Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-15 / 191. szám

1970. augusztus 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 MI Ahány annyi sz A fecskefésxek-leves ? A íecskefészekről közis­mert, hogy a kínai kony­hának egyik hagyományos és egyben különleges fogá­sa. Az ehető fecskefészek a tenger közelében és mindig sziklás vidékeken található, üregekben vagy sziklafala­kon, kizárólag a délkelet­ázsiai szigetvilágban. Nehogy arra gondoljunk, hogy olyan ágacskákból, pehelyből, sár­ból álló fészekről van szó, amilyent a mi fecskéink raknak. A sarlós fecske és az éti fecske a tengerparton gyűjti össze azokat a finom növényrostokat. algákat, amelyeket bőségesen ömlő nyálával ragaszt össze és képez ki fészekké. Van olyan fecskefaj, amely „erősítések” nélkül, csupán nyálból állít­ja össze fészkét. A fecskefészekből készült leves („hivatalos” neve; ngao jen vo) egészséges és táp­láló étel — mondják. Két­ségtelen, hogy nagy a jód- tartalma, gazdag foszfátban, és többféle vitamin találha­tó benne. Sokszor száraz hal­darabok is felfedezhetők a főzésre előkészített fecske­fészekben, amelyeket ugyan­csak a szorgalmas madár épített be az egykori „lak­osztályba”. A fészkek összegyűjtésekor ügyelnek rá, hogy csak a kisebb, egy évnél nem idő­sebb példányokat szedjék le. A fecskefészek-levesnek több receptje van, de mindegyi­kük ugyanazon elv alapján készül: a fészket minden esetben forrásban lévő le­vesbe teszik bole, miután előbb langyos vízben meg- duzzasztották. Az ínyencek szerint az a legízletesebb változat, amelynél a fészket tyúk-, sonka- és gombaleves keverékébe főzik bele. A fecskefészket nem szabad sokáig főzni, így őrzi meg egész táplálóerejét, különle­ges ízét. . Ha házilag nem is készít­etjük el a híres különle­gességet, külföldön járva ne mulasszuk el a betérést egy kínai vendéglőbe — kósto­lóra. Sivatagi csemegék Alig hihető, hogy olyan emberek is élnek a földön, akik nemhogy félnének a sáskajárástól, de kifejezetten várják azt. A sivatagok no­mádjai ezek, akik körében igen keresett élelmiszer a jól fejlett sáska. Ha sáska­felhő jelenik meg az égen, örömben törnek ki és a csa­ládok apraja-nagyja gyűjtő- útra indul, hogy minél több falánk állat kerülhessen a konyhára és az éléstárba. Tűzön pirítva teszik ehetővé a sóskát, amit pedig nem tudnak azon nyomban elfo­gyasztani, azt elpusztítva megszántják, hogy később sütéssel-főzéssel készítsenek belőle ételt. A tevehúst ugyancsak nagy becsben tartják a sivatagok lakói. Már a régi perzsák­nál is csemegeszámba ment a tevesült, nagy ünnepeiken egész tevéket tálaltak fel a díszvacsoráikon. Az ínyen­cek versenyeznek az állat fejéért és farkáért, a cseme­gék csemegéjének pedig a tevemájat tekintik, finoman felszeletelve, sóval és bors­sal meghintve nyersen fo­gyasztják. A teve lábából — a hozzáértők szerint — ki­váló becsinált készíthető, de a tüzelővel ilyenkor nem szabad takarékoskodni, ugya­nis 36 órán át kell főzni, vagy sütni a széles, rugal­mas talppámákat. A teve­bőrből készült leves nem számít különlegességnek, de kétségtelenül tápláló; az igen szegény, sokgyermekes csa­ládok fogyasztják. Természe­tesen a teve púpja sem vész kárba, az szolgáltatja a zsiradékot a sivataglakók számára. Az arab országok piacain üvegszámra vásárolható egy csemege, amelyet mindaddig valóban ízletesnek talál az idegen, amíg az eredetét meg nem tudja. A gyér sivatagi növényeken tanyázó levél- tetvek édes nedve az „alap­anyag”, mely ha megszárad, cukros pehely formájában gyűjthető össze. Hiába, „ahány ház, annyi szokás!” (Blahó) CSIRKEBECSINÄLT leves GOMBÁS CSIKKÉ MOKKATORTA '' Csirkebecsinált leves: A meg­tisztított, megmosott csirkét fel­aprítjuk, egy kanál hagymás­zsíron sózva lassan pároljuk. Majd melegvízzel felöntjük, egész vékony piros rántást, késhegy­nyi paprikát teszünk bele és fel­főzzük. Két evőkanál tejföllel, zöldpetrezselyemmel ízesítjük, tá­laláskor citrommal savanyítjuk, készíthető úgy is, hogy párolás után rántás hozzáadása helyett liszttel szórjuk meg. Gombás csirke. Lábasba te­szünk 10 dkg vajat, 20 dkg fel­szeletelt gombát, kevés reszelt hagymát és hirtelen megfuttat­juk. Beletesszük a feldarabolt, megsózott csirkét és együtt addig pároljuk, míg a levét elfövi. A csirkét kiszedjük és levébe A to­jássárgáját, 4! csapott evőkanál lisztet, 10 dkg párolt rizst, 2 dl tejfölt elkeverünk. Tűzálló tálat jól kizsírozunk, alját szitált morzsával meghintjük, beleönt­jük a keverék felét és 5 percre sütőbe tesszük. Akkor belerakjuk a csirkehúst, ráöntjük a mártás másik felét is, amelybe előbb a 4 tojás'keményre vert habját be­lekevertük. Jó tűznél pirosra süt­jük. Mokkatorta. 6 tojásból egysze­rű vizespiskótát készítünk, vagy kész piskótatorta karikát vásáro­lunk hozzá. A kihűlt tortalapot három egyenlő szeletbe vágjuk, s következő krémmel töltjük meg: 2 deci nagyon erős fekete­kávét főzünk, s 5 deka porcukor­ral még addig főzzük, hogy kis­sé besűrüsödjön. 20 deka vajat 20 deka porcukorral jó habosra kikeverünk, beleütünk 1 tojást, s legalább 15 percig azzal is tovább keverjük. Kanalanként hozzáad­juk a kihűtött feketekávét és még egy deci rumot. A tortát is ezzel a krémmel vonjuk be, s a tetejére csokoládét reszelünk. Hétszázezer külföldi — Kedvezően alakult, to­vább fejlődött a hazai és a külföldi idegenforgalom jú­liusban is — közölte péntek délutáni sajtótájékoztatóján a belkereskedelmi miniszté­riumban dr. Borda József idegenforgalmi asztályveze- tő, aki egyben összesítette az év első hét hónapjának eredményeit. Januártól július végéig mintegy 3,1 millió külföldi turista érkezett hazánkba. Júliusban 1 350 000 külföldi fordult meg az országban, s bár ez alig 25 000-rel több a tavalyinál, mégis idegenfor­galmi csúcsot jelent. Örven­detes ugyanis, hogy csökkent az átutazók száma, s a tava­lyinál jóval többen, csak­nem hétszázezren tartózkod­tak hazánkban. A szocialista országokból például mint­egy 37 százalékkal többen utaztak be, mint az elmúlt év azonos hónapjában. A ju­goszláv vendégek száma csaknem megkétszereződött, Lengyelországból 82 száza­lékkal, az NDK-ból 70 szá­zalékkal többen nyaraltak Magyarországon a tavalyi­nál. A nem szocialista or­szágokból kevesebben utaz­tak át. ugyanakkor 27 szá­zalékkal többen érkeztek magyarországi uticéllal. Ausztriából, az NSZK-ból és az USA-ból a tavalyinál több vendég jött, s mintegy 20—30 százalékkal növeke­dett az angol, a francia és az olasz turisták száma. Konfekció — Divat A kisipari szövetkezetek a jánlották megrendelésre a szövetkezeti áruházak részére többek között ezeket az őszi-tavaszi viseletre alkalmas, fiatalos, divatos modelle­ket is. Talán találkozunk is az üzletekben velük és vál­tozataival. 1. A piros szintetikus szövetből készült hosszított de­rekú, övvel, fémcsattal és fémgombokkal díszített, bővü­lő aljú, enyhén mini ruhát, csaknem térdig érő, kétsoros gombolású fehér köpennyel mutatja be a menelcen. 2. Egyszínű, pasztell szövetből készült, kedvelt nadrág­kosztüm, enyhén bővülő szárral. A kabát eleje, fazonja kerekített, egysoros tűzéssel, kétsoros gombolással, szé­les övvel, fémcsattal. Hozzá mintás selyemből fodros ujjú és gallérú blúzt visel a maneken. (Kovács György felvételei). Szellős pulóver Rendkívül gyorsan elké­szíthető. Középvastag szálú, szintetikus fonálból 3-as tű­vel horgoljuk. A méretnek megfelelő láncszemsort 6 soron behorgoljuk rövidpál­cával. A 7-ik sorban min­den második rövidpálcába 2 egyráhajtásos pálcát öltünk, 1 láncszem-választással. A következő sorokban mindig az 1 láncszembe öltjük a 2 egyráhajtásos pálcát. Tehát 2 egyráhajtásos pálca és 1 láncszem csupán a minta. Szabásminta alapján ala­kítjuk ki a nyakkivágást. Az ujjakat is 6 sor rövidpálcá­val kezdjük. Az egyes dara­bokat kifeszítve átgőzöljük és összevarrjuk, majd a nyakkivágást is 4 sorod kö­rülhorgoljuk rövidpálcával és minden soron az eleje középső 3 pálcájából hurkot húzunk és ezeket a hurko­kat egy ráhajtással egyszer­re horgoljuk be. Ha fehér­ből, vagy világosszürkéből horgoljuk, nagyon jól mu­tatnak alatta a piros, kék, vagy egyéb színes ingek. A rádió és a televízió műsorának érdekesebb adatai Most összegezték a rádió- és a televízió elmúlt évi mű­sorának legfőbb jellemzőit. Ezek szerint a Kossuth, és a Petőfi rádió tavaly 823 898 percen keresztül sugárzott műsort: s csaknem 60 szá­zalékban zenét, fgy együtt­véve közel félmillió percen át hallgattunk zenei műsort, leggyakrabban — a zenei műsoridő 29 százalékában — szimfonikus zenét, verseny­műveket, nyitányokat, tánc­zenét 44 000 percben sugá­roztak. magyar nótára és operára egyaránt 51000— 51 000 perc jutott. Operett­ből pedig 25 000 (Dere volt a tavalyi műsoridő. Irodalmi és drámai mű­vek a teljes műsoridőnek mintegy 10 százalékát tették ki a rádióban, az ifjúság pedig 55 000 percben hall­gathatott Kifejezetten számá­ra szerkesztett műsort. Hí­rekre, esti híradóra, lap­szemlére és kommentárra 87 000 perc jutott a rádió műsoridejéből. A Magyar Televízió kép­ernyőjén 1969-ben 146 770 pera volt a műsoridő. A 12 hónap alatt 32 színdarabot, 63 tv-játékot, illetve tv-fil- met, továbbá 250 játékfil­met, 71 kisfilmet és 22 ope­rát, illetve balettet láthat­tunk. Tavaly 137 alkalom­mal volt sportközvetítés és vetélkedőre is jutott több mint 10 000 perc. Űj tv-játékfilmet az el­múlt évben összesen 27-et forgattak, héttel többet, mint egy évvel korábban — s együttvéve 591 forgatási na­pon készültek az alkotások. Legtovább az őrjárat négy részét forgatták: 89 napig, Az ember tragédiáját pedig 63 nap alatt készítették el. Zene — mint fájdalomcsillapító Egyre gyakrabban kísérle­teznek a zenének a gyógyá­szatban történő alkalmazásá­val. Egyes tudósok azon a véleményen vannak, hogy a megfelelően megválasztott zene elősegíti a pszichikai za­varok gyógyítását, a nyomo­rékká vált emberek szerve­zetének helyreállítását és számos más betegség gyógyí­tását. — Amerikai szto­matológusok ma már nem egyszer, alkalmaz­zák az „autoanalgetikus” ké­szüléket. Ez a készülék zenét vagy a vízesésre emlékeztető un. „fehér hangot” sugároz. A zene gyógyászati alkalma­zásának eredményességét szülészorvosok is megerősí­tik. Holland orvosok vélemé­nye szerint a derűs, dallamos zene távoltartja a fájdalmat és enyhíti a szülési fájásokat. Külön klinikák kockázatos szülések levezetésére A terhesség alatti diag­nosztikai vizsgálatok kiépí­téséért szállt síkra dr. Peter Stoll mannheimi professzor a Düsseldorfban rendezett második diagnosztikai héten. Stoll sajnálkozását fejezte ki, hogy még mindig sok az olyan nő, aki a terhesség alatt nem jár rendszeres vizsgálatra, jóllehet a szülé­sek 30 százaléka kockázatos szülésnek nevezhető. A pro­fesszor véleménye szerint — sokkal több technikailag fel­készült központot kell léte­síteni a terhes nők kockáza­tos szüléseinek levezetésére, ahol gyanús esetekben am­buláns-kezelést is alkalmaz­hatnak. Ismét expressz A napokban hiába keres­ték fel a szolnokiak az ex­pressz tisztítót, az üzlet zár­va volt. Amint a Patyolat Vállalat vezetői elmondták, a fennakadás oka az volt, hogy az évtizede dolgozó vegytisztító gépek felmond­ták a szolgálatot. A szerelők közbelépése sikeres volt, — most már újra vállalnak ex­pressz tisztítást, ám a kiöre­gedett gépekbe vetett biza­lom megingott. Rövidesen újakkal váltják fel azokat. Negyedik dimenzió Ezt a buta dolgot! Már ötödik napja fekszem itt a nyakamnál fogva felakasztva az ágy végére. Csigolya el­csúszás, repedés. Ha kien­gednek is jóidéig viselhetem a gipsz nyakravalót. És mindezt... — Nem drágám, nem ké­rek befőttet. Ha kimagozod, akkor sem kérek. Szegény­kém, ha tudnád, hogy fér­jed nem hős. — Lám, ha mindenki ilyen bátor lenne, megszűnne a garázdaság. Ezt már itt a kór­házban szavalta egy okos fej, amikor kihallgattak. Mert, hogy volt az is. Jegy­zőkönyv, kelt ekkor és ek­kor, jelen vannak... stb, stb. És ami nincs a jegyző­könyvben. .. A kislány csinos volt — hülye hasonlat — de tényleg olyan hamvas, mint egy őszibarack. Alig lehetett több tizenöt évesnél, de már kis fenevad, amelyik karmait próbálgatja. A csí­pője még elveszett ruhájá­ban,., de izmos lábán már apró pihék aranylottak. A hat-hét éves húgával li­begett előttem az állomástól a város felé. Miközben test­vére haját kócolta, lopva rám nézett. Volt ebben va­lami. .. Valami, amitől még egy magamfajta negyvenes vére is bizseregni kezd. — Köszönöm drágám, jól vagyok. Igen, a fejem az kü­lönösen jól van. Dehogy is, nagyon jó, hogy így a keze­met simogatod... A fülledt délutánban öt­szörös teherrel húzta a ke­zemet a különben sem köny- nyű táska. A lány lábát fi­gyeltem. Kipp-kopp, egy- kettő, egy-kettő. Aztán az arcából próbáltam minél többet kilesni. Néha egy- egy szélfuvallat rálibbentette hosszú méz-színű haját, ilyenkor szinte mozdultam, hogy elsimítom. Mikor rámpillantott, mind­ketten elpirultunk. Ö még elpirult, én már elpirultam. És közben egy fél ember­öltő. így haladtunk a vá­ros felé. A két férfi békés beszél­gető párnak látszott, így a pofon olyan váratlanul csat­tant, akár a puskalövés. Az alacsonyabb megingott, de rögtön összeszedte magát. Néhány lépést hátrált, az­tán két öklét maga elé emelte. A magasabbat nem tudom miért, de gépkocsivezetőnek gondoltam. Télen vastag bundában lát ilyen pirospozs­gás vasgyúrókat az ember. Nem kiabáltak, hang nélkül méregették egymást ökleik mögül. Igazi profi vereke­dők voltak. A magas hirtelen előre­lendült és úgy álion csapta a másikat, hogy akkorát reccsent csontja, akár egy banditának az Angyal film­ben. A lány már állt, nem messze a verekedőktől és nyelvét picit kinyújtva iz­gatottan figyelt. Arca ki­gyúlt, szeme kikerekedett, tán arra a pillanatra gon­dolt, amikor érte fogja egy­más vérét venni két férfi. Amikor az alacsony férfi elesett, a lány aprót sikkan- tott a gyönyörűségtől. A sofőrkinézetű még állt pár pillanatáig, aztán mikor lát­ta, hogy a dolog a lovagias­ság szabályai szerint elinté­zést nyert — társa,, bedobta a törülközőt — a kezét le­engedte. És ekkor... Soha nem verekedtem. A feltűnésnél csak az erőszakot utáltam jobban. És kerültem is mindkettőt. Ha mégis a fi­gyelem középpontjába ve­tődtem bárhol, olyan álom­szerűnek tűnt minden, mint­ha kilépnék a negyedik di­menzióba. Most kiléptem. Odaugrottam a férfi mel­lé és artikulátlan hangon, akár egy mutáló kakas, hol­mi felelősségrevonásról kezd­tem szónokolni. A kezéhez talán csak azért kaptam, ne­hogy öklét használja. Fél­reértette a mozdulatomat ? Máig sem tudom. Az ütésbe az egész fejem beleremegett. Fájdalmat nem éreztem; előbb áttetsző, majd egyre sűrűbb köd ült az agyamra. Nekilódult a vi­lág és óriás ringlispilként kóvályogni kezdtek a házak, fák, egy darab ég és... kö­zépen a lány. És hallottam, amint aprót sikkant a gyö­nyörűségtől. PALÁGYI BÉLA

Next

/
Thumbnails
Contents