Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-25 / 198. szám

1970. augusztus 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Elutaztak testvérvárosunk, Tallinn küldöttei A Johannes Undusk vezet­te tallinni városi tanács kül­döttsége — melynek tagjai volt Valentina Karda vb-el- nökhelyettes, Luule Mikk, a művelődésügyi osztály veze­tője, Enno Keerberg, a Kom- szomol városi bizottságának titkára, Bruno Jansikene, a városi tanács tagja, üzemi munkás — amellett, hogy be­Az egyik megbeszélésen Johannes Undusk elmondta, úgy látják, hogy bővíteni kell a különböző területeken dolgozók kapcsolatait. Lehe­tőséget kellene biztosítani a Szolnok megyei és a tallinni múzeumok dolgozóinak egy­más munkája megismerésé­re. A MÁV kórház orvosai is kérték, hogy szeretnének együttműködni a testvérvá­ros egészségügyi szervezeté­nek dolgozóival. A kulturális élet területén vannak még „fehér foltok” — mondotta a tallinni városi tanács vb- elnöke, amelyeket a művé­Egyik megbeszélés szüneté­ben megkértük Enno Keer- berget, röviden mutassa be városa Komszomol szerveze­tét. — Tallinnban harminchat- ezer komszomolista van. A szervezet bázisai a felsőfokú oktatási intézmények. A po­litechnikai főiskola például, amely a köztársaság egyik legnagyobb főiskolája, több mint három és félezer fiatalt küld a Komszomolba. Az if­júmunkások száma viszony­lag alacsony, mégis nagy sze­repük van a mozgalom életé­ben. Gyakorlatilag majdnem minden fiatal 14 éves kortól 28 évig tagja a szervezetnek. iil'l | ___________:----­h atóan tanulmányozta Szol­nok megye életét, tagjai itt tartózkodásuk idején is a kapcsolatok bővítésén mun­kálkodtak. A konzultációkon olyan megegyezések születtek, amelyek megvalósulásuk után még nagyobb lehetősé­get adnak egymás életének kölcsönös megismeréséhez. szék cserelátogatásával lehet­ne eltüntetni. Több megbeszélésre ült össze Enno Keerberg, a Kom­szomol tallinni városi bizott­ságának titkára és Fehér Jó­zsef, a Szolnok megyei KISZ bizottság első titkára is. Egyetértettek abban, hogy a szovjet Szputnyik és a ma­gyar Expressz utazási irodák­nak szorgalmazni kell majd a fiatalok cserelátogatását. Szó volt arról is, hogy az építőtá­borokban nálunk észt fiata­lok dolgoznának, a Szolnok megyeiek pedig kinn viszo­noznák a munkát. A Komszomol tagjai 23 éves koruktól kérhetik alap­szervezetük ajánlása alapján felvételüket a pártba. A fia­taloknak csaknem a fele bir­tokosa lesz a párttagsági könyvnek — válaszolta a tallinni Komszomol titkár. A tallinni delegáció tegnap reggel 10 órakor a karcagi —• AZ IDEI tanévben je­lentősen emelkedik Túrke- vén a szakmunkásképzésben résztvevő nyolc osztályt vég­városi tanácsházára látoga­tott, Csáki István, az MSZMP KB tagja, megyei pártbizott­ság első titkára és dr. Kúti György, a megyei tanács vb- titkára társaságában. A ven­dégeket Kundra József, a karcagi városi tanács vb el­nöke és Kovács István, az MSZMP városi bizottságának titkára fogadta. A baráti be­szélgetés után meglátogatták Kántor Sándor népművészt, Enno Keerberg, a tallinni vá­rosi Komszomol Bizottság tit­kára délután pedig a berekfürdői üveggyárban üzemlátogatáson vettek részt. A tallinni vendégeket a me­gye vezetői ma a Ferihegyi repülőtéren búcsúztatják. zett fiatalok száma. Csak a Május 1 Ruhagyár kitelepí­tett üzemegysége harminc szabásztanulót szerződtetett, többségében lányokat. Találkozzanak a legkülönbözőbb érdeklődésű emberek Több szakmunkás Fejlődésünk üteme 1. A közép- és hosszútávú gazdasági döntések megala­pozásakor általában a kö­vetkező tényezőket célszerű figyelembe venni: a környe­zeti feltételeket (a világpiac a nemzetközi munkamegosz­tás, a műszaki-technikai ha­ladás várható alakulását) és e környezetben feltárható és kiaknázható lehetőségeket, az ország rendelkezésére ál­ló szellemi és anyagi erő­forrásokat, továbbá a szo­ciológiai és társadalompoli­tikai tényezőket. Ezeket a stratégiai tervezés összete­vőinek is nevezhetjük. A gyakorlat azt mutatja, hogy a tényezők egyenkénti fel­tárása, megállapítása keve­sebb problémát okoz, mint valamilyen választott cél­rendszerben — a mi ese­tünkben a gazdasági fejlődés legkedvezőbb ütemének meg­határozásához — történő együttes alkalmazásuk és összehangolásuk. A straté­giai tervezés művészete ép­pen abban áll, hogy meny­nyire képes megteremteni e tényezők dinamikus egyen­súlyát, összhangját. Az egyes elemeket önmagukban mér­legelve ugyanis eltérő ered­ményekre és következteté­sekre juthat a tervező. Miután az MSZMP Köz­ponti Bizottsága nyilvános­ságra hozta a népgazdaság IV. ötéves tervének irány­elveit, érthető módon érdek­lődés tárgyává vált a köz­véleményben, hogv a gaz­dasági fejlődés előirányzott üteme mennyiben reális; nem lehetne-e a népgazda­ságot gyorsabban fejleszteni? A fejlődés ütemének he­lyes. reális megválasztása fontos szerepet játszik mind a terv belső összhangja, konzisztenciá’a. mind a tény­leges gazdasági folyamatok tervszerűsége és az ország gazdasági stabilitása és tár­sadalmi-politikai közérzete szempontjából. A túlságosan alacsony fejlődési ütem ép­pen úgy nem ösztönöz, mint az irreálisan „feszített” ter­vek. A növekedési ütem ön­magában még nem jelenti sem az adott ország gazda­sági helyzetének vagy tény­leges fejlődésének minősíté­sét. Évi 7—8 százalékos nemzeti jövedelem-növeke­dés is lehet kedvezőtlen, ha a megtermelt új érték ösz- szetétele nem jó, például, ha aránytalanul nagy részét kell készletekben tárolni, vagy ha a gyorsütemű nö­vekedés importvonzata olyan nagymértékű, hogy az tartós fizetési mérleg problémákat okoz stb. Ám ennek az el­lenkezője is igaz lehet, ami­kor a viszonylag alacso­nyabb, 4—5 százalékos gaz­daságfejlődési ütem is ki­elégítőnek bizonyul, mert kedvezően hat a bel- és kül­gazdasági egyensúly alaku­lására. Természetesen az ideális körülmény az. ami­kor a gazdasági fejlődés vi­szonylag gyors üteme a gaz­daság tartós egyensúlyával párosul. A IV. ötéves terv az 1971 —75. évi időszakra a nem­zeti jövedelem 30—32 — évi átlagban 5.5—6 — száza­lékos növekedését irányozza elő. Fz az előirányzat a be­vezetőben említett tényezők sokoldalú elemzése alapién alakult ki. Realitását min­denekelőtt azzal alanoz+ák meg, hogy a gazdasági fej­lődés mee+“tt útiét kritikus elemzés alá vetették. Minden tervező munka lé­nyévé azonban az előre te­kintés; i«az. minél mesz- SzoM-ire tekintünk, annál na­gyobb a bizonvtalanság fo­ka. Mégis célszerű a gazda­sági és társadalmi feüőrlés fő fojvamatait minél bosz- szahb távon meeraizolúi és Malakftarii azokat a hosszú­távú A’Véneoiésobet. pmelvek a feüődés kívánatos iránvát és az elérhető fejlettségi színvonalat meghatározzák. A társadalmi és gazdasági fejlődés egészét átfogó táv­lati tervezés most folyik elő­ször hazánkban. A népgaz­daság középtávú tervének elkészítése így — ezúttal — szerves részét képezhette a hosszútávú tervmunkának és fő céljait tekintve előbbre mutat az ötéves időszaknál. Például a hosszútávú cé­lok között szerepel: — a gazdaság magasabb fejlettségi szintre történő emelése, az ehhez 'szükséges, a tudományos-technikai fej­lődésen alapuló és az azzal összhangban lévő termelési szerkezet és infrastruktúra kialakítása oly módon, hogy a magyar népgazdaság a fejlettség és hatékonyság magasabb színvonalán álló országokéhoz közelítsen; — a nép életszínvonalá­nak állandó emelése, a gaz­dasági fejlettségnek és a szocialista társadalmi rend­szernek megfelelő életkörül­mények és életmód kialakí­tása, a városi és a falusi életmód közelítése. a mai értelemben vett lakáskérdés megoldása, az egészségügyi, a szociális és a kulurális el­látás javítása, a forrasztási szerkezet korszerűsítése. Ha a IV. ötéves terv irányelveit tüzetesen elol­vassuk. úgy közvetlenül és közvetetten rábukkanhatunk ezekre a célokra. Az MSZMP Központi Bizottságának kon­gresszusi irányelvei ugyan­csak ezekből a célokból in­dulnak ki. ami azt jelenti, hogy a párt és a kormány közéntávú gazdaságpolitikai programi a i hosszűtávú stra­tégiai megfontolásokon alap­szanak. Ez igen nagvfontos- ságú n nyugodt, kieevonsú- Ivozott gazdaságpolitikai légkör, a szükséges stabili­tás biztosításához és a kel­lően át nem gondolt eazdn­ságrtolHiVai .fordul 0+0 V” „1. Dr. Varga György Kedves fogadtatás — zsúfolt program Finn vendégeink Ssoinokon Zsúfolt programjuk volt vasárnap finnországi testvér- városunk Riihimáki küldöt­teinek. Filmvetítéssel kezdő­dött; megnézték a Szolnokról és a megyei építőipari válla­latról készült filmet. Ezután ellátogattak a Ságvári körúti általános iskolába, ahol Ma­joros Károlyné igazgató mu­tatta be az iskolát, néhány tantermet, politechnikai mű­helyeket, úttörő szobát. A vendégek — közöttük egy pe­dagógus végzettségű tanács­elnök — sok kérdést tettek fel a magyar iskolareform­mal kapcsolatban a házigaz­da pedagógusoknak, s el­mondták, hogy Finnországban most kerül sor a miénkhez hasonló szakosításra. A folyo­són sorakozó oklevelek kö­zött felfedezték a tiszta isko­la mozgalom első helyezettjé­nek járó elismerést, s Csorna Kálmán tanácselnök egy kis öniróniával jegyezte meg: szívesen látna egy hasonló oklevelet a tiszta Szolnok el­ismeréseként, de sajnos er­re kevés a remény. Az iskola vezetőinek kedvességére és a jó hangulatra mi sem jellem­zőbb, mint az, hogy a terve­zettnél jóval tovább marad­tak a finn vendégek. Még a délelőtt folyamán el­látogattak a Damjanich mú­zeumba is, ahol Kaposvári Gyula igazgató ismertette a múzeum anyagát, Szolnok történetét. Ebéd után a vízügyi igaz­gatóság tanyahajóján Hege­dűs Lajos igazgató kalauzolá­sával rövid tiszai kirándulá­son vettek részt a vendégek, majd ellátogattak az Építési és Szerelőipari Vállalat tisza- ligeti üdülőjébe, ahol Kiss Sándor igazgató ismertette a most 20 éves vállalat mun­káját, eredményeit. Väino Mäkinen polgármester, a kül­döttség vezetője, maga is épí­tészmérnök, s érthető, hogy sok szakmai kérdés került szóba. Kiss Sándor igazgató felajánlotta a vendégeknek, hogy a vállalat üdülőjében Riihimáki valamelyik építő­ipari vállalat dolgozói, csa­ládtagjaik részére üdülési le­hetőséget biztosít. Cserébe szolnokiak üdülhetnének a finn testvérvárosban. A ven­dégek örömmel fogadták az ajánlatot, s a közeli napok­ban sorrakerülő hivatalos tár­gyaláson írásba is foglalják a csereüdülést részletesen. A vasárnap utolsó hivata­los programja a ligeti strand területén nemrég felépült szauna meglátogatása volt. Vendégeinknek annyira meg­tetszett a szép és jól felsze­relt igazi finn fürdő, hogy azonnal ki is próbálták a gyakorlatban. Igazán hizelgő a szauna tervezőire és építői­re, hogy elismerően nyilat­koztak a szolnoki szaunáról. A nap befejezéseként még egy kellemes meglepetés várt a vendégekre. Az ízletes va­csora mellé a Bástya étterem­ben a zenekar finn dalokat játszott és a megyei vendég­látó vállalat igazgatója. Tóth Jenő egy-egy magyaros hímzésű terítővei kedveske­dett mindnyájuknak. Tegnap Jászberénnyel, a Hűtőgépgyárral, a Jászmú­zeummal és az állami gazda­sággal ismerkedtek vendé­geink. Ma Budapestre utaz­nak, ahol többek között a Parlamentet is megtekintik, majd szerdán a Balatonhoz utaznak, s csütörtöktől ismét a megyeszékhelyen lesznek testvérvárosunk, Riihimáki küldöttei. Városnézés közben. Kulturális politikánk néhány kérdése A Kossuth Könyvikadó meg­jelentette Aczél György, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága tit­kára egyik konzultációs elő­adásának szövegét. A Köz­ponti Bizottság titkára ide­ológiai életünk vezető párt­munkásai előtt tartott elő­adást és válaszolt az elhang­zó kérdésekre. Az itt elmon­dottak azonban joggá] tart­hatnak számot a széles olva­sóközönség érdeklődésére is. 1. A párt kulturális politiká­ja szerves, egyben pedig sa­játos része a párt általános politikájának. Pártpolitika elképzelhetetlen átgondolt művelődéspolitika nélkül, — mutatott rá Aczél György. Éppen ezért a kulturális po­litika nem valamiféle „külön bejáratú” tevékenysége a mozgalomnak. Ugyanakkor a párt általá­nos politikájának sajátos része ez a politika. Ahogyan a pártmunka minden ágá­nak, úgy a kulturális politi­kának is megvannak a sajá­tosságai. Ezeket a sajátossá­gokat sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ha nem ve­szünk tudomást mindennapi munkánk során ezekről a módszerbeli sajátosságokról, nem lehet tudományos és ku’+urálls életünkben irányí­tani. A kulturális életben is érvényes az az igazság, amely már oly sokszor bebizonyoso­dott. Szektás, dogmatikus pozícióból nem lehet fellépni a revizionista nézetekkel szemben, éppen úgy, aho­gyan nem lehet revizionista talajról sem küzdeni a dog- matizmus ellen. 2. Az elmúlt évtized során a Magyar Szocialista Munkás­párt Művelődéspolitikai Irányelvei-ben foglaltakat valósítottuk meg. Művelő­déspolitikánk később elmé­leti dokumentumai is e po­litika gyakorlati tapasztala­tainak általánosításai. Ezek a fő dokumentumok a VII.. a VIII. és a IX. kongresszusok, az Ideológiai Irányelvek, a Politikai Akadémia e témá­val foglalkozó előadásai, va­lamint a Kulturális Elméleti Munkaközösségnek anvagai, melyek politikánk f°ilődését hatékonyan segítették. Nem akarjuk szépíteni a magyar kulturális élet képét, nincsenek illúzióink sem a mai, sem a holnapi kulturá­lis munkáról. De negatívu­mot és pozitívumot össze­vetve. a fejlődés ténveit és akadályait számbavéve. el­mondhatjuk. hogy az ellen- forradalom leverése óta kul­turális életünk viszonylag egyenletesen és biztatóan fei- lődött. Az ideológiai harc és a kulturális élet területén is valljuk és érvényesítiük a párt vezető szerepének elvét, gyakorlatát; Az ideológiai harc és a szocialista kultúra terjesztése szocialista építő­munkánk szerves része. Elő­rehaladásunk fontos f-T' :' '' 3. Az ízlésnevelés meglehető­sen bonyolult probléma még a munkásmozgalmon belül is. Százezrekről van szó. akik közül sokan a régi mun­káséletben kialakult ízlés- normákat hozták magukkal, másik részük a parasztságét és így tovább. A szocialista világnézet közvetlenül és to. tálisan nem határozza meg az ízlést Egyszerié ás egy­más mellett vannak jelen különböző ízléstípusok. Ideológiai életünknek =em a felszíne, sem a mélye, te­hát nem sima, nem nyugodt. Mind a felszíne, mind a mé­lye erősen hullámzik. Mi nem félünk ettől a hullám­zástól, jónak tartjuk ezt a hullámzást. Akkor lenne ez veszélyes, ha a hullámos fe­lületet sima tükörnek hin­nénk és látnánk. A problé­mák megkerülése mindig megbosszulja magát, mert késlelteti a megoldásukat. Viszont ha szembenézünk a nap mint nap felmerülő új kérdésekkel akkor megoldá­sukat is elősegíthettük, erő­sítve a marxizmus—l“niniz- mus hegemóniáját, amely majdan elvezet a tudomá­nyos. szocialista gondolko­dás teljes győzelméhez a társadalom tudatában. (Cs) Harminchatezer komszomolista

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents