Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-09 / 159. szám

1970. július 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 200 éves Diósgyőr 1770. július 28-án Mária Terézia elrendelte, hogy bir­tokán vasolvasztót létesítse­nek. Az egykori latin nyelvű szöveg a megsárgult lapokon alig olvasható; „decrevimus in dominio Nostro camerali Dyosgyőr... aliquod ferra- menta erigere...”. A kis mű­hely, amely Fazola Henrik vezetésével kezdte meg mű­ködését, Közép-Európa egyik nagyüzemévé fejlődött. A diósgyőri kohászat 200 éves jubileumát ma a Lenin Ko­hászati Művek köszönti, ahol az ország ötvözött acélárú termelésének 70 százaléka készül. A jubileum alkalmá­ból a Magyar Posta július 28-án 1 forint névértékű bé­lyeget ad ki Bokros Ferenc grafikusművész terve alap­ján. A bélyeget a budapesti Pénzjegynyomda készíti több színű ofszetnyomással. A gyűjtemény értéke A filatélia szórakozás, ne­mes szenvedély. Anyagi ál­dozatot kíván, mivel gyűjte­ményük fejlesztéséhez ma már a legtöbben vásárolni is kénytelenek. A kezdeti idő­szakban használt bélyegekhez a kicsit „lenézett” gyűjtő sokszor ingyen jutott, és cse­rék útján töltötte meg az album üres kockáit. A gyűj­tés fejlődésével a csere sze­repe kissé háttérbe szorult, bár a hazai filatelisták ki­állításon megcsodált gyűjte­ményei között számos épült fel cseretársak segítségével. A szép és gazdag gyűjte­mény titka az idő, az évekig, sőt évtizedekig való gondos filatelista munka, a hiányzó értékek vadászata. A költsé­geket mérsékelhetjük, ha az újdonságokból mindig meg­felelő számú cserepéldányt is félreteszünk. A jelenlegi új­donságokból lesznek később a ritkaságok. Nemrégiben vásárolt meg egy külföldi kereskedő 1000 dollárért krajcáros és turulos bélye­geket tartalmazó gyűjte­ményt, amelyet a tulajdo­nosa az első világháborút követő években 75 dollárért nem tudott eladni. Az 1948— 55 közötti bélyegeink is sok­szorosát érik az eredeti árnak és akinek ezekből van má­sodpéldánya, könnyen tudja átváltani más hiányzó da­rabra. A türelem a gyűjtő erényei közé kell tartozzon, időbe telik, míg egy ritkább példányt megszerezhetünk, ugyanúgy ki kell várni a csere vagy az értékesítés idő­pontját és nem kell sietve elpocsékolni a bélyeget, amelynek valamilyen oknál fogva nem nő elé gyorsan — véleményünk szerint — az értéke. Az újdonságok másodpél­dányainak cseréje azért is kecsegtet eredménnyel, mert bélyegeink nemzetközi érté­ke lényegesen magasabb mint sokan feltételezik és egymáshoz viszonyított ará­nyuk is eltér a belfölditől. Egyik külföldi árverésen az 1933. évi repülőért pontosan annyit kértek, mint az 1960. évi Olimpia blokk fogazott és vágott változatáért. Ná­lunk az előbb említett sor árjegyzéki ára készerese a második tétel árának. Tizenötezer állás vár 8800 új diplomást Kevés a közgazdász, az általános iskolai tanár, a mérnök Ezekben a napokban feje­ződik be az idén végzett dip­lomások elhelyezése. Ebben az évben változatlanul két módon juthattak álláshoz az újdonsült szakemberek: pá­lyázati rendszerrel, illetve egyéni elhelyezkedés útján. (A pedagógusok kivételével, akik csak pályázattal helyez­kedhetnek el.) A kezdő szakemberekre — egy-két kisebb létszámú szaktól eltekintve — az idén is* jóval több állás vár, mint a végzők száma. A tanév vé­gén mintegy tizenegy és fél- eeer új diplomát osztottak, illetve osztanak ki a külön­böző felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozatain. Az Áij diplomások közül mintegy /2700-an társadalmi ösztöndí- 1 jasként kezdik meg munká­jukat. Tehát a pályázatra jo­gosult 8800 végzőst csaknem 15 000 állás várja — s ez megközelíti a kétszeres vá­lasztékot. A közgazdászok helyzete a legkedvezőbb: a kezdő köz­gazdászokat most csaknem négyszeres — álláskínálat várja. Változatlanul jelentős a pedagógushiány a vidéki ál­talános iskolákban. Az idén 4014 állást hirdettek meg az alsó- és középfokú oktatási intézmények, ebből 647 fővá­rosi, 110 megyei jogú városi Közszükségleti cikkek a íejlődő országokból A közszükségleti cikkek behozatalában a korábbi években főként az élelmi­szerek, a déli gyümölcsök, fűszerfélék domináltak, újab­ban azonban mind nagyobb jelentőségre tesznek szert az iparcikkek, a ruházatipari termékek, tartós fogyasztási cikkek. A ruházati cikkek behozatala ebben az évben a tavalyinak mintegy három­szorosa lesz, s így forgalom­ba kerülhet többek között 1,2 millió külföldi felső- és alsóruházai kötöttáru és 180 ezer négyzetméter szőnyeg. Az áruellátás bővülő for­rása a fejlődő országokból származó import. Különösen az iparcikkek behozata foko­zódik. A fejlődő országok új ipari bázisainak kialakításá­nál korszerűbb 1 technikát, technológiát és külföldi li- cenceket alkalmaznak, s olyan, a világpiacon verseny- képes cikkeket bocsátanak ki, amelyek megjélenése Ma­gyarországon a magyar ipart is sok esetben versenyre késztetheti. A piackutatás nyomán az Egyesült Arab Köztársaság­ból vas-műszaki áruk, lak- berendezési cikkek, építő­anyagok, hűtőszekrények, üvegáruk, továbbá háztartá­si vegyszerek és kozmetikai készítmények, Indiából pa­mut- és gyapjú szövet, tran­zisztoros rádió, Pakisztánból szőnyeg, nyers pamutszövet és pamutfonal, bőráru vásá­rolható. és 3257 vidéki munkahely. Nem jobb a létszámhelyzet az új mérnököknél sem. A műszaki egyetemeken példá­ul 1931 hallgató államvizsgá­zik — közülük 907-en mint társadalmi tanulmányi ösz­töndíjasok lépnek munkába, — a többi 1024 ifjú mérnököt 3174 állás várja — a kereslet tehát itt is több mint három­Hűiőpuliok vidékre A községi élelmiszerbol­tokban nincs elegendő hűtő- berendezés, ezért nyáron sokféle akadályba ütközik a tejtermékek értékesítése. A tejipari tröszt az idén a fa­lusi tej- és tejtermék-ellátás megjavítására újabb beren­dezéseket bocsátott az élel­miszerboltok rendelkezésére. A tröszt 600 kétszáz literes Lehel hűtőszekrényt vásárolt és ezek jórészét már át is adta a boltoknak. Nyolcvan hűtő­pultot is leküldték vidékre. A hűtőberendezéseket július közepéig felszerelik: így a nyári csúcsforgalomban szak­szerűen kezelt és tárolt árut vásárolhatnak a vidékiek. Vasutas művészek tárlata A hazánk felszabadulásá­nak negyedszázados évfor­dulója tiszteletére meghirde­tett pályázatra a vasutas művészektől 315 festmény és 270 grafika, illetve 105 szo­bor és 12 iparművészeti al­kotás érkezett be. Ezek közül a legjobbakat — 124 fest­ményt, 62 grafikát, 59 szob­rot és 12 iparművészeti mun­kát — mutatja be az a tárlat, amely július 9-én nyílik a vasutasok szakszervezete központi képzőművészeti is­kolájának termeiben. Marika Sötét haját divatos kontybán viseli. Szemöldöké­nek ívét a festék is hangsú­lyozza. Ha nevet, arcán meg­jelennek a gödröcskék. Bá­jos, modern fiatal lány, aki­vel ha az utcán találkozom, bizonyára vidám diáklány­nak vélném, pedig Marika már az élet iskoláját járja. A birodalma, a jászberényi vá- rosgaldálkodási vállalat ker­tészete. Nem nagy terület. De az idén másfél millió forint bevételt várnak a kertészeti részlegtől. — Ennél többet szeretnék elérni — mondta Marika. — Hiszen a tavalyi próbaév is sikerült. — Próbaév? — Igen. En annak tartom. Ugyanis tavaly februárban vállaltam el a kertészeti részleg vezetését, addig Hat­vanban dolgoztam. Oda, 1962- ben a bajai kertészeti tech­nikum elvégzése után kerül­tem, dísznövénytermesztő­nek. A munka mellett leve­lező tagozaton megszereztem a felsőfokú technikumi vég­zettséget. Jászberénybe tulaj­donképpen hazajöttem,. Itt él­nek a szüleim, testvéreim, a rokonaim. S hogy miért volt a tavalyi próbaév? Ekkor kellett bizonyítanom. — hogy megállók a magam lábán. — Nagvon nehéz volt. A hu­szonhárom dolgozó között alig van szakmunkás. Mun­ka közben tanítgattam az asszonyokat, lányokat, mit hogyan is csináljanak. — Kik a legjobb tanítvá­nyok? — Zömében igyekvők, — szorgalmasak. Csík Gizi, a koszorúkötő nagyon ügyes. Szeretném, ha reszt venne virágkötészeti tanfolyamon, ö is hasznát látná ennek és természetesen a vállalat is. Szabó Istvánná, Filkus Jó- zsefné és özv. Horti Balázs- né új dolgozók, mégis min­denkor számíthatok rájuk. — Most már tanulóval is büsz­kélkedhetünk. öt kislányt szerződtettünk, ők már kép­zett szakmunkások lesznek. Szívesen foglalkozom velük, s mintha csak a saját gyere­keim lennének mondogatom nekik: ti veszitek hasznát, ha jól tanultok. — Hortobágyi Istvánná, ko­rábban itt volt tanuló, ké­sőbb a gimnáziumot is elvé­gezte, most a virágüzlet ve­zetője. S hogy érti a dolgát, azt a félévi százezer forint többletbevétel is bizonyítja. Igaz, mi is igyekszünk min­dig szép virágot adni az üz­letnek. Most már a kórháznál is árusítunk virágot látogatá­si napokon. Remélhetőleg őszre elkészül ott az új pavi­lonunk. Véleményem szerint több virágüzletre és kisebb árusító pavilonokra lenne szükség, mert a jászberényi­ek szeretik a virágot. — A parkokat is? — Azokat is. Járt-e tavasz- szal Jászberényben, amikor a tulipánerdők virítottak? A parkok díszítésére és kisebb mennyiségben eladásra az idén 75 ezer egyniiári virág­palántát neveltünk. Negy­venezer négyzetméter park van a városban. Gondozása sok munkát ad, de arra tö­rekszünk, hogy minél szeb­bek legyenek ezek a terüle­tek. Beszélgetés közben végig­jártuk az üvegházakat, gyö­nyörködtünk a szabadföldbe ültetett virágokban. Nemso­kára 23 színben pompázik majd a kardvirág, tíz szín­ben a tavaly meghonosított kaktusz dália. Különböző ró­zsafajtákat is ültettek az ösz- szel. A szobanövények között is sok olyan van, amelyeket tavaly szereztek be a válasz­ték növelésére. Marika már „megálmodta” az új kertészeti telepet. Pa­píron is megtervezte mi mindent létesíthetnének egy tíz holdas területen, amely­nek felét üvegfelület boríta­ná. Gondolt a dolgozókra is: fürdő, ebédlő, külön öltöző és virágkötészeti helyiség szerepel tervében. Ez a JÖVŐ. De ma még a szűkös, házak közé szorított telepen kell dolgozniok, pro- dukálniok. Munka közben jócskán adódik nehézség, — gond is. Ha elkedvetlenedik. Kun Mihályné, a vállalat párttitkára bátorítja, segíti. S bizonyára Marikának is megnyugtató érzés, hogy fe­lettesei bíznak benne, elis­merik szaktudását, munkáját. A látottak, hallottak igazol­ták, amit Farkas Pál igazga­tó mondott: — Marika nagyon szereti a szakmáját. Van fantáziája, ambíciója. Mindehhez mit kívánha­tunk Móczó Máriának, a fia­tal kertésznek? Sikerüljön mindig és mindenben a ter­ve, és a megálmodott nagy telepen neveljen majd mun­katársaival együtt szebbnél- szebb virágokat. Nagy Katalin Szabó László - Sólyom József: „Az átkozott v FBI" Dulles is meglepődött Ügy tervezték, hogyha Sa­die Cohen segítségével este 11 óra 15 perckor megkap­ják az anyagot, akkor azokat lefényképezik és vissza is tudják szállítani már legké­sőbb 1 óra 45 perckor, fel­téve, hogy Jimmy gépei ki­fogástalanul működnek. Este 11 óra 12 perc volt, amikor a Qu 2-es csoport ideiglenes szállásán megfor­dult a kulcs a zárban. Bob, Dick és Sadie négy nagy kof­fert hozott. Elérkezett a vizs­ga pillanata. A rejt jelző gép pontosan olyan volt, mint amilyennek Jimmy elképzel­te. Remekül dolgoztak a gé­pei. Éjjel 1 órára már 3400 fényképet készítettek a rejt- jelző gép anyagairól. A fényképek segítségével leg­alább egy hónapon keresz­tül desifrirozni tudja az OSS a törökök táviratait. Tehát mindaddig sikeres munkát végezhetnek, amíg ki nem cserélik a rejtjelző tekercsét. Tudták azonban, hogy ezt a tteszedelmeíi, idegtépő vál­lalkozást újra végig kell csi­nálniuk, valahányszor a tö­rökök új szalagot fűznek a gépbe. Az első esetben jó mun­kát végeztek. A csoport) ve­zetője, utasítás szerint, be­csomagolta a még friss fel­vételeke t és külön repülő­géppel New Yorkba utazott. A New York-i irodában Al­len’ Dullesnek kellett átadni a felvételeket. Dulles maga is meglepődött a váratlanul gyors sikeren. — Most már minden rend­ben van. Tolmácsolja köszö- netemet a csoport tagjainak — mondotta mosolyogva. Alig egy hónap múlva azonban a törökök új teker­cset tettek a reitielző gépbe. Bob és Dick. Sadie Chonnel együtt úgy fogott a munká­hoz, mintha már századszor csinálták volna. A siker is­mét teljes volt. Így ment ez négy hónapon keresztül. Ak­kor az utolsó akciót szétver­te az FBI. Cl kellett tűnniük Este 11 órakor megszólalt a telefon az OSS török kö­vetséggel szomszédos szállá­sán. Dick jelentkezett: — El kellett tűnnünk. Ép­pen bementünk és felkészül­tünk a páncélszekrény fel­nyitására, amikor a követség épülete előtt két FBI-riadó- kocsi állt meg. Megszólal­tatták a szirénákat és az egész utcát fellármázták. A követség épületében kigyúl- tak az összes lámpák. — De hát hogy lehetséges ez?! Megőrült az az átko­zott FBI? — kérdezte meg­rökönyödve a csoport veze­tője. — Amikor elindultunk, — észrevettük, hogy követnek minket. Felismertük, hogy az FBI kocsija jön utánunk, de nem sokat törődtünk ve­le. Az utóbbi hetekben ál­landóan a nyomunkban vol­tak, megszoktuk őket. Mi két épülettömbbel a követség előtt szálltunk! ki a kocsiból és gyalog mentünk a portás ajtajáig. Az öreg azonnal át­adta bőröndjeinket és mi egyenesen a páncélszekrény felé indultunk, amikor az átkozott szirénák megszólal­tak. Azonban senki sem lá­tott meg minket. Sikerült pompásan meglógnunk. — Oké. Köszönet fiúk. — Menjetek egyenesen haza, és ha az FBI faggatna bennete­ket, ne beszéljetek. Ha reg­gel pontban 10 órakor nem jelentkeztek, akkor tudjuk, hogy elkaptak benneteket. Az FBI még az éjszaka fo­lyamán lefogta a két OSS-< ügynököt és Sadie Cohent is. Allen Dulles georgetowni otthonában értesült a hírről. Először nem is akarta elhin­ni a történteket, annyira hi­hetetlennek tűnt, hogy az FBI ilyen lépésre szánta el magát. Azonnal felhívta Do- novant, az OSS vezetőjét a lakásán. Vad Bili kora reg­gel a Fehér Házba sietett. Jól tudta, hogy az elnök sem merészel J. Edgar Hoower- hez nyúlni. Nincs az a hata­lom, amely fegyelmezheti az FBI vezetőjét. Elbocsátása természetesen szóba sem ke­rülhet. — Tűrhetetlen volt azonban, hogy a nácik ellen küzdő amerikai hazafiakat, az elnök utasítását végre­hajtó embemket az FBI el­tüntesse a süllyesztőben. Do­novan elhatározta, hogy ke­nyértörésre viszi a dolgot és bármilyen áron kiszabadítja a közönséges betörőkként, vagy az FBI szokása szerint, ❖őrös ügynökökként lefogott embereit. Washington nem Amerika? J. Edgar Hoower először hallani sem akart Cohenék szabadon bocsátásáról. — Az elnöki direktíva vi­lágosan kimondia, hogy az USA-ban nem működhet egyetlen hírszerző szolgálat sem az FBI-on kívül — így érvelt Hoower, de Donovan közbevágott: — A török nagykövetség épülete nem minősíthető amerikai területnek! — Szóval azt akarja mon­dani, hogy Washington nem Amerika? Számomra minden talpalatnyi föld határainkon belül amerikai terület. A maga emberei közönséges csavargók, bűnözők, akik megsértették érvényes tör­vényeinket. Gondoskodunk arról, hogy elnyerjék méltó büntetésüket! — Ezek a közönséges csa­vargók a vezérkari főnökök kérésének tettek eleget, ami­kor behatoltak a török nagy- követség épületébe. Az USA létfontosságú érdekeit szol­gálták amikor teljesítették az elnök parancsát! Akik odáig süllyedlek A közelharcnak nem volt győztese: az OSS vezetőjé­nek mindössze annyit sike­rült elérnie, hogy embereit még aznap szabadon bocsá­tották. — J. Edgar Hoower azonban nem tett semmilyen ígéretet a jövőre vonatko­zóan. — Ezt a három fickót most elengedem — mondotta. — Figyelmeztesse azonban őket, hogy ne kerüljenek még egy­szer a kezünkbe. Nem tű­röm, hogy bárki is borsot törjön az orrom alá! Mindezt az elnök jelenlé­tében mondta, aki tehetetlen volt az FBI-jal szemben. _ Kifejezett kérésére sem e gyezett bele Hoower, hogy az OSS hasonló akciókat bo­nyolíthasson le. Az FBI át­vette az OSS-nek azokat az embereit, akik a külföldi kö­vetségek vonalán dolgoztak. Sokan közülük a nácik irán­ti gyűlöletből, őszinte haza­fias érzésüktől fűtve önként jelentkeztek hírszerző fel­adatra. Többségük idegen nyelveket beszélő, korábban tudományos területen dolgo­zó értelmiségi volt. J. Edgar Hoower azonban úgy bánt velük, mint rendőrségi be­súgókkal, alacsonyrendű em­berekkel, akik odáig sűly- lyedtek. hogy rendőrkémek. Informátorok legyenek. Az FBI úgy bánt velük, mint az alvilág söpredékével, akiket gengszterek tőrbe csalására használnak fel. Következik: Vasbeton pokol a Szaha­rában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents