Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-28 / 201. szám
1970, augusztus SS SZOLNOK MEGYEI NtP&AP 9 Két évtized t > A 30 HÍRNEVŰ csátászogiek Néhány esztendővel ezelőtt kevés ember fülének; csengett ismerősen a csataszögi Tiszamenti Szebb Élet Tér. melőszövetkezet neve. Ma széles e hazában, sőt világszerte tudnak a tiszamonti kis szövetkezeti gazdaságról. A nagy hírnevet egy találmány alapozta meg, a görgőseke, amelyet 1963 óta melléküzemági tevékenységként gyárt a szövetkezet A Szebb Élet Tsz ezzel együtt így kezdődött Húsz éve, 1950 nyarán a csataszögi pártszervezetben, amelynek magját a gépállomás traktoristái tettek, Bakos Mihály titkár, gyakorta kérdezgette a kommunisták véleményét, mit szólnának termelőszövetkezet alapításához? kovács Lajos, Pong- racz János, s az elhunyt Korozs Mihály negyvennégyes párttagokat birta először szóra. ök a debreceni eklézsia birtokának újgazdai voltak. Nehezen boldogultak, s a környékben működő termelőszövetkezetekről mar látták, ez lesz a jövő útja. Augusztus 20-ra a Balogh István kastélyban összejöttek az embereit. Id. Albert Zsig- mond, Kalmár Ferenc, Nagy Mária, ifj. Albert Zsigmond, Kovács Lajos, Nádas Lajos, Pongrácz Pál, özv. Pásztor Istvánná, Kécsányi András, özv. Sípos Istvánná, Szilvás Istvánná, Tóta Gábor, íd. Korozs Mihály, Filó Judit, id. Emődi Ferenc. Bakos Mihály a gépállomás politikai helyettese — ma a Középtiszai Állami Gazdaság pártbizottságának titkára — nyitotta meg az összejövetelt, s ő tett javaslatot anjiak napirendjére is. Az alakuló közgyűlés három tagú intézőbizottságot Választott, Korozs Mihály, Kovács Lajos, Csatári János személyében. Elnökké Kovács I, a jóst választották. Az első elnök tízezer forintos jutalmat kapott most, a jubileumi közgyűlésen. Mivel indultak? Szinte semmivel. Hiszen Tóta Gábor középparaszt kivételével a többiek mind egykori urasági cselédek voltak, ösz- szes gazdasági felszerelésük mezőgazdasági szövetkezet, méghozzá gazdálkodási eredményeiben is a jók közé igyekvő. Örömére négyszáz tagjának S annak a tizenegy parasztembernek, akiket éppen most, augusztus 20-án alapítókként tisztelt. és jutalmazott a szövetkezet ünnepi közgyűlése. Bődy József elnök emlékezett meg a jubileumi ünnepségen a küzdelmes két évtizedről. Sokat probáltato húsz esztendő volt. és jószágállományuk Kovács Lajos elnök Kesely nevű lovából állt, s abból a vetőgépből, amit a Túri birtokról hoztak. A Balogh uradalomban volt egy traktor, amelyet az fmsz üzemeltetett Filó Ferenc gépésszel. A földművesszövetkezet azt adta át az induló tsz-nek. A kis szövetkezet egyébként 78 hold földön alakult meg. Mivelhogy alakulása után nem sokkal jöttek újabb belépők, december 20-ra már tizenhét tagja volt a szövetkezetnek, s a Pálinkás és a Túri tartalékföldekkel végülis 243 holdon indult a közös gazdálkodás. Decemberre egyébként húsz kocát is kapott a szövetkezet, azt kivitték a Forráspartra, a Túri tanyába, amely sokáig egyetlen majorjuk volt. K. Molnár János új belépő családjával együtt kiköltözött oda, s ő gondozta az első joszágállo- mányt. Már januárban két lovat is kaptak, de abból az együk hamarosan elpusztult. Az első közös tevékenység tulajdonképpen az őszi vetéssel kezdődött. A gépállomás szántotta fel a Pernyés- háton, a Nincstelenen, a Forrásparton, s a még hathét határrészben lévő szétszórt birtokot. Kovács Lajos a lovával dolgozott sokat, Filo Judit pedig gyalogmunkán már az első ősszel. Akkor még munkaegységet nem számítottak, csak azt tartották nyilván, ki hány napot dolgozott a közösben. Noha Pongrácz Piroska, Pongrácz János alapítótag lánya személyében már képzett könyvelője volt a tsz- nelc, mivel a gépállomás még alakulás előtt tanfolyamra küldte, kő József, Kiss Mihály, Kiss Mihályné, Tóth István, Szi- ráki József, Kovács Menyhért, Székely Mihályné, Székely János, Kovács Gyula, Fejes Béláné, Fejes Béla, Háfra József, özv. Molnár Istvánná alapították. ök másképpen indultak. Nagyobb területen is —■ 950 holdon — s habar nagyrészük újgazda vagy az egri káptalan bérlője volt, 12 lovat, 7 ökröt, 1 bivalyt, 130 birkát hoztak be tagjaik induláskor a közösbe. Első elnökké Tálas Demetert választották, majd Talas Peter második elnök idején 1958-ben egy esültek a Szebb Élet szövetkezettel. Érdekes adalék történetükhöz: irodájuk a Tálasék nyári konyhája volt, raktár Tálas Ferenc istállója, az állatokat három tag tanyájában helyezték eh A következő évben, 1953- fcan a Bíró rátán új rizstelepet épített a Szebb Élet Tsz, s az ezt követő zárszámadáson Pongrácz János 206 kilogramm hántolt rizsát kapott zárszámadásra. Az nagy sző volt akkor, hiszen jó pénzért adták el a tagok. Pongrácz János és családja ebben az évben 993 munkaegységet gyűjtött, s 35 ezer forint jövedelemhez jutott. Az élenjáró szövetkezeti tagok között említik Filo Juditot, aki 1953- ban 250 munkaegységet szerzett. A tagok emlékezete szerint ez volt a legjobb esztendő. Jól sikerült a rizs, jól sikerült minden, s 80 forintot ért egy munkaegység. Ebben az évben veszik birtokba a szoba-konyhas Fridrik házat irodának. A padláson pedig a gyapotot szárították. Rossz esztendők jönnek Kovács Lajos bácsi után Molnár Sándor lett a szövetkezet vezetője. Öt Kalmár Ferenc követte, aki egészen 1956-ig elnök volt. Akkor Kovács Kálmán, majd Kiss Gábor vezette a tsz-t, s 1957- től egészen 1960-ig ismét Kalmár Ferenc elnökösködött. A szövetkezet szépen építkezett, 1954-ben három csirkeólat is felhúztak. Akkor épült a fiaz- tató. Közben azonban 1953- ban a Nagy Imre-féle program halasára mintegy tizen madoiták. S szinte alig maradt a szövetkezetnek belőle. Kritikus esztendő volt. Másfél millió forintos mérleg- hiánnyal zárt a tsz, a 19 forint 80 filléres munkaegység csak 9 ezer 300 forintos tag- jövedelmet biztosított. A munkafegyelem bomlott, kezdett kialakulni az „igyunk egyet” tsz-jellege. Ilyen helyzetben került a szövetkezet élére Bődy József elnök. A Budapestről falusi munkára küldött mnnkáská- der Tiszaföldváron ízlelgette már korábban a közös gazdálkodást Itt. Csataszögön a pártszervezettel, a szorgalmas parasztemberekkel, a szakvezetőkkel, legelőször is ahhoz kezdtek, ogy a húszféle növényt mindössze néhányra csökkentették, átalakították a termelőszövetkezetet. 1961 őszén már mindent felszántottak, s az azt követő zárszámadáson már ismét 29,6 forint volt a munkaegység értéke. 1963-tól pedig mindig meghaladta a 35 Ft-ot. I960- ben 50 Ft-ot ért Tavaly az évi személyi jövedelem 30 ezer 375 forint volt, ami a megye jó szövetkezeteinek jövedelmi átlaga. Tavaly már csak búzát, napraforgót, kukoricát és pillangóst termelt a szövetkezet, 1971-től azonban mar csak három növény termesztéséi-e specializálják magukat, kalászosokra, kukoricára es pillangósokra. A szövetkezet történetének második évtizede Bódy József elnökségére esik. Szép fejlődés tíz esztendeje. Benne természetesen megváltozott a szövetkezetnek kedvező köz- gazdasági környezet, a szorgalmas tagok munkája, de a vezetők elgondolása is. Amíg 1960-ban az évi termelési érték 9 millió, tavaly 49 millió volt a tsz-ben. A növénytermesztés árbevétele másfél millió forint volt akkor, 10,7 millió forint tavaly. Az állattenyésztés árbevétele 1960-ban 2 millió forint, 1969- ben 18,7 millió forint. Az évi tiszta jövedelem 566 ezer forint volt 1960-ban. 8 millió forint 1969-ben. Amíg 61eben több mint 9 millió forint beruházási hitele volt a tsz-nek, tavaly a félmilliót sem érte eL Továbbá akkor 97 tehén után 517 hektoliter tejet termeltek, most 134 tehéntől 6270 hektolitert. 196(Lban a Görgőseké készlet hl üzem udvarán ban 189 tagja volt a tsz-nek, 1969-bén már háromszáznegyvenhat, s most meghaladja a négyszázat Növénytermelése specializált. 1500 holdon termelnek kalászost félezer holdon pillangóst. Á jövőben a kukorica termésterületét növelik. Függvényeként annak, hogy a tsz 1964-től gyár szerű termeléssel tartja a broyler csirkét. A Lóhmann hushifcu rid csirkét közvetlenül Bábolnáról kapják. Amíg 1964- ben 375 mázsát adtak el belőle. ebben az évben meg lesz a 8300 mázsa, s 1970-ben már 760 ezer csirkét nevelnek évente. Jelenleg négy 50 ezer férőhelyes, teljesen zárttartá- sos csibenevelójük van. Ideiglenesen két tehén istállóban is nevelnek nyaranta, s egy épület padlását szintén csirketartásra alakították át Az igazi nagy baromfiprogram azonban csak most kezdődik. Már épül hatmillió forintból az új baromfitelep, öt, egyenként 25 ezres vas- vázszerkezetú csibenevelő felépültével jövőre 1 millió 200 ezer baromfit értékesít a szövetkezet (nincs még ilyen baromfitenyésztő tsz a megyében), s a 140 vagon évi baromfihús a tsz fő jövedelmét adja. A telep tanpélda. Automatikus szellőztető, gépi önetetés, itatás, olajkályhás fűtés, silótorony, ömlesztett távfogadás jellemzik az új telepet. Programszerűen 56 napos fordulóval nevelik a csirkét. J 972-ig tizenkét baromfinevelő lesz összesen a tsz-ben. Utána megépítik saját keltetőüzemüket is, ahol másfél- millió csirkét keltetnek évente. A baromfitelep iparszerűségére az is jellemző, hogy jelenleg tizenkét—huszonnégyórás váltással dolgoznak a szakmunkások, de hamarosan áttérnek az ötnapos munkahétre. Varga József, Kovács Lajos, id. Pongrácz János, Rimócri Ágoston, Pongrácz Pál, Filó Judit, özv. Sipos Istvánná, id. Donko József, alapító tagok, Pomázi Ferenc párttitkár és Bódy József elnök. az évben 1,4 millió forint értékben 118 ekét gyártottak. Tavaly már 20 millió forint értékben 950, s az idén 24 millió forint értékben 1200 görgősekét készítenek. 1600 görgőseke dolgozik már hazánkban. Külföldön 24 országban, kezdve Jementől, folytatva az USA-val, Pakisztánnal, Indiával ismerik a görgősekét. 1969-ben Merkkleebergben diplomát szerzett a találmány. Egyébként az ekegyár kitűnő kisegítője a mezőgazdasági munkálatoknak. Ha a határban torlódik a munka, az ekegyáriak is ott dolgoznak. Minden az emberért A csataszög! tsz lehetőségeihez mérten példásan gondoskodik idős tagjairól, ötven nyugdíjas járadékos tagjuk I960 óta ingyen kapja a fejadagot, évente 5 mázsa tüzelőt, ingyen a háztájit, annak művelését, s minden tagjának jár az orvoshoz szállítás. Az idős emberek megbecsülésére jellemző, hogy tizenegy alapítótagjának 52 ezer forint jutalmat adott a tsz a jubileumon. Két esztendeje üzemi étkeztetés vau a tsz-ben, egyelőre az fmsz konyhája főz mintegy száz tsz-tagnak, s a tsz naponta két forint térítést fizet ebédenként A jövőben azonban saját konyhát állít fel a szövetkezet A tsz-nek hat ipari tanuló és az idős főállású jogász kivételével, mindenki tagja. Éttől az évtől Csataszögön építkező tagjainak ingyen juttat házhelyet s térítés nélkül biztosítja az építési anyag fuvarozását a szövetkezet A szakirányításban három mérnök, két felsőfokú, s tíz középfokú végzettségű ember dolgozik. A Szebb Élet háromszázötven dolgozó tagjából százötvenötnek van szakmunkás bizonyítványa. Ez is kivételes arány a szövetkezeti mozgalomban. Pedig mindössze 7,8 aranykoronás Az Alföld aranya Az első gazdasági évben mindennel próbálkoztak. Gyapottal, dohánnyal, cukorrépával, kukoricával, sokféle növénnyel. 1951 nyarára már harmincán voltak a szövetkezet tagjai. Kellett is az ember, mert a talajmunka kivételével mindent kézi erővel végeztek. Egészen 1955-ig kiskaszával arattak minden nyáron. Gyalog jártak ki a határba, legjobb esetben Gazdag József traktoros vitte, hozta teherautóval az embereket. A hangulat jó voit. Az élni akarásra, a közös gazdálkodáshoz fűzött reményekre jellemző, hogy Csatári Zsig- mond a saját teheneit is befogta, hogy siettesse a közös munkákat Az első év zárásakor pénzt nem osztottak. Terményt viszont tetszetős mennyiségben. Kovács Lajos elnök, alti maga is fizikai munkát végzett 30 mázsa búzát kapott járandóságként. Osztottak szépén takarmányt is. S már ezen a nyáron a Pernyésháton, az Engelföl- don megépítettek 40 holdas Cizijtelepet, Teljesen a maguk erejéből, a két kezükkel. A föld hálásan fizetett az izzadtságért. 1952-ben holdanként 24 mázsás átlagtermést adott. A len 7 mázsával fizetett, s a két hold uborkán 500 mázsa termett. Ebben az évben kezdték meg a jelenlegi baromfitelep helyén az új központ kialakítását. Elsőnek kutat fúrtak, s egy 50 férőhelyes tehénistálló építésébe kezdtek ugyanott. Mivei a mű- úttól mintegy 200 méternyire volt az épület helye, a tagok mind kézzel hordták be oda a téglát. Ebben az évben — 1952-ben — a be- senyszőgi részen új szövetkezet alakult. A Győzelem Tsz-t Tálas Demeter, id. Tálas Péter, ifj. Tálas Péter, Tálas Ferenc. Tálas Ignác, id^ Rimóczi Ágoston, ifj. Ri- móczi Ágoston, Molnár János, Molnár József, Molnár Sándor, Molnár István, Molnár József, Molnár Ferenc- né, özv. Molnár Andrásné, Lévai Lajos, Lévai István, Lévai József, Ecselsi Ferenc, Ecseki István, id. Donkilcplek a szövetkezetből. 1954-ig negyven tagjánál több nem volt a Szebb Életnek. S az ellenforradalom sem tudta megingatni. Idegenek. megpróbáltak zavart kelteni, de a csataszögi tagok őrséget szerveztek, s egy ide vetődő lázítót alaposan helybenhagytak. Ez a példa hatott, senki nem mert rendet bontani utána. Sőt még ebben az évben, 1956-ban két új belépő tagja volt a tsz- nek. A következő évben nyolc, aztán kilenc taggal gyarapodott a tsz. 1959-ben a kollektivizáláskor pedig öt- venhatan kérték felvételüket. De már rá egy évvel nyolcvanötén ki is léptek. Közben azonban történt valami. 1959-ben egyesült a két tsz. A határ egyből meggyarapodott 4 ezer holdra. A taglétszám is megnőtt., viszont még nem volt igazi közösség. Rizst akitor már 267 holdon termeltek, s vörösherét 300 holdon. Szinte erre alapozták jövedelmüket. 1960-ban egyik növény sem sikerült. A földek szántatlanul maradtak, a rizst még a következő év márciusában is csépelték. A kukoricát úgy sikerült betakarítani hegy kinn a földön harszövetkezet 37 kűogramm húst értékesített holdanként, tavaly 223 kilogrammot, s ebben az évben éléin a holdanként! húsértékesítés a 230 kilót. Erre aligha van példa a magyar szövetkezetekben. A tíz éves fejlődést mutató szám: 1960-ban egyetlen kilogramm búzát sem tudtak értékesíteni, tavaly 150 vagonnal adtak eL A szövetkezet főkönyvelője 1956 óta egyfolytában Szeibert József. A párttitkári tisztségeket többek között Szilvás István, Szöllősi Ferenc, Németh József, Tóta Ernő töltötte be, s most Pomázi Ferenc vezeti az ötvenhárom tagú pártszervezetet. A holnap útján A szövetkezet tagjainak átlagéletkora 38 év. A dolgozó tagoké pedig 33. Ez is kivételes ritkaság. A csataszögi tsz annak is köszönheti, hogy 196,8-ban létesített görgőseké gyárában sok fiatal szakmunkás és ipari tanuló dolgozik. De ezentúl is vonzó lett a fiatalok előtt a szövetkezek Megnőtt a foglalkoztatottság, a biztos keresek Amíg 196ÜÄ baromfiprogram megvalósítása után kezdik el az Engel-tanyán a szakosított szarvasmarhatelep kiépítését. Száznegyvennyolc férőhelyes borjúnevelő már készen van, s 1972 után kezdik a négyszáz férőhelyes tehenészeti telep kiépítését. Máris házi törzskönyvezett a szarvasmarha tenyészetük. A szarvasmarhatelep függvényeként a Fernyésháti legelőt 400 holdon öntözött, mesterséges legelővé alakítják át Ezzel egyidőben felszámolják a jelenleg is csak 300 anyajuhból álló birkaállományt. Miután a sertéstenyészetet 1967-ben megszüntették, állattenyésztésük ts mindössze két állatfajra lesz specializálva. A termelés ilyen szakosítására is kevés példa van még. A szövetkezet melléküzemági tevékenysége közismert 1968-ban kezdték el a volt gépállomási kombájnépületben a görgőseke gyártást Hatvannyolc május elsején még három embert foglalkoztatott az üzem. De már abban rossz földeken teremtenek ilyen életet. Igaz 2,5 ezer holdon már talajjavítás történt A Tisza II öntözőrendszere csak a harmadik ütemben érinti a tsz-t, de 2 ezer holdon, gyakorlatilag az összes terület felén már tudnak öntözni. Még 1968-ban is csak 234 holdon termeltek kukoricát, most 700 holdon, s 1969- től vegyszeres gyomirtással és Zmáj csőtörő kombájnokkal megszabadították a nehéz fizikai munkától a kukoricatermesztőket. Ä szövetkezet 1964 óta évente tíz tagját küldi szovjetunióbeli utazásra. A közeljövőben két autóbuszt vásárolnak, tagjaik munkahelyre szállítására. E járművek szombat, vasárnapokon pedig országjárásra viszik az embereket. Eddig bérbuszon járták az országot a tsz tagjai. Jő hangulatú jubileumot ültek a csataszögiek. Szép jövő vár a máris jól gazdái; j kódú tsz-re.r t > • \ } . " ■'' t tel
