Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-25 / 198. szám

XXI. évf. 198. sz. 1970. aus. 25, kedd. MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér A szabályozók szabályozása A négyévi* ötéves terv kidolgozásával párhuzamo­san a GB koordinációs bi­zottságának irányításával a funkcionális szervek és a szakminisztériumok elemez­ték a reform eddigi tapasz­talatait, majd javaslatot ter­jesztettek a Gazdasági Bi­zottság elé a szabályozó rendszer fejlesztésére. A ja­vaslatokat a GB a közel­múltban hagyta jóvá. Hatá­rozata a továbbfejlesztés el­veit rögzítette, azok konkre­tizálása, jogszabályokban va­ló megformulázása még hát­ra van. Ebből következik, hogy most még csak a módo­sítások indítékait és általá­nos jellemzőit vizsgálhatjuk. Csaknem három esztendő tapasztalatai igazolták a re­form alapelveinek helyessé­gét, a közgazdasági szabályo­zókkal történő tervszerű irá­nyítás életképességét. Az irányítási rendszer alapelvei­nek módosítására tehát nincs szükség — erre nem is- kerül sor — csupán az elvek kö­vetkezetesebb érvényesítése céljából kell a szabályozó- rendszer egyes elemeit újó­lag szabályozni, tökéletesíte­ni. Ennek időszerűségét több tényező indokolta. Az új öt­éves terv két alapvető gaz­daságpolitikai célja: a gaz­dálkodás hatékonyságának alapvető javítása és az egyen­súlyi követelmény érvényesí­tése. Nyilvánvaló, hogy e feladatok megoldását a sza­bályozórendszer oldaláról is alá kell támasztani, a gazda­ságpolitikai célokat és a sza­bályozókat összhangba kell hozni. A módosítást emellett az Is indokolja, hogy a szabá­lyozás mai rendszere, a zök­kenőmentes átállás érdeké­ben, átmeneti megoldásokat is — különböző fékek, támo­gatások — tartalmaz, ame­lyek számos te rületen tuda­tosan tompították a mecha­nizmus gazdasági ösztönző­kényszerítő hatását. Ma már indokolt, hogy az irányítási rendszer átmeneti sajátossá­gait fokozatosan kiiktassuk. A módosítás indokoltsága kapcsán arról sem feledkez­hetünk meg, hogy az alapve­tően poztitív tapasztalatok mellett a szabályozók néhány vonatkozásban negatív fo­lyamatokat váltottak ki. A szabályozó rendszer to­vábbfejlesztését nem az álta­lános jellegű, minden szabá­lyozóra kiterjedő módosítás, éppen ellenkezőleg az jel­lem!, hogy csak ott korrigál­ja a szabályozókat, ahol ez feltétlenül szükséges s ahol a fejlesztés és finomítás a negyedik ötéves terv két alapvető gazdaságpolitikai céljának elérését az eddigi­nél eredményesebben segíti. Ebből következik, hogy a módosítások következtében a vállalati munka feltételei nem rendeződnek át olyan mértékben, mint a reform be­vezetésekor. Nem változik egyebek között az árrendszer s a jelentős ármozgások el­kerülése érdekében az élő- és holtmunka költségterhei — vagyis a bérjárulék és az A MÁV szolnoki személy- pályaudvarán dolgozók 98 százaléka vesz részt a kong­resszusi munkaversenyben. A felajánlások célja — mint arról Szép Ferenc szb-titkár tájékoztatott — hogy a gaz­daságos üzemvitel biztosítá­sával elősegítsék annak a veszteségnek a pótlását, ame­lyet az árvíz okozott a nem­zeti jövedelemben, s hogy eszközlekötési járulék — is az eddigiek maradnak. Az 1971. január elsején életbelépő változtatások je­lentős része a nyereségérde­keltség intenzitásának foko­zásával kívánja a vállalato­kat hatékonyabb gazdálko­dásra ösztönözni. Mivel a fejlesztési nyereségrész adó­kulcsa a korábbival azonos marad, ezzel szemben az eddigi általános 2-es bérszor­zó 3-ra növekszik és a része­sedési nyereségrész adózásá­nak progressziója csökken, nyilvánvaló, hogy a vállalati nyereségérdekeltség elsősor­ban a személyi jövedelmek növelése, a részesedési alap képzése szempontjából foko­zódik. Ugyanerre következ­tethetünk a bérszabályozás módosításából is. Nevezete­sen : megszűnik a bérszínvo­nalemelés kumulált — évről évre halmozódó — terhelése a részesedési alapra, a bér­emelés az elszámolható ter­melési költségeket terheli, de az emelkedés mértékétől füg­gően a részesedési alapból egyszeri adófizetést kell tel­jesíteni. A bérfejlesztési be­fizetés mértékét az új szabá­lyozás bizonyos hatékony- sági követelmények alapján határozza meg. A bérfejlesz­tés lehetőségét ugyanis füg­gővé teszi az 1 főre jutó bér és nyereség együttes összegének növekedésétől. Az erre vonatkozó s látszólag bonyolult képletnek, számítá­si módnak az a lényege, hogy a bér és a személyi jövede­lem takarékos létszámgaz­dálkodással. azaz a termelé­kenység növelésével emelhe­tő a legnagyobbb mértékben. A nyereséoből képző­dő vállalati fejlesztési for­rások növekedési ütemét az új szabályozás csökkenti. Ez elkerülhetetlen következmé­nye annak, hogy a nyereség megosztásakor a magasabb bérszorzó révén növekszik az élőmunka súlya, a része­sedési nyereségrész aránya. Ez egyszersmind azt jelenti, hogy a központi fejlesztési források aránya emelkedik, az állam nagyobb mértékben nyújthat támogatásokat a népgazdasági tervben elő­irányzott, vállalati döntési körben megvalósuló beruhá­zásokhoz. A centralizált és a decentralizált fejlesztési for­rások arányának módosulá­sát a vállalatok minden bi­zonnyal nem fogadják olyan megértéssel, mint a részese­dési alapképzés kedvezőbb le­hetőségét. A beruházási le­hetőségek szűkös volta azon­ban messzemenően indokolja az állam befolyásoló, szabá­lyozó szerepének növelését. A vállalatok egyébként fej­lesztési forrásaikat a részese­dési nyereségrészből való át­csoportosítással is növelhe­tik. Ezt az új szabályozás adókedvezménnyel bátorítja. Várható egyébként, hogy a módosítások növelni fogják a vállalatok beruházási ked­vét az építőmunkát megta­karító fejlesztések iránt. G. I. ezáltal a vasút területén biz­tosítsák a harmadik ötéves terv sikeres befejezését. Versenyfeladatként az állo­más részére megszabott él- üzem-tényezők teljesítését, illetve egyszázalékos túltelje­sítését vállalták. Az eltelt hét hónap eredményeinek értéke­lése szerint ezeknek a felada­toknak időarányosan eleget tettek a szolnoki vasutasok. Losonczi Pál Tanzániában Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke vasárnap be­fejezte hivatalos szudáni látogatását és kíséretében Khartoumból repülőgépen továbbutazott kőrútjának következő állomására, Dar es Salaamba. A magyar ven­dégeket a khartouml repü­lőtéren Niméri elnök, a Forradalmi Parancsnoki Ta­nács és a kormány tagjai búcsúztatták. Megjelentek a diplomáciai képviseletek ve­zetői is. A repülőtérre veze­tő úton és a helyszínen él­jenző, integető, tapsoló szu- dániak ezrei vettek búcsút a távozó vendégektől. Elutazá­sa előtt Losonczi Pál még gazdag programot bonyolí­tott le vasárnap délelőtt. Reggel a Köztársasági Pa­lotában kitüntetések átadá­sára került sor. Losonczi Pálnak a látogatás alkalmá­ból a Szudáni Forradalmi Parancsnoki Tanács a leg­magasabb szudáni kitünte­tést, a Becsület Érdemrendet adományozta, a két ország közötti kapcsolatok fejlesz­tésében és a népek közötti barátság megszilárdításában szerzett kimagasló érdemei­ért. Gaafar Nimeri szudáni elnököt Elnöki Tanácsunk a Ma-ar Népköztársaság Zászlórendjének gyémán­tokkal ékesített első fokoza­tával tüntette ki a nemzeti függetlenségért, a népek tár­sadalmi felemelkedéséért, a haladásért folytatott küzde-. lemben, a magyar—szudáni kapcsolatok fejlesztésében szerzett kimagasló érdemei­ért. A kitüntetések átadása után Losonczi Pált szállásán, a Köztársasági Palotában felkereste a magyarabok küldöttsége. Az Elnöki Ta­nács elnöke szívélyesen el­beszélgetett az egykor arab földre települt magyarok késői leszármazottaival, ér­deklődött élet és munkakö­rülményeik iránt. Losonczi Pál a délelőtt fo­lyamán ellátogatott a khar- toumi egyetem mezőgazdasá­gi tanszékére, ahol a szudáni mezőgazdaság főterménye, a gyapot nemesítésével, még előnyösebb tulajdonságú gyapotfajták kitermesztésé­vel foglalkoznak. Közben Szalai Béla dr. külkereske­delmi miniszterhelyettes át­adta az öntözésügyi minisz­térium képviselőinek a NI- KEX és a vízügyi ható­ságok jelképes ajándékát, egy vízvizsgáló laboratóriu­mot. Losonczi Pál szudáni lá­togatásának záróakkordia- ként vasárnap délelőtt két magyar—szudáni megálla­podás aláírására is sor ke­rült: A két ország közötti lég­ügyi egyezményt Púja Fri­gyes, a külügyminiszter első helyettese és Abdullah El Hasszán külügvi államtitkár, a műszaki—tudományos együttműködési szerződést dr. Szalay Béla külkereske­delmi miniszterhelyettes és Harun El Avad belkereske­delmi és közellátésügvi mi­ni szterhelvettes írta alá. Losonczi Pál vasárnap délután megérkezett Dar es Salaamba. Az Elnöki Tanács elnöke Julius Nyerere el­nök meghívására hivatalos látogatást tesz Tanzániában. Á Dar es Salaam-i reoülő- ‘■óron Julius Nverere elnök fogadta Losonczi Pált. A magvar államfő tiszteletére ágvúiövés dördült el. mi­közben a zenekar eljátszotta a két ország himnuszát. Ezt követően Losonczi Pál ellé­pett a felsorakozott díszszá­zad előtt, majd az Elnöki Tanács elnöke és kísérete az Ikulu palotába, a tanzániai Elnöki Palotába ment. Az Ikulu palotában Nye­rere elnök bemutatta Lo­sonczi Pálnak a Dar es Sa- laamban akkreditált diplo­máciai missziók vezetőit, majd az Elnöki Tanács el­nöke résztvett azon a vacso­rán, amelyet a tanzániai ál­lamfő adott tiszteletére. Hétfőn délelőtt Dar es Sa- laamban megtartották a ma­gyar—tanzániai hivatalos tárgyalásokat. A két állam­fő a magyar kiséret és a tanzániai elnök munkatár­sainak részvételével megvi­tatta a nemzetközi helyzet főbb problémáit és a ma­gyar—tanzániai kapcsolatok fejlesztésében Nyerere elnök tavaly októberi budapesti látogatása óta időszerűvé vált kérdéseket. A tárgyaló partnerek eszmecserét foly­tattak az el nem kötelezet­tek lusakai értekezletének előkészítéséről és az európai biztonság. problémáiról. A felek tájékoztatták egy­mást a köi^l-keleti és az indokínai helyzet legújabb fejleményeivel kapcsolatos álláspontjukról. , Magyar részről elismeréssel \ ^zóltak Tanzániának a nemzetivP2* porondan kifejtett erőfeszt»; téseiről. A kétoldalú kapcsolatok fejlődését áttekintve meg­állapították, hogy Magyar- ország és Tanzánia között — különösen Nyerere elnök látogatása óta — egyre erő­södik az együttműködés a politikai élet, a gazdasági kapcsolatok, valamint a kul­túra és a tudomány terüle­tén. Losonczi Pál és kísérete hétfőn délelőtt vidéki kör­útra indult, amelynek során a magyar vendégek elláto­gatnak Zanzibár szigetére, a festői Manvara tóhoz, a Ngo- rcngoro kráterhez és felke­resnek egv szövetkezeti fa­luközpontot. Évadnyitó társulati ülés Hétfőn délelőtt tartotta évadnyitó társulati ülését a Szigligeti Színház. Az ülésen megjelent Elek Lajos, a me­gyei tanács vb művelődésügyi osztályának helyettes vezető­je, valamint Széplaki Kata­lin, a népművelési csoport vezetője. Berényi Gábor, a Szigligeti Színház igazgatója ismertet­te az 1970—71-es évad terveit, rámutatott arra, hogy a mű­sorterv ígéretes, öt .igényes prózai mű kerül bemutatásra, valamint öt színes és változa­tos programot biztosító zenés ^tarab szerepel műsoron. H^mutatta ezután a Szigli­geti sbsjház új tagjait. Albert Piroska 3 Fővárosi Operett­színháztól, ie-'ska Zsuzsa, a szegedi Nemzeti Színháztól, Lukács József, Déryné Színháztól szerződött a szol­noki Szigligeti Színházhoz. Bodnár Erika és Lei* ez György most végezték a Szírt“ művészeti Főiskolát, vissza­tért, és ismét a szolnoki szín­ház tagja lett ifjú Tatár End­re. Egyben bemutatta Beré­nyi Gábor Balogh Elemért, aki szeptember 1-től a szín­ház gazdasági igazgatója lesz, Tabák Lajosné pedig a köny­velési csoport vezetését ve­szi át. Vállalták— teljesítették A kongresszusi munkaverseny eredményeiből Jóleső érzés — számot ad­ni elért eredményekről, s különösképp olyan tettekről, amelyek a X. pártkongresz- szus tiszteletére indult ver­seny sikerei. örvendetes, hogy vannak már üzemek, olyan munkaterületek, ahol egész csokorra valót számon tartanak ilyen fegyverté­nyekből. Közéjük tartozik a TITÁSZ szolnoki üzemigazgatósága is. Simon György verseny­felelős akár fél tucatnyi olyan felajánlást kész volt elmondani, amelyeket dol­gozóik már teljesítettek a kongresszusi verseny válla­lásaiból. Elsőként azt hang­súlyozta, hogy az üzemigaz­gatóság teljes létszámmal részt vesz a versenyben. A törökszentmiklósi kirendelt­ségük vállalta, hogy tíz dol­gozójuk két hétig közremű­ködik az árvíz sújtotta Sza- mos-köz villamos hálózatá­nak helyreállítási munkála­taiban. Ezt a kötelezettséget már teljesítették, miként eddig állták a szavukat a tekintetben is, hogy az új kisfogyasztók bekapcsolás iránti kérését átlagosan há­rom napon belül teljesítik, ha az előfeltételeket bizto­sítják. Erre egyébként — az egész évre szólóan — mind a kilenc kirendeltségük vál­lalkozott. Az alkotmány ünnepéhez kapcsolódó felajánlást tett — és teljesített is — a mezűtúri. tiszakécskei, kun­szentmártoni és jászalsó- szentgyörgyi kidendeltségük. Az ott dolgozók a helyi ün­nepségekhez szükséges au­gusztus 20-i dekorációt tár­sadalmi munkában készítet­ték el. Ehhez kapcsolódóan szót érdemel az is, hogy a törökszentmiklósi, tiszakécs­kei és kunszentmártoni ki- rendeltségük a közelmúltban kapta meg a társadalmi mun­káért adományozott emlék­plakettet és oklevelet a helyi tanácstól. Az üzemigazgatóság szak- szolgálati szocialista brigád­ja arra vállalkozott, hogy augusztus 20-án is dolgozik. Azért, hogy az energiaki-- esésre ne munkanapon ke­rüljön sor, felajánlották, hogy a papírgyár transzfor­mátor állomásán szükséges karbantartási munkálatokat 20-án elvégzik, s az ígéretü­ket be is váltották. Sziráki András igazgató a Tószegi Gépjavító Állomás dolgozóinak verseny mozgal­máról elmondta: a tavalyi nyolcról tizenkettőre nőtt a szocialista brigádok száma, és négy műhelyük is küzd a szocialista cím elnyerésé­ért. Üzemük munkasikereit az első félévi eredményekkel jellemezte, a párt X. kong­resszusa tiszteletére vállalták, hogy idei termelési és értéke­sítési tervüket 103%-ra telie- sítik. Az első félévben 107.2 százalékos eredményt értek el. Csatlakoztak a nemzeti jövedelem egy százalékos növelésére kezdeményezett mozgalomhoz Is. amihez az eredményterv túlteljesítésé­vel kívántak hozzájárulni. Ezt a vállalásukat az első félévben a bázisidőszakhoz mérten 118. a tervhez képest 103 százalékra teljesítették. Dicséretes munkasikerre valló adatok ezek. A Tószegi Gépjavító Állomáson dolgo­zók június 30. óta is foly­tatják ezeknek az eredmé­nyeknek a gazdagítására, növelésére irányuló erőfeszí­téseiket. Közben már segit- keznek egy munkatársuknak az árvíz miatt lakhatatlan­ná vált háza helyett új csa­ládi otthon építésében, ami­re a termelési felajánláson túl vállalkoztak. Jubileumi munkaverse­nyüket április 1-től a X. pártkongresszus tiszteletére folytatják tovább. Dr. Orbán Péterné gyáregységvezető el­mondta a ruhagyár konfekcióüzemében négy szocialista és három ifjú­sági brigád dolgozik. Ezek a kollektívák kezdeményezői a versenymozgalomnak, amely — minthogy a ter­melés futószalagon folyik — kiterjed azokra is, akik nem brigádtagok. A kongresszusi verseny el­ső szakasza éppen augusztus 20-ig tartott n Május 1 Ru­hagyár szolnoki gyáregysé­gében. Az értékelés szerint a 141-es szalag Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom nevű brigádia lett az első, amelynek dicséretére el­mondható: termelési prog­ramjukat 1 százalékkal túl­teljesítették. miközben mi­nőségi reklamációjuk egyál­talán nem volt. A minőség dolgában ma­gasra állították a mércét. Az üzem dolgozói — a szo­cialista brigádok kezdemé­nyezésére — vállalták, hogy az I. osztálvú termék rész­aránya 97—98 százalék lesz, ami a szakmában igen ió minőségi ..mutató”. További elismerést érdemel az a fel­ajánlás. melv szerint a párt­kongresszusig átlag 15—20 százalékkal emelik norma- szintiüket, hogy elériék vagy megközelítsék a központi üzemek normaszintjét. A gváregvségvezető elégedetten újságolta, hogy ennek a vál­lalásnak is teljesítették a?| időarányos részét. (m - —5 r — n) f El üzem-szinten

Next

/
Thumbnails
Contents