Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-29 / 202. szám

1970. augusztus 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Buga László írása: Nyárvégi panaszok Korok és divatok Gomba-aprólék leves Kacsa párolt káposztával Almás lepény Gomba-aprólék leves: A feldarabolt szárnyas aprólé­két 1 köteg hasábokra vá­gott vegyes zöldséggel és szeletekre vágott 20 dkg csiperke gombával vajon megpároljuk. Lelisztezzük, a kellő mennyiségű vízzel fel­eresztjük, sózzuk, felfőzzük. Tejfölözve, finomra vágott metélő hagymával és. zöld­petrezselyemmel tálaljuk. Nagyon ízletes a gombaleves akkor is, ha betétként máj­gombóccal készítjük. Kacsa párolt káposztával: A kacsát feldaraboljuk, a combokat, mellet egyenként egészben hagyjuk, a hátát négy részre vágjuk, besóz­zuk és betesszük egy edény­be, leöntjük egy pohár víz­zel, sózzuk, befedjük és pá­roljuk, amíg megpuhul. Ak­kor levesszük róla a fedőt és saját zsírjában mindkét oldalán pirosra sütjük. A húst kiszedjük, a lábasban levő zsírból leöntünk és csak 2 kanálnyit hagyunk benne. Ebbe a zsírba 2 kockacukrot dobunk, aranybarnára pirít­juk és 1 kg savanyú káposz­tát teszünk belé. Szükség szerinti vizet adunk hozzá és puhára pároljuk. Majd 2 dl tejföllel leöntjük, össze­kavarjuk. Tálalásnál a tál­ba ágyat készítünk a párolt káposztából és arra rendez­zük a sült kacsát. Almás lepény. % kg lisz­tet 12 dkg vajjal, 2 tojás- sárgájával, 3 evőkanálnyi rummal, kevés sóval, 2 dkg élesztővel és annyi tejföllel amennyit felvesz, puha tész­tává gyúrunk, azután két ci­póra vágjuk. Kinyújtjuk, ki­zsírozott tepsibe tesszük, morzsával lehintjük, 2 kg hámozott, reszelt, törött fa­héjjal ízesített almát egyen­letesen elosztunk rajta, meg­szórjuk 10—15 deka cukor­ral, cukros darált dióval meghintjük s a másik ki­nyújtott tésztalappal lefed­jük. Tetejét tojássárgájával bekenjük, cukros dióval meg­hintjük, majd Yi órai pihen­tetés után egyenletes tűznél kisütjük. Amikor az első ökörnyál végigvitorlázik a nyárvégi napsütésben, s a sárguló le­velek alól hamvasan kikan­dikálnak a kékülő szőlőfür­tök: lassan megszaporodnak a nyárvégi panaszok, az emésztőszervi kellemetlen­ségek is. A szőlőhegyen megszólal a tökszár duda és a csendes alkonyati diskurzusba be­levegyül egy kis derűs csip­kelődés, amikor valaki egy- szercsak felugrik és óvato­san kilopakodik a titkot ta­karó sötétségbe. — No, itt a szüret... Meg a szüreti hasmenés! Az emberek összenéznek: — Pedig az idén kevés volt a sárgabarack! Az orvos pedig belelapoz a statisztikákba és megálla­pítja: valóban, a legtöbb gyomorbélfertőzés a késő nyári, kora őszi hetekben fordul elő. Gyomorbélfertőzések? Hát nem a barack, a dinnye, a szőlő? Vagy a gyümölcsre, uborkasalátára ivott víz? Bizony nem! Hanem a kór­okozó! A baktérium és tár­sai. Leggyakrabban az egy­szerűbb, vagy súlyosabb bélhurutokat okozó úgyne­vezett koli (Coli) baktériu­mok valamelyik fajtája, amely ha hozzá nem edző­dött szervezetbe kerül, vagy nagyobb mennyiségben jut a bélcsatornába, könnyen be­tegséget okozhat. Különösen a csecsemők és kisgyerme­kek szervezete érzékeny er­re — az egészséges körülmé­nyek között az emésztést elősegítő — láthatatlan élő­lényre. Elég gyakoriak a dizenté­ria (Dysanteria) rokon-cso­portba tartozó fertőző tör­zsek is. A szalmonella nevű (Salmonella) véglénnyel is elég sokszor találkozik a la­boratóriumban dolgozó or­vos,. aki az őszi panaszok okait kutatja. Ez okozza a paratifusz nevű betegséget. Sőt néha — bár egyre rit­kábban — még a hastífusz kórokozójával is találkozha­tunk. No, de ezek a beteg­ség-okozó mikroorganizmu­sok máskor — az év többi hónapjaiban is — léteznek. Hát akkor miért bűnös ^ nyárvég? Három komoly oka van ennek! Az első az, hogy nyáron az emberek többet utazgat­nak, így több alkalom nyílik a fertőződésre. Ilyenkor megbízhatatlan helyeken esznek, isznak, sok emberrel érintkeznek üdülőkben, tá­borokban, kirándulóhelye­ken, vonaton, autóbuszon, így hát könnyebben tovább adhatják egymásnak a kór­okozókat. A második ok az, hogy a nyári meleg kedvez a kór­okozóknak és a kórokozók gazdáinak. A melegben sza­porodnak a baktériumok, megsokasodnak a legyek, az egyéb rovarok és vidáman cipelik lábukon, testükön a betegségokozó élőlényeket. Cipelik bizony! Az árnyék­székből, a trágyadombról, a szemetesládából az edények­re, az ételekbe és a kisbaba dudlijára. A harmadik ok a nyáron könnyebben romló ételek veszélye, — más szót nem tudok használni — rizikója. A romlékony ételekben a kórokozók könnyen szapo­rodnak. Elsősorban a nyers élelmicikkek, amelyeknél nem érvényesül a főzés biz­tonsága: a fagylalt, a majo­néz, a puha hentesáruk, fel­Velőleves A sertés- vagy marhavelőt hártyáitól megtisztítva kevés vízben, néhány percig főzzük. A velő súlya körülbelül ne- gyedkilónyi legyen. Amikor a forró vízben kissé megpuhult, deszkán finomra aprítjuk. 10 deka sampinyon gombát a ho­mokos részétől megszabadít­va, alaposan megmosva, ap­ró darabkákra vagdalunk és kevés zsíron vagy olajon fi­nomra vágott zöldpetrezse­lyemmel meghintve, puhára pároljuk. Utána liszttel hint­jük. meg és hozzáadjuk a ve­lőt is, hogy együtt párolódjék tovább. Az egész masszát hi­deg vízzel feleresztjük, sót, késhegynyi törött borsot hin­tünk hozzá és felfőzzük. Pirí­tott zsemlekockával tálaljuk. Kolbászos káposztaleves Fél kilónyi kissé megmosott káposztát körülbelül 2 liter vízben puhára főzünk, 5—8 dekányi füstölt szalonnát koc­kára vágva egy másik lábos­ban megpirítunk és negyed kiló karikára vágott füstölt kolbásszal együtt a levesbe öntjük. (A sózásnál vigyáz­zunk, mert a szalonna sós. Kóstoljuk meg előbb!) Ezután hagymás, paprikás rántást ké­szítünk, a levesbe öntjük és a rántással együtt még mint­egy 10 percen keresztül for­raljuk. Végül 2 deci tejfölt keverünk hozzá. Londoni rakottfiié 60 deka bélszint 4—5 cen­timéteres darabokra vágunk és puhára verünk. A hússze­leteket forró zsírban hirtelen sütjük ki. Közben egy kis lá­basban 15 deka apró koc­kára vágott füstölt szalonnát üvegesre sütünk. Tűzálló tál­ban lerakunk egy sor főtt fel­vágottak, vagdalthúsok stb. fogyasztása kockázatos. Megelőzhetők a nyárvégi panaszok? Feltétlenül! A hi­giénés szabályok pontos megtartásával! Csak kifogástalan, tiszta, friss ételeket, italokat sza­bad fogyasztani! Ezeknek előállítása, tárolása, szállítá­sa, kezelése és fogyasztása az előírásoknak megfelelő legyen. A „rizikós” ételek kezelésével és felhasználá­sával kapcsolatosan ezek a szabályok fokozottan érvé­nyesüljenek! A nyers ételek — saláták, evümölcsök — mosására különös gondot kell fordítani. A betegségmegelőzés alap­ja tehát a tájékozottság. Mindenkinek meg kell ta­nulnia azt, hogy mit tegyen és azt, hogy miért kell ezt tennie. A helyes egészség- ügyi szemlélet, az öntudat szerves része. Hiába hang­zik el a tilalom, ha valaki nem tudja, miért szükséges, vagy miért tilos valami, ha az illető nem érzi, hogy a megelőzés kötelessége a sa­ját, no meg a közösség ér­dekében. De még ez is kevés! Saj­nos, gyakran előfordul, hogy valaki tisztában van a ve­széllyel, az említett rizikó­val, de vagy elfelejti, vagy könnyelműségből elhanya­golja a tennivalókat. Sőt az is előfordul, hogy egysze­rűen nem tud parancsolni önmagának! A tájékozottságon kívül a szükséges önfegyelem is hozzá tartozik tehát a kul­turált személyiséghez. karikázott burgonyát, ráterít­jük a kisütött húsfiiét, majd meghintjük kevés sültszalon­nával és így tovább, rétegen­ként. A tetejére zsírban pá­rolt hagymakarikákat rakunk, végül meglocsoljuk 2 deci tejföllel, amelybe kevés lisz­tet keverünk, majd a sütőbe rakva az egészet rózsaszínűre sütjük. Karaj iglói módra 80 deka karajt kicsontozunk és éles késsel az egybenha- gyott karajt középen átfúrjuk. Füstölt kolbásszal töltjük meg. Sütőben lesütjük, gyak­ran meglocsoljuk, a lábasba rakott zsírral és kevés vízzel. Amikor a karaj rózsaszínű és puha, 6—7 deka reszelt saj­tot összekeverünk egy tojás­sárgájával és 2 tojás kemény­re vert habjával. Ezzel a be­vonattal megkenjük a karajt és a sütőbe visszatolva né­hány percen át felső lángon sütjük. Párolt zöldséget és va­jasmorzsával meghintett tej­fellel meglocsolt kelvirágot tálalunk mellé. Karfiolfőzelék 2 kiló karfiolt megtisztí­tunk, torzsáját kivágjuk, a kelvirágot alaposan megmos­suk és rózsáira bontjuk. Eny­hén sós vízben puhára főz­zük, utána a szitán vagy bur­gonyanyomón áttörjük, vilá­gos vajas rántással berántjuk, a saját sós levével kissé fel­eresztjük és 2 deci tejföllel elkeverve felfőzzük. Bármi­lyen húshoz vagy tojásételhez tálalhatjuk. Diétás kelkáposzta főzelék Egy 80—90 dekás kemény fej kelkáposztát alaposan megmosunk, felső leveleit le­szedjük, félbevágjuk, a tor­zsáját kivágjuk, majd köze­Még napjainkban is, ami­kor aligha hökkent meg bár­kit a bolondos divatok soka­sága, furcsa látványnak szá­mítana a férfi, aki feje ékességét, haját fonattá ren­dezné, s úgy páváskodna vé­gig a főúton. A görög váro­sokban — igaz, az időszámí­tásunk kezdete előtti száza­dokban — semmi furcsát sem találtak ebben, sőt, ez volt a természetes. Ahogy a ró­mai birodalom polgára sem csupán divatot látott a tó­gák különböző szegélyeiben, hanem jól tudta, hogy az arany szín győzelmeket ka­pes nagyságú szeletekre vág­va enyhén sós vízben 3—4 da­rab nagyobb burgonyával együtt puhára főzzük. Utána leszűrjük, szitán lecsurgat­juk és áttörjük. Két kanál zsírból készült világos rán­tással berántjuk. A rántással együtt még egyszer felforral­juk. Végül 2 deci tejfölt fő­zünk bele, kicsit összefőzzük és tálaljuk. Natur szeletet, esetleg bundázőtt párizsit tá­lalunk hozzá. Vaníliás kifli 18 deka lisztet, 8 deka va­jat, 5 deka cukrot, kevés só­val elmorzsolunk. Beletörjük 2 főtt tojás sárgáját, majd 2 deci tejszínt és fél deci ru­mot hozzáadva összegyúrjuk. 30—40 percig pihentetjük, utána tetszés szerinti nagy­ságú kifliket formálunk be­lőle. Világosra sütjük, tetejét teaszűrőn keresztül sűrűn meghintjük vaníliás porcu­korral. Arab kávétorta 25 deka cukrot, 6 tojás sár­gájával, fél csomag vaníliás­cukorral habosra keverünk. Hozzáadunk egy szelet reszelt csokoládét, 20 szem finomra őrölt pörköltkávét, fél csomag sütőport. 6 evőkanál lisztet és végül 6 tojás keményre vert habját. Lapos tepsiben sütjük, amikor elkészült három hosz- szúkás lapot vágunk belőle Tölteléke: 15 deka cukrot, 3 tojássárgájával és egy egész tojással, fél csomag vaníliás­cukorral, 2 deci tejjel állan­dó keverés mellett sűrűre fő­zünk. Közben hozzáadunk két evőkanál jó erős feketekávét és fél szelet csokoládét. Ami­kor kihűlt, 15 deka előzőleg habosra kevert vajat vegyí­tünk hozzá és ezzel együtt si­mára keverjük. A lapokat és a torta tetejét megkenjük vele. Török Júlia i tonai hódításokat örökít meg, a bíbor — s annak külön­böző szélessége — a tóga viselőjének hivatali rangját tudatja, s így tovább. S a rokokó idején mi sem volt természetesebb, mint az, hogy a kényes úri dámák a színielőadások, hangverse­nyek alkalmával két széket foglaltak el, no persze nem termetük, hanem ruházatuk terjedelmessége miatt... — Csipke és cipellő, tornyok magasságát irigylő hajfonat, combvillantó s bokát takaró szoknyák, a forró égöv szí­nekben tobzódó madarainak ékességét utánzó férfiruhák: korok és divatok. Ahogy minden kor magába olvaszt­ja, s átörökíti az előtte lévő sok vonását, úgy teszi ezt a divat is. Az öltözködés kényszerét hóborttá éppúgy változtatja, mint művészetté, s ahogy egyéb dolgoknak, úgy a divatnak is megvan­nak a maga szélsőségei. Jó és rossz értelemben egyaránt. Kérdés: mi az, amit az utó­kor megőriz? A válasz egy­értelmű: ami szép s ésszerű, ami harmónizál az emberi természettel. Agyékkötőtől a szabott zekéig A viselettörténet, aho­gyan öltözködésünk válto­zásának, fejlődésének nyo- monkövető tudományát ne­vezik, nem csupán a ruhák­ról, hanem az emberekről is sokat elmond. Arról, hogy miként igyekeztek ruháza­tukkal és a viseletét kiegé­szítő holmijaikkal is választó vonalat húzni a gazdagok önmaguk és a köznép közé. Arról, hogy a szépség iránti igényesség megteremtésének fontos forrása volt az öltöz­ködés is, s ezzel — bármily furcsán hangzik is — kul­turális küldetés teljesítője. Az egyiptomi szegények ágvékkötőiétől a középkor udvaroncainak buggvosuijú, csiDkegalléros szabott zeké­jén át napjaink midi és maxi ruháiig, elképráztatóan bőséges az a gardrób, me­lyet az emberiség öltözködés címén alkotott, s fölhalmo­zott. Ezt a történelmi gardró­bot veszi szemügyre okos mértéktartással Szilvitzky Margit, s adja közre tapasz­talatait, megállapításait há­rom, gazdagon illusztrált könyvecskében, melyek a Corvina Kiadó gondozásában jelentek meg. Öltözködés, divat, művészet címmel. Ér­dekes bepillantás ez a régi, s közelebbi elődeink ruhás- szekrényébe. Mi minden pompázik e világméretű ru­hásszekrényben! Meghökken­tően csapongó az emberi fantázia, hogy új s újabb ékességeket talí’km magának,' s ugyanakkor leleplezően önismétlő is, . Az anyagmozgatás gépesítésén fáradozó szakemberek nemcsak az ipari folyamatok kiszolgálásához terveznek szál­lítóeszközöket, hanem az irodai dolgozók munkájának meg­könnyítésére is gondolnak. Az irodai folyosók „gépi bejárásá­hoz” készítették nyugatnémet konstruktőrök a képen látható minijármüvet, mely akkumulátorral táplált villanymotoros kis vontatóból és a hozzá csatolható kétkerekű pótkocsiból áll. A telepeket éjszaka vagy napközben a várakozási idő alatt a fali konnektorhoz csatlakoztatva lehet feltölteni. Az órán­ként legfeljebb 8—10 kilométeres sebességgel haladó kis jármű egyszerű módon működtethető, irányítható, nem kell hozzá vezetői jogosítvány. Irattárak, könyvtárak ugyancsak jó hasz­nát vehetik, de a gyárakban, intézményekben a mozgó büfé­szolgálatok is jól felhasználhatják. Leves, hús, főzelék, tészta (Négy személy részére) Nemzedékek

Next

/
Thumbnails
Contents