Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-25 / 198. szám

1970. augusztus 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 6 Jönnek a meszesek Az út szélén álló különbö­ző autócsodák mellett egy­kedvűen elrobogok. Egyfor­mák, vagy csak annyiban különböznek egymástól, hogy egyiken több, a mási­kon kevesebb található a XX. század autóiparának praktikus és egyáltalán nem olcsó újításaiból. A két sze­kér láttán azonban, szinte önkéntelenül fékeztem. Nem egyszerű lovasszekerek vol­tak ezek, hanem gyermek­korunk gyakori jövevényei; a meszesek sátoros, lassan döcögő kocsijai. Emlékszem, anyám a ta­vaszi lakás meszelésekhez mindig a meszesektől vette az oltatlan meszet. Azt mondta, jó „zsíros” az a mész, amit ő olt abból. A háború után nem emlék­szem, hogy találkoztam vol­na ilyen echós szekérrel. A mészégetés is nagyüzemi lett, a lakást pedig szoba­festő hozza rendbe, ha a fa­lak elkoszolódnak. De most itt vannak a me­szesek... Az erős, de sovány, inas lovak fejüket lógatva poroszkáltak az út szélén. Ki tudja mióta húzzák a megrakott, nehéz és erősen megvasalt szekeret. A me­szesek a sátor alatt ültek, félig szunyókáltak, s egy kicsit a lovakra is bízták magukat. Csak a köszönésre figyeltek fel jobban. — Messzire? — Nem. Csak Karcagra. — Honnan jönnek? — Biikkz&ércről. — Mióta? — Tegnap hajnalban in­dultunk. Délelőtt tíz óra volt. — Mikor érkeznek meg? — Estére. — Maguk mészégetők? — Dehogy. A téesznek van égető je, mi pedig fuvarozni szoktunk nekik. Munkabér fejében kapjuk a meszet. — Mennyi van a kocsin? — Körülbelül tizenhárom mázsa. — Jó erős a szekér, bírja. — Bizony erős, mert majd­nem hét mázsát nyom. Meg ezek a vastag vasalások lát­ja? A hegyekben a szinte járhatatlan utakon csak ezekkel lehet szállítani. Ez­zel a vastag lánccal van úgy, hogy mind a négy kereket be kell fékezni. — Errefelé szoktak járni? — Nem. Tíz, tizenkét év­vel ezelőtt hoztunk utoljára meszet. Akkoriban mindig Zagyvarékasnak és Újszász­nak mentünk. — Hogy adják? — Három forint kilója. — Most kell a mész. Ár­víz. meg különben is, most keletje van. — Azért jövünk. — De ez a három forint... — Tudja, kettő ötvenért adtuk mindig, de most úgy hallottuk nagyon kapós lett... Erdőtüzek eloltásához mes­terséges esőt alkalmaz a le- ningrádi erdőmérnökök és geofizikusok új eljárása. A tudósok pontosan meghatá­rozzák a felhők mozgásának sebességét és az égő erdőtől való távolságukat, majd mes­teri pontossággal, közvetlenül — Éjszakára megállnak? Ha igen hol alszanak? — Hol? A mész tetején egy—két órát. Az ember ma már nem kap szállást. A másik irányban, amit mond­tam van néhány tsz köz­pont, ahol megszállhatunk. Erre ismeretlenek vagyunk. — Ennivaló? — Útközben mindent ve­het az ember. Nem hozunk mi szalonnát magunkkal. — Jó idő volt a mészre? — Nagyon megáztunk Ti­szafüreden, de a sátor meg­bízható. — Hát akkor jó utat... — Köszönjük. Elindultak a lovak, lassan poroszkáltak Karcag felé. Megjártam Tiszafüredet, el­intéztem mindent, amit akar­tam. s délután három óra­kor visszafelé jövet Kunma­daras határában újból talál­koztam az echós szekerek­kel. Egy kicsit csodálkoztam is. hogy ebben a rohanó vi­lágban hogyan lehet száz kilométereket így végigbal­lagni. Azután mást gondol­tam és számolni kezdtem. Rájöttem, kifizetődik nekik ez a többnapos cammogás. — bognár — a tűz fészke főié irányítják az esőt. Éhez néhány száz gramm különleges vegyianya­got használnak fel, amelyet repülőgépről szórnak szét, vagy rakétával juttatnak a felhő közepébe. A tűzoltásra előkészített felhő 10—12 perc múlva óriási záport zúdít a tűzre. Eső — parancsszóra Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Képregény változat: Cs. Horváth Tibor. Korcsmáros Pál Szegény fiú, mily nagy a te bánatod I De lásd, én is felesége* ember vol­tam. Hat évig éltem boldog házasság­ban. Hanem, hogy mindig imádkoz­tunk, őzt mondtam: tetszóbb lenne Istennek, ha én pap lennék, te meg apáca. így is történt: elváltunk Co föl sárga! Napkelet felél Leesik a hó, mire Zéta ismét lábra tud .állni. Az öreg főpap és a körülötte sürgölődő szerzetesek addigra már szinte áhítattal néznek fel rá. Egyikük se nyütt el sok könyvet, jóformán csak olvasni ha tudnak, nem csoda, ha az ifjú, aki ugyan sose tanult egyházi tudományokat, százszor többet .» 7 náluk. ... _-----­. _* J,- . * Téged valóban az Isten küldött hozzánk, fiam. Csak a katalauni nyel­vet tanul meg és a mi­sézés módját, fölszen­tellek és te leszel az utódom. —— De Zéta ugyancsak kevés elhivatottságot érez a szent életre^ s egy napon őszintén megvallja pártfogójának, milyen érzel- ■ mek fűtik.. A szomorúság is csak olyan hótyaa, hogy ha nagyon feszítik, elpukkad: a szent történetén Zétát maid szét­feszíti a nevethetnék. Honét az' öreg folytatja... ...a’lányt Emőkének hívják,, atyám. nekem, gyermekem, ki fogod heverni. Az a lány bizonyára férjhez ment azóta s mikorra hazajut­nál innen, talán már szop­tat Csak ezt ne mondta volnál Zéta úgy érzi, mintha tigris szakította volna föl a mellét, és a szivet ci- v , , mr , „ bálna, marcangolná. Nincs maradása többé. Ruhát, lovat szerez, aztán... ' Tízezer szöv könyvbizományos Tízezer körül lehet azok­nak a szövetkezeti bizomá­nyosoknak a száma, akik fa­lun — ahol nincs könyves­bolt — a könyvterjesztés fá­radságos munkáját végzik. A Szövetkezeti Könyvter­jesztő Vállalat felkérésére a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésé­nek piackutató csoportja most tájékozódó felmérést végzett. Kik azok, akik nap­jainkban falun a könyveket a vásárlókhoz eljuttatják? A szövetkezeti könyvter­jesztő bizományosok több mint egyharmada (egészen pontosan 38,3 százaléka) föld­művesszövetkezeti bolti el­árusító. Egy-egy falusi szö­vetkezeti boltban vagy áru­dában ugyanis egyre több he­lyen ma már könyvet is áru­sítanak. A könyveket bizo­mányba veszik át. A könyvterjesztők másik népes rétegét a pedagógusok alkotják. A terjesztők 28,2 százaléka tanító, tanár. Szem­betűnő viszont — nem me­hetünk el mellette sző nélkül —, hogy milyen alacsony a könyvterjesztők között a me­zőgazdasági értelmiség ará­nya (0,3 százalék, csupán!) A megkérdezettek és vá­laszt adók 37 százaléka vé­gezte el az általános iskola nyolc osztályát, 28 százaléka éretségizett, 23,8 százalék pe­dig egyetemen vagy főiskolán szerzett diplomát. A szövetkezeti könyvbizo­mányosoknak tehát csaknem a fele legfeljebb nyolc osz­tályt járt. A szövetkezeti bol­tokban tevékenykedő bizomá­nyosok között ugyanis ma még nagyon kevés az érett­ségizett eladó. Ez a könyv- terjesztő munka színvonalán, tudatosságának fokán is nyo­mot hagy. Ugyanakkor — ál­lapítja meg a felmérés — a bolti eladók hatalmas munkát végeznek a falusi könyvter­jesztésben. Nélkülük elkép­zelhetetlen volna ez a sajá­tos kereskedelmi és kulturá­lis tevékenység. Kiket olvasnak a szövet­kezeti bizományosok? A fel­mérés tanulságai szerjnt Jó­kai Mór és Berkesi András áll vitathatatlanul és kima­gaslóan az élen. Mögöttük Szilvási, Passuth. Mikszáth, Rejtő következik. A külföldi írók közül Dumas és He­mingway vezet. Meglepő, hogy a falusi könyvterjesztők körében a 16 legkedveltebb író között nem találjuk Ve­res Péter, Szabó Pál, Tamási Áron nevét, ugyanakkor Ko- dolányi János, Németh Lász­ló „bejutottak” e tizenhatos mezőnybe. Látszólag azt a következ­tetést lehetne levonni, hogy a könyvterjesztők körében ugyanazok az írók kedveltek, akik a falusi olvasók körében általában. De nem állunk messze az igazságtól akkor sem, ha a hatás irányát for­dítva fogalmazzuk; a könyvet vásárlók körében a könyvbi­zományosok kedvelt íróit vá­sárolják legtöbbször. Rendkívül kedvelt falun az ifjúsági irodalom, a felnőtt korosztály körében is sok ilyen könyvet olvasnak. Ha­sonlóan népszerűek az útle­írások, az útikalandok és a történelmi tárgyú művek. Ezek a politikai ismeretter­jesztés sajátos csatornái is egyben. A Világirodalom Remekei sorozatból majd mindegyik könyvbizományos eladott leg­alább egyet-egyet, a falusi értelmiség körében pedig az utóbbi időben érdeklődés mu­tatkozik a különböző lexikon- sorozatok vagy kötetek iránt. Igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy egy-egy ilyen felmérés csak akkor hasznos, ha a helyzetfelisme­rést a munka javítását szol­gáló intézkedések, azaz — tettek követik. Gazdasági és társadalmi viszonyaink között — ez már­is nagy tanulság, mely most újólag bebizonyosodott — az általános fogyasztási szövet­kezeti mozgalom az a keret, amely a falusi könyvterjeszr tést legjobban megszervezhe­ti. Viszonylag legkisebb költ­séggel tudja a legjobb ered­ményeket elérni. Feltétlenül szélesíteni kell tehát — az Olvasó Népért mozgalom sa­játos eszközeivel is támogat­ni — a falusi szövetkezeti terjesztés munkáját. Ugyan­akkor színvonalasabbá, haté­konyabbá és tudatosabbá kel­lene tenni. Igen, de hogyan? A szövetkezeti könyvterjesz­tés megkísérelte a könyvtáro­si és a könyvterjesztői mun­kát „összevonni” oly módon, hogy egy „könyves ember” könyvtárosi fix fizetés és könyvterjesztői „forgalomtól függő jutalék” ellenében vál­jék a falusi könyvpropaganda központi emberévé. Néhány megyében külön, felemelt ju­talékrendszerrel kísérelték meg ösztönözni az erre vál­lalkozókat. Ezek a törekvé­sek azonban legtöbb helyen nem jártak eredménnyel. Amíg a szövetkezeti könyv­terjesztés deficites, addig csak néhány áldozatkész szö­vetkezet engedheti meg ma­gának a könyvterjesztő bizo­mányosok hatékonyabb és szakszerűbb felkészítését, jól­lehet ezt a könyvterjesztés ma már feltétlenül megkí­vánná! Császtvai István Eredményes munkáról számolhatnak be Nem egy vállalat élvez mostanában olyan monopol helyzetet, amely egyoldalú előnyöket jelent számára. Ez megnehezíti azután a kü­lönböző szolgáltatások biz­tosítását, késlelteti a kis építkezéseket. Ezek a vál­lalatok ugyanis nem — vagy csak egészen ritka esetben — végeznek kisebb méretű építkezést. Szívesebben vál­lalják a nagyobb jövedel­met biztosító munkákat. Ezeken a gondokon akar­tak Jászfény szarun a köz­ségi tanácsnál segíteni, ami­kor két évvel ezelőtt meg­alakították a magasépítő és útépítő részlegből álló költ­ségvetési üzemet. A két részlegben jól képzett szak­munkások és betanított munkások — összesen hat- vanan — dolgoznak. A megalakulás óta eltelt idő alatt szép létesítmények és utak építésével vívták ki a lakosság elismerését. A magasépítő részleg munkája az egymilliió forint költség­gel épített helyi tanácsháza és a hatszázezer forint rá­fordítással épült takarék­szövetkezeti székház. Munkájukat dicséri az új tűzoltószertár, a sportpályán több korszerű öltöző. Négy és fél millió forint költség­gel most énítik a korszerű új iskolát, és rövidesen el­kezdik a kalapgvár építését. A tanács építő részlege nem­csak rövidebb időre vállalja és végzi el a munkát, de az állami és szövetkezeti vál­lalatoknál jóval alacsonyabb rezsivel is dolgozik. A 8 mil­lió 600 ezer forint ráfordí­tással végzett építkezések­nél a tanács eddig 1 millió 650 ezer forintot takarított meg. Nem kevésbé eredményes az útépítő részleg munkája is. A járás területén javítja azokat az utakat, amelyek a tanácsok kezelésében van­nak, szükség esetén új uta­kat épít. Jászfényszarun 250 ezer forint költséggel 800 méter utat épített, amit a lakosság sok társadalmi munkával segített. Előzetes számítások szerint, ha ezt az útéoítő vállalat építi, 870 ezer forintba került volna. Alattyán, Jásztelek, Jász- alsószentgyörgy és Jászfelső- szentgyörgv községekben a részleg összesen 2,2 kilomé­ter hosszúságú új utat épí­tett. A tanácsok részére ez 400 ezer forint megtakarítást jelentett. Fennállásuk óta a gépál­lományuk is szépen gyara­podott. Több mint egymillió forint értékben egy Csepel billenős autó, öt Zetor, egy úthenger és egy rakodógép segíti munkájukat. A gépek javítását is saját műhelyük­ben végzik, így ez is jóval olcsóbb. Jó a kapcsolatuk a KPM úténítő részlegével, ha szükség van rá, szívesen ki­segítik egymást anyaggal, gépek kölcsönzésével. Á Román Vöröskereszt elnöke Szolnokon Tegnap délelőtt egynapos látogatásra Szolnokra érke­zett Anton Moisescu a Ro­mán Nagy Nemzetgyűlés al- elnöke, a Román Vöröske­reszt elnöke és felesége, va­lamint dr. Ion Popa Igor, Bihar megye egészségügyi igazgatója, aki egyben a megye Vöröskereszt szerve­zetének az elnöke is. A román vendégeket Ros­tás István nagykövet, a Ma­gyar Vöröskereszt főtitkára kísérte. A megyei tanács­házán Fodor Mihály, a me­gyei tanács vb-elnöke és Magyar Gyula, a Vöröske­reszt megyei titkára fogadta a delegációt. Magyar Gyula tájékoztatta Anton Moises- cut és dr. Ion Popa Igort Szolnok megye vöröskeresz­tes szervezeteinek munkájá­ról, eredményeiről. A vendégek ezután meg­tekintették a megyeszékhely nevezetességeit, s délután Cserkeszőllőre utaztak, ahol a helyi Román—Magyar Ba­rátság Termelőszövetkezetbe látogattak el. Egynapos itt- tartózkodásuk utolsó aktusa­ként a román vendégek a Cserkeszőllő községben lévő ismeretlen román katona sírján helyezték el a meg­emlékezés virágait. A Szolnok megyei Tanács Kórház Igazgatósága (Szolnok, Vörös ha elsőre 2 u. 25.) két-háromágyas. FÜRDŐSZOBÁS ALBÉRLETI SZOBÁKAT keres ápolónők részére. Az ajánlatokat a SZOLNOK MEGYEI TANÁCS KÖRHÁZ címére kérjük bejelenteni 1III!I!!!IIIII1!!IIIII!III1 Hirdessen a NÉPLAP-ban1

Next

/
Thumbnails
Contents