna, akkor lebontották — most pedig, amikor gyakorlati hasznuvár, várkastély és várrom található. Ezek egy része csak nyomokban vagy maradványokban, de szép számban vannak a táj és városképet gazdagító, a múlt viharos századaira élénken emlékeztető nagyszabású alkotások is. Gondoljunk csak a Budai Várra, Eger, Diósgyőr, Esztergom, Sárospatak, Kőszeg, Szigetvár, Siklós vagy Gyula várára. Valamennyi varaaat, reszDen a noaitás után rombolta le, nehogy abban menedéket találjanak a bujdosók. A törökök kiverése után a Habsburg császárok rendelték el a magyarországi várak egész sorának lerombolását, nehogy a rebellis magyarok ellenük használhassák fel azokat. Szerencsénkre a császári kincstár mindig szűkében volt a pénznek, s így a lebontás költségeit sem bírta fedezni a legtöbb esetben. A harmadik, egyben legnagyobb pusztítást a második világháború jelentette váraink, elsősorban a Budai Vár történetében. Ez az kát már nem látjuk — sok milliós költséggel és nagy körültekintéssel dolgoznak helyreállításukon. Persze az, hogy közvetlen gyakorlati hasznukat nem látjuk, nem jelenti azt, hogy feleslegesek volnának. A mai kor óráisi idegenforgalma idején igen fontos a szerepük mint táj- és városkép pi elemeknek. Óriási méretű pusztítás remek műemlék, pompás látvány.
