Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-22 / 196. szám

1970. augusztus 22.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

s

r

Uj életünk alaptörvényét ünnepeltük

(Folytatás az 1. oldalról)

Papp Árpád Kunhegyesen

A kunhegyesiek Papp Árpádot, a párt központi bizottságának tagját, a Munkásőrség országos parancsnokát hívták meg ünnepi szónoknak. Á vezérőrnagy 19-én délután érkezett a faluba a gyűlés előtti beszélgetésre, amelyen a járás, a nagyközség politikai, gazdasági vezetői vettek részt. Rácz Ferenc tanácselnök tájékoztatta a nagyközsé" életéről, fejlődéséről. Erre mondta a tábornok:

— Nekem, aki nem éltem ezen a tájon nagyon érdekes hallgatni az üzemek nevét. Én még azt tanultam az iskolában a Nagykunság nagy ró- naság, ahol a búza terem. S ilyenkor gondol bele az ember, hogy megváltozott a mi hazánk.

Este a művelődési otthonban Vajda Ferenc, a nagyközségi pártbizottság titkára köszöntötte a hallgatóságot, a szónokot, az elnökségben helyet foglalókat, közülük Vad Andrást, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Fehér Miklóst, a járási pártbizottság első titkárát, Posta Mihályt, a Munkásőrség megyei parancsnokát. A Himnusz, s az ünnepi szavalat elhangzása után Papp Árpád méltatta az államalapító István király

emlékét, alkotmányunk jelentőségét, az új kenyér napját. Foglalkozott népünk szocialista tudatának kialakulásával.

— Ismeretes nálunk az a közmondás, hogy a Krisztus koporsóját sem őrzik ingyen. Igaz, hogy nem a Krisztus koporsóját, hanem szent hazánk rendjét őrzik és építik, s nem is anyagi előnyökért munkásőreink is — mondta a munkáshadseregről.

Kunhegyes nagyközség negyedszázados szabad történetében többek között azt méltatta :

— Itt, ahol á kisemberek fő jövedelmi forrása az aratás és a cséplés volt, s mikor tönkrementek, egész soruk kis vagyonát verte dobra Elek Imre banktulajdonos, ma a vízgépészeti gyáregység 41, a gépjavító állomás 35 millió forintot termel évente, a három tsz közös vagyona 120 millió forint.

Az ünnepség után a gépjavító állomáson fogadták Papp Árpád vezérőrnagyot. Az állomás kollektívája gyártmányaikból maketteket készített, s Jakab János igazgató ezzel ajándékozta meg Papp Árpádot

TI. I*

Gazdag program Karcagon

Csaknem hatszáz résztvevője volt a karcagi nagygyűlésnek. A kultúrházban tartott ünnepség elnökségében helyet foglalt: dr. Szabó József, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektorhelyettese, Kovács István, a városi pártbizottság titkára, Kundra József, a városi tanács vb-elnöke, Oláh János, a HNF megyei elnöke, Kovács Pál, a HNF városi bizottságának elnöke, valamint az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok és a Magyar Néphadsereg képviselői. Ott voltak még a város pártszervezeteinek, vállalatainak, üzemeinek vezetői is.

Elsőként Kovács Pál, a HNF városi bizottságának elnöke emelkedett szólásra. Üdvözölte a megjelenteket, majd átadta a szót dr. Szabó Józsefnek, a nagygyűlés szónokának. Szabó elvtárs beszéde első részében méltatta az államalapítás és az alkotmány évfordulójának jelentőségét. Hangoztatta: „Nagy erejű jelkép van abban, hogy a magyar állam alapítójára, Istvánra emlékezve ünnepeljük az alkotmány születésnapját is. Ezer évvel ezelőtt a magyarság felemelkedésének egyedüli útja az osztálytársadalom, s a kizsákmányoló osztályok érdekeinek védelmét jelentő államhatalom megteremtése volt. A második világháború után a kizsákmányolás megszüntetése és a nép szocialista hatalmának megteremtése volt a cél. Ekkor született alkotmányunk.”

A gyűlés közönsége érdeklődéssel hallgatta Szabó elvtárs tájékoztatóját, aki főbb vonásokban ismertette a rövidesen országgyűlés elé kerülő negyedik ötéves terv jelentősebb célkitűzéseit.

Végül az aktuális külpolitikai eseményekről adott rövid tájékoztatást. Befejezésül Balogh József, a karcagi Béke Termelőszövetkezet elnöke, dr. Szabó Józsefnek és Oláh Jánosnak átnyújtott egy-egy új búzából sütött kenyeret.

A karcagi nagygyűlés Kovács Pál zárszavával ért véget. Ezt követően gazdag program várta a gyűlés elnökségét, közönségét, a meghívott vendégeket. Az alkotmány nap előestéjén megnyitott körszerű „Berek” lakberendezési áruházban az iparcikk kiskereskedelmi vállalat munkatársai kalauzolták a vendégeket. Ezt követően az ifjúsági házat, majd a háziipari termelőszövetkezet képzőművészeti kiállítását keresték fel a vendégek. Itt Csala Jánosné, a háziipari termelőszövetkezet elnöknője volt a házigazda.

Délben ünnepi díszebédre került sor a tanyai kollégiumban. A nap hátralevő részének programjában több sportverseny, MHSZ rakéta- modell bemutató, és horgászverseny szerepelt.

e. a

Alkotmányunk nemcsak a {egokat biztosítja

(Tudósítónktól.)

Tiszafüreden a szervezetten felvonuló dolgozók közt elsőnek az Erdőkémia Vállalat csoportja érkezett, aztán a két helyi termelőszövetkezet, majd a vegyesipari ktsz.

Az ünnepséget Rente Ferenc, a községi tanács vb elnöke nyitotta meg, majd Vass Lajos alezredes, az MHSZ megyei titkára mondott ünnepi beszédet. Az alkotmány ünnepének jelentőségét méltatta, s megemlékezett a nagy államalapítóról, I. István királyról is.

Majd arról beszélt: 1949- ben a magyar nép a jogok és kötelességek írott összefogásával alkotmányt adott önmagának. A továbbiakban számokkal bizonyította az utóbbi tíz év országos, megyei eredményeit. Megemlítette : 1960-ban tízezer fóriht körül'volt egy termelőszövetkezeti tag évi átlagos jövedelme a megyében. 1969-ben 22 925 forintot értek el megyei átlagban. Tizenegy és félezer új lakás épült a megyében ezidő alatt. Mindezt bizonyítja: alkotmányunk

nemcsak előírja a jogokat a munkához, pihenéshez, szociális ellátáshoz, művelődéshez, hanem ehhez az eszközöket is megfelelően biztosítja.

Az előadó kitért a közelgő X. pártkongresszus jelentőségére, amely nemcsak a párttagok belső ügye lesz — mint mondotta — hanem egész népünké.

Az ünnepség utolsó aktusa kitüntetések átadása volt. Dr. Terbe Ferenc, a Hazafias Népfront járási elnöke a Há- mán Kató Tsz négy dolgozójának; id. Csőke Kálmán állatgondozónak, Gól István, Joó Béla traktorosoknak, va- lamiht id. Kuli György foga- tosnak a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést adta át.

A Szolnok megyei tanács

„közösségért végzett munkáért” arányplakettjét a Kossuth Lajos Gimnázium KISZ- szervezetének, ezüstplakettjét pedig a vegyes ktsz KISZ- szervezetének adták át. A

bronzfokozat tulajdonosai a Hajó- és Darugyár gyáregységének KISZ-fiataljai lettek. Végezetül „a társadalmi munkáért” arany, ezüst és bronz jelvényeket adták át.

N. J.

Észt karatéink velünk ünnepeltek

Az alkotmánynapi ünnep előestéjén vízikarnevál és tűzijáték gyönyörködtette a szolnoki nézők tízezreit. Közöttük voltak a megyénkben tartózkodó tallinni delegáció tagjai is. Mivel a vendég szeme mindig hitelesebben rögzíti az eseményeket, észreveszi azokat a színeket, melyet a gyakori szemlélő nem képes felfedezni, Johannes Unduskot a tallinni városi tanács vb-elnö- két — avatott tollú újságírót — kértük meg, hogy mondja el ünnepi élményeit.

— A városunk tanácsának tagjaiból álló delegáció lassan egy hete tartózkodik az Önök szép hazájában. A gazdag program lehetőséget adott arra, hogy sokoldalúan

ismerjük meg a megyét és meglátogassuk országuk szinte valamennyi nevezetességét. Györnyörű volt az eddigi program, ám ebből is kiemelkedően szép emlékként marad meg számunkra az augusztus 20-i ünnepség és az azzal kapcsolatos látványosságok sora. Láttuk és önfeledten megcsodáltuk 19-én este a szolnoki vízikarnevált és a tűzijátékot. A hatalmas ünneplő tömeg emlékeztetett bennünket a mi nagy rendezvényünkre; az észt daj ünnepére. A vízikarnevál azt az új gondolatot sugallta nekünk, hogy valami hasonló színpompás vízi felvonulást kellene rendezni miná- lunk is.

P. B.

Gyári ünnepek

Az egykori cukorgyári kantin — ma művelődési ház •— előtt már kora reggel fiatalok gyülekeznek. A fogadóbizottság. Több mint száz meghívót küldtek, népes vendégsereget várnak a gyárba. Tíz éve, minden augusztus 20-án így van ez. A nyugdíjasok napját tartják, a gyár történetében fontos embereket, az egykori első munkásokat hívják meg ilyenkor. Szétnézni az üzemben, elbeszélgetni múltról, jelenről. Az életről.

Most is így történt. Fél kilenc tájban már népes volt a vendégsereg. Akkor érkezett unokájával Nagy Ágoston bácsi. Mindig eljött még a hívó szóra. Pedig hát múlik, nagyon múlik az idő. Guszti bácsi 1910-ben, a gyár alapjainak lerakásánál is itt volt már. Az első világháború kitörésének évében, 1914-ben kezdődött a cukorgyártás Szolnokon. Mindenre jól emlékszik. „Vorarbeiter” volt, — magyarul előmunkás. A fiatalabbakat megszólítja:

— Te meg fiam nálam voltál kisinas. Hát te is nyugdíjas vagy már?

Nagy Ágoston 1881-ben született. Hozzáképest Fo- garas Ignácz, Gönczöl Sándor, Csábi László, Pálinkás Imre, Feitel Erzsébet tényleg fiatal.

A gyár legidősebb nyugdíjasa botját maga mellé támasztva, otthonosan ül társaival az új tanácsteremben. Kisóvodósok köszöntik őket először. Vérvörös szegfűvel. Ágoston bácsi a kalapja mellé tűz két szálat. Mások a kabát hajtókájára. Módja van annak.

A sok köszöntés után komoly szavak. A főmérnök, dr. Viczián Brúnó, a gyár fiatalításáról beszél az öregeknek. Még „csak” Magyarország legnagyobb cukorgyára a szolnoki. Két év múlva 1972-ben, amikor a nagy rekonstrukció befejeződik, már Közép-Európa legnagyobb cukorgyára lesz.

Ezután bejárják az épülő, változó nagy telepet. Elől Nagy Ágoston. Dehogyis fáradt ő arra, hogy megnézze, mi van a centrállal, egykori munkahelyével. És közben emlékeit mondogatja. Az ausztriai Bruckba is elküldték őt valamikor, mert a gyártás titkait el kellett hozni, külhonban tanulni. Neki is voltak később jó tanítványai, jó munkásai. Leginkább a jászfényszarui kampánymunkásokra emlékszik szívesen. Meg a tószegiekre.

Fersner Vilmos tizenöt évig kismozdonyt vezetett, javított a gyárban. Uszályon érkezett a répa a Tiszán és kisvonaton hozták be a telepre. Régen volt, szép volt — a fiatalság évei.

Beszélgetnek, emlékeznek az öregek. Aztán egy jó kis

ebéd és Nagy Ágoston pohárköszöntőt mond. Szálfa egyenes tartással álj a 89 éves nyugdíjas az üzemi étteremben.

— Köszönjük fiaim, hogy megint meghívtatok bennünket! Majd nagyon igyekszünk, hogy jövőre is eljöhessünk. ..

☆

Soha ilyet még nem látott az öreg járműjavító művelődési h£za. Délután két óra tájt egyre másra kiskocsik érkeznek a bejárathoz. Babakocsik. A száztizenöt éves gyár történetében először rendeznek itt névadót. Tizenkét munkáscsalád kicsi gyerekét a munkásközösség előtt, a nagycsalád szeme láttára írják be az anyakönyvbe. Az ünnepség mégis nászindulóval kezdődik. G. Kiss József és felesége, Vígh Piroska ezelőtt pontosan 25 évvel kötött házasságot. Most megújítják fogadalmukat. Meghatódott mindenki a nagyteremben. Még a picinyek is. A legszebb zene, csecsemősírás közepette beszél az anyakönyvvezető, köszönti az ezüstlakodalmasokat.

Aztán felhangzik József Attila Altatója, majd Kaffka Margit szép költeménye, a Pétiké jár. A vendégkoszorú megilletődve hallgatja. A tizenkét csöppség tiszteletére megszólal Schubert Bölcsődala. Egyik — másik apróság fel-felsír. Leidecker János a hatalmas termetű munkásember óvatosan,

mint törékeny drágaságot karjára veszi az egyik síró „csomagot” s halk léptekkel kiviszi, ne zavarja az ünnepséget. Csicsíjgatja, be- cézgeti.

A fogadalomnál elérzéke- nyülnek a nehéz munkához szokott emberek. Tizenkét házaspár mondja az anyakönyvvezető után: „Ünnepélyesen fogadjuk, hogy gyermekünket becsületes, a dolgozó néphez hű emberré neveljük...”

Kitett magáért a vállalat! Ez az első gyári névadó ünnepség, virágot kapnak az édesanyák, emléklapot, ajándékot a kicsinyek, s még valamit. Mind a tizenkét csecsemő egy-egy 500 forintos takarékbetétkönyvet.

Koccintanak jóféle pálinkával, borral, beszélgetnek, gratulálnak egymásnak az ünneplők. Kinn a kultúrház lépcsőjén két nagymama tart egy kisunokát. Készül a fénykép az ünnepség emlékére.

Csécsei Gáborka, Ozsgyán Attila, Sárkány Andrea, s a többiek — tizenkét új kis állampolgár köszöntése volt a járműjavító augusztus 20-i eseménye.

Szép ühnep volt.

S. J.

Húsz esztendős közös gazdaságok

Alkotmányunk napján a községi művelődési otthonban ült össze a csépai Petőfi Termelőszövetkezet ünnepi közgyűlése. Ezen a járás, a község politikai, gazdasági vezetői Körében ott volt Gaál Gyula, a Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottságának elnöke is. Roz- mis Sándor párttitkár megnyitója után Bartos László, elnök emlékezett meg a két évtized alatt történtekről.

A tsz törzsgárda jelvényt, s vele pénzjutalmat adományozott azoknak, akik húsz, vagy tizenöt évet töltöttek az üzemben. Ilyen kitüntetést kapott Treznyák Mihályné, a szövetkezet első elnöke is.

A megye más szövetkezeteiben is egybeesett az alkotmány napja fennálásuk huszadik évfordulójával. A jászkiséri Kossuth Tsz-ben kétnapos ünnepségen emlékeztek meg az alapítók érdemeiről. Itt Gócza József tsz-elnök. országgyűlési képviselő szólt a Kossuth Tsz múltjáról, i-'’énéről, jövőjéről.

Ä Vezseny—tiszajenői Ti- szamenti Tsz-ben szerdán emlékeztek meg alakulásuk huszadik évfordulójáról. Az ünnepségen a MÉM képviseletében je' .n volt Halász Péter, az OFTH elnöke és Tolna Károly megyei tanácstag is. A közös gazdaság húsz éves küzdelmeiről, jelenéről dr. Lőrincz György megnyitója utón Hatvani Lajos elnök számolt be. Ezen a közgyűlésen választották újjá a tsz vezetőségét és ellenőrző bizottságát, továbbá nőbizottságot is választottak. Az ünnepségen kitüntetéseket és pénzjutalmakat adtak át.

A kenderesi Haladás Tsz- ben augusztus 20-án emlékeztek meg a tsz két évtizedes tevékenységéről. Itt Kovács Pál tsz elnök tartott beszámolót. Az alapítókat a tsz vezetősége törzsgárda jelvénnyel és pénzjutalommal tüntette ki, ajándékozta meg. Hasonlóan a 15, illetve 10 éve ott dolgozó tagokat is. A szövetkezet tagságát Suba István, a TOT elnökségének tagja, a nagykunsági tsz szövetség elnöke köszöntötte.

A jászapáti Alkotmány, a jászágói Kókai, a csataszögi Szebb Élet Termelőszövetkezet úevszintén most ünnepelte két évtizedes jubileumát.

M. L.—B. L.

A tüzes vízisárkány és a többiek

VlZIG-kamevál lett az idei szolnoki vízikarnevál. A nagy párád ’ első három díját vitték el. A negyedik díjat a Cukorgyár, az ötödiket a Járműjavító kapta. A felvonuláson volt minden. Tűz- okádó sárkány (igaz, takarékra állítva, mert egyik feje nem gyulladt be) vízesés, tűzözön, egyszóval ■ valóban látványos volt a parádé.

Piros, sárga, zöld, fehér sziporkák az égen. Egy fiatalember a parton a vízbe pöcköli cigarettacsikkjét. — Egyéni mutatvány — jegyzi meg valaki a háta mögött. Gyér taps. Már megkezdődött a dekorációk felvonulása a vízen. Egy tekintélyes

családapa — a csónakban gyermekeivel — kalózokat megszégyenítő ügyességgel lavírozik a sötétben. A rossz ladik csendesen csobog el a zsűri előtt. Extra taps, esetleg a vízirendőrség külön díja.

Karnevál után divatbemutató. Különösen nagy sikert aratnak a megjelent dolgozó nők körében a bemutatott bundaköltemények, egyszerű, többgyermekes családanyáknak való „munkaruhák”. Az egységesen farmerbe öltözött ifjúság nagy tetszéssel fogadta a felvonuló csinos hölgyeket és a ruhákat.

K. Gy.

Tiszfavaftás a Parlament előtt

Az alkotmánynapi ünnepségsorozat budapesti programjának kiemelkedő eseménye volt fegyveres erőink új tisztjeinek nyilvános avatása csütörtökön délelőtt a Parlament és az állami zászló előtt. Az avatandók; a Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a Zalka Máté Katonai-Műszaki Főiskola, a KU liány György Repülő Műszaki Főiskola, valamint a Karikás Frigyes Katonai Kollégium hallgatói.

Pontosan 10 órakor, a díszjel felhangzásával egyidőben érkezett az avatás színhelyére Czinege Lajos vezér- ezredes, honvédelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, aki meghallgatta Kazai Barna ezredes jelentését, majd — a Rákóczi indüló hangjai közben — ellépett a néphadsereg, a határőrség és a karhatalom új tisztjeinek sorfala előtt és köszöntötte a

katonákat. A zenekar eljátszotta a Himnuszt, majd Ku- tika Károly vezérőrnagy felolvasta a tisztavatás alkalmából kiadott miniszteri parancsot.

A parancs felolvasása után került sor a 360 ifjú tiszt fogadalomtételére, amelynek elhangzása utón Czinege Lajos mondott beszédet.

Czinege Lajos beszéde után felcsendült az Interna- cionálé, majd fegyveres erőink újonnan avatott tisztjei . díszmenetben vonultak el az állami zászló előtt.

Röviddel a tisztavatási ünnepség befejezése után a Margit-híd és a Lánchíd közötti Duna-szakaszon megkezdődött a budapesti honvédelmi nap leglátványosabb programja: a színpomoás légi és vízi parádé. Több százezer érdeklődő gyűlt össze, hogy megtekintse a minden korábbinál gazdagabb produkciókat.