Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-30 / 203. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1970. augusztus 30. Szolnoki nyárvég ’70 Hűvös reggelek, még felme­legedő nappalok, a papírbol­tokban vásárló diákok. Végé­hez közeledik a nyár és végé­hez a Szolnoki nyár ’70 prog­ramja is. Két hét és ismét mérlegét vonhatjuk a két nyári hónap újszerű kísérle­tének. Ma, augusztus utolsó vasár­napján a Tisza Táncegyüttes jubileumi műsorát láthatjuk este a Szigligeti Színházban, hétfőn este 8-kor pedig a múzeum udvarán, (vagy bent a TIT földszinti nagy előadó­termében), francia művészeti rövidfilmek vetítésére kerül sor. A francia filmek már a hét közepén megérkeztek Szol­nokra. Az egyik rövidfilm a 14. és 15. századi francia kó­dexek iniciáléit és illusztrá­cióit ismerteti, színes kora és későbbi reneszánsz ábrázolás remekeivel nyílik alkalom ismerkedni. A hétköznapok és ünnepek mind megannyi eseményét láthatjuk a képe­ken, a háború, a béke, a gyer­mek-, az ifjú- és az öregkor egy-egy jellegzetes pillanata tömegjelenetekben vagy intim közelségben. Egyben öltözkö­désviselet-, gazdálkodás- és hadtörténet, néprajzi és mű­velődéstörténeti adalék szám­ba menő dokumentumok is ezek a munkák. Egy másik film Delacroix művészetével, Baudelaire ver­seivel, Chopin és Liszt mu­zsikájával való hangulatos talákozás perceivel gazdagít, ismét másik film a szín, a fény s a mozgásábrázolás technikai és esztétikai prob­lémáit elemzi, Georges Braque stílustörekvéseinek történetét vázolja, egy-egy készülő mű­vet mutat be a születés pilla­natában. A következő filmsza­lagok egyikén Fernand Léger litográfiái, rézkarcai, falikár- Jsitjai és bronzmunkái. Szeptember 7-én a szolnoki Szimfonikusok zenekari hang­versenyére kerül még sor a múzeumban, 14-én pedig len­gyel művészettörténeti rövid­filmek estje zárja a szolnoki nyári programot. Ezer gazdaklub a lengyel falvakban Lengyelországban ebben az évben jött létre az ezredik „gazdaklub”. Ezek a klubok mindenekelőtt a nagy város- központoktól, kultúrközpon- toktól távol eső falvakban alakulnak meg. Legnagyobb részük olyan helységekben működik, ahol a lakosság száma nem haladja meg az ötszázat. A klubok tevékenységének középpontjában a gazdálkodó fiatalok szakmai képzése áll. A gazdaklubokban több mint kétezer gazdálkodó kollektí­va alakult, amelyek taglétszá­ma meghaladja a harminc­ezret. A gazdálkodással fog­lalkozó fiatalok megtanulják a föld művelésének legkor­szerűbb módszereit, megis­merkednek az agrártudomá­nyok és mezőgazdasági gya­korlat legújabb eredményei­vel. Igénybe veszik a szaksaj­tót és a szakmai tanácsadást. A mezőgazdasági ismeretek magasabb fokát képviselik a „mezőgazdasági egyetemek”, amelyek szintén a gazdaklu­bok mellett jöttek létre, s szá­muk jelenleg meghaladja a nyolcszázat. Munkanélküliség A nemrég közzétett adatok szerint Kanadában június végén a munkaképes lakos­ság 6,6 százaléka volt állás nélkül. Ez a legnagyobb szá­zalék 1961 óta. A jelenséget a gazdasági tevékenység lanyhulásával magyarázzák, amelyet a liberális- kormány inflációellenes korlátozó in­tézkedései következményének tartanak. A gazdasági szakértők becslése szerint egészen az év végéig növekszik a mun­kanélküliség Kanadában, akkor azonban ismét lassú fellendülés következik be a gazdaságban. Látogatás a muveioíiési kázbau Az Eleklra-együttcs, a tallinni Pik utcai ifjúsági művelődési központ revii-tánckara. Tallinnban hajdanánt két kereskedő társaság terítette az árut. A Fehér fej és a Fekete fej emblémáját vise­lő kereskedelmi szövetség. Az utóbbiak székháza 1421- ben épült, 1921—22-ben Emst Kühnert építész tervei alapján restaurálták. Ma ez az egyemeletes ház a fiatal munkások és értel­miségiek városi művelődési központja. Egy észt—magyar baráti est alkalmával jár­tam először az épületben, a gyűlést a Szovjet—Magyar Baráti Társaság észt tagoza­ta rendezte. Feltűnt már akkor, milyen intenzív mun­ka folyik ebben a kulturális centrumban. ,,4z ifjúság, ez így gyűjtőfogalom...” Anatol Kraemer a műve­lődési központ igazgatója. Kistermetű, örökmozgó, fá­radhatatlan. — Mert nézze csak — ma­gyarázta találkozásunk után néhány perccel — fiatal­ság...? Vagy mondjuk így ifjúság? Mit jelent ez? Va­lójában valami nagyon ál­talános fogalom. Igaz? Ré­tegek, érdeklődési, művelt­ségi szakmai, sőt még évjá­ratbeli különbségek is az ifjúságon belül. Ha az ifjú­ságnak akarunk programot biztosítani, ezzel tulajdon­képpen semmit sem mond­tunk... Űjra megkérdem, kik­nek...? Nagy, kockás papírokat terít elém, olyasféle rácsos táblázatot, mint az iskolai óratervek és kombinált óra­rendek. — Van, amikor a klubban az asztal mellett felnőttek, egykori fiatalok ülnek. Vagy már olyan fiatalabb korosz­tályok, akik házasok, szü­lők...' Jó ideig ők is fiata­lok... Igaz?! Ilyenkor a sza­lonzenekar játszik. Közben műsor, tánc, nem tánctörté­neti bemutató, de nem is a legmodernebb táncok. Az irodalmi, zenei, szakköri műsor is ilyen. Van aztán, amikor a gitáregyüttes ját­szik, másik napokon... Szom­baton este. Délután pedig a teenagerek műsora. Külön program a zenei különleges­ségek kedvelőinek... — Ezért is van annyi szak­kör? A Soprus népi együt­tes, a nagykórus, a szimfo­nikus, a tangóharmonika, a tánczenekar, a pantomim, a két esztrád, a Kája és az Elektra... — Ezért nálunk nagyon kedveltek az esztrád műso­rok, de ilyen együttesből is kettő működik. A Kája (Si­rály) népdalokat, olykor tömegdalokat énekel könnyű­zenei kísérettel. Műsoraik­ban az ének, a zene domi­nál, az Elektra pedig revű Beethoven hangverseny Martonvásáron, a Brunswick-kas- tély parkjában műsort ad, a mozgás, a lát­vány, a ritmus uralkodik, vagy kap nagy teret... — Járt már Magyarorszá­gon? — érdeklődöm. — Persze — mondja és fényképeket válogat. — Itt aludtunk Szolnokon, — a Tisza Szálló fényképét mu­tatja. Aztán a Damjanich Múzeum egyik kiállításának katalógusát. — öreg Haverok Kórusa? Jól értettük és fordítjuk ma­gyarra? — kérdezem. — Igen, ők még iskolás korban együtt szerepeltek, gyerekkar volt eredetileg Aztán középiskolás kórus, majd érettségizett szakmun­kás tanulók együttese lett, most a szakszervezetek tá­mogatják, munkáskórus... — Tizenöt esztendeje énekelnek együtt, nem váltak meg a háztól... De a Kája is, a kó­rus magva diákkar volt va­lamikor. Van, aki kilenc-tíz éve a karban szerepel... Mennyi a szakkörök száma? Pillanatnyilag 51 működik, 1523 taggal. „Műsor reggeltől estig, mindig történjen valami” — Igen, kérem, ez a foh- tos. Reggeltől késő estig élet legyen egy művelődési köz­pontban, egy pillanatra se álljon meg az élet. Most ép­pé-' társastánc továbbképzés folyik, a litván és lett köz­társaságokból jönnek, terü­leti versenyre készülünk... Erről jut eszembe, voltam a szombathelyi nemzetközi társastánc versenyeken... Ott is sokat láttam, tanultam... A kávéház? A művelődési centrumé, rövidesen újra megnyílik kerthelyiséggel, zenés, irodalmi műsorokkal, vetítésekkel... Lapozgatunk a vendég­könyvben. azután meg a ház két évtizedes munkáját bemutató nyomtatott album­ban. A ház amatőr együtte­sei mind ott voltak a mosz­kvai Világifjúsági Találko­zón, járt itt látogatóban G. T*yitov űrhajós-pilóta, dicsé­rő bejegyzések orosz, olasz, finn, görög, délszláv, len­gyel, német, cseh, szlovák svéd, spanyol nyelven, Pa­vel Popovics üdvözlő sorai a vendégkönyvben, az USA- ból, Venezuelából. Vietnam­ból, Szudánból, Costa Ricá­ból itt járt küldöttségek... — Ez pedig a dicsőség­könyvünk...! Akik a mi gyermekeink, fiataljaink vol­tak... Helgi Sallo szakács­tanuló, ma az észt operett szubrettje. a Kájában éne­kelt, az öreg Haverok egyik dalosa ma a Szovjetunió Kiváló Vasúti Dolgozó-ja. Rein Järvis a Szovjetunió második legjobb esz+ergálvo- sa. valamikor a társastánc versenveink bajnoka... Egyik csehszlovák vendégünk Ju­lius Fuoik ola’-ntw haeyott itt emlékül, Fucik is — mondták — amatőr színját­szó, kultimmunkás volt... Császtvai István Film az utókornak Gondolatok a tisxaföldvári Lenin Tsx „Három beszámolójáról“ Őszintén szólva, sok-sok híradóban láttam már álla­mi gazdaságokról, gyárakról, tsz-ekről készült riportot, kisfilmet. Ezekből még egy­et látni — nem különösebb élvezet. Ezekkel a gondolatokkal ültem be a tiszaföldvári mo­ziba. Mindössze 16 percig tartott a film, amit láttam, de akár egész este néztem volna még. Ez pedig csak jó filmek esetében fordul elő az emberrel. A MAFILM 8-as stúdiójá­nak kisfilmje nagyszerű al-' kotás. A Lenin Tsz rendelé­sére készült, a címe: Három beszámoló. Kádár János ta­valy őszi földvári látogatása adja a keretet: a termelő- szövetkezet vezetői jó gazda módjára beszámolnak elért eredményeikről, s megeleve­nednek 22 év eredményei. Háromszáz holdon alakult annak idején a tsz, s ma hét és félezer holdon gazdálko­dik. Ezt a mondatot le lehet írni szenvtelenül és igazat íitam. Ugyanezt a tényt Németh István filmje meg- kapóan fejezi ki Nem gé­pek regimentjének szemlél­tetésével, hanem emberköz- pontúan. A földváriak vi­szontlátták magukat a belé­pési nyilatkozat aláírásának pillanatában. Akkor az élet fordult meg — mondta egy néző a vetítés után. — Ma csak abból látjuk, hogy ara­tunk, hogy zetorok és a pót­kocsik a búzát hordják. Em­ber lehetett a földműves is. Ezt a változást az utolsó két évtized hozta. És ennek szép dokumentálója ez a film. Egy írást illik szépen be­fejezni, egy csattanóval, V — summázással. Nem tu­dom ezt a kis cikket szeb­ben befejezni, mint Bódi Im­re elnök üdvözlő beszédének egyik mondatával: „Hisszük, helyes úton járunk. Bízunk abban is, hogy utódaink megelégedéssel gondolnak ránk, úttörőkre, amikor e filmet megtekintik”. KREMSER PÉTER Dr. Bartus Imre—dr. Kilényi Géxa Az új rendeletekről Régen és sokat hangozta­tott jogi alapelv, hogy a jog nemismerése nem mentesít senkit sem jogellenes maga­tartásának hátrányos követ­kezményeitől. A szocialista állam nem elégszik meg a fenti alapelv kinyilvánításá­val, hanem mindent megtesz annak érdekében, hogy az ál­lampolgárok legszélesebb ré­tegei megismerjék azokat a jogszabályi rendelkezéseket, melyek alapvető jogaik érvé­nyesítésével a kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatban feltétlenül szükségesek. Ezért a 2004/1969. (II. 23.) Korm. számú határozat fontos fel­adatként jelölte meg az ál­lampolgárok jogismereteinek fejlesztését. Ennek a feladat­nak tesz eleget a Hazafias Népfront és a Közalkalma­zottak Szakszervezete kiadá­sában a Tanácsok Könyvtára sorozat keretében megjelent kiadvány, mely az új telek­jogszabályokat ismerteti. Az új telekadóra vonatkozó rendelkezések több jogsza­bályban szétszórtan találha­tók, s emellett a jogszabályok megállapításai többször is más, az egyszerű állampolgár részére nehezen megismerhe­tő jogi rendelkezésekre hi­vatkoznak, melyek ismerete nélkül a rendelkezések nem érthetők. A nagysikerű „Min­denki jogi kézikönyve”, s a „Fiatalok jogi kézikönyve” szerzői ebben az új könyvük­ben arra vállalkoztak, hogy összegyűjtik és népszerű stí­lusban, könnyen áttekinthető rendszerben ismertetik azo­kat a rendelkezéseket, me­lyek az új telekadó bevallá­sával, fizetési kötelezettségé­vel, s kivetésével, s az építési telekkel kapcsolatos tudniva­lókat tartalmazzák. A kiad­vány jelentőségét növeli az is, hogy az új telekjogszabá­lyok a megyében is a telek- tulajdonosok és a leendő te­lektulajdonosok tízezrei szá­mára is nélkülözhetetlen is­mereteket tartalmaznak. Az anyag feldolgozásánál a szerzők nemcsak a nyilváno­san közzétett jogszabályok rendelkezéseit, hanem a vo­natkozó hivatalos magyaráza­tokat és irányelveket, sőt a belső utasítások végrehajtási rendelkezéseit is felhasznál­ták. Nagy érdeme a kiadvány­nak az is, hogy nemcsak is­merteti a jogszabály tételes rendelkezéseit, hanem ha ez a könnyebb megérthetőség szempontjából szükséges, megfelelő példákkal magya­rázza is azokat. A könyv részletesen foglal­kozik a személyi tulajdon mértékével, az építési telek fogalmával, a telektulajdon tekintetében elrendelt korlá­tozó rendelkezésekkel, s e korlátozások alóli felmentés lehetőségeivel. A telekadó cí­mű fejezet ismerteti, hogy mely telek után és kinek mi­kor kell telekadót fizetni, mi­kor kell csak alapadót, mikor progresszív adót fizetni, to­vábbá, hogy meddig terjed annak mértéke, s felsorolja a telekadó alóli mentesítések lehetőségeit, illetve eseteit is. Ismerteti a kiadvány az üt­és közműfejlesztési hozzájáru­lás fizetési kötelezettségének rendjét, a hozzájárulás mér­tékét, a csökkentett mértékű hozzájárulás fizetésének ese­teit is. A beépítési kötelezett­ség kisajátítás című fejezeté­ből megtudhatjuk, hogy mely szerv, mikor, s hogyan ren­delhet el beépítési kötelezett­séget, milyen következményei vannak a beépítési kötelezett­ség nem teljesítésének, vala­mint azt, hogy hogyan álla­pítják meg a kisajátított tel­kekért járó kártalanítás ösz- szegét, túlléphetők-e és mi­kor az iránytáblázatban meg­állapított összegek. Foglalkozik a könyv az ál­lami telekvásárlás és értékesí­tés lehetőségeivel, valamint a külterületi földek haszonbér­be adásának lehetőségével stb. A szerzők elsődleges célja a jogi ismeretterjesztés, ám a kiadvány . hasznos és sokat forgatott segítőtársa lesz a ta­nácsi szakigazgatási szervek dolgozóinak is. Az ismertetett kiadvány valamennyi állami és szövetkezeti boltban kap­ható, ára: 5 forint. Dr. Cs. I. Hirdetmény Az alábbi ingatlanokon lé­vő szanálásra kerülő felépít­ményeket bontásra 1970. szeptember 3-án, csütörtökön 9 órai kezdettel nyilvános ár­verésen értékesítjük. Szolnok, Ady E. u. 31, 39, 44. Tisza Antal u. 23. Háló út 5. Harcsa út 11. Hajó u. 1, 2, 3. Találkozás az Ady Endre út 44. számú épületnél. Ár­verésen résztvevők építési engedélyüket hozzák maguk­kal.

Next

/
Thumbnails
Contents