Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-27 / 200. szám

XXI. évi. 200. sz. 1970. aug. 27 ., csütörtök. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 Hllét Sok országban hódít a Pannónia Új gyáregység, 170 milliós beruházással — Kétségtelen, hogy az ak­kori körülményeknek meg­felelőek voltak az épületek, munkaerőben sem volt hiány. Hogy a budapesti Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrme­konfekció Vállalat egyik gyáregységét Kunszentmár­tonba telepítse, döntően még­is az határozta meg: itt a szűcs szakmának sok évtize­des hagyománya van — így kezdte el a 4-es számú gyár­egység bemutatását Teleki Béla telepvezető. Nagy utat tettek meg Három évvel ezelőtt a ti­zennyolc fővel megalakult bedolgozó részlegről még ne­hezen lehetett elképzelni, hogy termékeik egykor a vi­lág több részén a divatot fogják jelenteni. Eleinte csak bedolgozó munkát végeztek, új termékeiket is csak a bel­kereskedelem részére gyártot­ták. Szorgalmuk, a szakma sze- retete végül mégis meghozta gyümölcsét. 1968 júliusától először a Szovjetunióban, majd több nyugati ország­ban váltak ismertté nagysze­rű termékeik. Jelenleg Olasz­országban, Svájcban, a Szov­jetunióban, NSZK-ban és Svédországban tekintenek csodálattal a Pannónia szőr­mekabátokra. Az egykori tizennyolc fős bedolgozó üzem nagy utat tett meg három év alatt. Lét­száma: kétszázharminc dol­gozó, 75 százalékuk nő. Két nagy részlegük működik. Egyik a többségében export­ra gyártott szőrmekabát rész­leg, másik a belkereskedelem részére szőrméből készített apró cikkek (gallér, sapka) részlege. Van egy kisebb mű­helyük is, amely ugyancsak exportra készít irhakesztyű­ket. Az elmúlt évben termelési értékük 42 millió forint volt, 1970-ben elérik a 64 millió forintot. Termékeik 80 száza­lékát exportra gyártják. Európa egyik legkorszerűbb üzeme A Pannónia bundák híre túllépte azoknak az országok­nak a határait, amelyekkel a kunszentmártoni gyáregység már kialakította kapcsolatait. Kitűnő termékeiből több más külföldi cég is szívesen vásá­rolna. Sajnos, jelenlegi ka­pacitásával a gyár nehezen tudja növelni termelését. A gyakori alapanyag hiánya is nehezíti munkáját. A kunszentmártoniak gond­jaik ellenére is bizakodással tekintenek a következő évek­re. Jövő év januárjától mint önálló gyáregység fognak működni. A következő öt évben 8 ka- tasztrális hold területen 170 millió forintos beruházással felépül az új gyár. Az épít­kezés első részében 50 millió forint költséggel elkészül Európa egyik legkorszerűbb szőrmekikészítő üzeme. Más gyáraknak is A gépi és vegyi úton vég­zett zsírtalanítás, mosás, fes­tés és a szőrme megmunká­lása nehéz és egészségtelen munkától mentesíti a dolgo­zókat. Újszerű velurozással teszik könnyebbé és rugal­masabbá az értékes anyagot. A szőrmekikészítő üzem nem­csak saját gyárát, hanem a csepeli és a szegedi részleget is ellátja majd alapanyaggal. Az építkezés első lépcsőjé­nek befejezéséig ötszázra emelik a gyár létszámát. Az egész építkezést a negyedik ötéves terv végére akarják befejezni. A teljesen felépült, többségében magyar gépekkel felszerelt gyárban a tervek szerint mintegy nyolcszáz dol­gozót fognak foglalkoztatni. Az új létesítmény építésé­vel egyidőben új üzleti kap­csolatokat kell majd terem­teni. A kikészítő üzem részé­re nyersanyagot Görögország­ból, Olaszországból és Kana­dából fognak vásárolni. A vadáruk zömét (mormota, nerc, róka stb.) a szovjet gaz­daságokból szerzik be. Dédel­getett terveik közé tartozik, hogy a jövőben saját tervező csoportjuk lesz, ezzel tovább növekszik majd önállóságuk. I. A. Peng a kasza Csataszögön Kézierővel fejezik be az aratást Tegnap hiába hívtuk tele­fonon a csataszögi Szebb Élet Tsz vezetőit. Mint Emesz Fe­renc technikus, az egyetlen ügyeletre hagyott ember mondta, az elnök is a bab­gulyást főzi a határban. Harmadik napja, aki csak munkatehetős még a gabo­naföldeken mozog Csataszö­gön. Évek óta nem volt rá példa, hogy elő kellett venni a kiskaszát. Augusztus 20-án, az ünnepi közgyűlésen vető­dött fel: mi lesz, a még tal­ponálló 600 hold búzával? A gépek tehetetlennek bizo­nyultak az esős időjárásban. Vegyük elő a szentgotthárdi kombájnt — mondták a ta­gok — mivel Szentgotthárdon van az országban kaszagyár. A brigádvezetők szervezéshez láttak. Az emberek megérté­sére jellemző, hogy még a nyugdíjas öregek is részt kérnek a munkából. Ök vál­A következő állomás az EÁK Tanzániai hivatalos látoga­tásának második és harmadik napján Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke Rashidi Kawawa második alelnök tár­saságában vidéki körutat tett. Felkereste a Tanzániai Egye­sült Köztársaság részét alkoto Zanzibárt és ízelítőt kapott a kontinentális országrész ter­mészeti szépségeiből. Losonczi Pál hétfőn délelőtt érkezett Dar Es Salaamból Zanzibárra, a repülőtéren Abeid Amani Karúmé zanzi- bári elnök, Tanzánia első al- elnöke fogadta az Elnöki Ta- ' nács elnökét, akinek tisztele­tére államfői fogadtatást ren­deztek. Este Losonczi Pál díszva­csorát adott az Ikulu palotá­ban Nyerere tanzániai elnök tiszteletére. Losonczi Pál és kísérete csütörtökön reggel utazik el Dar Es Salaamból, útjának következő állomására, Kairó­ba, ahová Aden érintésével érkezik meg a délutáni órák­ban. Bemutatkozik a Prehibrid 70-Zagy varé- kas — Ötvenezer libának negyven dekán felüli lesz a mája — Tíz dollárt adnak egy kilóért A futószalagon csipogva- kárálva lábukkal fölfelé ijed­ten tiltakoznak a csirkék. Xuan Thuy visszatért Párizsba (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — Gáspár Sándor látogatása Győrött Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtit­kára szerdán Győrbe látoga­tott. A magasrangú vendé­get a délelőtti órákban fo­gadta Pataki László, a me­gyei pártbizottság első titká­ra. Ezek után a főtitkár és kísérete a szakszerveztek megyei tanácsán tett látoga­tást. A déli órákban Gáspár Sándor látogatást tett a Ma­gyar Vagon- és Gépgyárban, megtekintette a motor- és futómű gyáregységet, ahol a külföldi licenc alapján a 200 lóerős Rába-MAN moto­rok, illetve a nagy teherbí­rású tehergépkocsik mellső- és hátsó hidjai készülnek. A délutáni órákban a szakszervezetek megyei ta­nácsa székházában Gáspár Sándor Győr város üzemei­nek 200 szakszervezeti veze­tője előtt tartott előadást a szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről, vala­mint aktuális kül- és belpo­litikai kérdésekről. Művelődési pavilon „Falusi” művelődési ott­hon nyitja meg kapuit, s működik augusztus 28-tól szeptember 20-ig a mező- gazdasági kiállítás területén. A főbejárat közelében fel­épített tetszetős üvegpavilon programjáról szerdán dél­előtt a helyszínen tájékoz­tatta az újságírókat Bíró Vera, a Művelődésügyi Mi­nisztérium közművelődési főosztályának vezetője. Elmondta; a pavilon min­den napra új látnivalókat ígér. Az előcsarnokban nap mint nap más megye rendezi meg a tájegység 25 éves fejlődését reprezentáló be­mutatóját. Ugyancsak a megyék veszik birtokukba a művelődési ház 70 személyes színház- és mozitermét is. A színpadon fellépő együt­tesek és szólisták, a vásári forgatagba és hangulatba jól beleülő népi játékokat, gyorsan pergő humoros jele­neteket adnak elő. A művelődési modell má­sik részében a népművelés alkotó kisközösségei, eleve­nednek meg. A könyvtár­sarokban minden hétfőn és csütörtökön délután neves mezőgazdasági szakkönyv- írók fogadják a látogatókat. Belorusz küldöttség érkezett hazánkba A Kereskedelmi-, Pénz­ügyi- és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének meghívására szerdán Mari­na Orlova-nak, a belorusz kereskedelmi dolgozók szak- szervezete elnökének vezeté­sével küldöttség érkezett ha­zánkba. A belorusz szakszervezeti delegáció tíz napot tölt ha­zánkban. tárgyal a KPVDSZ vezetőivel a két szakszerve­zet közötti együttműködés bővítéséről, tanulmányozza a kereskedelmi dolgozók munkáját, helyzetét, meg­ismerkedik a fővárosi és a vidéki üzlethálózattal, a há­lózatfejlesztési tervekkel. Szövetkezeti küldöttségek A SZÖVOSZ elnökének meghívására szerdán kül­földi szövetkezeti delegációk érkeztek hazánkba az or­szágos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás meg­tekintésére. A román küldöttséget Pa­vel Bozga, a fogyasztási szövetkezetek Máramaros megyei szövetségének elnö­ke, a finnt Paavo Lehto, a kisparasztok szövetsége tit­kára, a franciát Jean Dou- meng, a dél-nyugati mező- gazdasági szövetkezeti szö­vetség elnöke, az olaszt Francesco Borghi, az or­szágos mezőgazdasági szö­vetkezeti szövetség igazga­tója vezeti. Tudományos emlékülés az Akadémián A Magyar Történelmi Társulat, a TIT történelmi választmánya és a Hazafias Népfront honismereti bizott­sága I. István király szü­letésének ezredik évforduló­ja alkalmából szerdán tu­dományos emlékülést rende­zett .a Magyar Tudományos Akadémián. Részt vett az ülésen Kis­házi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Ba­ráti József, a Hazafias Nép­front országos tanácsának titkára is. Ott voltak az ülésen az egyházak képvi­selői. Kisházi Ödön nyitotta meg az emlékülést, méltatta I. István országalapító mun­kájának történelmi jelentő­ségét, életművének tanulsá­gát. Ezután dr. Bónis György, az állam- és jogtudományok doktora tartott előadást Az államalapító István király címmel. Beérett a muskotály Beérett a híres akali mus­kotályszőlő Balatonakaliban. Az illatos szőlő bora a ma­gyar tenger partjának sztárja: híre vetekszik a tör­ténelmi borvidék patinás fajtáival. A népszerű fajta az idén jó termést hozott, s a szakemberek véleménye szerint kiváló minőségű bort palackoz majd az állami gazdaság. 2000 éves Sárvár Megírják egyik legfiata­labb városunk, Sárvár tör­ténetét. A kultúrtörténeti szempontból rangos helység — 1514-ben itt jelent meg az első magyar nyelvű könyv — 2000 éves törté­nelme során 1968-ban má­sodszor nyerte el a városi rangot. E jeles dátum ötö­dik évfordulója, 1973-ra lát napvilágot a 600 oldalas mo­nográfia. Mintha sejtenék, hogy a ket­recekből kiszállítva életükre törnek. Hallatlan gyorsaság­gal történik minden. Még a szemlélőnek sincs sok ideje gondolkozni a látottakon, már a másik oldalon megkop-. pasztva, darabolásra készen bújnak elő az imént még hangoskodó élő jószágok. Dehát Törökszentmiklóson, a BOV gyárában most senki sem figyel a csirkék ijedtsé­gére. Az ott dolgozóknak kü­lönben is megszokott, min­dennapos-perces látvány ez. Naponta öt—hat vagon élő baromfit vágnak, tisztíta­nak, darabolnak, s csoma­golnak. Vegyünk csak egy napot a hétből. Kedden 24 ezer csir­ke, 8 ezer pulyka és 1200 liba életét oltotta ki a futószala­gos, nagyüzemi munka. Ezerkétszáz liba. Éppen ezen van most mindenkinek a szeme. Nagy József, a gyár mezőgazdasági osztályvezető­je, Gaál Lajos, a zagyvaréka- si Béke Termelőszövetkezet főállattenyésztője és Major János, a mezőtúri Magyar— Mongol Termelőszövetkezet főállattenyésztője társaságá­ban egy percre se szívesen mozdul el a libavágó mellől. Hogyisne, most kell bizonyí­tania a Prehibrid 70—Zagy- varékas elnevezésű májliba fajtának. Gaál Lajos sokéves kísérlete ez a vérvonal, s a két egymástól távoli közös gazdaságban minden előjel arra mutat, sikerrel nevelték, tömték a libákat. Májlibák ezek a javából. Az idén 50 ezret szállít a két gazdaság belőle Törökszentmiklósra. Huszonnyolc, harminc na­pos tömés után negyven de­kán felüli májakat remél­nek. Először a mezőtúriak libáit bontják. Az asztalnál mosoly­gós kedve van Major János­nak. Bizony nyolcvan dekán felüli súlyú szép, érett liba­máj is van, nem kevés. Mond­ja is Gaál Lajos: lehet a ta­nítvány megelőzi a tanítót. Nem bánja, örül neki. Dolgos élete nagy szenvedélye a liba. a májliba tenyésztése. Most két gazdaságban bizonyoso­dik, jó úton járt. A mezőgazdasági kiállítá­son még Prehibrid néven mu­tatják a májlibát. Kell még ahhoz két—három év, hogy „teljesen.kész” fajtával hoza­kodjanak elő. A máj már megvan. A toll — ami megint csak nagy érték — hófehérsé- ge még hátra van. Egy kicsit tarka tollúak a most behozott libák, az első nagy szállítmány ebből a fajtából. Sorakoznak a májak, halo- ványsárgán, étvágygerjesz­tőén, szép súlyokban az asz­talon. Az újságíró — ilyenkor kár, hogy nő — arra gondol: jó kis libahájon de szépre sül­ne, párolódna. Aztán nagyot nyel, mert hallja amit mon­danak: _ A legtöbb libamájat a f ranciák rendelik. Ha negy­ven dekán felüli a súlyuk, tíz dollárt adnak kilójáért. Az első osztályúért tizenkettőt is. — Jó pénz a termelőszövet­kezetnek is — mondják a főállattenyésztők, s jó a ház­tájiban libatömést vállaló asszonyoknak is. A két ter­melőszövetkezetnek tisztán másfél millió forint hasznot hoz az idén a májliba. Egy- egy tömőasszonynak pedig, ha szorgalmas, ügyes, meghall­gatja a szakértőket, legalább húszezer forint jár a tömésért, hat—hét hónap alatt. Mert májprémium van. Negy­ven deka feletti májakért már 150 forint. Természete­sen nem egy-két, vagy tíz liba után. Van olyan tömő, aki 200—300 liba tömését vállal­ja. Fabrikált géppel, vagy kézzel. Nagy munka, sokéves gyöt­rődés az új fajta létrehozása. Gaál Lajos, Major János Gö­döllőről, az agráregyetemről is sok segítséget kapott. Szakta­nácsadójuk dr. Bögre János volt. Megértő, anyagi támo­gatást a zagyvarékasi Béke Termelőszövetkezet adott Gaál Lajosnak. Ügy számolják, a negyedik ötéves terv végére évente már 10 vagon exportra kiváló li­bamájat értékesítenek. ! ..... = sóskúti s * I­lalták a kaszák élesítését. Azért is, mert aratni már nem tudnának, azért is, mert a fiatal szövetkezeti tagok előtt már ismeretlen ez a munka. Kinn van a határban az építőbrigád, az ekegyári kol­lektíva, az iroda, a vezetők, mindenki. A férfiak kaszál­nak, az asszonyok abban se- gítkeznek, amiben tudnak. Hétfőn száznyolcvanöt ember aratott. Az aznapi teljesít­mény 80 hold volt. Lassan haladnak a nagyon gyomos- sá lett gabonában. Azonban úgy számítják, öt—hat nap alatt meg lesznek vele. A kombájnok rendről csépelik a gabonát. Hihetetlen dolog ez szin­te, hogy augusztus végén ilyesmire készüljenek a nagy­üzemek. Mégis azt mondjuk, talán a csataszögi példa az egyetlen lehetséges mód az aratás befejezésére.

Next

/
Thumbnails
Contents