Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-19 / 194. szám
1970. augusztus 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nem szeretek sorbaállni Eladják a megyei baromfikeltető állomást Hat tsz közős vállalkozása A termelőszövetkezetek kezdeményezésére tárgyalások kezdődtek a Szolnok megyei Baromfikeltető Vállalat üzemeinek átadásáról. A keltető jelenleg a megyei tanács vállalataként működik, s minden évben jelentős nyereséget fizetett be a költség- vetésbe. Tehát gazdaságosan működött. A hosszantartó tárgyalások eredményeként megállapodás született, hogy hat tsz — szajoli Vörös Csepel, új- szászi Szabadság, törökszentmiklósi Aranykalász és Alkotmány, kenderesi Vörös Csepel, mezőtúri Magyar— Mongol Barátság Tsz — közös vállalkozást alapít a keltető üzemeltetésére. Nem zárták ki más gazdaságok jelentkezését sem. Az elképzelések szerint olyan árpolitikát alakítanak ki, hogy a tenyésztojást termelők, a keltető és árubaromfit előállítók is megtalálják számításaikat. 1 Az átvétel eredményeként | a tenyésztojás-termelést is I jövedelmezőbbé lehet tenni. 'I ■ ' A közös vállalkozás résztvevői kötelezettséget vállaltak, hogy ellátják naposbaromfival Szolnok megye termelőszövetkezeteit, egyéni és háztáji gazdaságait. Abban is megegyeztek, hogy a képződött nyereségnek legalább 50 százalékát a baromfitenyésztés fejlesztésére fordítják. A vállalat szolnoki, jászapáti és mezőtúri állomásai — csibeegységben számolva — évi 20 millió tojás keltetésére képesek. A munka azonban az igények szerint szezonjellegű. Az idén 10,5 millió, jövőre 10,7 millió naposbaromfit keltetnek. Hampshire és G—65-ös fajtájú csibéket, továbbá pulykát, kacsát, libát és gyöngyöst. ■ A vállalat állóeszközeinek értéke 15 millió forint, a forgóeszközöké pedig 2,5 millió forint. A közös vállalkozás tagszövetkezetei természetesen ezt kifizetik. Átveszik a vállalat teljes személyi állományát. Kötelezettséget vállalnak a jövő évi szerződések teljesítéséért is. A közös vállalkozás létrejöttével megvalósul a vertikális baromfitartás. Az érdekazonosság lehetővé teszi a baromfitartás fejlesztését A megegyezés, a közös vállalkozás létrejött A vállalat átadásáról véglegesen a megyei tanács végrehajtó bizottsága dönt. Az átadáshoz szükséges a MÉM és a PM jóváhagyása is. A megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán megtudtuk, hogy a baromfitenyésztés, tartás fejlesztése érdekében koordinációs bizottságot hoztak létre. Tagja a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a két tsz területi szövetség és a BOV illetékes szakembere. Tagja lesz a közös vállalkozás is. •I — m. 1. — — viszont a friss, hófehér kényé- rét nagyon szeretem. Éppen ezért, sokat bosszankodom. Mert vagy sorba állok a sütőipari vállalat üzlete élőt, vagy ritkán eszem friss, illatos hófehér cipót. Nincs időm a sorakozásra, várakozásra. örülök, ha munka után befutok az élelmiszerboltba, s egy füst alatt kenyértől húsig, tésztáig mindent megveszek egy helyen. Csakhogy az élelmiszerboltban nagyon sokszor szikkadt, másnaposnak tűnő a kenyér. A sütőipari vanaiat szakeraoerei meg is magyarázták nekem, miért van így. Egyszerűen nem tudnak annyi kenyeret frissen sütni, amennyi a városnak, s a környező Községeknek kell. Ezért előre sütik a kenyeret. Különösen hét végén, amikor hár- romszáz mázsát vásárolnak Szolnokon. Élelmiszerbolt 37, sütőipari kenyérbolt 5 van Szolnokon. Hatvan-nyolcvan mázsa friss kenyér ott készül a sütőipar boltjainak szomszeasagaoan, a regi kis magánpékségekben. Nem szállítják, nem törik, nyomják, helyben, rögtön eladják. Ezért ácso- rog sor — időnként hosszú és bosszús — a sütőipari elárusító- helyek előtt. A városi tanács legutóbbi ülésen egy tanácstag keraest tett lei. Mi az oka annak, nogy a uodo istvan utca es a jozset Attila út sarkánál levő kenyérboltból zsákokban, nagy kosarakban hordják a kenyeret? Hogy egy sorbanálló elvisz sok kilót? A kérdésre felelni egyszerű. Mert megbízásból, szívességből visznek a ráérő háziasszonyok, nyugdíjasok, vakációzó diákok a szomszédoknak is. Azt is hallottam, hogy gyakran autó érkezik, s tíz kenyeret is elvisz egy- egy munkahelyre. — A dolgozóknak. Nincs ebben semmi különös. Sokan szeretik a friss, szép kenyeret nálunk. Hanem, hanem. Az mégis furcsa, hogy a sütőipari vállalat kizárólag csak saját üzleteiben árusítja ezeket. Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat boltjaiban hiába keressük, keresem. v auaiati eraek, eisoDbseg, előny? Így is lehetne nevezni. Mégis, én inkább vállalati önzésnek, s egyúttal a dolgozó szolnokiak kárára, bosszságára történő furcsa előnynek nevezném. Már, ha kérdeznének... Akkor több politikusasszony lesz..« JBeszélgetés Krasznai Károlyné országgyűlési képviselővel Az a típus, akinek mindenről véleménye van. Ha akarna sem tudna közömbös maradni a termelő kollektíva, vagy akár az egyik „köszönő” ismerős gondja-baja iránt sem. Ezek az emberi tulajdonságok emelték a bizalom posztjára Krasznai Károlynét. Azóta három év telt el. Néprzerű választási körzetében. Ezt onnan is tudom. hogy nemegyszer martfűi lakásán, a késő esti órákban is keresik hivatalos ügyekben. Arr kor a jó tanácsot — vagy ha szükséges — közbenjárást megköszönik, ennyi a válasza: „Ez csak természetes”. Valóban természetes? Természetes lehet-e az, hogy valaki több órás. fárasztó értekezlet, fogadóóra után még bemegy az üzembe dolgozni, pedig nem lenne kötelessége. — A munkahelyén meg- értőek n vezetők? Nemokoz- e konfliktusokat, hogy a tü- zöde főmestere sokat távol van? — Nehéz a birkózás az idővel. Embere válogatja, megérti-e. Persze, összetűzésre ez nem ad okot. Inkább az nyugtalanít, hogy nem tudok mindennek eleget tenni. Állandóan naprakész információkkal kell rendelkeznem ahhoz, hogy érdemben vehessek részt például a tanácsüléseken. — Tehát a konfliktus „belül” van. Az egyéniségében... — Az álmatlanságomban. Minden reggel négykor felébredek, s átgondolom: ..hová Is kell ma mennem? Mit kell elintéznem? Jaj, el ne maradjon valami, ami fontos!", — Biztos nem marad el. Ez csak afféle foglalkozási idegesség. — De, bizony elmarad. Néha elkeserít, hogy a gyerekeim úgy nőnek fel, szinte észre sem veszem. Ilyenkor azt hiszem, hogy elhide- gültek tőlem. Hisz alig látnak. Ha este megjövök, ők már többnyire alszanak. Szerencsére — nem dicsekvésként mondom — jó gyerekeim vannak. A fiam 16 éves, a lányom 12. Nincs velük egyelőre semmilyen kamasz-gond. Könyvmolyok. Az olvasási szenvedélyük nagy öröm számomra, mivel ez pótol valamit abból az érzelmi nevelésből, amit egy családban csak az édesanya adhat. — Általánosságban folytatva: az a véleménye, hogy a nő elsődleges hivatása az anyaszerep? — Természetesen, őszintén megmondom, nem tudom elmarasztalni azt az aszszonyt, aki idegenkedik a közéleti tevékenységtől. Ugyanis amilyen boldog érzés másokon — mondjuk egy községen — segíteni, olyan szomorú, hogy itthon lassan idegen leszek. S ezért az egy hiányérzetért még az a tengernyi élmény sem pótol, amelyben nekem, egyszerű munkásnőnek részem lehetett. — Ismét a nők helyzetéről. Mi a véleménye, mi áll az „igazi” egyenjogúság útjában? — Az egyenjogúság nem valami különleges dolog. Jogot jelent, — egyenlő jogokat a férfiakkal. Azt, hogy nem vagyunk kiszolgáltatottjai az „eltartónknak”. Ám nem egyenjogúság, ha a nő nemét meg akarja tagadni. Más kérdés, hogy gazdaságunk jelenlegi fejlettségi fokán inkább csak a magamfajta, életerős nágyma- mával együttélő asszonyok tudnak élni is azzal a joggal, hogy a munkából és a közéletből férfiasán vegyék ki részüket. — Tehát a nagymama, aki otthon mindent megcsinál, a megértő férj és a jó gyerekek, — egyszóval a harmonikus családi élet — engedte meg, hogy eljusson a parlamentig? — Igen. Meggyőződésem, hogy ha sok férfi érti meg a nők közéleti r>álvára való rát“rmí'+t,!=e,5t és tímo^atia is őket. több tv>1?t»Vpr?«7- szonv les? nálunk. M°rt látja, azt már a legtöhb férfi elismeri, hoe^ iól dolgozni nénzt keresni ml is tudunk. — ob — Gyám Tiszafürednek 1 Még július végén történt, hogy az Alumíniumgyár budapesti titkárságára bekopogtatott egy tiszafüredi ember. Illően bocsánatot kért a zavarásért, de fontos dolgot jött megkérdezni. Megvegye-e a villamosbérletet augusztusra, befizessen-e ebédre — vacsorára az üzemi konyhán, vagy ne? A kérdés több mint kétszáz, két éve a fővárosban tanuló, dolgozó füredi kérdése volt. 1968-ban, amikor Nánási László országgyűlési képviselő az örvényi határban földbe vágta' a kapát, a fürediek vállalták, hogy tanulnak az új gyárért. Mert Tiszafürednek eddig nem volt gyára. Ezért is olyan emlékezetes az első kapavágás és ezért is olyan nagybecsű az új gyár. A nagyközségi tanács vb elnökének, stílusos alumíniumkapája van, benne az évszám, 1968. Akkor kezdte el a gyárat építeni a Szolnok megyei építőipari vállalat. — Búzatábla közepén, pipacs tarkállott ott, — így emlékszik vissza a (tanács vb-elnöke. De leginkább arra a több mint kétszáz füredire büszke, akik áldoztak, tettek valamit azért, hogy gyáruk legyen. Negyvenen a héten hazajöttek. Köztük megérkezett Gacsal Dezsőné csiszoló és Szendrei Zoltánná meós is. Mindketten két évet húztak le a fővárosban. Megértették, hogy meg keli tanulni az alumíniumgyártás, a futószalag titkait, s arra gondoltak, majd ha felépül itthon a gyár, nagyon jó lesz nekik. — Mária, Júlia, Gizella. — Szendrei Zoltánná három kislányt hagyott itthon a nagymamára. A három gyermek most hat-hét-nyolc éves. Nagyon várták már azt a napot, amikor nemcsak hét végén jön látogatóba apjuk, anyjuk, hanem velük is marad. Szendreiék ugyanis mind a ketten az új gyárba szegődtek. A férj lakatos szakmunkásvizsgát tett Pesten, az asszony pedig meós tanfolyamot végzett. Most azt mondja: még az esküvője napján sem volt ilyen boldog, mint akkor, amikor megtudta, hazajöhet, termelni kezd az alugyár Tiszafüreden. Gacsal Dezsőné egyedül neveli két fiát. Ö bizony bezárta két évre az otthona ajtaját, s elvitte a gyerekeket a nagymamához. Sok baj volt, a kétfelé élés sok gondot jelentett, de most már nem baj. Most már megérte. Kr Az új gyár friss falai körül a helybeli termelőszövetkezet asszonyai serény kezekkel virágot ültetnek. — Nagy eső volt az éjjel, kicsit kimosta az utakat, pedig erre a napra nagyon szépnek kell lennie az első füredi gyárnak. Szép is az. Hatalmas csarnokában már állnak a gépek, termelésre készek. Vadonatúj étkezdéjében terített az asztal, s az emeleten szemet gyönyörködtető a tágas öltöző, fürdő. Minden van, ami egy új gyárban kell, ami szükséges. Nem terveztek nagy ünnepséget, nem zárják be a gyárkaput senki érdeklődő előtt, örvényből ide kariká- zott néhány idős paraszt- ember, parasztasszony is. A faluból is kijöttek néhányan. A nagymamák. Akik két Á magyar erdészeti kutatók érdekes módszerrel egyre nagyobb területeken hasznosítják azt az értékes termőtalaj-réteget, amely tulajdonképpen nincs is, — azaz van, de a homokrétegtől eltakarva. A Duna—Tisza közé nagyon sok ilyen gyenge mezőgazdasági terület van. Legtöbbje alig adja meg a haldankénti három mázsás rozs termést. Nem is érdemes rajta gabonával vesződni. Ezeknek a homoktalajoknak a jellegzetes sajátossága, hogy alattuk 1— 1,5 méter mélységben, a hajdani rétek és sások növényzetének hatására, huévig vigyáztak a házra, nevelték a gyerekeket. Most megnézik, milyen is az a gyáravatás. A virágos utakon emberek sorakoznak. Kis emelvényen néhány közvetlen szót, üdvözlést mond a kohó- és gépipari miniszter megbízottja. Aztán a hatalmas szárnyasajtót kinyitják, s a vendégek végigjárják a csarnokot. — Csuda egy dolog éz — mondja egy idős parasztember. Ott bemegy az alumí- niumlgmez, a sor végén meg kijön az ételhordó. De milyen formás! ☆ Tiszafüred nagyközség első gyárát, az Alumíniumgyár legfiatalabb üzemét augusztus 18-án avatták fel. A gyáravatpra eljött mindenki, akinek fontos a megye ipar- fejlesztése. Ott Volt Csáki István az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei bizottság első titkára, Fodor Mihály, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, a megye párt-, tanácsi vezetői. Az építők határidő előtt adták át az új gyárat. Ezért köszöntötték őket a fürediek is, s a minisztérium képviselője. — sj — muszos szintek alakultak ki. A két-háromszáz éve megindult homok azonban a szó szoros értelmében betemette az értékes talajt és így a gabonafélék gyökereikkel már nem tudnak hozzáférkőzni és csak a felszíni homokból „próbálják meg” felvenni a tápanyagutánpótlást — nagyon kevés sikerrel. Az erdészeti kutatók nyárfával értékesítik ezeket a talajokat. Elképzelésük az, hogy a nyárfa gyökérzete lényegesen könnyebben hozzájut a tápanyagban gazdag, és ráadásul jó vízháztartású rétegekhez. Kitűnő termőföld — a homok alatt Nagyobb megbecsülést I a továbbtanuló felnőtteknek Hazánkban 1,8 millió munkaképes korosztályhoz tartozó nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát, nem rendelkezik az iskolában megszerezhető általános alap- műveltséggel. Sokan közülük fiatalok, akik már az általános iskolában kezdték meg tanulmányaikat, de nem fejezték be azt. Egy országos statisztikai kimutatás szerint évről évre csökken a továbbtanuló felnőttek száma az általános iskolákban. (Kivétel Szolnok, és erre büszkék lehetünk.) Évente tíz—tizenötezer fiatal marad ki az általános iskolából, nem végzi el azt. E fiatalok tekintélyes hányada munkás szülők gyermeke. A műszaki és technikai ismeretek csak szilárd és jól megalapozott általános műveltségre épülhetnek. A szakmai műveltség többet jelent a szakképzettségnél, mert magában foglalja a készségeket. a szakmai gyakorlatot, melyek szükségesek ahhoz, hogy valaki a saját szakmáján belül felismerje a haladás irányát és ha kell újítani is tudjon. A répcelaki szénsavgyárban történt balesetet követő tárgyaláson derült ki, hogy a munkások nem rendelkeztek a robbanás előtt még a minimális kémiai és fizikai ismeretekkel sem, a gépek kezelésére nem voltak kellően kiképezve. Márpedig tudjuk, hogy a képzett és megfelelő műveltségű szakmunkás a termelésben jobban helytáll, többet és jobb minőségű terméket állít elő. Dolgozóink nagy erőfeszítéseket tesznek, amikor a na- , pi fárasztó fizikai munka után vállalják a továbbtanu- i lást. Ezeket az erőfeszítéseket j hatékonyabban kellene segíteni. Nagyobb erkölcsi és anyagi elismerés egy-egy üzemben jobban vonzaná a felnőtteket az iskolába. A tanulás feltételein is sokat kell javítanunk. Az üzemekben működő szakszervezeti szervekre vár az a feladat, hogy tudatosítsák a tanulás szükségességét és biztosítsák annak zavartalanságát. Hiszen az egyén és a népgazdaság is gazdagodik a tanulással. Nemes Győző Albotmánynapi gyűlések Tegnapi lapszámunkban téves információ alapján közöltük az augusztus 20-i kisújszállási nagygyűlés kezdési időpontát. Az ünnepség délelőtt 10 órakor kezdődik, előadója: dr. Orbán László, az MSZMP KB tagja, a művelődésügyi miniszter első helyettese. Gyűlések lesznek megyénk csaknem minden nagyobb helységében. így Tiszafüreden 20-án délelőtt 9.30-kor Vass Lajos, az MHSZ Szolnok megyei titkára tart ünnepi beszédet. Jászalsószentgyör- gyön 20-án délelőtt 10 órakor Árvái István, az SZMT vezető titkára. Tiszaszőllősön 20-án délelőtt 9 30-kor Nánási László a SZÖVOSZ felügyelőbizottság elnöke, országgyűlési képviselő lesz a szónok.
