Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-26 / 199. szám

ismeret és alkalmaz Öt év alatt majdnem ötmilliárd forint A végrehajtó bizottság előtt Szolnok megye 1971-—75. évi pénzügyi terve „Harcolni kell az el­len. hogy helyenként csak szavakban fogadják el a párt gazdaságpolitikai irány­vonalát, ugyanakkor nem korszerűsítik a termelést, alacsony színvonalon szerve­zik a munkát és feladatai­kat nem jobb munkával, ha­nem az államra hárítva, a társadalom rovására próbál­ják megoldani. Meg kell akadályozni, hogy társadal­munknak akár csoportok, akár egyének jogtalan ha­szonélvezői legyenek.” Ezt a határozott, mond­hatni úgy is, éles fogalma­zásé megállapítást idézzük most a Központi Bizottság vasárnap nyilvánosságra hozott kongresszusi irányel­veiből, melynek vitája már folvik a párvcsoportokban, s folytatódik maid a szep­temberi. vezetőségválasztó taggyűléseken. Az idézett passzust nem kellett kike­resnünk, tintával bekarikáz­va csúsztatta kezünkbe egy korosabb, kommun isa mér­nök, miközben pártcsooort- juk megbeszél'ését hallgat­tuk. A nagylétszámú párt- exportban — tizenheten vannak — már éppen a ne­gyedik felszólaló töprenke- dett azon, vajon mit tudnak ők — szavaik lényegét idézve — hozzátenni a Köz­ponti Bizottság igaz, de ép­pen tömörségüknél fogva általánosnak tűnő megálla­pításaihoz? Egyetlen pártcsoportban, pártalapszervezetben lenne gond csupán ez? Aligha. Mert hiszen az említett pártcsoport is csupán azért töprengett e megállapításon, mert nem vette észre az erdőtől a fát, az általános­ban a nagyonis konkrétat, nekik szólót. A korosabb mérnök ugyanis nem vélet­lenül mutatta a tintával je­lölt szövegrészt. Gyáruk a múlt évben s az év eddig eltelt hónapjaiban is több­ször nézett farkasszemet a fizetésképtelenséggel, termé­keik elhelyezése mind ne­hezebb, mert a vevők mást, korszerűbbet, tetszetősebbet keresnek. A bajból úgy- ahogy ma még kihúzza őket az exporttámogatás, s más állami segítség, ám nyilván­való, hogy időt nyernek csak ezzel, de a tényekkel való szembenézést nem kerülhe­tik el. A Központi Bizottság kon­gresszusi irányelvei érthe­tően nem bocsátkozhatnak részletekbe, hiszen akkor vaskos kötetet töltenének meg. a tömörség, s ami a következménye, az összegező általánosítás azonban nem­hogy akadálya, hanem ép­pen hogy forrósa a megér­tésnek. a szavakból követ­kező feladatok, tettek helvi meghatározásának. Való igaz: egy-egy pártcsoport, pártalapszervezet teljes rész­letességgel nem képes meg­vitatni az irányelvek egé­szét, de erre szükség sin­csen. Arra azonban igen, hogy minden kommunista közösség ismerje az irány­elveket, s ezzel párhuzam­ban a maga sajátos terüle­tének, feladatának megfele­lő irányelv-részleteket meg­keresse, földolgozza, kibont­sa a tömör mondatokba sű­rített, a valóság ezer rész­letét tükröző lényeget. Az irányelvek ötödik fe­jezetében olvashatjuk: „A szilárd alapműveltség bizto­sítása mellett minden isko­latípusban törődjenek töb­bet az egyéni képességek differenciált fejlesztésével, biztosítsák és bátorítsák a tehetségek szabad kibonta­kozását.” Nos, aligha indo­kolt ezen sokat meditálni — mondjuk — egy termelőszö­vetkezeti pórtcsoportban vagy pártszervezetben, ám egy pedagógus, egy tanácsi pártcsoportban vagy alap­szervezetben elkerülheti-e figyelmüket? S ha már meg­ragadta, logikus, hogy föl­mérik saját területüket, az ott lévő helyzetet, a lehet­séges teendőket. Azaz; az általánostól eljutnak a kon­krétig, a szavaktól, az állás- foglalástól a tervekig és tet­tekig. Ez utóbbihoz értve természetesen a felsőbb párt­szervekhez címzett észrevé­teleket, javaslatokat is. Mert ezek jelentik az irányelvek megismerésének, megvitatá­sának. s földolgozásának ér­telmét. A politikai dokumentu­mok, mint ez esetben a Központi Bizottság kongresz- szusi irányelvei, végső so­ron mindig összegezések, s ezért mindenkihez szólnak, de nem külön-külön min­denkihez. A megértés for­rása éppen ezért csakis az lehet, hogy ugyanarról, az irányelvekről beszéljenek ugyan a kommunisták, de másként a tudományos ku­tatóintézetben, az államigaz­gatásban, s megint másként a termelőszövetkezetben vagy az ipari üzemben. A szavak ereje nem a szavak ismét­lésében van, hanem a sza­vak keltette gondolatokban, véleményekben, s az azokból következő cselekedetekben. Valamit félreértettek ott. ahol úgy gondolják; „nem lehetünk okosabbak a Köz­ponti Bizottságnál”, s ezért megelégednek az irányelvek elolvasásával, formai meg­beszélésével, anélkül, hogy a maguk okosságát, a helyi tapasztalatokat, tanulságo­kat és teendőket sorakoz­tatnák fel az irányelvek ad­ta útmutatáshoz. a kettő együtt ad egészet, a Köz­ponti Bizottság az egész or­szág, a gazdaság, a társada­lom, a párt eredményeit és teendőit összegezte. Törvény- szerű, hogy a pártszer­vezeteknek is ezt kell ten­niük, a maguk hatósugará­ban, a maguk környezetére, tevékenységi területére értve. A IX. Ironaresszus óta eltelt esztendőkben az élet minden területén vál­tozások seregét, a fejlődés fényeinek tömegét jegyez­hettük fel. A gazdasági re­form bevezetése és realizá­lása, a harmadik ötéves terv megvalósulása az állami életben a szocialista demok­rácia kibontakoztatása, az ideológiai, művészeti mun­kában nagy szerepet játszó alkotó viták kiragadott pél­dák csupán a fejlődés, a változások érzékeltetésére. Van tehát alap a nekirugasz­kodásra, a holnapi teendők fölmérésére. Az irányelvek minden kommunista közös­ség, de minden más közös­ség számára is megjelölik, milyen irányban keressék e teendőket. Azt azonban, hogy e teendők végrehajtásának útja, módja, módszere és stílusa mi legyen, mit ve­gyenek előbbre, s mit sorol­janak hátrább, csakis hely­ben dönthetik el. Ezért nem elég ismerni az irányelve­ket. Érteni is kell azokat. Érteni, tehát: alkalmazni! M. O. Á megyei tanács vb augusz­tus 25-én, kedden délelőtt tárgyalta a következő öt esz­tendő pénzügyi tervét, vala­mint a tanácsi fejlesztési alap bevételeit, s ezekkel kapcsolatban határozatokat hozott. A vb elé terjesztett írásos anyagból kiderül, hogy a kormányhatározat alapján kialakított szabályozó rend­szerben — a tanácsok költ­ségvetési gazdálkodósát ille­tően — 1971-től kezdődően jelentős változások történ­nek. Elsősorban a költségvetés bevételi forrásainak köre nő, bővül a tanácsi költségvetési és a vállalatszerűén gazdál­kodó szervek kapcsolata. A jövőben a minisztériumi irányítás alá tartozó válla­latok, illetve telephelyeik is hozzájárulnak — meg­határozott összegekkel — a megyei költségvetéshez. Ezzel szemben a tanácsi vál­lalatok és szövetkezetek nye­reségadói viszont nem képe­zik többé a tanács bevételeit. Ennek ellensúlyozására azonban 1971-től kezdődően új bevételi forrásokkal ren­delkezik a tanács, mégpedig a tsz-ekrél képződő bruttó jövedelem utáni hozzájáru­lással, valamint a miniszté­rium, tanácsi vállalatok, — ktsz-ek, ÁFÉSZ-ek bruttó nyereség utáni hozzájárulá­sával. A lakossági borfor­galmi adó is tanácsi bevételt fog képezni. Nézzük ezután, miből is tevődik össze az a majdnem ötmilliárd — pontosabban 4 milliárd 745 millió — forint, amellyel Szolnok megye ta­nácsai gazdálkodni fognak a IV. ötéves terv idején. Működési bevételükből 395 millió, lakossági adókból Magyar kórház Perunak Ütnak indították Peruba azt a 200 személyes tábori kórházat, amelyet a Szak- szervezetek Országos Taná­csa és a Magyar Szolidari­tási Bizottság adományozott a földrengés sújtotta dél­amerikai ország megsegíté­sére. A tábori kórházhoz 20, egyenként tízágyas sátor, ezenkívül négy korszerűen felszerelt műtő és kezelősá­tor tartozik. Elegendő gáztűzhely Fürdőkádból és gázkészü­lékből már ki tudjuk elégí­teni az igényeket — jelen­tették a KGM keddi minisz­teri értekezletének, a LÁM­PÁÉT Zománcipari Művek vezetői. A vállalat az idén összesen 115 000 fürdőkádat gyárt hazai célra, ebből 70 ezret az új lakásokban sze­relnek fel, 45 ezret pedig a boltokban vásárolhat a lakosság. Gáztűzhelyből 1971 és 1975 között évente 80—85 ezret adnak át a kereskedelem­nek, ennek nagy része pro­pán-bután gáz tüzelésére alkalmas. Az idén megkez­dik a 4500 kilokalóriás kály­hák gyártását, egy NSZK­és illetékekből pedig 597 millió forint kerül a taná­csok pénztárába. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek 994 millió, a me­gye területén működő köz­ponti vállalatok 1 milliárd 796 millió, a tanácsi vállala­tok 230 millió, a ktsz-ek 159 millió, az ÁFÉSZ-ek 104 mil­lió forinttal járulnak hozzá a tanácsok költségvetéséhez. Az állami hozzájárulás ösz- szege 470 millió forintot tesz ki, öt esztendő alatt. Csak a jelentősébb kiadá­sokat említve, ez idő alatt a tanácsok gazdasági ágazatára 657 millió, a szociális- és egészségügyi ágazatra 1 mil­liárd 464 millió, a kulturális ágazatra 1 milliárd 782 mil­lió, az igazgatási ágazatra 447 millió forintot fordíta­nak. Mint látható, a tanácsok a legtekintélye­sebb összegeket egészség- ügyi és kulturális igaza' taikra, s azok fejlesztésére fordítják. öt esztendő alatt ebből a több mint 3 milliárd forint­ból többek között a kórházi ágyak 20-szal, az elmebetegek részére létesített kórházi ágyak 80-nal (jelenleg egy sincs a megyében) fognak növekedni. A szakorvosi 77- tel, a fogorvosi órák száma pedig 120-szal lesz több 1975 yégére, az általános . orvosi körzetek száma pedig 14'gyel beli céggel pedig licenc vá­sárlásról tárgyalnak, amely, ha sikerre vezet, új típusú három, négy, hat és nyol- ezer kilokalóriás gázkályhák gyártását is megkezdhetik. Zománcedényekből évek óta nem kielégítő a hazai ellátás. Mivel e cikk ex­portja egyébként sem gaz­daságos, a kivitelt a mini­málisra csökkentik, ezzel lé­nyegesen megjavítva a hazai ellátást. Mintaboltokat is lé­tesítenek, s közvetlen kap­csolatot építenek ki a vásár­lókkal. Mintabolt létrehozá­sáról már megállapodtak a Fővárosi Vas- és Edénybolt Vállalattal, s még az idén hasonló megállapodást köt­nek a szegedi, a miskolci, a debreceni, a pécsi és a győ­ri kiskereskedelmi vállala­tokkal és. Aranymazsola Megkezdődött a csemege- kukorica tartósítása a békés­csabai konzervgyárban. A rendkívül kedvezőtlen idő­járás ellenére az „aranyma­zsola” bő és jó termést ho­zott: a csövek szemesek, ízük, zamatuk kifogástalan. Az „aranymazsola” csemege- kukoricából a következő he­tekben mintegy hetvenezer szaporodik. A jelenlegi 17 gyermekorvosi körzetből 37 lesz öt esztendő alatt. A böl­csődei helyek száma 240-nel, a szociális otthoni helyeké pedig 100-zal fog növekedni. (Természetesen a társadalmi összefogásból létesülő egész­ségügyi, szociális és kulturá­lis létesítményekkel plusz­ként kell számolni.) Az óvodai napközi ottho­nok befogadó képessége 580- nal, az általános iskolák menzái pedig 600-zal fog nö­vekedni. Az általános iskolák gyógypedagógiai tanulócso­portjaiból 17-tel lesz több, a nevelőotthonokban pedig 320 gondozottal többet tudnak majd elhelyezni 1975 végére. A fejlődésről a mennyiségi fejlesztésről számoltunk be eddig, de a gimnáziumi osz­tályoknál ellentétes előjel kerül a számok elé. Jelenleg 206 gimnáziumi osztály van a megyében, ám öt év múlva a számuk 139-re csökken. A szakközépisKolai osztályok száma ugyanakkor csak 19- cel fog növekedni. A zeneis­kolai tanulók száma az emlí­tett idő alatt 2171-re (tehát 100-zal) fog emelkedni. Még egy fontosabb szám­adat: a tanács fejlesztési alapján 1971—1975-ig 1 mil­liárd 816 millió forintot tesz ki. s ehhez még az államtól — egyéb beruházások fede­zésére — 102 millió forintot igényelnek a tanácsok. Üveget töltenek meg. A közkedvelt csemegéből töb­bek között Amerikába is szállítanak. Kevés a szőlő Tokajban Az utóbbi évtizedben egyszer sem volt hasonlóan kedvezőtlen az időjárás a világhírű tokaj-hegyaljai szőlőkre, mint az idén. Ké­sei fakadás, nedves, szeles időjárás, hirtelen kánikulai meleg tette próbára a tőké­ket. Még csak augusztust írunk, de már több mint nyolcszáz milliméternyi csa­padék hullott a hegyaljai promontóriumokon, míg az átlag ötszázhatvan millimé­ter. A kedvezőtlen időjárást elsősorban a nagyüzemi sző­lőkben sikerült ellensúlyoz­ni. Az állami gazdaságokban a jelenlegi helyzet alapján mintegy harminc mázsás átlagtermést várnak. Egyes helyeken, mint többek kö­zött Tárcái környékén a negyven mázsát is megha­ladja a várható termés. A nagyüzemi szőlőstáblákon átlagosan nyolcszor perme­teztek az idén, s így elkerül­ték a peronoszpóra kártéte­lét. Most a csapadékos idő­járás miatt a zöldrothadás Mit jelent a komplex brigád ? (Tudósítónktól.) Üj szervezési forma, a te­rületi komplex brigádok meg­ismeréséről tanácskoztak teg­nap a nagykunsági szövetke­zetek vezetői. A tapasztalat- cserén Báli Zoltán, Állami­díjas tsz-elnök és Maul Já­nos, Állami-díjas főagronó- mus, a bátaszéki Búzakalász Tsz vezetői ismertették a ná­luk már meghonosodott mun­kaszervezet tapasztalatait. Megteremtésének fő célja, a munka termelékenységének és a gépesítés hatékonyságá­nak növelése, a szakszerűség és gazdaságossági követelmé­nyek maximális szemmel tar­tásával. A különböző mező- gazdasági munkák optimális időn belüli elvégzésére az üzem vezetői technológiai ter­vet készítenek. Pontosan megtervezik a végzendő mun­kákat, szükséges vetőmagot, műtrágyát és egyéb anyagok mennyiségét. valamint a munkák végzésére szükséges erő- és munkagéppark nagy­ságát. A bérezés nem a munkatel­jesítmények alapján, hanem a kultúrák terméseredmé­nyétől függ. A bérezési mód­ból adódóan a brigád tagjai érdekeltek a tervben foglal­tak szakszerű elvégzésében, mert anyagi érdekeltségük a végtermékhez fűződik. A bá­taszéki Búzakalász Tsz veze­tői elmondották, hogy náluk ezt a szervezési módot 1965- ben vezették be, azóta is si­kerrel alkalmazzák. A brigád egy-egy tagjára átlagosan mintegy 170 hold terület munkájának elvégzése jut. És több mintegy egymillió forint értéket állítanak elő brigád­tagonként. A tájékoztatót nagy érdek­lődéssel hallgatták a résztve­vők és úgy határoztak, hogy a brigádok munkájának tel­jes megismerésére ellátogat­nak Bátaszékre. Csontos Béla elleni permetezésre készül­tek fel. Nem ilyen kedvező a hely­zet az egyéni termelőknél; alig több mint tíz mázsára becsülik az átlagtermést. A peronoszpóra főként eze­ken a területeken pusztított s a károsodás mértéke húsz —hetven százalék között változik. Csökkenti a ter­mést, hogy megközelítőleg ezer holdat .ért jégkár, amelynek mértéke harminc —ötven százalékos. Gólya „parlament” A megszokotthoz képese némi késéssel ezekben a napokban ülésezik a „gólya­parlament” a biharugrai vadvízország környékén. A nagy madarak délre költö­zését megelőző gyülekező e késésében az időjárás a lu­das. A gólyák már a ta­vasszal később érkeztek, mint egyébként, s később keltek ki a fiókák is. A költözést megelőző „gólya­parlament” zavartalanul zajlik. A hosszú útra ké­szülődő gólyák br~ 'geseti találnak élelmet. Vidéki körúton Tanzániában A hivatalos látogatáson Tanzániában tartózkodó Lo- sonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és kisérete a keddi nap folyamán vidéki láto­gatást tett az országban. A program szerint a magyar államelnök a Manyara-tavat és vidékét, Mohit és Felső Kitetét tekintette meg. — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — "[

Next

/
Thumbnails
Contents