Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-22 / 196. szám

1970. augusztus 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s r Uj életünk alaptörvényét ünnepeltük (Folytatás az 1. oldalról) Papp Árpád Kunhegyesen A kunhegyesiek Papp Ár­pádot, a párt központi bizott­ságának tagját, a Munkás­őrség országos parancsnokát hívták meg ünnepi szónok­nak. Á vezérőrnagy 19-én délután érkezett a faluba a gyűlés előtti beszélgetésre, amelyen a járás, a nagyköz­ség politikai, gazdasági veze­tői vettek részt. Rácz Ferenc tanácselnök tájékoztatta a nagyközsé" életéről, fejlődé­séről. Erre mondta a tábor­nok: — Nekem, aki nem éltem ezen a tájon nagyon érdekes hallgatni az üzemek nevét. Én még azt tanultam az iskolá­ban a Nagykunság nagy ró- naság, ahol a búza terem. S ilyenkor gondol bele az em­ber, hogy megváltozott a mi hazánk. Este a művelődési otthon­ban Vajda Ferenc, a nagy­községi pártbizottság titkára köszöntötte a hallgatóságot, a szónokot, az elnökségben he­lyet foglalókat, közülük Vad Andrást, a megyei pártbizott­ság osztályvezetőjét, Fehér Miklóst, a járási pártbizott­ság első titkárát, Posta Mi­hályt, a Munkásőrség megyei parancsnokát. A Himnusz, s az ünnepi szavalat elhangzása után Papp Árpád méltatta az államalapító István király emlékét, alkotmányunk jelen­tőségét, az új kenyér napját. Foglalkozott népünk szocia­lista tudatának kialakulásá­val. — Ismeretes nálunk az a közmondás, hogy a Krisztus koporsóját sem őrzik in­gyen. Igaz, hogy nem a Krisz­tus koporsóját, hanem szent hazánk rendjét őrzik és épí­tik, s nem is anyagi előnyö­kért munkásőreink is — mondta a munkáshadseregről. Kunhegyes nagyközség ne­gyedszázados szabad történe­tében többek között azt mél­tatta : — Itt, ahol á kisemberek fő jövedelmi forrása az ara­tás és a cséplés volt, s mi­kor tönkrementek, egész so­ruk kis vagyonát verte dobra Elek Imre banktulajdonos, ma a vízgépészeti gyáregység 41, a gépjavító állomás 35 millió forintot termel évente, a három tsz közös vagyona 120 millió forint. Az ünnepség után a gépja­vító állomáson fogadták Papp Árpád vezérőrnagyot. Az ál­lomás kollektívája gyártmá­nyaikból maketteket készí­tett, s Jakab János igazgató ezzel ajándékozta meg Papp Árpádot TI. I* Gazdag program Karcagon Csaknem hatszáz résztvevő­je volt a karcagi nagygyűlés­nek. A kultúrházban tartott ünnepség elnökségében helyet foglalt: dr. Szabó József, az MSZMP Politikai Főiskolájá­nak rektorhelyettese, Kovács István, a városi pártbizottság titkára, Kundra József, a vá­rosi tanács vb-elnöke, Oláh János, a HNF megyei elnöke, Kovács Pál, a HNF városi bizottságának elnöke, vala­mint az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó szovjet ala­kulatok és a Magyar Néphad­sereg képviselői. Ott voltak még a város pártszervezetei­nek, vállalatainak, üzemeinek vezetői is. Elsőként Kovács Pál, a HNF városi bizottságának el­nöke emelkedett szólásra. Üd­vözölte a megjelenteket, majd átadta a szót dr. Szabó Józsefnek, a nagygyűlés szó­nokának. Szabó elvtárs be­széde első részében méltatta az államalapítás és az alkot­mány évfordulójának jelentő­ségét. Hangoztatta: „Nagy erejű jelkép van abban, hogy a magyar állam alapítójára, Istvánra emlékezve ünnepel­jük az alkotmány születés­napját is. Ezer évvel ezelőtt a magyarság felemelkedésének egyedüli útja az osztálytársa­dalom, s a kizsákmányoló osztályok érdekeinek védel­mét jelentő államhatalom megteremtése volt. A máso­dik világháború után a ki­zsákmányolás megszüntetése és a nép szocialista hatalmá­nak megteremtése volt a cél. Ekkor született alkotmá­nyunk.” A gyűlés közönsége érdek­lődéssel hallgatta Szabó elv­társ tájékoztatóját, aki főbb vonásokban ismertette a rö­videsen országgyűlés elé ke­rülő negyedik ötéves terv je­lentősebb célkitűzéseit. Végül az aktuális külpoli­tikai eseményekről adott rö­vid tájékoztatást. Befejezésül Balogh József, a karcagi Bé­ke Termelőszövetkezet elnö­ke, dr. Szabó Józsefnek és Oláh Jánosnak átnyújtott egy-egy új búzából sütött ke­nyeret. A karcagi nagygyűlés Ko­vács Pál zárszavával ért vé­get. Ezt követően gazdag program várta a gyűlés el­nökségét, közönségét, a meg­hívott vendégeket. Az alkot­mány nap előestéjén megnyi­tott körszerű „Berek” lakbe­rendezési áruházban az ipar­cikk kiskereskedelmi vállalat munkatársai kalauzolták a vendégeket. Ezt követően az ifjúsági házat, majd a házi­ipari termelőszövetkezet kép­zőművészeti kiállítását keres­ték fel a vendégek. Itt Csala Jánosné, a háziipari terme­lőszövetkezet elnöknője volt a házigazda. Délben ünnepi díszebédre került sor a tanyai kollégium­ban. A nap hátralevő részé­nek programjában több sportverseny, MHSZ rakéta- modell bemutató, és horgász­verseny szerepelt. e. a Alkotmányunk nemcsak a {egokat biztosítja (Tudósítónktól.) Tiszafüreden a szervezet­ten felvonuló dolgozók közt elsőnek az Erdőkémia Válla­lat csoportja érkezett, aztán a két helyi termelőszövetkezet, majd a vegyesipari ktsz. Az ünnepséget Rente Fe­renc, a községi tanács vb el­nöke nyitotta meg, majd Vass Lajos alezredes, az MHSZ megyei titkára mondott ün­nepi beszédet. Az alkotmány ünnepének jelentőségét mél­tatta, s megemlékezett a nagy államalapítóról, I. István ki­rályról is. Majd arról beszélt: 1949- ben a magyar nép a jogok és kötelességek írott összefogá­sával alkotmányt adott ön­magának. A továbbiakban számokkal bizonyította az utóbbi tíz év országos, me­gyei eredményeit. Megemlí­tette : 1960-ban tízezer fóriht körül'volt egy termelőszövet­kezeti tag évi átlagos jövedel­me a megyében. 1969-ben 22 925 forintot értek el me­gyei átlagban. Tizenegy és félezer új lakás épült a me­gyében ezidő alatt. Mindezt bizonyítja: alkotmányunk nemcsak előírja a jogokat a munkához, pihenéshez, szo­ciális ellátáshoz, művelődés­hez, hanem ehhez az eszközö­ket is megfelelően biztosítja. Az előadó kitért a közelgő X. pártkongresszus jelentősé­gére, amely nemcsak a párt­tagok belső ügye lesz — mint mondotta — hanem egész né­pünké. Az ünnepség utolsó aktusa kitüntetések átadása volt. Dr. Terbe Ferenc, a Hazafias Népfront járási elnöke a Há- mán Kató Tsz négy dolgozó­jának; id. Csőke Kálmán ál­latgondozónak, Gól István, Joó Béla traktorosoknak, va- lamiht id. Kuli György foga- tosnak a Mezőgazdaság Kivá­ló Dolgozója kitüntetést adta át. A Szolnok megyei tanács „közösségért végzett mun­káért” arányplakettjét a Kos­suth Lajos Gimnázium KISZ- szervezetének, ezüstplakettjét pedig a vegyes ktsz KISZ- szervezetének adták át. A bronzfokozat tulajdonosai a Hajó- és Darugyár gyáregy­ségének KISZ-fiataljai lettek. Végezetül „a társadalmi mun­káért” arany, ezüst és bronz jelvényeket adták át. N. J. Észt karatéink velünk ünnepeltek Az alkotmánynapi ünnep előestéjén vízikarnevál és tűzijáték gyönyörködtette a szolnoki nézők tízezreit. Kö­zöttük voltak a megyénk­ben tartózkodó tallinni de­legáció tagjai is. Mivel a vendég szeme mindig hite­lesebben rögzíti az esemé­nyeket, észreveszi azokat a színeket, melyet a gyakori szemlélő nem képes felfedez­ni, Johannes Unduskot a tal­linni városi tanács vb-elnö- két — avatott tollú újság­írót — kértük meg, hogy mondja el ünnepi élményeit. — A városunk tanácsának tagjaiból álló delegáció las­san egy hete tartózkodik az Önök szép hazájában. A gazdag program lehetőséget adott arra, hogy sokoldalúan ismerjük meg a megyét és meglátogassuk országuk szinte valamennyi neveze­tességét. Györnyörű volt az eddigi program, ám ebből is kiemelkedően szép emlék­ként marad meg számunk­ra az augusztus 20-i ünnep­ség és az azzal kapcsolatos látványosságok sora. Lát­tuk és önfeledten megcso­dáltuk 19-én este a szolnoki vízikarnevált és a tűzijáté­kot. A hatalmas ünneplő tömeg emlékeztetett ben­nünket a mi nagy rendez­vényünkre; az észt daj ün­nepére. A vízikarnevál azt az új gondolatot sugallta ne­künk, hogy valami hasonló színpompás vízi felvonulást kellene rendezni miná- lunk is. P. B. Gyári ünnepek Az egykori cukorgyári kan­tin — ma művelődési ház •— előtt már kora reggel fiatalok gyülekeznek. A fo­gadóbizottság. Több mint száz meghívót küldtek, né­pes vendégsereget várnak a gyárba. Tíz éve, minden au­gusztus 20-án így van ez. A nyugdíjasok napját tartják, a gyár történetében fon­tos embereket, az egykori első munkásokat hívják meg ilyenkor. Szétnézni az üzem­ben, elbeszélgetni múltról, jelenről. Az életről. Most is így történt. Fél kilenc tájban már népes volt a vendégsereg. Akkor érke­zett unokájával Nagy Ágos­ton bácsi. Mindig eljött még a hívó szóra. Pedig hát múlik, nagyon múlik az idő. Guszti bácsi 1910-ben, a gyár alapjainak lerakásánál is itt volt már. Az első vi­lágháború kitörésének évé­ben, 1914-ben kezdődött a cukorgyártás Szolnokon. Mindenre jól emlékszik. „Vorarbeiter” volt, — ma­gyarul előmunkás. A fiata­labbakat megszólítja: — Te meg fiam nálam voltál kisinas. Hát te is nyugdíjas vagy már? Nagy Ágoston 1881-ben született. Hozzáképest Fo- garas Ignácz, Gönczöl Sán­dor, Csábi László, Pálinkás Imre, Feitel Erzsébet tény­leg fiatal. A gyár legidősebb nyugdí­jasa botját maga mellé tá­masztva, otthonosan ül tár­saival az új tanácsterem­ben. Kisóvodósok köszöntik őket először. Vérvörös szeg­fűvel. Ágoston bácsi a ka­lapja mellé tűz két szálat. Mások a kabát hajtókájára. Módja van annak. A sok köszöntés után ko­moly szavak. A főmérnök, dr. Viczián Brúnó, a gyár fiatalításáról beszél az öre­geknek. Még „csak” Ma­gyarország legnagyobb cu­korgyára a szolnoki. Két év múlva 1972-ben, amikor a nagy rekonstrukció befejező­dik, már Közép-Európa leg­nagyobb cukorgyára lesz. Ezután bejárják az épülő, változó nagy telepet. Elől Nagy Ágoston. Dehogyis fá­radt ő arra, hogy megnéz­ze, mi van a centrállal, egy­kori munkahelyével. És köz­ben emlékeit mondogatja. Az ausztriai Bruckba is el­küldték őt valamikor, mert a gyártás titkait el kellett hozni, külhonban tanulni. Neki is voltak később jó tanítványai, jó munkásai. Leginkább a jászfényszarui kampánymunkásokra emlék­szik szívesen. Meg a tósze­giekre. Fersner Vilmos tizenöt évig kismozdonyt vezetett, javított a gyárban. Uszályon érkezett a répa a Tiszán és kisvonaton hozták be a te­lepre. Régen volt, szép volt — a fiatalság évei. Beszélgetnek, emlékeznek az öregek. Aztán egy jó kis ebéd és Nagy Ágoston po­hárköszöntőt mond. Szálfa egyenes tartással álj a 89 éves nyugdíjas az üzemi ét­teremben. — Köszönjük fiaim, hogy megint meghívtatok bennün­ket! Majd nagyon igyek­szünk, hogy jövőre is eljö­hessünk. .. ☆ Soha ilyet még nem lá­tott az öreg járműjavító művelődési h£za. Délután két óra tájt egyre másra kis­kocsik érkeznek a bejárat­hoz. Babakocsik. A száz­tizenöt éves gyár történeté­ben először rendeznek itt névadót. Tizenkét munkás­család kicsi gyerekét a mun­kásközösség előtt, a nagy­család szeme láttára írják be az anyakönyvbe. Az ün­nepség mégis nászindulóval kezdődik. G. Kiss József és felesége, Vígh Piroska ez­előtt pontosan 25 évvel kö­tött házasságot. Most meg­újítják fogadalmukat. Meg­hatódott mindenki a nagy­teremben. Még a picinyek is. A legszebb zene, csecse­mősírás közepette beszél az anyakönyvvezető, köszönti az ezüstlakodalmasokat. Aztán felhangzik József Attila Altatója, majd Kaff­ka Margit szép költeménye, a Pétiké jár. A vendégkoszorú megilletődve hallgatja. A tizenkét csöppség tiszteleté­re megszólal Schubert Böl­csődala. Egyik — másik ap­róság fel-felsír. Leidecker János a hatalmas termetű munkásember óvatosan, mint törékeny drágaságot karjára veszi az egyik síró „csomagot” s halk léptekkel kiviszi, ne zavarja az ün­nepséget. Csicsíjgatja, be- cézgeti. A fogadalomnál elérzéke- nyülnek a nehéz munkához szokott emberek. Tizenkét házaspár mondja az anya­könyvvezető után: „Ünnepé­lyesen fogadjuk, hogy gyer­mekünket becsületes, a dol­gozó néphez hű emberré neveljük...” Kitett magáért a vállalat! Ez az első gyári névadó ün­nepség, virágot kapnak az édesanyák, emléklapot, aján­dékot a kicsinyek, s még valamit. Mind a tizenkét csecsemő egy-egy 500 fo­rintos takarékbetétkönyvet. Koccintanak jóféle pálin­kával, borral, beszélgetnek, gratulálnak egymásnak az ünneplők. Kinn a kultúrház lépcsőjén két nagymama tart egy kisunokát. Készül a fénykép az ünnepség em­lékére. Csécsei Gáborka, Ozsgyán Attila, Sárkány Andrea, s a többiek — tizenkét új kis állampolgár köszöntése volt a járműjavító augusztus 20-i eseménye. Szép ühnep volt. S. J. Húsz esztendős közös gazdaságok Alkotmányunk napján a községi művelődési otthon­ban ült össze a csépai Petőfi Termelőszövetkezet ünnepi közgyűlése. Ezen a járás, a község politikai, gazdasági vezetői Körében ott volt Gaál Gyula, a Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottságának elnöke is. Roz- mis Sándor párttitkár meg­nyitója után Bartos László, elnök emlékezett meg a két évtized alatt történtekről. A tsz törzsgárda jelvényt, s vele pénzjutalmat adomá­nyozott azoknak, akik húsz, vagy tizenöt évet töltöttek az üzemben. Ilyen kitüntetést kapott Treznyák Mihályné, a szövetkezet első elnöke is. A megye más szövetkeze­teiben is egybeesett az al­kotmány napja fennálásuk huszadik évfordulójával. A jászkiséri Kossuth Tsz-ben kétnapos ünnepségen emlé­keztek meg az alapítók ér­demeiről. Itt Gócza József tsz-elnök. országgyűlési kép­viselő szólt a Kossuth Tsz múltjáról, i-'’énéről, jövőjé­ről. Ä Vezseny—tiszajenői Ti- szamenti Tsz-ben szerdán emlékeztek meg alakulásuk huszadik évfordulójáról. Az ünnepségen a MÉM képvi­seletében je' .n volt Halász Péter, az OFTH elnöke és Tolna Károly megyei tanács­tag is. A közös gazdaság húsz éves küzdelmeiről, je­lenéről dr. Lőrincz György megnyitója utón Hatvani Lajos elnök számolt be. Ezen a közgyűlésen választották újjá a tsz vezetőségét és el­lenőrző bizottságát, továbbá nőbizottságot is választottak. Az ünnepségen kitüntetése­ket és pénzjutalmakat ad­tak át. A kenderesi Haladás Tsz- ben augusztus 20-án emlé­keztek meg a tsz két évtize­des tevékenységéről. Itt Ko­vács Pál tsz elnök tartott beszámolót. Az alapítókat a tsz vezetősége törzsgárda jelvénnyel és pénzjutalom­mal tüntette ki, ajándékozta meg. Hasonlóan a 15, illetve 10 éve ott dolgozó tagokat is. A szövetkezet tagságát Suba István, a TOT elnök­ségének tagja, a nagykunsá­gi tsz szövetség elnöke kö­szöntötte. A jászapáti Alkotmány, a jászágói Kókai, a csataszögi Szebb Élet Termelőszövet­kezet úevszintén most ünne­pelte két évtizedes jubileu­mát. M. L.—B. L. A tüzes vízisárkány és a többiek VlZIG-kamevál lett az idei szolnoki vízikarnevál. A nagy párád ’ első három dí­ját vitték el. A negyedik dí­jat a Cukorgyár, az ötödiket a Járműjavító kapta. A fel­vonuláson volt minden. Tűz- okádó sárkány (igaz, taka­rékra állítva, mert egyik fe­je nem gyulladt be) vízesés, tűzözön, egyszóval ■ valóban látványos volt a parádé. Piros, sárga, zöld, fehér sziporkák az égen. Egy fia­talember a parton a vízbe pöcköli cigarettacsikkjét. — Egyéni mutatvány — jegyzi meg valaki a háta mögött. Gyér taps. Már megkezdő­dött a dekorációk felvonulá­sa a vízen. Egy tekintélyes családapa — a csónakban gyermekeivel — kalózokat megszégyenítő ügyességgel lavírozik a sötétben. A rossz ladik csendesen csobog el a zsűri előtt. Extra taps, eset­leg a vízirendőrség külön díja. Karnevál után divatbemu­tató. Különösen nagy sikert aratnak a megjelent dolgozó nők körében a bemutatott bundaköltemények, egysze­rű, többgyermekes család­anyáknak való „munkaru­hák”. Az egységesen farmer­be öltözött ifjúság nagy tet­széssel fogadta a felvonuló csinos hölgyeket és a ruhá­kat. K. Gy. Tiszfavaftás a Parlament előtt Az alkotmánynapi ünnep­ségsorozat budapesti prog­ramjának kiemelkedő ese­ménye volt fegyveres erőink új tisztjeinek nyilvános ava­tása csütörtökön délelőtt a Parlament és az állami zász­ló előtt. Az avatandók; a Kossuth Lajos Katonai Fő­iskola, a Zalka Máté Kato­nai-Műszaki Főiskola, a KU liány György Repülő Mű­szaki Főiskola, valamint a Karikás Frigyes Katonai Kollégium hallgatói. Pontosan 10 órakor, a dísz­jel felhangzásával egyidőben érkezett az avatás színhe­lyére Czinege Lajos vezér- ezredes, honvédelmi minisz­ter, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja, aki meghallgatta Kazai Barna ezredes jelentését, majd — a Rákóczi indüló hangjai közben — ellépett a nép­hadsereg, a határőrség és a karhatalom új tisztjeinek sorfala előtt és köszöntötte a katonákat. A zenekar elját­szotta a Himnuszt, majd Ku- tika Károly vezérőrnagy fel­olvasta a tisztavatás alkal­mából kiadott miniszteri pa­rancsot. A parancs felolvasása után került sor a 360 ifjú tiszt fogadalomtételére, amelynek elhangzása utón Czinege La­jos mondott beszédet. Czinege Lajos beszéde után felcsendült az Interna- cionálé, majd fegyveres erőink újonnan avatott tiszt­jei . díszmenetben vonultak el az állami zászló előtt. Röviddel a tisztavatási ünnepség befejezése után a Margit-híd és a Lánchíd kö­zötti Duna-szakaszon meg­kezdődött a budapesti hon­védelmi nap leglátványosabb programja: a színpomoás lé­gi és vízi parádé. Több száz­ezer érdeklődő gyűlt össze, hogy megtekintse a minden korábbinál gazdagabb pro­dukciókat.

Next

/
Thumbnails
Contents