Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-01 / 179. szám

1970. augusztus 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Útikalauz Szolnokról Jobban is sikerülhetett volna Orvos Mi iöriénik, ha nem repül a „repülővonai"? A Nógrád megyei Nyomda Vállalat készítette el a Szol­noki Ütikalauz-t. A kiadó kérdéses, mert a kötet első, belső címoldalán a szolnoki városi tanács vb művelődés- ügyi osztálya van feltüntet­ve, a könyv hátsó- belső bo­rítóján pedig a Magyar Hir­dető. A Szolnoki Útikalauz rész­letesen leírja a város törté­nelmi múltját, jelenlegi éle­tét, érzékelteti azt a fellen­dülést, amely a jövő útja. Bemutatja a város nagy­üzemeit, kulturális intézmé­nyeit, műemékeit és egyéb nevezetességeit. Ismerteti a város közlekedési és — rész­ben — kereskedelmi háló­zatát. Néhány fontos útbaigazító sajnos kimaradt az útika­lauzból, s helyenként az utas számára egész lényegtelen mondanivalók is nyilvános­ságot kaptak. Nem hisszük, hogy vendégeinket különö­sebben érdekelnék például az ilyesmik: „a Szolnok me­gyei Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat állományi lét­száma 1960-ban háromszáz­hatvan fő volt,... 1969. év-, ben ötszázharmincra emel­kedett.” Az üzletek nyitva- tartására azonban sehol sincs utalás. Jó tudni, hogy a szolnoki vasútállomáson átlagosan 5 percenként fut át egy vonat, de az fontosabb lenne/hogy hol javíttathatja meg az utas a gépkocsi iát, hol kap szer­vizt, benzint, stb? Az is benne van az úti­kalauzban, hogy 1968-ban 465 05g kilométert futottak mentőkocsijaink (minden el­ismerés a mentőké) — de az már hiányzik a fejezetből, hogy ünnepnapokon, vagy éjszaka hol talál az utas ügyeletes orvosi rendelőt, gyógyszertárat. Legalapvetőbb dolog, hogy minden útikalauz tartalmaz Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság körzetében az idei nagy árvíz idején meg­rongálódott gátszakaszok helyreállítására mintegy 50 millió forintot költenek az év végéig. Az újjáépítés ter­vei nagyrészt már elkészül­tek s ezek alapján helyenként már a munka előkészítését is megkezdték. A legfontosabb, a vízügyi szakemberek számára is sok tanulsággal szolgáló feladat —“a makói óriás buzgársor töltésszakaszának helyreállí­tása lesz. Itt a tervek szerint a 160 méter hosszúságban megrongált részt teljes egé­sematikus várostérképet. — Sajnos, a Szolnoki Útikalauz­ból ez hiányzik. Baj van a jelzők haszná­latával is, miért tituláljuk „hatalmas épülettömbnek” a központi rendelőintézetet, a megyei T'BC-gondozót, , hisz az ott dolgozó egészségügyiek tudják legjobban, mennyire zsúfolt és kicsi, — két sze­rényke emelet az egész. Más, megszépítő tévedések is vannak az útikalauzban. Szerinte a Kertváros alatti Holt-Tisza partját nyári idényben ezrével keresik fel a fürdőzők és az evezős sportok kedvelői. Ez enyhén szólva is túlzás. Bár, így le­gyen, de .egyelőre ... Kínos helyzetbe kerülne, akinek vendége a Holt-Tisza part­ján akarna strandolni. Hol? Egyetlen nyilvános strand sincs a Holt-Tisza partján. (De rothad a levágatlan nád, iszaposodik a víz, ellepi a hínár. Mostohán bánunk ez­zel a természeti kincsünk­kel !) Külön tanulmányt érde­melne az útikalauz kivitele­zése. Csapnivaló, szakérte­lem nélküli munka. Szegé­nyes, egyhangú a betűkiál­lítása, a képszövegek lema­radtak, (vagy a' szerkesztő nem tartotta szükségesnek jelölni a képeket), ember le­gyen a talpán, aki kiokos- kodia, hogy melyik kép mit is ábrázol. A kötet végén van ugyan egy jegvzék a képekről, sorszámmal ellát­va. de a képeknek nincs sor­számuk. Hiába a finom papír, az útikalauz hasznosságát az összecsapott munka csök­kenti. Az útikalauz szerkesz­tő, lektor, műszaki szerkesz­tő és gondos nyomdai kivi­telezés hiányában bizony nem öregbíti városunk hír­nevét. Maid talán a követ­kező kiadás. szében feltárják, hogy megál­lapítsák, mi okozta a példát­lan méretű „buzgár-család” kialakulását, mivel a védvo­nalat meg kell bontani, ezért előzőleg Makó város bizton­sága érdekében a főtöltéshez kapcsolódó ideiglenes kis kör­gátat emelnek. A Ferencszállás határában annak idején keletkezett töl- tésláb-roskadást a mentett oldali rézsű magasításával, feltöltésével hozzák rendbe. A körtvélyesi szakaszon ta­lajcserét hajtanak végre, ka­viccsal és zúzott kővel erősí­tik meg a megrongálódott gá­Országszerfe megindultak az öntözőgépek Az idei szeszélyes időjárás­ra jellemző, hogy a mezőgaz­dasági öntözőtelepeknek ed­dig úgyszólván nem volt dol­guk. A tél bőséges havazá­sokat hozott, a tavaszi olva­dás mindenfelé — sok helyütt túlságosan is — feltöltötte a talajt és a nyári hetekben is rendszeresn kaptak ,esőt a földek. A hazai mezőgazdaságban eddig összesen több mint 700 000 holdat rendeztek be öntözésre, a terület legna­gyobb részén azonban idén még nem kellett megindítani a gépeket. Amíg az elmúlt évben 650 000 hold kapott mesterséges csapadékot, idén, az öntözési szezon derekán még csak 100 000 holdnál tar­tanak. Ebből 40 000 hold a rizs, a többi általában zöld­ség, illetve rét és legelő. Július végefelé több he­lyütt főképpen az Alföldön közte megyénkben is, véget ért a hosszú szünet. A mező- gazdasági nagyüzemekből ér­kező jelentések szerint az el­múlt napokban újabb 21—30 ezer holdas területen indítot­ták meg az öntözőgépeket. Különösen bőséges mestersé­ges csapadékkal látják el a kertészeteket, ahol a kánikula hatására a növények túlságo­san „elbágyadtak” nagy szük­ség van felfrissítésükre. Jó szolgálatot tesznek a kániku­lai napokban a hordozható öntözőtelepek, amelyeknek kapacitását idén, 15—20 ezer holdas terület bekapcsolásá­val, jelentősen növelték. Az első ház, amelybe be­vezetnek, még takarosnak mondható. A tiszta, függöny­nyel, képekkel díszített szoba nedves dohszagot lehel. A falak töve felázott. Pedig Pozák Jánosék háza parton van... — Mi nem számítunk be­le a cseretelkesekbe, mert ide nem jön fel a víz. Pedig mi­lyen nedvesek a falak! Tes­sék megnézni, tizenharmad magammal élek ezen az egy portán. Mi mikor mehetünk el innen? — Van állandó kereső a családban? — A férjem otthagyta a munkahetét, mert egyszer én mentem el a fizetéséért. Kü­lönben elissza. Pozákék hiába irigylik azo­kat, akiknek a házát elvit­te a víz. Építési hitelt még háza alkalmi fuvarral Szol­nokról. Csak hangya irka Mikor az iparengedélyért elmentem a főjegyzőhöz ezzel fogadott: — Minek ide több boltos? Különösen meg abba az üzletbe, ahol már három ember kikészült? Ma­ga is elvérzik. De azért csak megkaptam az engedélyt. És nem lett igaza. A Hangya szövetkezet el­nöke a pap volt. Az egyházi iskolában nem is írhattak másba a gyerekek, csak a Hangya irkába. Szegény em­berek, szegény boltosa vol­tam. ősszel én kértem köl­csön pénzt árura a szomszé­doktól, évközben ők vásárol­tak nálam hitelbe. — A felszabadulás után be­hívattak a főjegyzőhöz. Fel­szólítottak, hogy a lakosság érdekében dolgozzak tovább, A szovjet parancsnokságtól Július 8-i lapszámunkban A szerkesztőség postájából című rovatunkban a követke­ző levelet közöltük: „A köze­li napokban várom gyerme­kem születését. Érdeklődtem a védőnőtől, hogyan lehet mentőért telefonálni? Azt a választ adta, hogy amíg a posta nyitva van, onnan hív­hatunk mentőt, éjjel viszont nagyon körülményes”. A le­vélből az is kiderült, hogy néhány héttel ezelőtt már szült egy kismama éjjel, de hozzátartozóját addig küldöz­gették egyik helyről a másik­ra, míg a mentő megérkezé­sére a kisbaba már megszü­letett minden orvosi segítség nélkül. Ugyanis orvos nincs jelenleg a faluban. A szolnoki postától szer­zett információnk alapján *— közöltük a kőtelki kismamá­val, hogy a községben úgyne­vezett „repülővonal” van Kő­telek és Szolnok között. Va­gyis a községi tanácstól, ren­dőrségtől és még néhány helyről, késő délután, éjsza­ka közvetlenül jelentkezik a szolnoki távbeszélő központ és kapcsolja a kért számot. Ismét egy levél Azt hittük, hogy Kőtelken ezzel minden elrendeződött. Tévedtünk. Újabb levél ér­kezett! íme: „A múltkoriban olvastam a lapjukból egy kőtelki kis­mama aggodalmáról. Most „az árvizesek” is csak akkor kaphatnak az OTP-től, ha dolgoznak. „El innen!" Már az egész telep körü­löttem áll, s egyszerre kér­deznek, magyaráznak, hív­nak: „Hozzám tessék jönni! Én még rosszabbul állok!” Végigjárok 15—20 házat. Nedves a föld, roskadt a ge­renda mindenütt. „Ha eső van, kész árvíz” — mesélik. Befolyik az ajtón, a talajvíz­től megroggyant ház kémé­nyén. Decse Miklósné férje Kis­körén dolgozik. Gyermektar­tást is fizet. Így csak 1300— 1400 forintot hoz haza ha­vonta a családnak. Tíz közös gyermekük van. A k.ét leg­kisebb, az ikrek állami gon­dozásban. beigazolódott. A múlt éjjel a helyi fogorvos feleségéhez kértek volna mentőt, össze­járták a községet, eredmény­telenül. Itthon szülte meg kislányát. '• Tisztelettel: öz­vegy Bartalos Józsefné.” Az izgalmakkal le i éjszaka A fogorvos felesége éjfél után lett rosszul. A férj át­zörgetett a szomszédhoz: Er­zsiké néni kérem maradjon a feleségem mellett, amíg én a mentőkért telefonálok.” — Amikor dr. Muhi Gyuláné látta, hogy az asszonyka na­gyon rosszul van javasolta: inkább majd ő telefonál és a férj maradjon a felesége mellett. — Először a villanyszere­lőékhez mentem — mondta, amikor beszélgettünk. — Az asszony ott is fenn volt, a beteg kisgyermeke mellett virrasztóit. Azonnal hívtuk Szolnokot, de hiába csönget­tünk, a posta nem jelentke­zett. Bejött oda a polgári vé­delem helyi ügyeletese is. — Amikor megtudta, miről van szó, ő is hívta a megye szék­helyet, de eredménytelenül. Akkor ismét kerékpárra ül­tem és kikarikáztam az új­telepre, mert ott lakik a pos­tamesternő. Útközben beszól­tam Peszekinéhez, aki koráb­ban szülésznő volt a község­ben, hogy siessen a fiatal­Ha kész lesz a kőház, ha­zahozom őket — fogadkozik Decséné. Az új ház nem minden A tanács a falu belterüle­tén jelölte ki az új házhoz szükséges telkeket. Készen várja az építőket a terv is. Egy szoba-konyhás kőház fel­építése 70—72 ezer forintba kerül. A cigánytelepiek szinte va­lamennyien szeretnének mi­nél előbb, minél több segít­séggel új házba költözni. Ezért irigylik azokat, akiknek öszr szedőit a házuk és így már az idén kőházakba költözhet­nek. Egyébként a telep felszámo­lása 1966-ban kezdődött. Jö­vőre a járás több pénzt kap az „áttelepítéshez” a megyei tanácstól. (Tizenöt, húsz új házhoz adhatnak majd köl­csönt évenként a korábbi 3—4 házhoz elegendő hitel helyett. A járásban összesen 11 köz­ség van.) Tehát nemcsak az árvizeseket segíti az állam! A segítségnek azonban feltétele is van: dolgozni kell! — ob — Játék a tűzzel: százezer forintos kár Meggondolatlan játékba fo­gott pénteken délelőtt a Bé­kés megyei Kaszaperen Ele­kes István 9 éves kisfiú: játék közben meggyújtotta a Lenin Tsz 1-es számú üzemében a szalmafedésű dohánypajtát. A lángokat a kivonuló tűzoltók csak megfeszített munkával tudták elfojtani, de a kár így is jelentős: mintegy százezer forintra tehető. tat. Ki mit keres, megtalálja Gyermekkori vágyaim közé tartozott egy Sarajevo bics­ka, sallangos nádnyeles ostor és egy zöld napszemüveg, — amelyet ott láttam a szom­szédos szatócsüzlet üvegpult­ja alatt. Arasznyi medvecu­korért, stolverkért nyitottunk be napról napra- a csilingelő ajtón, s a srácok maszatos kezenyomát sokáig őrizte az üveglap a kiszemelt kincs fölött. Napjainkban csillogó, villo­Egy olcsóbb tehén a pulton pen megnyíló Corvin Áru­házba jelentkezzek segéd­nek. Ott dőlt el a sorsom. Találkoztam egy újszászi em­berrel, aki egy boltot aján­lott, amelybe azonban már hárman belebuktak. 1935-ben jöttem ide — negyediknek. Egy olcsóbb tehén ára 240 _pengő volt. Ennyivel kezd­tem. Az első áruszállítmányt egy kocsiderékban hoztam Bár a cég tulajdonosa a háziasszony, a bolt vala­mennyi családtagnak mun­kát ad. A családfő, Szabó Bé­la régi kereskedő dinasztia sarja. Negyvennyolc évvel ezelőtt állt a pult mögé, a kunszentmártoni Barna Ist­ván divatárudá.iában. Mindig önálló szerettem volna lenni, ehhez azonban pénz kellett. Kerékpárra ül­tem, hogy a Budapesten ép­gó üzletóriásokhoz, magát kellető sokféle ^ruhoz va­gyunk szokva. A szatócsüzlet pedig helyet kap valahol az emlékezetünkben. — Éppen ezért érthető, hogy ritka örö­möt éreztem, amikor a mi­nap Új szászon megláttam Szabó Béláné vegyeskereske­désének kirakatát, ahol az üzletben türelmesen vár ve­vőre a táskarádió, és a me­szelő. az élesztő mellett a szíriai nylon harisnya. kaptam egy papírt, azzal jár- tam-keltem áruért. — Az infláció idején egy kiló sóra a tanító egész havi fizetése nem volt elég. Fel is jelentett, hogy drágán adom az árut. Telefonon megkérdezték, hogy Szolno­kon hogy megy a só? Kide­rült, hogy olcsón adom. Ott háromszor annyi az ára. — Mikor a termelőszövtke­Bölesőlől a sírig — A jó szatócs mindent tart, amire a bölcsőtől a sírig szükség lehet. Ha valaki olyat kér, ami nincs, már szaladunk is érte. Ebbe a fü­zetbe vezetem, ki mit kere­sett. Nylon szekrénycsík, la­poslánc, gumiöv... Nem volt a faluban élesztő? A fiamat azonnal szalasztottam Szol­nokra. Hozott. Az élelmiszer üzletbe csak hétfőn érkezik áru. — Hivatalosan 7-től 12-ig, és 2—6-ig kellene nyitvatar- tanom. Van amikor már reg­gel 4-kor kiszolgálunk, és be sem zárunk egész nap. Most azt tervezem, hogy vasár­zetet szervezni kezdték, jöt­tek az emberek: Mit csinál­junk Béla bácsi? Lépjenek be, mondtam. Én is megyek a földművesszövetkezetbe. — Az ötvenes évek elején befellegzett a maszek világ­nak, Akkor a földművesszö­vetkezetben, majd a tsz-ben dolgoztam, de 1957-ben a fe­leségem nevére újra kivál­tottuk az ipart. nap is kinyitok. Italárut nem tartok, — pedig kínálja a FÜSZÉRT. P^í asszonyok kí­vánságára kivontam a forga­lomból. — Sokan azt hiszik, hogy egy kereskedőnek még a bő­re alatt is pénz van. Pedig nem keresünk többet. Havon­ta 2—3 ezer forintnál. Az áruba mintgy 20 ezer forin­tunk fekszik. Soha nem akar­tam meggazdagodni. csak tisztességesen megélni. Az áruházban zoknitartót keresnek. Nincs, hiszen ki hord ma már olvat? Valóban, kevesen viselik de a „kis Szabó” boltjában nz is van. Palágyi Béla — ti-soá Ötven milliós költséggel állítják helyre az Alsó-Tiszavidék gátjait Megkezdődtek az előmunkálatok Új házak — új élet? Hatvankilenc házat rongált meg Tiszaburán az idei bel­víz. Legrosszabb helyzetben a „nagy tó” melletti laposon, a Bihari utca környékén élő cigányok vannak. A cigánytelepen negyven „ház” rongálódott meg, de a parton állók sem felel­nek meg a legalapvetőbb szociális és egészségügyi követel­ményeknek. Aki hoppon maradt asszonyhoz, legalább ö le gyen mellette. A postames ternőt az ura motoron vitt be a postára, és végre ő tu dott kapcsolatot teremten Szolnokkal. Három óra fel járt, mire a mentők megér keztek. — És idejében? — Az asszonyka már szüli Még szerencse, hogy semm komplikáció nem jött közbe Peszekiné rendbetette mind kettőjüket, aztán a menti úgy vitte be a kismamái meg a babát a szolnoki inté zetbe. A kulcs a szomszédban Hogyan lehet innen Kőte lekről éjszaka Szolnokra tele fonálni? — kérdeztem Föl des Istvántól, a községi ta nács vb-elnökétől. — Az emberek általába-i tudják, hogy az egyik dolgo zónknál, Bozsónénál vai kulcs a tanács épületéhez. Ö szokták éjszaka felkelteni, t aztán kinyitja az épületet é be lehet jönni telefonálni. — Más megoldás nincs? — Hát van a rendörségné is telefon, közvetlen vonallá Szolnokra, de a rendőr elv társ is elmegy délután haza Van a tsz-ben is, a TIT ÁSZ nál is, szóval lehet tőlünl telefonálni. Csak tel kell kel teni az embereket. — Hallotta, hogy mi tör tént a fiatal fogorvosnéval' — Igen. De nálunk titkár fordul elő az ilyesmi. Sze rencsére az orvosunk háton hónap múlva leszerel a ka tonaságtól, akkor már Jcöny nyebb lesz a helyzetünk. Útban hazafelé Már elhagytuk a falut — amikor szembe jött . velünl a fehér Volkswagen. A szom­széd falu orvosa vállalkozott arra, hogy szívességből haza­szállítja a szolnoki szülészet­ről dr. Nagy Rezsőnét és í kis Krisztát. Az asszonyks egészséges, a baba is és i kismama már túljutott min­den ijedtségen. De beszélge­tésünk közben többször el­hangzott ez a vélemény: „És mi történik, ha valami komp­likáció jön közbe?” Nem tudjuk, hogy azon a? éjszakán, amikor dr. Nagvnf egy gyermeknek adott életet miért nem tudtak azonnal összeköttetést találni a szol­noki postával. Egvet azon­ban ki kell mondani, még ak­kor is, ha vannak, akik ez­zel nem értenek egyet. Szük­ség van arra, hogy egy köz­ségben olyan helyen legyen elhelyezve a telefon. — amellyel azonnali összekötte­tést lehet teremteni a me­gyeszékhellyel. — hogv ah­hoz bárki, bármikor hozzá­juthasson, ha arra szöksés van. Ne kelllen családokat éjszaka zavarni és ne kelljen házról házra járni, amis se­gítséget hívhatnak. Annál is inkább, mivel Szolnok me­gyében nem Kőtelek az egyetlen község, ahol délu­tán 4-től másnao ree-eiig nincs postaszolgálat. Fz a probléma sürgős megoldásra vár V. V.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents