Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-14 / 190. szám

107P. augusztus 14. SZOLNOK MEGYEI NfiPLAT © Két évtized A jubiláló jászk iséri Kossuth Tsz Farkas László, idős Korsós Ferenc, Szepesik Józsefné, Antal Mihály, Szepesik József, G. Nagy Mihály alapító tagok, Gyephárd Lajos párttitkár és Gócza József elnök. Augusztus 20 külön nagy ünnepe lesz a jászltiséri Kossuth Tsz nyoleszázhar- minc tagiának, Gócza Jó­zsef országgyűlési képviselő, a közös gazdaság elnöke, az ünnepi közgyűlésen arra a két évtizedre emlékszik visz- sza, amelynek küzdelmeiben a mostani szintig jutott a társasgazdaság. Húsz esz­tendeje, hogy Szepesik Jó­zsef, Szepesik Józsefné, G. Nagy Mihály, Köntés József, Káli József Káli Józsefné, Vass János, Juhász Ferenc újgazda, Antal Mihály bér­lő, Farkas László, Gulyás János, Gajdos János közép­paraszt, Korsós Ferenc, Szu- róczkl István, Jász József szegényparaszt, Veres István kőműves és Madarász József földművesszövetkezeti alkal­mazott megalakította a Kos­suth Termelőszövetkezeti -Csoportot A tsTcs-íőf e tsz-ig G. Nagy Mihály felesége Mezőcsáton rokoni látogatá­son járt 1950 késő őszén, amikor bekopogott hozzá Ká­li József újgazda, a földmű- •vfcsszovetkezet elnöke, Szep­esik József és az azóta el­hunyt Köntés József, Arról beszélgettek, közösen sokkal könnyebb lenne a termelés. G. Nagy Mihályból, meg is alakult a tszcs laká­sukon. Ott választották meg az intézőbizottságot amely G. Nagy Mihályból, Káli Józsefből és Köntés Jó­zsefből tevődött össze. ők jártak házról házra, hívták az ismerősöket roko­nokat Hamarosan, a volt gazdakörben összegyűlt a tizenegy csalad tizenhét fel­nőtt tagja, s akkor már ne­szei is adtak a szövetkezet­nek, Kossuth Tszcs. Ugyan­ott elnökké Káli Józsefet megválasztották, mivelhogy 3 földműves szövetkezetben már vezetési jártasságot szerzett Száztíz hold föl­dön indultak a jászapáti ha­tárrészen. Pontosabban csak s következő évben kapták meg egy tagban az ottani Radics dűlőt, addig legalább hatvan darabban terült szét a földjük. Ebben a szö­vetkezetben, talán eltérően más közös gazdaságok törté­netétől, nem hevesen voltak középparasztok. Farkas Lász­ló például 17 hold földdel lépett be, de az tizenhárom darabban volt A többi kis- és középparasztra is az volt jellemző, hogy a kiséri ha­tár minden részében, kezdve Kürttő) Hajmalig mindenhol volt egy kis földjük. Még az újgazdák földje volt legin­kább egy darabban, hiszen azt rhind a Hegedűs birtok­ból mérték ki. Az első vezetőség Káli Jó­zsefből, Korsós Ferencből, Köntés Józsefből, G. Nagy Mihályból, Farkas Lászlóból tevődött össze. Nem sokára megalakult Szepesik József, Szepesik Józsefné, Madarász József, Köntés József, Korsós Ferenc, Káli József, Káli Józsefné részvételével a pártszervezet, amelynek el­ső titkára Szepesik József, volt újgazda lett Az elsó évben közösen szántottak, vetettek. Majd mindegyi­küknek volt fogata, akinek nem, az gyalogmunkával pó­tolta a többiek segítését. Cséplés után átlagtermést osztottak, együttesen teljesí­tették a beszolgáltatást, a tojást és a csirkét is úgy hordták össze mivel az első évben közös állatállomá­nyuk nem volt. Csak ősszel kaptak tíz tehenet, és száz­húsz birkát. A teheneket a Nemes-féle ház, a későbbi és e jelenlegi szövetkezeti köz­pont udvarán, a birkákat a Simon-tanyán helyezték el. A megértés olyan nagy volt, hogy például lucernát az is kapott, akinek lucernaföldje nem volt S már hozzákezd­tek szóló- és gyümölcs tele­pítéséhez. Ez nagyon emlí- tésreméltó eset a tszcs tör­ténetében. Dobi István átadja az első díjat A szőlőtelepítéskor, ami­kor kinn dolgoztak a határ­ban egyre többször szóba ke­rült, át kellene alakulni ter­melőszövetkezetté. Köntés Erzsébet volt ennek a szó­vivője, de szinte egyhangú­lag csatlakozott hozzá min­denki. Akorra már egyéb­ként harminckét tagja volt a tszcs-nek, s már 380 hald földjük, ebben 4 hold gyü­mölcsös és 11 hold szőlő is. A gépállomás két körmös- trakt.orral szántott nekik, amelyet Mihályi Miklós és Dósa László vezetett. 1952 őszén ismét sok új belépőjük volt, úgyhogy 52—53-ban már ötvenkét tagja volt a tsz-nek, s majd félezer hold föld. Behozták az ökröket, boronákat, ekéket, szekere­ket. amit még sokáig hasz­náltak utána. Tehenet azon­ban senki nem hozott be. Nagy kedvvel indult a szövetkezés. Szuróczki Ist­ván, Szepesik József és Far­kas László bejárták a kiséri hatart, hol találnának al­kalmas földet rizstermesz­tésre. A Görbe dűlőben kö­töttek ki, aho! 32 holdat be is építettek. Teljesen ma­guk csinálták, ásóval, kapá­val. A törvényességre na­gyon vigyáztak, s a betago- sított földekért csereingat­lant biztosítottak. A rizs ki­váló termést adott. Harminc mázsát holdanként. Jól si­került a kukorica is, a búza is, minden. Úgyhogy 1953- ban mindjárt 68 forintot ért a munkaegység. Erre jutott 72 kilogramm szőlő is csalá­donként. A munkaegységre 8 kilogramm búza, 1,6 kilo­gramm rizsát mértek. Mint emlékeznek rá, még egy dányba, s máshová két-há- rom napra is kapálni, dol­gozni más szövetkezeteknek. A közös munkában minden tag feleségével együtt dol­gozott, akkor még az elnök is végzett fizikai munkát. 1953-tól már brigádszerve­zetben működött a szövetke­zet, az első brigádvezető Dó­sa József és Németh Berta­lan lett A szövetkezet első agronómusa pedig 1953-tól Gyulai József volt A nagyszorgalmú embe­reknek szinte minden sike­rült. 1952-ben még a gyapot is nagyon jó termést adott náluk, 1953-ban azonban már nem ért be. Ilyen kiugró eredmények után könnyen ment a kollektivizálás Jász- kiséren. Már 1955-ben szö­vetkezeti község címet értek el. A Kossuth Tsz-ben két­száznegyvenhét család, bá- romszázhatvankilenc taggal, 2239 hold földön gazdálko­dik. Szépen építkeztek. Mar 1953- bart Győr Sándor kő­műves megalapította az épí- tőbrigadot, amely a volt né­met kaszárnyát 50 férőhe­lyes tehénistállóvá alakította át. Ez volt az első közös épü­let. Később ugyanoda pajta is épült és 100 férőhelyes növendékistálló is. S már 1954- ben a Bozsik tanyán, a Kiskapitány rétes sertéstele­pet. építettek. Állandóan jöttek az új belépők, s t956 októberében kétszázhatvan­két család, háromszáznyolc­van taggal 2419 hold földön gazdálkodik. Akkor már 18 hold szőlője, 15 hold gyü­mölcsöse. 20 hold telepített legelője is volt a szövetke­zetnek. A nagy felfejlesztés azon­ban vissza is veti a szövet­kezetét. Megbomlik a nagy egyetértés, bekerülnek olyan emberek is, akik nem szer retnek dolgozni. Mégis jel­lemző, hogy az ellenforra­dalmat szinte zökkenő nél­kül vészelte át a tsz. Egy állatorvos ugyan kirontott a nagytanyára, hogy elvezet két ökröt. Csajági Ferenc állatgondozó azonban vas­villával zavarta el. A több? lenlegi önálló jogtanácsosa, dr. Korsós Borbála volt, majd 1956-tól 1968-ig Barna Ferencné, s azóta Dósa Er­zsébet. A párttitkárok már gyakrabban váltakoztak. Szepesik Józsefet Dósa Jó­zsef, Nagy D. István. L. Ko­vács Mihály, ismét Dósa Jó­zsef követte, s 1906-tól Gyep­hárd Lajos. A felfejlesztés után 1959-hen Ismét felfutott s szövetkezet. Csak hegy az új belépők kezdetben nehe­zen szokták meg a szerveze­ti formát. Kevés volt a gép a fogaterő dominált, jött az 1960-as ősz, amikor szeptem­bertől végig esett az e&ő. A rizst nem tudták betakaríta­ni, a kukorica töretlen ma­radt, úgy hogy ezek betaka­rítása 1961 februárjában si­került A szövetkezet rosszul henenkénti évi tejhozam, ta­valy 2828 liter, s az idén eléri a 3 ezer litert A szö­vetkezet tiszta vagyona — 1960- ban 6.1 millió forint, 1969-ben 44.8 millió forint. Hallatlan gyenge minőségű, 9.5 aranykoronás földeken gazdálkodnak, az Arany-féle talaj kötöttség 135. Ezen a földön még 1967-ben is 7.8 mázsa volt az átlag búza­termés, tavaly 14.4. A cukor­répa tavaly 221, a rizs 12 mázsát adott. Kukoricából — 1969-ben 28. szénából 30 má­zsás termést takarítottak be. Ezen a földön nagy szor­galommal teremtik elő min­dennapi kenyerüket a tagok. 1961- ben, 200 holdon termel­tek rizst, most 700 hold a rizstelep. Évente 100—150 holdat telepítenek, s 1974-ig 1200 holdat kapcsolnak be. Akkorra megvalósítják ennek teljes gépesítését is. 1966-tól egyébként az addig ugarként használt kikapcsolt rizstele­peken füves vetésforgóban keveréket, utána búzát ter­mesztenek. Tavaly a rizsföl­dön a füves keverék 80 má­zsa szénát adott holdanként. Évente 150—200 holdon ter­mesztenek füveskeveréket A cukorrépát — átlagosan 230 holdon — évek óta tel­jes öntözéssel termesztik. S ennek betakarítása is gépe­sítve van. Hasonló módon a lucernáé. Most térnek át — egyébként a zöld lucerna si­lózására. A kukorica betaka­rításban már három Zmáj kombájn segít de gyakorlat már felezer holdon a vegy­szeres gyomirtással termesz­tett kukorica. Szememkénti vetőgéppel vetik s így a ka­Sertéstenyészetűkben még a szerfás épületek dominál­nak. ezért az ráfizetéses. A szövetkezet a szomszédos jászapáti Velemi Endre Tsz­szel kooperációban akar sza­kosított telepet építeni, vagy pedig megszünteti a sertés- tenyésztést. Erre az ösztönzi a gazdaságot, hogy 1971-től már évente 120 ezer broyler csirkét nevel zárt tartással. Elkezdték, 24 ezres induló állománnyal. Ezenkívül 1200 anyaállományú juhtörzsük van, amelyet kétezerre fut­tatnak fel, s keresztezéssel húshozamú birkákat állíta­nak elő. A szövetkezet ló­tenyésztéssel is foglalkozik. Huszonöt magyar félvér kan­ca igáslovakat nevel, most állítanak be tíz lipicai kan­cát. s átállnak a sportló-te­nyészetre. A szövetkezet a fő terme­lési ágak mellett mindig hasznosan egészítette ki a termelést kisegítő üzemágak- kal. 1968-ban épült meg fél­automatikus téglagyáruk, amely évente 4.2 millió ége­tett. s 5.5 millió nyerstéglát termel. Jövőre már ikersejtes és B—30-as téglát is tudnak adni. Harmincöttagú építő­csoportjuk 1967-től dolgozik, s a kislakás építéstől a vil­lanyszerelésig, a bádogos­munkától a vívezetékszerelé- sig minden szolgáltatást biz­tosit a lakosságnak. A Jász­ságban elsőnek kenyérsijtö- dét állítottak fel. amely 1968- tól kereskedelmi kenyeret is árusít. Négy darálójuk ki­szolgálja az egész falut, A gépmőhe!«' 1966-ban épült, s nagyon sok javítómunkát el­végez s községnek és válla­latoknak. A szövetkezet 1965­A* I-es központ, a Szücs-telcp látképe. fizetett, a munkaegység ér­téke 17 forintra esett vissza. A kezdeti jó jövedelem — 1960-ban évi átlagban sze­mélyenként 7600 forintra csökkent. A szövetkezetben nagyon rossz hangulat ural­kodott, az új tagok azt mon­dogatták, itt nem lehet meg­élni. Ebben az évben azon­ban sikrült elemi, hogy egy forinttal túlteljesítették a tervezett munkaegységérté­ket, s az átlagjövedelem — 12 300 forintra nőtt. 1963-ra megszilárdult- a szövetkezel Elkezdték a főprofil kialakí­tását A vezetők mindig arra tö­rekedtek, hogy szigorúak, de igazságosak legyenek. Fldön­évvel később is Nagy D. Ist­ván 90 mázsa búzát kapott, Ádám József 12 mázsa ri­zsát, Cs. Szabó Istvánék 24 zsák rizsát. Sok helyen a padlás is tele volt termenv- nvel, még az ágy alá is ju­tott belőle. Érthető, hogy a nagyon jó indulás nagy ked­vet csinált a szövetkezésliez a faluban. 1954-ben már 110 család, százötvenkét taggal dolgozik a Kossuth Tsz-ben. S olyan eredményeket értek el, hogy az augusztus 20-i értékeléskor országos máso­dik, a november 7-i értéke­léskor országos első lett, a szövetkezet. A dijat Dobi István, az Elnöki Tanacs az­óta elhunyt elnöke hozta Jaszkisérre. ötvenötben szövetkezeti község A Kossuth Termelőszövet­kezetnek híre járt az or­szágban. A munkakedv olyan nagy volt, hogy miután a sajátjukat megművelték, csapatostól eljártak Jász- alsószentgyörgyre, Jáazla­szövetkezeti tagra is ez. a bátor kiállás volt jellemző. Mindössze nyolcán léptek ki a közösből, akik a követke­ző évben vissza is jöttek. A kilépők egy része is azért távozott, mert összekülönbö­zött Káli József elnökkel, aki kezdetben nagy érdeme­ket szerzett a tsz-ben, ké­sőbb azonban alkalmatlanná lett vezető tisztség betölté­sére. öt 1958-ban le is vál­tották, akkor Dósa József lett az elnök, akit 1959-ben az addigi községi tanács­elnök, Gócza József köve­tett, Vezetése alatt ismét szé­pen fellendülőben a közös gazdaság. Az is jellemző a szövetke­zetre, hogy neon váltogatták sűrűn a szakvezetőket sem. Gyulai József után Farkas D. Gyula következett, s 1965-től Gubicz András ag­rármérnök a főagronómus. A szövetkezet első könyve­lője Ratkai Mária volt, előt­te, a papírmunkát Káli Jó- zsefné, az elnök felesége a lakásán végezte. Az első fő­könyvelő a szövetkezet Je­tötték. hogy az állattenyé­szetben a sertés és a szarvas- marhatenyés»tés a fé ágazat. fS már akkor hozzákezdtek a sok szerfás épület felszá­molásához. korszerű épületek felhúzásához. A jó közhangu­latban megindult az intenzív fejlődés. 1966-ban azonban majdnem a mérleghiány szé­lére juto.t a volt Alkotmány Tsz. Az Alkotmányban 19.10 forint a Kossuth Tsz-ben 31 forint volt ekkor a munka­egység értéke. Egyesült a két szövetkezet. Kialakult a vég­leges terület. amely 7600 hold, 830 tacía, hetvenhárom állandó alkalmazottja, negy­venhat időszaki alkalmazott­ja van a szövetkezetnek. A volt Kossuth megérezte az egyesülést, azonban már a következő évben is szépen nőtt a jövedelem. Az utóbbi három évben pedig figyelemreméltó fejlő­dés következet* a szövetke­zetben. Ezt igazolják a szá­mok is. 1969-ben az egv tag­ra számított átlagos lö- ^de- fem 20 ezer Ft volt. Amíg 1965-ben 2200 liter volt a te­pálás ki van iktatva Az idén a belvizek miatt — 650 hold föld maradt vetet­ten. Viszont, miután 1967 óta repülőgépekkel dolgoztatnak, most is elvégezték a légi vegyszerezést, fej trágyázást. Mindössze 200 hold vetés maradt gázosán, s így köny- nyebben is aratnak a Kos­suthban az idén. Ebben az évben csúcsot értek el, mint­egy 4 ezer holdon végeztek vegyszeres gyomirtást. A Jásitpj A szövetkezet fő növénye a búza, és a rizs, de szántó­földi kertészettel Is foglal­koznak. Hagymát például 70 holdon termesztenek és 130— 140 mázsás termést várnak. A paradicsom 1.00 holdon ta­valy 140 mázsát adott. — Ugvancsak a múlt évben a zöldbab 34 mázsájával fize­tett. A korábbi, a kis terüle­ten sokfajta növény termesz­tésével felhagytak. Megszűnt a napraforgó, a köles, az olajlen, a muhar termeszté­se. Pillangós 780 holdra van telepítve jelenleg, de ezt — l?on holdra növelik. Már csak azért is. mert a szarvasmarhatenvésztés szé­pen halad náluk. Három év óta megvalósult a házi törzs­könyvezés, ebben az évben tenyészállat, ne velő gazdaság lesz a Kossuth. Befejeződött a tbc-mentesítés. Január 1-el beléptek a Jásztej társulásba, s naponta 2,5 ezer liter tejet szállítanak. Figyelemre mél­tó kísérletek történnek a ma­gyartarka és a francia cha- rollais szarvasmarha-fajta keresztezésére. Ennek a hí­zóalapanyag javítás a célja. 1973-ra valósul meg a Szűcs- telenen a szakosított szarvas­marha-tenyésztés. Oda 500 férőhelyes tehenészet települ. A nagy építkezés 197 ú ben kezdődik meg. az eddigieken felül r millió forintos be­ruházással. Az istállókban már gépi feiés. önetetés. ön- itatés. esvedi takarmányozás van. Ebben az évben rátér­tek a francia tejporos borjú - nevelésre, amelynek ered- ménvekénnen hat-hét hónap alatt olasz exportra kész a növendékállat. A lövőben egvébként a srabadtartá*os hfzómarha nevelés gondola­tával foglalkozták. ban a vadásztársasággal IS ezer holdas vadgazdálkodási területre társult. Többek kö­zött 10 ezer fácánt keltetnek évente. Mindent at emberért A Kossuth Tsz-nek két­százhetven nyugdíjasa, jára­dékosa van. Áprilistól visz- szamenően harminrketten kaptak nyugdíjjáradék ki­egészítést, hatvanhétén in­gyen fejadagot és száztízen - hárman ingyen háztáji mű­velést. A közös gazdasag ez­zel majdnem 150 ezer forint­tal egészíti ki az öregek jö­vedelmét évente. Alapszabá­lyuk szerint már 150 munka­nap után szabadság jár ná­luk. Őrlésre és betegszállí­tásra jngven biztosítanak iár- művet, építkezésre 25 száza­lékos fuvarkedvezményt ad­nak. 1962-ben küldlék az el­ső nyolc embert a szövetke­zet költségén a Szovjetunió­ba. Azóta volt olyan év, mint 1964 és 1965 is, amikor hat­van-hatvan embert küldtek Csehszlovákiába. Az idén la tizenheten mennek a Szov­jetunióba. Minden évben nagy országbíró túrákat ren­deznek. i960-tói népművelési lipwer.ető gondoskodik az oktatásról, a jól szervezett művelődési programról. 1967 óta üzemi orvosi rendelőt tart fenn a szövetkezet. Je­lenleg négv mérnök, öt felső­fokú. huszonnéev középfokú végzettségű szakember irá­nyítja a termelést. fósztön- dfijal is segítik a szakem­berképzést. Hatodik éve üzemegységek közötti mun- kaversenv honosodott meg a gazdasásban. Három éve a Vnikó TstvAn vezette Petőfi szocialista brigád példáján terjed ez a mozgalom is. Tagjai a tsz szövetség üdülő- építési társulásának. A jövő évtől a tanyaközpontokban zuhanyozókat, mosdókat épí­tenek. A múlt évben 100 hektár erdőt telepítettek, az idén a háztáji gazdaság kor­szerűsítésére toióhibrideket, és sertéseket adtak ká. Gócza József tsz-elnök négv esztendeje, mint ország- gyűlési képviselő, a parla­mentben is számot adhat a szénen fejlődő, nagy jövő előtt álló. éppen most jubi­láló közös gazdaság eredmé­nyeiről, c ßjfl A tsz félautomata téglagyára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents