Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-25 / 198. szám
1970. augusztus 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 6 Jönnek a meszesek Az út szélén álló különböző autócsodák mellett egykedvűen elrobogok. Egyformák, vagy csak annyiban különböznek egymástól, hogy egyiken több, a másikon kevesebb található a XX. század autóiparának praktikus és egyáltalán nem olcsó újításaiból. A két szekér láttán azonban, szinte önkéntelenül fékeztem. Nem egyszerű lovasszekerek voltak ezek, hanem gyermekkorunk gyakori jövevényei; a meszesek sátoros, lassan döcögő kocsijai. Emlékszem, anyám a tavaszi lakás meszelésekhez mindig a meszesektől vette az oltatlan meszet. Azt mondta, jó „zsíros” az a mész, amit ő olt abból. A háború után nem emlékszem, hogy találkoztam volna ilyen echós szekérrel. A mészégetés is nagyüzemi lett, a lakást pedig szobafestő hozza rendbe, ha a falak elkoszolódnak. De most itt vannak a meszesek... Az erős, de sovány, inas lovak fejüket lógatva poroszkáltak az út szélén. Ki tudja mióta húzzák a megrakott, nehéz és erősen megvasalt szekeret. A meszesek a sátor alatt ültek, félig szunyókáltak, s egy kicsit a lovakra is bízták magukat. Csak a köszönésre figyeltek fel jobban. — Messzire? — Nem. Csak Karcagra. — Honnan jönnek? — Biikkz&ércről. — Mióta? — Tegnap hajnalban indultunk. Délelőtt tíz óra volt. — Mikor érkeznek meg? — Estére. — Maguk mészégetők? — Dehogy. A téesznek van égető je, mi pedig fuvarozni szoktunk nekik. Munkabér fejében kapjuk a meszet. — Mennyi van a kocsin? — Körülbelül tizenhárom mázsa. — Jó erős a szekér, bírja. — Bizony erős, mert majdnem hét mázsát nyom. Meg ezek a vastag vasalások látja? A hegyekben a szinte járhatatlan utakon csak ezekkel lehet szállítani. Ezzel a vastag lánccal van úgy, hogy mind a négy kereket be kell fékezni. — Errefelé szoktak járni? — Nem. Tíz, tizenkét évvel ezelőtt hoztunk utoljára meszet. Akkoriban mindig Zagyvarékasnak és Újszásznak mentünk. — Hogy adják? — Három forint kilója. — Most kell a mész. Árvíz. meg különben is, most keletje van. — Azért jövünk. — De ez a három forint... — Tudja, kettő ötvenért adtuk mindig, de most úgy hallottuk nagyon kapós lett... Erdőtüzek eloltásához mesterséges esőt alkalmaz a le- ningrádi erdőmérnökök és geofizikusok új eljárása. A tudósok pontosan meghatározzák a felhők mozgásának sebességét és az égő erdőtől való távolságukat, majd mesteri pontossággal, közvetlenül — Éjszakára megállnak? Ha igen hol alszanak? — Hol? A mész tetején egy—két órát. Az ember ma már nem kap szállást. A másik irányban, amit mondtam van néhány tsz központ, ahol megszállhatunk. Erre ismeretlenek vagyunk. — Ennivaló? — Útközben mindent vehet az ember. Nem hozunk mi szalonnát magunkkal. — Jó idő volt a mészre? — Nagyon megáztunk Tiszafüreden, de a sátor megbízható. — Hát akkor jó utat... — Köszönjük. Elindultak a lovak, lassan poroszkáltak Karcag felé. Megjártam Tiszafüredet, elintéztem mindent, amit akartam. s délután három órakor visszafelé jövet Kunmadaras határában újból találkoztam az echós szekerekkel. Egy kicsit csodálkoztam is. hogy ebben a rohanó világban hogyan lehet száz kilométereket így végigballagni. Azután mást gondoltam és számolni kezdtem. Rájöttem, kifizetődik nekik ez a többnapos cammogás. — bognár — a tűz fészke főié irányítják az esőt. Éhez néhány száz gramm különleges vegyianyagot használnak fel, amelyet repülőgépről szórnak szét, vagy rakétával juttatnak a felhő közepébe. A tűzoltásra előkészített felhő 10—12 perc múlva óriási záport zúdít a tűzre. Eső — parancsszóra Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Képregény változat: Cs. Horváth Tibor. Korcsmáros Pál Szegény fiú, mily nagy a te bánatod I De lásd, én is felesége* ember voltam. Hat évig éltem boldog házasságban. Hanem, hogy mindig imádkoztunk, őzt mondtam: tetszóbb lenne Istennek, ha én pap lennék, te meg apáca. így is történt: elváltunk Co föl sárga! Napkelet felél Leesik a hó, mire Zéta ismét lábra tud .állni. Az öreg főpap és a körülötte sürgölődő szerzetesek addigra már szinte áhítattal néznek fel rá. Egyikük se nyütt el sok könyvet, jóformán csak olvasni ha tudnak, nem csoda, ha az ifjú, aki ugyan sose tanult egyházi tudományokat, százszor többet .» 7 náluk. ... _-----. _* J,- . * Téged valóban az Isten küldött hozzánk, fiam. Csak a katalauni nyelvet tanul meg és a misézés módját, fölszentellek és te leszel az utódom. —— De Zéta ugyancsak kevés elhivatottságot érez a szent életre^ s egy napon őszintén megvallja pártfogójának, milyen érzel- ■ mek fűtik.. A szomorúság is csak olyan hótyaa, hogy ha nagyon feszítik, elpukkad: a szent történetén Zétát maid szétfeszíti a nevethetnék. Honét az' öreg folytatja... ...a’lányt Emőkének hívják,, atyám. nekem, gyermekem, ki fogod heverni. Az a lány bizonyára férjhez ment azóta s mikorra hazajutnál innen, talán már szoptat Csak ezt ne mondta volnál Zéta úgy érzi, mintha tigris szakította volna föl a mellét, és a szivet ci- v , , mr , „ bálna, marcangolná. Nincs maradása többé. Ruhát, lovat szerez, aztán... ' Tízezer szöv könyvbizományos Tízezer körül lehet azoknak a szövetkezeti bizományosoknak a száma, akik falun — ahol nincs könyvesbolt — a könyvterjesztés fáradságos munkáját végzik. A Szövetkezeti Könyvterjesztő Vállalat felkérésére a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének piackutató csoportja most tájékozódó felmérést végzett. Kik azok, akik napjainkban falun a könyveket a vásárlókhoz eljuttatják? A szövetkezeti könyvterjesztő bizományosok több mint egyharmada (egészen pontosan 38,3 százaléka) földművesszövetkezeti bolti elárusító. Egy-egy falusi szövetkezeti boltban vagy árudában ugyanis egyre több helyen ma már könyvet is árusítanak. A könyveket bizományba veszik át. A könyvterjesztők másik népes rétegét a pedagógusok alkotják. A terjesztők 28,2 százaléka tanító, tanár. Szembetűnő viszont — nem mehetünk el mellette sző nélkül —, hogy milyen alacsony a könyvterjesztők között a mezőgazdasági értelmiség aránya (0,3 százalék, csupán!) A megkérdezettek és választ adók 37 százaléka végezte el az általános iskola nyolc osztályát, 28 százaléka éretségizett, 23,8 százalék pedig egyetemen vagy főiskolán szerzett diplomát. A szövetkezeti könyvbizományosoknak tehát csaknem a fele legfeljebb nyolc osztályt járt. A szövetkezeti boltokban tevékenykedő bizományosok között ugyanis ma még nagyon kevés az érettségizett eladó. Ez a könyv- terjesztő munka színvonalán, tudatosságának fokán is nyomot hagy. Ugyanakkor — állapítja meg a felmérés — a bolti eladók hatalmas munkát végeznek a falusi könyvterjesztésben. Nélkülük elképzelhetetlen volna ez a sajátos kereskedelmi és kulturális tevékenység. Kiket olvasnak a szövetkezeti bizományosok? A felmérés tanulságai szerjnt Jókai Mór és Berkesi András áll vitathatatlanul és kimagaslóan az élen. Mögöttük Szilvási, Passuth. Mikszáth, Rejtő következik. A külföldi írók közül Dumas és Hemingway vezet. Meglepő, hogy a falusi könyvterjesztők körében a 16 legkedveltebb író között nem találjuk Veres Péter, Szabó Pál, Tamási Áron nevét, ugyanakkor Ko- dolányi János, Németh László „bejutottak” e tizenhatos mezőnybe. Látszólag azt a következtetést lehetne levonni, hogy a könyvterjesztők körében ugyanazok az írók kedveltek, akik a falusi olvasók körében általában. De nem állunk messze az igazságtól akkor sem, ha a hatás irányát fordítva fogalmazzuk; a könyvet vásárlók körében a könyvbizományosok kedvelt íróit vásárolják legtöbbször. Rendkívül kedvelt falun az ifjúsági irodalom, a felnőtt korosztály körében is sok ilyen könyvet olvasnak. Hasonlóan népszerűek az útleírások, az útikalandok és a történelmi tárgyú művek. Ezek a politikai ismeretterjesztés sajátos csatornái is egyben. A Világirodalom Remekei sorozatból majd mindegyik könyvbizományos eladott legalább egyet-egyet, a falusi értelmiség körében pedig az utóbbi időben érdeklődés mutatkozik a különböző lexikon- sorozatok vagy kötetek iránt. Igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy egy-egy ilyen felmérés csak akkor hasznos, ha a helyzetfelismerést a munka javítását szolgáló intézkedések, azaz — tettek követik. Gazdasági és társadalmi viszonyaink között — ez máris nagy tanulság, mely most újólag bebizonyosodott — az általános fogyasztási szövetkezeti mozgalom az a keret, amely a falusi könyvterjeszr tést legjobban megszervezheti. Viszonylag legkisebb költséggel tudja a legjobb eredményeket elérni. Feltétlenül szélesíteni kell tehát — az Olvasó Népért mozgalom sajátos eszközeivel is támogatni — a falusi szövetkezeti terjesztés munkáját. Ugyanakkor színvonalasabbá, hatékonyabbá és tudatosabbá kellene tenni. Igen, de hogyan? A szövetkezeti könyvterjesztés megkísérelte a könyvtárosi és a könyvterjesztői munkát „összevonni” oly módon, hogy egy „könyves ember” könyvtárosi fix fizetés és könyvterjesztői „forgalomtól függő jutalék” ellenében váljék a falusi könyvpropaganda központi emberévé. Néhány megyében külön, felemelt jutalékrendszerrel kísérelték meg ösztönözni az erre vállalkozókat. Ezek a törekvések azonban legtöbb helyen nem jártak eredménnyel. Amíg a szövetkezeti könyvterjesztés deficites, addig csak néhány áldozatkész szövetkezet engedheti meg magának a könyvterjesztő bizományosok hatékonyabb és szakszerűbb felkészítését, jóllehet ezt a könyvterjesztés ma már feltétlenül megkívánná! Császtvai István Eredményes munkáról számolhatnak be Nem egy vállalat élvez mostanában olyan monopol helyzetet, amely egyoldalú előnyöket jelent számára. Ez megnehezíti azután a különböző szolgáltatások biztosítását, késlelteti a kis építkezéseket. Ezek a vállalatok ugyanis nem — vagy csak egészen ritka esetben — végeznek kisebb méretű építkezést. Szívesebben vállalják a nagyobb jövedelmet biztosító munkákat. Ezeken a gondokon akartak Jászfény szarun a községi tanácsnál segíteni, amikor két évvel ezelőtt megalakították a magasépítő és útépítő részlegből álló költségvetési üzemet. A két részlegben jól képzett szakmunkások és betanított munkások — összesen hat- vanan — dolgoznak. A megalakulás óta eltelt idő alatt szép létesítmények és utak építésével vívták ki a lakosság elismerését. A magasépítő részleg munkája az egymilliió forint költséggel épített helyi tanácsháza és a hatszázezer forint ráfordítással épült takarékszövetkezeti székház. Munkájukat dicséri az új tűzoltószertár, a sportpályán több korszerű öltöző. Négy és fél millió forint költséggel most énítik a korszerű új iskolát, és rövidesen elkezdik a kalapgvár építését. A tanács építő részlege nemcsak rövidebb időre vállalja és végzi el a munkát, de az állami és szövetkezeti vállalatoknál jóval alacsonyabb rezsivel is dolgozik. A 8 millió 600 ezer forint ráfordítással végzett építkezéseknél a tanács eddig 1 millió 650 ezer forintot takarított meg. Nem kevésbé eredményes az útépítő részleg munkája is. A járás területén javítja azokat az utakat, amelyek a tanácsok kezelésében vannak, szükség esetén új utakat épít. Jászfényszarun 250 ezer forint költséggel 800 méter utat épített, amit a lakosság sok társadalmi munkával segített. Előzetes számítások szerint, ha ezt az útéoítő vállalat építi, 870 ezer forintba került volna. Alattyán, Jásztelek, Jász- alsószentgyörgy és Jászfelső- szentgyörgv községekben a részleg összesen 2,2 kilométer hosszúságú új utat épített. A tanácsok részére ez 400 ezer forint megtakarítást jelentett. Fennállásuk óta a gépállományuk is szépen gyarapodott. Több mint egymillió forint értékben egy Csepel billenős autó, öt Zetor, egy úthenger és egy rakodógép segíti munkájukat. A gépek javítását is saját műhelyükben végzik, így ez is jóval olcsóbb. Jó a kapcsolatuk a KPM úténítő részlegével, ha szükség van rá, szívesen kisegítik egymást anyaggal, gépek kölcsönzésével. Á Román Vöröskereszt elnöke Szolnokon Tegnap délelőtt egynapos látogatásra Szolnokra érkezett Anton Moisescu a Román Nagy Nemzetgyűlés al- elnöke, a Román Vöröskereszt elnöke és felesége, valamint dr. Ion Popa Igor, Bihar megye egészségügyi igazgatója, aki egyben a megye Vöröskereszt szervezetének az elnöke is. A román vendégeket Rostás István nagykövet, a Magyar Vöröskereszt főtitkára kísérte. A megyei tanácsházán Fodor Mihály, a megyei tanács vb-elnöke és Magyar Gyula, a Vöröskereszt megyei titkára fogadta a delegációt. Magyar Gyula tájékoztatta Anton Moises- cut és dr. Ion Popa Igort Szolnok megye vöröskeresztes szervezeteinek munkájáról, eredményeiről. A vendégek ezután megtekintették a megyeszékhely nevezetességeit, s délután Cserkeszőllőre utaztak, ahol a helyi Román—Magyar Barátság Termelőszövetkezetbe látogattak el. Egynapos itt- tartózkodásuk utolsó aktusaként a román vendégek a Cserkeszőllő községben lévő ismeretlen román katona sírján helyezték el a megemlékezés virágait. A Szolnok megyei Tanács Kórház Igazgatósága (Szolnok, Vörös ha elsőre 2 u. 25.) két-háromágyas. FÜRDŐSZOBÁS ALBÉRLETI SZOBÁKAT keres ápolónők részére. Az ajánlatokat a SZOLNOK MEGYEI TANÁCS KÖRHÁZ címére kérjük bejelenteni 1III!I!!!IIIII1!!IIIII!III1 Hirdessen a NÉPLAP-ban1
