Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-04 / 181. szám

1970. augusztus 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Segítség ünnepségekhez A családi és társadalmi ünnepségek rendezésének meg­könnyítése és színvonalának emelése érdekében a jászberé­nyi Déryné művelődési központ segítséget nyújt a körzetébe tartozó művelődési otthonoknak. A rendezvények jellegének megfelelően kiválasztott ze­nei anyagot magnetofonszalagra veszik, sokszorosítják és elküldik valamennyi művelődési otthonnak. A felvételekhez részletes prospektust és módszertani anyagot mellékelnek. A barika közlekedik Suhannak a gyík­mozgású Taunu- sok, hófehér lakó­kocsik imbolyog- nak a „Mercik” után, duruzsolva „szedik” a „lábu­kat” a Trabantok. Így van ez reg- geltől-estig. A közlekedési szak­emberek a meg­mondhatói, hány- ezer gépkocsi ro­han át naponta Szolnokon. Az ide­genforgalmi idény legforgalmasabb napjaiban va­gyunk. Rágondol­ni is aggasztó; mi lenne ha nem mű­ködne a városköz­pontban az autó­sok barátja, a vil­lanyrendőr? De nem erről akarok hozsan- názni, (megvan ez szerencsére enél- kül is), hanem azt szereném elmon­dani, hogy akár­milyen logikus is a nyelv, még sem lehet mindig a szólásmondások után menni... Történt — teg­nap délelőtt fél kilenckor — hogy egy hórihorgas magyar — jól fel­öntött már reggel korán, tilos, vagy nem tilos, mit ér­dekel alapon, szép komótosan neki­indult a zebrának. Csak akkor tén- fergett jobbra-bal- ra, amikor a sok gépkocsi már a nyakán volt. Sze­rencsére nem szó- szerint... Megszólal erre a járdaszigeten egy honpolgár; „Megy mint a bir­ka!” Mindenki bólo­gatott, helyeselt, én is ezt tettem volna, ha meg nem látom, hogy a másik oldalon egy valódi birka (hivatalosan juh) várakozik a zöld jelzésre. Higgyék el, így volt, nem a köz­lekedésrendészet fogadatlan pró­kátora vagyok, nem azt az erőlte­tett következtetést akarom belesúly- kolni a történetbe, hogy még a birka is megáll a tilos jel előtt, — sok­sok tanúm van — az útkeresztező­désnél ott állt a gazdája mellett egy valódi birka. Amikor zöldre váltott az auto­mata, megindult át az úttesten, a „gazdi" mellett. Ebből a szabá­lyosságból vissza­következtethetünk, hogy a hórihor­gas részeg atyánk fia, nem úgy ment, mint a birka... Ne sért­sük meg! A bari­kát... Betyárromantika és az idegenforgalom Savanyú Jóskának, az utol­só bakonyi betyárvezérnek még élnek rokonai Veszprém megyében. A betyár tótvázso- nyi sírját szinte állandóan friss virág díszíti. Ugyanígy ápolják a Hévízhez közeli Gyöngyösi csárda mellett Vakk Illés és Kökes Pista sírját is. A régi betyártörténetek számtalan változatban élnek a környékbeli falvak népének ajkán. Különösen azok a tör­ténetek maradtak fenn, ame­Kévtelen történet Állok a szajoli meg­állóban. Egy busz suhan légiesen felém. A gép­kocsivezető kedvesen int, majd megállás után udvariasan kitárja előt­tem az ajtót. Beszállok és mert csak ketten va­gyunk, a vezető jobbján foglalok helyet. — Hová, hová? — Csak ide Szolnokra — válaszolom. — Akár Pestig is jö­hetne. — Nem, köszönöm, munkába igyekszem. A városban udvariasan megkérdi a vezető, hogy bol akarok leszállni. Közvetlenül a szerkesz­tőség előtt tett le. A barátom, akinek a történetet elmeséltem, félre nem érthetően mozgatta a kezét a homloka előtt, gyanak­vóan végigmért, majd zavartan motyogott ^ va­lamit a nagy melegről. Hiába erősítgettem, hogy úgy történt min­den, ahogy elmondtam. Még a busz rendszámá­ra is emlékszem. Nem hitte és szinte futva me­nekült előlem. Délután azért csak el kellett menni az orvos­hoz. —PB— lyek azt bizonyítják, hogy a betyárok védelmezték a né­pet a nagybirtokosok sanyar­gatásaitól. Ausztriában a század ele­jén a ponyvairodalom témáit jórészben még a bakonyi be­tyárvilág életéből merítette. A betyártörténetek iránti ér­deklődés emiatt még ma is nagy; a külföldi turisták szí­vesen keresik fel a régi' be­tyárcsárdákat. A legrégibb csárdák egyi­ke a vámosi, amelynek épü­letét néhány évvel ezelőtt az Országos Műemléki Felügye­lőség állította helyre. A csár­dát fenntartó fogyasztási szö­vetkezet látványosságot is kínál az ide látogató érdek­lődőknek. Szórakoztatásként kosztümökbe öltözött lovasok gyakran „megjátsszák” a haj­dani betyártámadásokat. A gyöngyösi csárdában idén nyáron vezetik be a „be­tyártemetés” szertartását. A vendégek itt csoportosan mennek ki arra a helyre, ahol a betyárokon egykor rajtaütöttek a pandúrok. Az érdeklődők itt megismerked­nek a pandúr—betyárütközet történetével, s majd ennek végeztével, a csárdában meg­kezdődik a tor: magyaros gulyást, betyár pecsenyét és túrós csuszát szolgálnak fel a vendégeknek. A nagy látogatottságú ide­genforgalmi vidéken idén to­vább ápolják a csárdák ha­gyományait. A Somlóhoz kö­zeli dabrokai csárdáról idén könyvet adnak ki. Ehhez a csárdához — a betyártörténe­tek mellett — hiteles törté­nelmi események fűződnek. Dr. Zákonyi Ferencnek, a könyv szerzőjének levéltári kutatásai szerint, ez a csár­da volt a napóleoni hadjárat Pápa-Huszárokelőpuszta kör­nyéki csatájának egyik főha­diszállása. Az érdekes könyv számos, eddig kevésbé ismert történelmi tényt is napvilág­ra hoz és részletesen leírja az itteni ütközetet. ZJSBÓ laboratórium A gdanski „Lenin” hajó­gyár a Tengerhalászati Ku­tató Intézet megrendelése alapján megépít egy 1150 tonnás, B—424 típusú tudo­mányos kutatóhajót. A hajó építési költségeinek egy ré­szét az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete a FAO fedezi. Lengyelország nemcsak a hajó építését vál­lalta, hanem tudósai majd az úszó laboratórium prog­ramjának végrehajtásában is résztvesznek. A hajó mozgási körlete 16 ezer tengeri mérföld lesz. 80 napig tartózkodhat egy foly­tában a nyílt tengeren anélkül, hogy be kelljen futnia valamely kikötőbe. A dicséret fele Elromlott a háznál a te­lefon és mivel sürgős tá­volsági beszélgetést kellett lebonyolítanom, a hi­babejelentő szinte azon­nal elhárította a géphibát. Más alkalommal meghívtam a távírdát, hogy a rokonságban a szü­letésnapját ünneplő ifjú­nak dísztáviratot küldjék. A szolgálatos kisasszony megkérdezte, milyen alka­lomra küldöm a gratulá­ciót és ajánlhat-e mintát. Köszönettel elfogadtam, aztán megjegyeztem, hogy milyen rendes a postai személyzet Szolnokon... Az elismerést azonban csak félig mondtam ki, mert ha az emberek udvariasak, gyorsak is, a gépekkel gyakran vitám van. Hó­nap elején ugyanis mindig kétszer annyi helyi beszél­getést számítanak fel, mint amennyit a család a házi­jegyzékben. Egyszer ezért reklamáltam is. Fél év múlva megjött az értesí­tés, hogy jogos volt a fel­szólamlás. Ügy döntöttem, hogy az elismerés másik részét csak akkor mondom ki, ha majd a gépek is olyan pontosan dolgoznak, mint az emberek. Mert ha nem tévedek a gépeket is azok ellenőrzik. Lehet, hogy azokra nem figyelnek eléggé? B. E. Védekezzünk A szilvamoly második nemzedékének hernyókelése megkezdődött. A kis her­nyók miután kikeltek, be­rágják magukat a gyümölcs­be, s azt károsítják. Kár­tétele 1—2 hét múlva lesz várható, a jellegzetes fénylő mézgacsepp formájában. A védekezést e kártevő ellen az elhúzódó rajzás nehezíti, ezért egyszeri permetezéssel nem tudunk tökéletes ered­ményt elérni. Első kezelésre még használhatók a hosz- szabb várakozási idejű sze­rek. Ezért nagyüzemi szil­vásokban elsősorban a Wo- fatox Sp. 30, Metilparathion WP. (0,4 %), Metasystox (0,1 %). A szórvány és háziker­tekben a Hungária L—2 (0,2 %(, Lebaycid (0,1 %), vagy Bi 58 WP 40 (0,1 %) -os ol­datát javasoljuk. A szedés­hez közelálló szilvásokban a Phosdrint 0,1, illetve házi­kertekben a 0,2 százalékos Ditrifont ajánljuk. Zöldségnövényeink közül jelen időszakban a káposzta- féléket veszélyeztetik a to­jásokból most kibújó káposz­talepke hernyói, illetve a né­hány nap múlva megjelenő bagolypille hernyók. Ered­ményesen mindkét kártevő­nél csak a fejletlen hernyók ellen lehet védekezni. Ezek viszont fejlődésük elején ne­hezen észrevehetők, ezért szükséges a káposztatáblák tüzetes átvizsgálása és ha tövenként átlagosan 1—2 hernyó van, a védekezést azonnal el kell végezni. A javasolt szerek mérge- zőek, ezért felhasználásuk­nál szigorúan ügyeljünk az előírt technológiai és mun­kaegészségügyi előírások pontos betartására! NÖVÉNYVÉDŐ ÁLLOMÁS Gárdonyi Géza: A láthatatlan Képregény változat: Cs. Horváth Tibor, Korcsmáros Pál 'Azt mondod, nem vagy beteg, csak a sorsodon merengsz? Hát olyan siratni való a te sorsod? Ne érts télre, uram! A te jóságod éltető napfényem nekem. De Ha elgondolom, hogy már gyermek­koromban szolgaságra kerültem... Hiába szabadítottál föl, hiába te­kintesz csekélyke vagyonodból száz szoliduszt az én pénzemnek... Szegény ördög az én nevem, aki­nek soha nem fog megadatni, amire vágyik. Kora hajnalban felkerekedik a görögök tábora. Urak és szolgák egyaránt sugaras jókedvvel vág nak neki a hazafelé vezető útnak. Egyedül Zéta ül lecsüggedt fővel a nyeregben. Ura nem is állja meg szó nélkül... ; Már messze maguk mögött hagyták Attila Tisza- parti városát, amikor hun nők és legények tarka csoportja iramlik el a kényelmesen haladozó karaván mellett. Zéta összerezzen. Emőkét pil­lantja meg köztük. De öröme hirtelen rémületté változik. A láirp| lova váratlanul megugrik, aztán felágaskodik,/ és fejét dobálva keringeni kezd. Az ifjú szíve dobbanása is elakad. Látni véli, amint a lovas hanyatt lefordul a nyeregből és kengyelbe akadt lábánál fogva a megvadult állat tovahurcolja. De Emőke keménye" tartja aSS- zablát.. Cselló! Hallod te! Nyughoss már! Négy mefeoiraj „csillaghullása“ Gazdag égi program augusztusban Szokatlanul sok, számunk­ra is látható esemény zaj­lik le az égbolton augusz­tusban. Az elsőt a hónap harma­dik napja hozza el. Ekkor ugyanis az Aquaridák me­teorrajának „gyakorisági maximuma”, vagyis Földünk ekkor úszik keresztül ennek a meteor-seregnek a legsű­rűbb részén. Ha derült lesz az éjszaka, az álmát felál­dozni hajlandó és türelmes meteorvadász tanúja lehet néhány „csillaghullásnak”. Ez a gyakorisági maximum azonban messze kisebb a Perseidákénál, amit a nagy augusztusi csillaghullásként ismerünk. Ez az utóbbi meteortömeg tulajdonképpen már július 25-e óta itt szá­guld körülöttünk és egészen augusztus 17-ig köztük ha­lad a Föld, de „hullócsilla­gai” a leggazdagabb látvá­ny osságot augusztus 11-én hozzák el számunkra. Utána a Föld még két meteorrajjal találkozik. 18- án a Cepheidák, 20-án pe­dig a Cygnidák magván tö­rünk át, de ezeket a laikus szemlélő nem is nagyon tudja elkülöníteni az au­gusztus igazi nagy „meteor- showjától”. Ezeken kívül 17-én haj­nalra részben tőlünk is lát­ható részleges holdfogyatko­zást jelez a csillagászati nap­tár. A Föld félárnyékába rö­viddel 2 óra után, teljes ár­nyékba negyed 4 órát köve­tően lép be égitestünk kí­sérője, a fogyatkozás köze­pe pedig 4 óra 23 perckor lesz. A Hold felületén át­úszó sötét földárnyék át­mérője valamivel meghalad­ja majd a Hold átmérőjének kétötödét. Oknyomozás — tejügyben Mostanában gyakran ta­pasztalhatták a háziasszo­nyok, hogy a tej késve érke­zett az üzletekbe. A Tejipari Vállalat panaszkodott, hogy a baj okozója a 7. AKÖV, — mert a szerződésben lekötött kocsik késve érkeznek. Az AKÖV szakemberei viszont azt kifogásolták, miért nem célfuvarozással oldja meg ezt a problémát a Tejipari Szál­lító Vállalat. A lényeg: hogy legyen elég friss tej időben minden üz­letben. A szerződés — tény, és ma is érvényben van. így tehát egyetlen kérdésre ke­restünk csupán választ: mi okozza a késéseket. Az AKÖV szakemberei ár­vízre, műszaki hibákra hi­vatkoztak. Végül elmondták azt is, hogy nem szívesen kelnek korán a gépkocsiveze­tők. A tejesekhez ugyanis éj­jel egyre kellene menni... Megoldás? Kiderült, van már az is: a 7. AKÖV veze­tősége a L;”ektív szerződést módosította. Ez áll benne: „Azok a gépkocsivezetők, — akik a tejipari vállalatnak szállítanak, a szokásos kilo­méter és órapénzen túl 15 százalékos bérpótlékot is kap­nak.” Várjuk az eredményét. Re­méljük, valóban itt volt a „kutya elásva”, s nem lesz többé panasz a tejellátásra! — ob —« Japánban a kormoránokat hagyományosan munkára szorítják a halászok. Nyáron a madarak pisztrángot fog­nak: erre azonban külön kell idomítani őket. Ezt teszi a képen látható halász. (Telefoto—AP—MTI—KS)

Next

/
Thumbnails
Contents