Szolnok Megyei Néplap, 1970. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-14 / 190. szám
1970. augusztus 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A háziasszony védőbeszéde Egy üdülőben történt. Három asszony igen összebarátkozott. Ezúttal nem a közös gondok kapcsolták össze őket, — mert ilyenek nem is voltait, hanem a közös érdeklődés. Az üdülőben a környék nevezetességeivel ismerkedő sétákat, kisebb túrákat rendeztek, s ők hárman mindegyikre elmentek. Sőt, az is előfordult, hogy csak ő hárman. Egy ilyen alkalommal vallották be egymásnak, hogy mindhárman néprajzzal szerettek volna foglalkozni, de másként alakult az életük. Ketten egyedül nyaraltak, az egyik asszony a férjével. A férj azonban mindjárt az első napon ulti partnereket talált, íf*v a feleség magányos nőnek számított. Az üdülés második napján sor került a kölcsönös kikérdezésre. A legfiatalabb asszony harmincon innen járt. Gyógypedagógus, azért nyaralt egyedül, mert a férje külföldi tanulmányúton volt. öröme a hivatása, bánata, hogy nincs gyereke. Házassága különben jónak mondható. A nála néhány esztendővel idősebb üdülőtárs elvált asz- szony volt, egy vállalatnál csoportvezető. Munkája nem tölti be életét. Anyjával együtt lakik, így nincs a házÁ történetet a gyógypedagógus mondotta el egy értekezleten. S a következőket fűzte hozzá: „Nem egyszer tapasztaltam, hogy a háztartásban maradó asszonyoknak kisebbrendűségi érzésük van. Holott egyik vagy másik dolgozik annyit — ha nem többet, — mint egy kereső nő.” Ugyanazon az értekezleten arról is szó volt, hogy a háziasszonyok nagy része nem elégedett körülményeivel és munkát akar vállalni. Azok is állást keresnek, akiknek a megélhetése biztosított. Miért van ez így? Ma a keresőképes nők kétharmada munkavállaló. S ez igen nagy arány! A többi a legkülönbözőbb okokból marad otthon. A különböző felmérések tanulsága szerint azért, mert beteg vagy családi körülményei megkövetelik, illetve a lakóhelyén nincs munkaalkalom. Érdekes, hogy majd minden esetben, ha fölteszik egy nőnek a kérdést, hogy miért háziasszony, ő külső okokra, Ha általánosítunk és két réteget hasonlítunk össze, a kereső nőt és a háziasszonyt, akkor is arra a következtetésre jutunk, hogy a háziasszony tevékenysége is társadalmi szempontból hasznos és megbecsülést érdemel. S ezt nem csupán azzal indokolnám, hogy több Utastájékoztató berendezést szerelnek a keleti pályaudvaron. A régi festett táblák helyett minden sínpár végén utastájékoztató mutatja majd milyen vonat hová, mikor indul, vagy érkezik, esetleg mennyit késik. E-zenkívül az indulási és érkezési csarnokokban egy-egy nagy tábla jelzi, hogy hová, melyik vágányról indul a vonat. Az utasokat egyszerűbben és gyorsabban tájékoztató berendezések a Fok-Gyem tartásra gondja. A szabad- egyetemen hallgat néprajzi és művészettörténeti előadásokat. Egy fia van, aki most az apjával nyaral. Az ultizó neje a legidősebb asszony — közelebb a negyvenhez, mint a harminchoz — így kezdte; „Tanítóképzőt végeztem, utána férjhez mentem. Férjemnek akkor csak nyolc osztálya volt. Most főmérnök. Három gyermekem van, egy lány és két fiú, de én nem dolgozom.” Majd hosszan mentegetőd- zött, hogy miért nem dolgozik. Amíg a férje leérettségizett, együtt tanult vele. Azután beteg apósa hozzájuk költözött és haláláig ápolta. A legkisebb gyerekét a kislányt még csecsemőkorában megoperálták és majd egy esztendeig feküdt gipszágyban. Ekként sorolta az okokat. Látszott, hogy nem először mondja el „védőbeszédét”. Majd így végezte: „Abban az iskolában, ahova a kislányom jár, szülői munka- közösségi elnök vagyok. Oda hívnak napközi vezetőnek. Jövőre elvállalom. Most már elég önállóak a gyerekek.” Befejező szavai úgy hatottak, mintha az utolsó szó jogán esdekelt volna: „Bűneim beláttam, meg akarok javulni, a tisztelt bíróság jóindulatát kérem.” kényszerítő körülményekre hivatkozik. Gyanítom, az is így nyilatkozik, aki jól érzi magát odahaza, aki hivatásának tekinti és joggal tekintheti — a családi élet irányítását a gyermekei s férje gondozását és a házimunkát. Miért mond mást, mint amit gondol? Mert nála nagyobb a társadalmi megbecsülése annak a nőnek, aki iskolában nevel, ha sikertelenül is, aki egy vendéglátó- ipari üzemben főz, ha rosszul is, aki fizetésért mosogat, takarít, ha piszkosan is. A mérték hibás, amit alkalmazunk. Vagy még inkább a kiinduló pont, hogy „Csak a kereső munka nemesít”. A háziasszony és a kereső nő összehasonlításakor nem kell feltétlenül arra az eredményre jutni, hogy aki munkába jár, az eleve kiválóbb és a társadalom számára hasznosabb egyén. Minden esetben a két embert körülményeivel és a körülményekre gyakorolt hatásával egyetemben kell nézni. gyerek szülését és felnevelését tudja vállalni, mint a kereső nő; mert ez lehetőség csupán, s nem valósul meg, ha kicsi a család jövedelme. Ha azonban a háziasszony csak két gyereket nevel, akkor is felszabadít két helyet a bölcsődében és az óvodában, az iskola napköziben. Ktsz mérnökeinek találmánya. A próbaüzemelés után előreláthatóan az év végén kezdi meg rendszeres működését az utastájékoztató. A MÁV úgy tervezi, hogy a többi nagy fővárosi és vidéki pályaudvart is ellátja automata utastájékoztatóval. Nagy az érdeklődés külföldön is a berendezés iránt. Most készül egy mintatábla a vnukovói repülőtéren. Ezenkívül számos tőkés cég is érdeklődik a magyar találmány iránt. Hiszen köztudott, hogy a gyermekintézményekből nincs elegendő. Ha főz, akkor a család tagjai nincsenek az üzemélelmezésre szorulva, amely szintén nem képes az összes igény kielégítésére. Ha otthon mos és vasal, nem terheli túl a mosodát, amelynek amúgysem elegendő a kapacitása. Ily módon a háziasszony is bekapcsolódik a társadalmi munkamegosztásba. S munkájára mindaddig szükség lesz, amíg mindenkinek jut hely a gyermekintézményekben, s amíg a háztartási kisüzem nagyüzemmé nem alakul. (Vagyis, a háziasszony addigi munkájának nagyrészét a szolgáltató vállalatok látják el.) Ma már nem szükségszerű az, hogy a háziasszony befelé forduljon. • • Önkéntességet! Visszatérve a kérdésre: miért keres az a háziasszony is munkát, akinek semmi szakképzettsége nincs és jól- érzi magát odahaza? Bizonyára azért, hogy a család életkörülményeit javítsa és bizonyos beszerzési terveket megvalósíthasson. Azért is, mert felismerte a gazdasági önállóság jelentőségét és tapasztalta, hogy igen nehéz helyzetbe kerülhet egy nő, ha özvegyen marad, elválik. Legfőképp azonban nagyobb megbecsülést akar elérni a társadalomtól és a családjától is. Ma országszerte igen nagy igyekezettel telepítenek üzemeket, hoznak létre munka- alkalmakat a nők számára. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a nők politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről szóló határozata is kimondja: „További erőfeszítéseket kell tenni a nők foglalkoztatására.” A cél: aki akar, az munkába állhasson. Arra volna azonban szükség, hogy a háziasszonyok munkavállalása gyakorlatilag is önkéntes legyen és ne a közvélemény valamiféle kényszerítő hatása érvényesüljön. S hogy semmilyen erkölcsi nyomás ne nehezedjék rájuk. Hogy senki se kérdezze meg tőlük tizenkétórás munkanap után; maga miért nem dolgozik? „Hogy ne mondják neki a fodrásznál, amikor sorra kerül: „Maga ráér. Aki nem dolgozik még várhat egy kicsit.” Változtatásra szorul tehát a közgondolkodás, hogy az őt megillető becsülete legyen a dolgozó háziasszonynak. De változtatásra szorul a háziasszony is, hogy erősödjön önbizalma, önbecsülése, az egyenjogú állampolgártól elvárható társadalmi cselekvőkészsége és felelősségérzete. Kovács Judit r Újabb nyelv- tanfolyamok indulnak A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat az ősz folyamán — a jelentkezők számától függően — újabb nyelvtanfolyamok indítását tervezi. Orosz, német, angol, francia, olasz, eszperantó és elegendő jelentkezés esetén más nyelvekből is indul ok- tatás az új évadban. Audo- vizuális tagozatok indítását is tervezik, csak kezdő fokon, angol, német és orosz nyelvből heti kétszer két órában, összesen 136 óra folyamán, gyorsított eljárással lehet „belépőt szerezni” egy- egy nyelv további elsajátításához. A társulat megyei titkárságának tervei szerint üzemekben. vállalatoknál kihelyezett tanfolyamok is mű- ködnea szeptember 15-től kezdődően. Hirdessen a NÉPLAP-ban Kényszerből Megbecsülést érdemel U tastáj ékoztató Gárdonyi Géza: A láthatatlan Képregény változat: Cs. Horváth Tibor, Korcsmáros Pál Hentesüzlet, esek a szemnek A törzsvendégeken kívül nem nagyon bánkódott senki azon, hogy bezárták a szajoli „Hepajt” és helyén zöldség- és húsboltot nyitott az ÁFÉSZ. A csillogó, villogó üzlet láttán menten elszabadult a falubeliek fantáziája. Sokan sertéscombról, vaj puha rostélyosról ábrándoztak. Sajnos, a megnyitás után hamar rá kellett döbbenniük, hogy a fellegekben jártak. Bizony kevés volt a tőkehús, és kicsiny a választék. De volt... Néhány héttel ezelőtt a húsbolt szemérmesen leengedte redőnyét és azóta hiába várják a szajoliak, hogy valaki felhúzza azt. A nap minden szakában ott az üzlet ajtaján a tábla: ZÁRVA! Megkérdeztük az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet megyei központját, mi az oka annak, hogy az új üzlet előtt hiába toporognak a vevők? A válasz meglepő volt: sajnos, nem találnak alkalmas szakembert boltvezetőnek. No csak, no csak, már a hentes is „hiánycikk” lett? Ügy gondoljuk nem a szakember kevés, — hiszen a szajoli üzletben is megfordult A városi tanács vb szolnoki útfenntartó üzeme, Szolnok, Bán u. 1. Eladásra felkínál 1 db 1,7 tonnás 1 db 3 tonnás 1 db 4 tonnás 1 db 5 tonnás FIXPLATÓS PÓTKOCSIKAT Eladási ár megegyezés szerint. — Érdeklődni lehet az üzem címén. Ü g y i n té z ő : Lendvai. a nyitás óta már jónéhány, — sokkal inkább az a baj, hogy a kevés áru kis forgalmat jelent és az alacsony jutalék mellett, egyik sem találja meg a számítását. A megoldás egyszerű lenne: legyen több húsáru, akkor lesz hentes is. Hús azonban nincs elég, és egyelőre nemcsak Szajolban, hanem másutt is ez a helyzet. Ám így is meg kell találni sürgősen az üzlet gazdájának a megoldást. A szép üzlet felemelő látvány, zárt redőnnyel azonban nagyon lehangoló. — pb — 1 Ipari tanulók pótbeiskolázása Vállalatunk az alábbit szakmákban pótbeiskolázást tart: kőműves, ács, állványozó, hidegburkoló, épületlakatos, műkőkészi- tő, üvegező, épületbádogos. Intézeti elhelyezés és teljes ellátás. Jelentkezés: 43. sz. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Szakoktatási csoport, Bp. XI., Dombóvári út 19. i Szakmunkás- képzés a reform jegyében A szeptemberben kezdődő új oktatási év számos, fontos változást hoz a szakmunkásképzésben: megkezdődik a reform bevezetése. Ennek következtében —• egyebek között — változik a szakmunkásképzés szakmai struktúrája, tartalma; növelik az elméleti órák számarányát; számos szakmában vezetik be a B-tagozatú — emelt szintű — oktatást (amely további két év alatt lehetővé teszi az érettségi bizonyítvány megszerzését is), s korszerűsítik az egész oktatási folyamatot. Az intézetekben már megkezdődött az új tanév új követelményeihez igazodó erőteljes felkészülés. A reform bevezetésével megnövekvő elméleti óraszám új tanárok munkába állítását, s általában a pedagógusok iránti követelmények növelését is szükségessé teszi. Már a reform jegyében kerül sor szeptemberben két új önálló szakmunkásképző intézet átadására. Az egyik új intézet, a húsz tantermes iskolával rendelkező debreceni 300 tanulónak tud otthont adni kollégiumában. Míg a székesfehérváriban 19 tanterem, kétszáz személyes kollégium és százhúsz munkahellyel rendelkező tanműhely várja a fiatalokat. Ezeken kívül az idén még további 15 városban, illetve községben avatnak új iskolát, összesen mintegy 150 tanteremmel 200 személyes kollégiumot adnak át Békéscsabán. s különböző helyeken. 240-el növekszik a tanműhelyi munkahelyek száma.
