Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-27 / 200. szám
1970. augusztus 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jó ütemben halad Székesfehérvárott az új, ún. Velinczky-Iakótelep építése. Az EM Fejérmegyei Építőipari Vállalat dolgozói az idén 203 lakást adnak át ezen a lakótelepen. Rövidesen három darab tízemeletes torony házba költözhetnek be az új lakók. Képünkön: Helyére kerül az előregyártott loggia. (MTI foto — Jászai Csaba felv. — KS) Mivel a nagy megyünk kiállításra? Tiszaíöldvári búzával, fegyveineki almával, szentandrási szőlővel, cibakházi görögdinnyével Közhely már: a 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár a szocialista mezőgazdaság minden eddiginél nagyobb seregszemléje lesz. Megyénk büszkesége, hogy ezen a mi tájunk is a legnagyobb kiállítók között szerepel. A napokban két ízben közöltük Szolnok megye állattenyészetének és a mező- gazdasághoz fűződő iparának bemutatkozási tervét. Ezúttal a növénytermesztés, a zöldség—gyümölcskultúra, az élelmiszeripar felvonultatásáról tájékoztatjuk olvasóinkat. Ót állami gazdaság indul Az első meglepetés mindjárt az, hogy a megye tizenegy állami gazdaságából öt érte el gazdálkodásával azt a szintet, hogy bemutathassa termékeit. A Héki Állami Gazdaság őszi búzával, őszi árpával, kukoricval és lucernával váltotta meg belépőjegyét. A Jászsági Állami Gazdaság az őszi árpán kívül viszi a cukorrépa magot is, aminek termesztését évekkel ezelőtt honosította meg s igen jó eredménnyel végzi. A Középtiszai Állami Gazdaság öntözött lucernaszéna termését mutatja be, az ugyancsak öntözéssel termesztett kukoricán s a száraz művelésű kukoricán kívül. A megye állami gazdaságainak öntöző kultúrájára jellemző, hogy a szolnoki gazdaság öntözött őszi búzával is megy, a száraz műveléssel termesztett őszi búzán és kukoricán kívül. A Törökszentmiklósi Állami Gazdaság surjáni kerületében terem a híres starking alma. Ez is ott lesz a kiállításon, s ugyané gazdaság őszi búza és kukorica termesztési eredményeit is bemutatja. Tizennégy tsz termelvényei Ä kiállításon résztvevő termelőszövetkezetek aránya érthetően már szerényebb, mint az állami gazdaságoké. Azonban így is nagj*>n dicséretes. Hiszen tizennégy Szolnok megyei termelőszövetkezet összesen harminckilenc növényféleséggel mutatkozhat be. Szembetűnő a két tiszaíöldvári közös gazdaság, a Lenin és a Szabad Nép nagyarányú részvétele. A két tsz szinte egész növénytermesztése olyan eredményeket produkál, hogy megütik a kiállítási követelményeket. A Lenin őszi búzával, árpával, kukoricával, cukorrépával, lucernával, vöröshagymával, a Szabad Nép rost- kenderrel, napraforgóval, cukorrépával, lucernaszénéval, kukoricával, őszi árpával, őszi búzával vesz részt a nagy tárlaton. A cibakházi Vörös Csillag Tsz görögdinnyével, gyökeres szőlőoltvánnyal, dohánnyal, lucernaszénával, búzával megy. A fegyverneki közös gazdaságok almáskertjei me- gyeszerte jó hírnevet vívtak ki maguknak, őket a Vörös Csillag Termelőszövetkezet almája képviseli a kiállításon. A jászszentandrási Haladás borszőlővel, a rákóczi- falvi Rákóczi Tsz faiskolai szaporító anyaggal, a szolnoki Lenin közös gazdaság paradicsommal és paradicsommaggal vonja majd magára a látogatók figyelmét. — A jászboldogházi Aranykalász /ff»"'' . Tsz állattenyészetének felvonultatása bizonnyal nagy siker lesz, de növénytermesztésük is élenjáró, ök kukoricával, őszi és tavaszi árpával, őszi búzával indulnak. A karcagi Dimitrov és a túrkevei Búzakalász kukoricát, a túrkevei Vörös Csillag Tsz tavaszi árpát és cukorrépát visz. Az újszászi Szabadság őszi búzával, őszi árpával és kukoricával, a zagyvarékasi Béke Tsz pedig mákkal jelenik meg a nagy vásáron. Fényezett rizs Karcagról Az idén elsőízben a mező- gazdasági kiállítás hivatalosan is élelmiszeripari termékbemutatóvá társul. Ezen megyénket több üzem képviseli. A gabonatröszt pavilonjaiban bemutatják a megyei gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat karcagi hántoló üzemében gyártott matt és fényezett rizst. A megyei vállalat évente mintegy 1500 —1600 vagon rizst és száz vagonnyi fényezett rizst forgalmaz. Ugyané vállalat törökszentmiklósi hántoló üzemében készül a sárga és zöld hántolt felesborsó. Ennek mintái is ott lesznek a kiállításon. A szakma felvonulásán tisztítógépekkel, tápgyártással szerepel a cég. Bemutatják a tápszállítás, az áruátvétel gépesítését. B. L. A magyar pártkongresszusok krónikája Az MSZMP közelgő X. kongresszusa alkalmával rövid áttekintést adunk a párt korábbi kongresszusairól, azok főbb határozatairól. A Tanácsköztársaság bukása után a Kommunisták Magyarországi Pártja több éves illegális küzdelmet folytatott a párt újjászervezéséért. 1925 nyarán a KMP Bécsben összehívott konferenciájával realizálódtak e törekvések. A konferencia napirendje előtti vitában a küldöttek egyhangúlag elfogadták Hómán Kató javaslatát: tekntse magát az összejövetel a KMP újjáalakuló kongresszusának. Ily módon tartották 1925. augusztus 18. és 22. között a párt I. kongresszusát, amelyen a párt a szegényparasztság és a városi kispolgárság osztályszövetségesként való megnyerésére, a föld korábbi nacio- nalizálása helyett agrárforradalmat hirdetett és elismerte a polgári demokratikus követelések jogosultságát. Igen fontosnak nyilvánította a munkásosztály körében végzendő pártmunkát, s kijelölte a párt stratégiai irányvonalát; az ellenforradalmi rendszer megdöntését és a második proletárdiktatúra kivívását. A KMP II. kongresszusa Aprilovkában 1930. február 25. és március 15. között, a gazdasági világválság idején ülésezett. Az ország belpolitikai helyzetét elemezve azonban túlértékelte a gazdasági válság politikai következményeit. A kongresszus megerősítette az L kongresszuson kidolgozott stratégiai irányvonalat, mivel azonban ez a szociáldemokratizmus túlzott elítélésével párosult, nem bizonyult alkalmasnak a széles demokratikus erők tömörítésére. A felszabadulás után a 650 000 tagot felölelő tömegpárt az MKP 1946. szeptember 28. és október 1. között Budapesten tartotta III., s egyben első legális kongresz- szusát. Az elért eredmények és a tapasztalatok alapján megszabta a munkásosztály harcának fő feladatait, amelyeket e jelszavakban fejezett ki: „Nem a tőkéseknek, a népnek építjük az országot’* Újabb 60 ezer hektár talajjavítás a megyében Talajvédelmi tanácskozás Ujszászon és Palotáson (Tudósítónktól) Tessedik Sámuel 1781-ben kezdeményezte hazánkban először a szikes talajok javítását. Erről a témáról tanácskoztak tegnap Űjszászon és a Palotási Állami Gazdaságban a tudományos kutatók és a gyakorlati szakemberek. Több mint száz szakember találkozóját nyitotta meg Csorna János, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője. Szolnok megyében — mondotta — meghaladja az 500 ezer holdat az a terület, amelyet gazdaságosan javítani érdemes. Ebből, a fel- szabadulás óta közel 230 ezer holdon végezték el e munkát. A negyedik ötéves terv idején az országban 460 ezer hektár, a megyében 60 ezer hektár javítását tervezik. Az állam továbbra is nagy hozzájárulással segít. Szikes és savanyú talajok kémiai javítása után 60 százalékos, szikes talajok gépi digózással történő javítása után 70 százalékos, homok talajjavítása és mélylazítása esetén 50 százalékos támogatást ad. A gyenge adottságú üzemeket ennél nagyobb arányban is támogatja. Kazay. Mihály, a talajjavító vállalat Szolnok megyei főagronómusa ismer, tette: a jövőben a megyében 360 ezer hold vár javításra, ezenkívül a Tisza II. öntöző- rendszere is tennivalót ad a vállalatnak. Tóth Lajos, a zagyvarékasi Béke Tsz főagronómusa javasolta, hogy a mezőgazda- sági üzemek évenként a szántóterületnek legalább 5 százalékán végezzenek talajjavítást. Hiszen három—négy év alatt megtérül a költség. Szövetkezetükben eddig 2 ezer 200 holdon végeztek kémiai és 700 holdon digózá- sos talajjavítást. A délután órákban a Palo. tási Állami Gazdaságban a különböző típusú altalaj lazí- tókat mutatták be. A meghívott szakemberek többsége most találkozott első ízben a kísérletképpen az NSZK-ból vásárolt három késes Vibro- tiller típusú altalajlazítóval. A látogatók szerint ez a típus felel meg legjobban. A szakmai tanácskozás végén Garai Lajos, az állami gazdaság igazgatója arról tájékoztatta a résztvevőket, — hogy náluk lényegében teljesen elvégezték a szántóföldek javítását. S hatása meglátszik a gazdaság eredményein. — vágási —» „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból”. A kongresszus fontos nagytőkeellenes gazdasági intézkedéseket hirdetett és a stabilizáció sikerére támaszkodva sürgette az ország újjáépítése hároméves tervének kidolgozását. 4 1948. június 12—14-e között tartotta egyesülési kongresz- szusát a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt, ezzel befejezve a munkásegységért vívott sok esztendős küzdelmet. Ez volt egyben a két párt egyesüléséből alakult Magyar Dolgozók Pártja első kongresszusa, amelynek programja a következőkben összegezte a közelebbi és távolabbi feladatokat: az államgépezet teljes demokratizálása, új alkotmány kidolgozása, a függetlenségi front átszervezése, a termelőerők fejlesztése, a tervgazdálkodás bevezetése, az életszínvonal emelése, a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumának megszüntetése. Az államosítással az ország iparosításának megkezdésével nagyszabású átalakulás kezdődött a népgazdaságban. Az MDP II. kongresszusa (1951. február 24.—március 2.) kimondta, hogy a párt és az ország előtt álló döntő stratégiai feladat a mezőgazdaság szocialista átszervezésével népgazdaságunk kettős jellegének megszüntetése, népgazdaságunk egységes szocialista alapjának megteremtése. E feladattal összefüggésben a IjQPgresszus ...felemelte a z első ötéves terv előirányzatait, amiben szerepet játszott a tervidőszak első évi eredményeinek túlbecsülése is. 6 Az MDP III. kongresszusa 1954. május 24. és 30. közötti ülésen elhatározta a 2. ötéves tervben előirányzott iparosítás ütemének lassítását, a falu elmaradottságának felszámolását, a népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztését. Hangsúlyozta a tanácsok tömegszervezeti jelentőségét, a párt irányító szerepének fokozását, a párton belüli demokrácia erősítését. A helyes határozatok ellenére a kongresszus nem oldotta meg fő feladatát, nem küszöbölte ki az elhajlásokat, hanem elvtelen kompromisszumon alapuló látszategységet demonstrált. Az 1956. évi ellenforradalmat követően az ellenforradalmi erők elleni szívós harcban 1957. első felében sikerrel befejeződött a párt újjászervezése, s 1957. június 27-— 29. között összehívták az MSZMP országos értekezletét. Az értekezlet határozatot hozott a párt további munkájának irányvonaláról, elfogadta a szervezeti szabályzatot, kiegészítette a párt vezető szerveit, megszüntette a pártszervek ideiglenes jellegét. 8 Figyelembe véve a magyar forradalmi munkásmozgalom hagyományait, az MKP három és az MDP ugyancsak három kongresszusát, az MSZMP Központi Bizottsága a következő — 1959. november 30. és december 5. közötti kongresszust a párt VII. kongresszusának nyilvánította. E kongresszus határozatainak középpontjába a szocializmus alapjainak lerakása került. Az itt elfogadott ötéves terv fő feladata a modern technikán alapuló iparosítás továbbfejlesztése és a falu szocialista átalakítása volt. A kongresszus a történelmi változásokat vizsgálva rámutatott, hogy a szocialista építés új fejlődési szakaszában a gazdasági és kulturális munka kerül előtérbe. A kommunista munkastílusról megállapította, hogy azt az „elvi politika, a tömegek iránti bizalom és nyiltság. lendület és gyakorlatiasság” jellemzi. Az MSZMP VIII. kongresz- szusát (1962. november 20— 24.) megelőzően 1962. augusztusában a párt Központi Bizottsága nyilvános vitára bocsátotta a kongresszusi irányelveket és ismertette a törvénysértő perek lezárásával foglalkozó határozatot. A kongresszus a társadalom szocialista átalakításában elért eredményeket összegezve megállapította, hogy a mező- gazdaság szocialista átszervezésével lényegileg teljessé váltak hazánkban a szocialista termelési viszonyok. Befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását és a szocializmus teljes felépítésének korszakába léptünk. A kongresszus megállapította, hogy az osztályharcban a szervezés, a meggyőzés és az ideológiai harc került előtérbe, s hogy a párt helyesen folytatta a szövetségi politikát, eredményesen alkalmazta a két- frontós harcot. 18 Az MSZMP IX. kongresz- szusa (1966. november 28— december 3.) határozata megállapította, hogy a legközelebbi négy esztendőben is a szocializmus teljes felépítése marad pártunk és népünk történelmi feladata. A szocialista demokrácia továbbfejlesztésének fontos eleme a helyi szervek jogkörének ki- szélesítése, az üzemi demokrácia fejlesztése. Kimondotta, hogy növelni kell az országgyűlés szerepét. A gazdasági feladatok elsősorban az ötéves terv céljának megvalósítására és ezzel egyidejűleg a gazdasági irányítás új mechanizmusának kidolgozására és bevezetésére irányulnak. A kongresszusi határozat az életszínvonal emelésében a reálbérek növelését, a szociális területeken mindenekelőtt család- és gyermekvédelmi intézkedések szükségességét hangsúlyozta. Alapvető feladatként tűzte ki a nép szocialista erkölcsi és világnézeti egységének megteremtését, kiemelte a párt vezető szerepét megállapítva, hogy a párt főfigyelme a tudományos elemzésre, az elvi-politikai irányítás erősítésére, a tömegek szervezésére és mozgósítására összpontosuljon. 11 A X. pártkongresszust 1970. november 23-ra hívták össze. A közreadott irányelvek szerint a Központi Bizottság a X. pártkongresszustól az eddig követett politika jóváhagyását kéri, s javasolja, hogy pártunk és népünk nagy társadalmi programja a legközelebbi négy esztendőben a szocializmus teljes felépítésének a folytatása legyen: '
