Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-27 / 200. szám

1970. augusztus 27. .. . SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Attila Mi ez? Hm!... Na írjátok I Fületlen gomb, valami ruzsaszinű köbül. zsódos. Érteke Mi történik itt? Nézd, felséges, uram, mi­csoda gyönyörű kámeák ezek. Meglehet, hogy né­melyiken félesztendeig is vakult a művésze. Es Thur- zó urom .holmi fületlen, w gomboknak crtékgli.^W Egyszer aztán ennek az önkinzó örömnek is végeszakad. Csáth a királynak ajándékozza Zé- tái: a töméntelen hadizsákmány számbavételé­nél szükség van minden Írástudóra. w ' A szépség jufalnm Hírt adtunk arról, hogy a tiszaderzsi községi tanács a felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére községszépítési versenyre hívta ki a tiszafü­redi járás többi községét A vetélkedő két kategóriában folyt; külön értékelték a kés- községek és külön a nagy­községek eredményeit Holiverssny és Nagyiván A nagyközségek közül Kun­madaras és Tiszafüred holt­versenyben lett első. — Így mindketten részesültek a 25 ezer forintos jutalomban. A zsűrizésre életrehívott ideiglenes bizottság titkos szavazással döntött, mégis teljesen egyforma pontszá­mot ért el a két nagyközség. A tiszafüredieknél pozití­vumként értékeltéit a parkok gondozottságát, az iskolák és egészségügyi intézmények tisztaságát. A kunmadara" siak mellett szólt a főközle­kedési utak rendje. A kisközségek közül az utób­bi években egyre szépülő, csinosodó Nagyiván végzett az első helyen, amiért 30 ezer forint járt, míg a második Tiszaszentimre lett és a ju­talma 2o ezer forint. Gebri Gyula a tiszafüredi járási tanács vb elnökhelyet­tese szerint a mozgalom el­érte alapvető célját. A járás községeiben több mint 800 ezer forinttal végeztek több társadalmi munkát mint az elmúlt év hasonló időszaká­ban. Kétszeresére emelke­dett a társadalmi munkások száma és az eredmény: ren­dezett parkok, karbantartott utak, kicsinosított intézmé­nyek. Mindenki iudjon róla A verseny ideje alatt több ízben jártunk a járás közsé­geiben és a véleményünk megegyezik az ideiglenes bi­zottság tagjainak véleményé­vel. Hadd egészítsük ki az értékelést tapasztalatainkkal. A község képét alapvetően a családi házak állapota, környezete határozza meg. Hogy a porták is szépülje­nek, ahhoz a lakosság moz­gósítása. bevonása szükséges. Ezen a téren már nem volt minden rendben. Javában folyt a verseny, amikor többek között Abád- szalókon és Tiszaigaron ér­deklődtünk az emberektől, hogy mivel járulnak hozzá a község szépítéséhez. Bizony többen értetlenül néztek, ifi­vel nem tudtak arról, minek gyürkőzött a község. A nagyivőni asszonyok szorgoskodésát, amellyel há­zuk környékét, házi parkju­kat gondozzák, a kerítést csi- nosítgatják nem jegyzik tár­sadalmi munkaként, mégis ez a többlet az. ami a köz­séget az első helyre segítette. A figyelemre méltó moz­galom még szebb eredmény­nyel járt volna, ha vala­mennyi résztvevő község Va­lamennyi lakója tudott vol­na a versenyről. — Pb — Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Képregény változat: Cs. Horváth Tibor, Korcsmáros Pál Megváltozott igényok, nagyobb feladatok Kereskedelmi ellátás az iparosodó községekben nyék között, kocsiról mérik a fogyasztók — különösen a gyerekek — számára nél­külözhetetlen élelmicikket. Az egyetlen húsboltban na­gyon rossz az ellátás. Áru- választékról alig lehet be­szélni. Töltelékfélét például hetekig nem lehet kapni. Többet akarnak tenni Jászfényszarun a ktsz-nél, a tejüzemnél és a tanácsnál összésen háromszáz embert foglalkoztatnak 1 ipari mun­kában. Jövőre a budapesti kalapgyár odatelepülésével az ipari dolgozók száma meghaladja a hatszázat. Az ÁFÉSZ ellátási terü­letéhez tartozó három köz­ségben a bolthálózat apró, korszerűtlen egységekből áll. A 13 egység ossz alapterüle­te 958 négyzetméter. Hat üzlet magántulajdonostól bérelt épületben van, ami külön nehezíti karbantartá­sukat. Nem jobb a helyzet a vendéglátó egységeknél sem. ahol a hat boltnak mindössze 698 négyzetméter az alapterülete, négy bolt bérelt épületben van. Nincs megoldva a hús- és zöldségellátás. Annak el­lenére, hogy a Lehel kürt és a Béke Tsz fő profilja a zöldségtermesztés, a há­rom községben nincs egyet­len zöldségbolt sem. Kétszintes áruház Ellátási gondok tehát itt is vannak bőven, de ellen­tétben a jászboldogháziak- kal, itt többet akarnak ten­ni ezek megszüntetéséért. Nemrég adtak át a forga­lomnak egy korszerű élel­miszer boltot. Rövidesen el­kezdik a kétszintes iparcikk, ruházati ABC-áruház építé­sét. Remélhető, hogy a négymillió forint költséggel épülő áruház jobban meg­felel majd az iparosodó nagyközség növekvő igé­nyeinek. Iparosodó községek. Le­het, hogy az alapvető válto­zásokra még sokáig várni kell. Az igények azonban már megváltoztak. Az em­berek azt várják, hogy a szocializmus építésé során emelkedő életszínvonal itt is párosuljon jobb áruellátás­sal és legyen meg az össz­hang az iparosodó élet fel­tételeivel. I. A. A fájdalmas csalódás ellenére a következő na­pokban mégis boldognak érzi magát. Emőke, amit soha nem tett ezidáig, most keresi a tár­saságát. A hadjáratról, s főleg egyvalakiről akar hallani mindent ■.. Zéta nem állja tovább, kirobban belőle a hcsi- ■ szan visszafojtott kacagás, s a többi írnok vele hahotazik az öreg főbecsűs nagy szakértelmén. Első lépcső öt és félmillió beruházással Tálán nincs is a megyében még egy város, ahol annyi gond van a lakossági szolgál­tatással, mint Szolnokon. A legszükségesebb szolgáltatá­sokat többségében a ktsz-ek végzik eldugott utcák omla­dozó épületeiben, korszerűt­len körülmények között. Központi támogatással és saját erőből Sok jogos panasz, számos felmérés előzte meg azt a határozat t, hogy Szolnokon el kell kezdeni az igények­nek megfelelő, korszerű szolgáltató hálózat létreho­zását. Ennek első lépcsőié­ként egy kétszintes szolgál- tctóház építését jelölték meg. Az OKISZ és a KISZÖV már évekkel ezelőtt próbál­ta anyagi támogatással ösz­tönözni a ktsz-eket, hogy kezdjék el a létesítmény épí­tését. Évekig tartott azon­ban a vita a hely kijelölése körül és hogy ki, milyen összeggel járuljon hozzá a költségekhez. Amikor a Várkonyi téren felépült a 18 emeletes lakó­hoz, végre határozat szüle­tett’: ide kell építeni a szol- galtatóházat. A jelentős létesítmény nt és ri élmillió forintba kerül maid. Az összköltség 40 szá­zalékát az OKISZ fedezi a többi saját fm-rasbol es fei­tertés, Yyolc ktsz adja. kisipari szövetkezetek: a Tempó ksz, a minőségi sza­bók ruházati ktsz, a háziipa­ri termelőszövetkezet, a vas­es faipari ktsz, a fényképész szövetkezet, a bőripari, az épületkarbantartó és a fod­rász ktsz-ek. Jobb feltételek, korszerűbb ellátás Az új létesítményben fod­rászat, kozmetikai szalon, textiljavító és fényképész részleg kap helyet. Itt lesz­nek a Tempó ksz népszerű szolgáltató részlegei, a vas- és a faipari, a bőripari és az építőipari ktsz-ek rende­lést felvevő irodái. A vas- és fémipari ktsz" építési szak­tanácsadó és tájékoztató részlege kap még itt helyet. A szolgáltatóházban meg­felelő körülmények között dolgozhat a Tempó ksz sok­szorosító nyomdája is, amely leíró és fordító részleggel növekszik. A mostani sok­szorosító helyén könyvköté­szet lesz, ahol csökkent mun­kaképességű dolgozóknak biztosítanak munkalehető­séget. A- Várkonyi téri létesít­ményt eredeti terv szerint 1970 áprilisban, az időköz­ben többször módosított terv szerint azonban csak 1971 decemberében adják át ren­deltetésének. Szolnokon saj­nos még ez a jelentős beru­házás sem oldja meg tel je- ' sen a lakossági szolgáltatást. Az új házban a tényleges szolgaitatasnak .csak egy ki^ hányada kap majd helyet. Nagy többsége továbbra is szétszórtan^ mostoha körül­mények között fog működni. Vannak olyan elképzelések, hogy a szolgáltató hálózat kiépítésének második lép­csője egy többszintes, a kor­szerű szolgáltatás • csaknem valamennyi ágát befogadó kombinát é-útése lesz. Szép, de nagyon távoli terv. Talán a Várkonyi féri szolgáltatóház felépítése után jobban bízhatunk majd a megvalósulásában. I. A. Korábban volt olyan terv, hogy az üzem bejáratához építenek' egy élelmiszerbol­tot. A jánoshidai ÁFÉSZ igazgatósága 50 ezer forin­tot szavazott meg erre a célra. Sajnos időközben a pénz „elfogyott”. A fennálló rendelkezések értelmében a tartalékalapot érintő, kommunális adó évi 60 ezer forinttal csökken­tette az ÁFÉSZ fejlesztési alapját. Növeli a gondokat, hogy a nemrég elkészült alattyáni ikerboltot egy tíz évvel ezelőtti típusterv alapján énítették. Akkor az építési költség 380 ezer fo­rint volt. Mire felépült, 440 ezer lett belőle. Ez újabb 60 ezer forinttal csökken­tette a fejlesztési alapot. Anyagi megterhelést jelen­tett az is. hogy az üzemi étkeztetés biztosítására az ÁFÉSZ 100 ezer forintoá költséggel bővítette a jász- boldogházi kisvendéglő kony­háját. Ilyen körülmények között a szanálás után még lábadozó ÁFÉSZ a legjobb szándék niellett sem tudja egyhamar elkezdeni az élel­miszer bolt építését. Rossz a tejellátás is, nincs tejbolt. , A begyűjtőnél vi­tatható higiéniai körűimé-» Nem olyan fekete az ördög, mint amilyenre festik E2 derült ki, a megyei ta­nács kereskedelmi és ipari állandó bizottságának ülésén, amelyet szerdán a martfűi művelődési házban tartottak. Indokolt volt az állandó bizottság martfűi ülése, hi­szen első napirendként a Tisza Cipőgyár kereskedelmi tevékenységét, termékeinek minőségét tárgyalták meg a tanácstagok. A beszámoló reális, a, valóságnak megfe­lelő képet adott az ország legnagyobb cipőgyára ered­ményeiről és hibáiról. A be­számolóban és a hozzászólá­sokban,is egyöntetű volt az a vélemény, hogy az utóbbi időben mind a választék bővítésében, mind pedig a -minőség" ' javításában na­gyot léptek előre az üzem dolgozói és vezetői. Ezt a tényt igazolták azok a ke­reskedelmi szakemberek is, akik hivatalosak voltak az értekezletre. Az állandó bizottság azért kritikát is mondott. Legin­kább a gyár saját boltjainak hiányos ellátottságát és az információ-szerzés korszerűt­lenségét kifogásolta. Jó ja­vaslatokat adott a további­akban mindezen hiányossá­gok leküzdésére. Az állandó bizottsági ülé­sen az is kiderült, hogy rendkívül jó a kapcsolat a gyár és a nagykereskedelmi vállalatok között/ s együttes erőfeszítéseket tesznek az ország cipőellátása megjaví­tásáért, a magyar cipők minőségeinek javításáért. Az állandó bizottság ülé­sén dr. H. Nagy Mihály, a cipőgyár kereskedelmi fő­osztályának vezetője ismer­tette a megyei tanács tag­jaival a gyár fejlődésének terveit, s mindazokat az in­tézkedéseket, amelyeket, kü-. Ionosén az olcsó és jóminő- ségü lábbeliellátás érdekében tesznek majd a martfűiek. A tanácskozáson azért szó esett a cipőgyár nehézségei­ről is. így például arról, hogy az alapaanyagellátó vállalatok nem mindig és megfelelő időben szállítják a gyárnak az előre lekötött kellékeket és cipőanyagokat, s emiatt a késztermék gyár­tása is késik. — SZIKSZAI ingom nevettök-é. kutyák? ( Slép volt, amikor ilent a sereg előtt os sisakban?... i szép lehetett! ■ ■ • olyan, mint vala­mUAis inrr\ icton! á Attilának tetszik a talpraesett válasz. Parancsot ad, hogy ezután hallgassák meg o rab Írnok tanácsot. Orjl Zéto: ha a király mindeniátő szeme egyszer már felismerte benne a használ­ható embert, később sem veszti szem elöl, és akkor mégis megindul majd azon a felfelé vivo úton, amely Emőkéhez vezet. Kétszintes szolgáltatóház épül a Várkonyi téren „Ma főidőn járó isten, holnap por. Ha nem akad egy ilyen magamfajta rab, aki véletlenül föl jegyzi a nevét, elfújja a századok szele, min den dicsőségével együtt" — vélekedik Zéta, de csak nagy titokban. Beszélni úgy beszél, hogy a bálványozott hős tettei hallatán csillogjon, ragyogjon az a két bűbájos szem.,. A nagyközséggé avatás mellett mindinkább az ipari település teremti meg a fel­tételeket ahhoz, hogy egy- egy község közelebb kerül­jön a városi életformához. Iparosodó községek. Me­gyénkben sem ismeretlen fogalom ez többé. Igaz, hogy az odavezető út még nincs kitaposva. Üj életfeltételek régi szokásokkal, megválto­zott igények tegnapi lehe­tőségekkel. A kibontakozá­sig még sok a tennivaló. Figyelmeztető gondok Az emberek mindennapi életében mindig fontos volt, 'hogyan - tudják fogyasztási ’igényeiket kielégíteni. Kü­lönösen fontos ez az új ipari településeken. Az ott élő és dolgozó emberek megnöve­kedett keresetükért helyben és jó választékból akarják megvásárolni a szükséges árukat. Ilven községekben megváltoznak a kereskede­lem feladatai. Jászboldogházára a jász­berényi Hűtőgépgyár ra- diátorüzemet telepített. A próbaüzemelést százhuszonöt dolgozóval kezdték el, a gyárrészleg teljes üzembe-: helyezése után ez a szám a mostaninak többszöröse lesz. -V JászböldogháZán rossz az ellátás az iparcikk boltban. A legszükségesebb árucikke­ket sem lehet ott megvásá­rolni. A lakosok gyakran kénytelenek ezekért Szol­nokra vagy Jászberénybe utazni. A községnek egy élelmiszerboltja van, az tá­vol esik az üzemtől, de tá­vol attól az új településtől is, — ahol jelenleg hatvan család lakik, és ahová az év végére újabb negyven csa­ládi házat építenek. A pénz »elfogyott' off .3*1

Next

/
Thumbnails
Contents