Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-04 / 155. szám

1970. július 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Mit. Sózzunk holnap \J^\ Kéziratok, kérdőjelek Mérlegen: a húszesztendős ifjúsági könyvkiadás ZOLDBABLEVES C1GÁNYPECSENYE SERPENYŐBEN TÜRÖS— KAPROS LEPÉNY Cigánypecsenye: 1 kg ve­sepecsenyét másfél ujjnyi vastagságú szeletekre vá­gunk, megsózzuk, megborsoz­zuk és forró, bő zsírban mindkét oldalán jó pirosra sütjük. Sült burgonyával és savanyúsággal azonnal tá­laljuk. Túrós—kapros lepény: ne­gyed kg lisztet 12 dkg vajjal, 2 tojássárgájával, 3 evőkanál rummal, kevés sóval, 2 dkg élesztővel és annyi tejföllel amennyit felvesz, puha tész­tává gyúrunk, azután két cipóra vágjuk. Kinyújtjuk, kizsírozott tepsibe tesszük. Tölteléke: fél kg áttört te­héntúró, 3 tojássárgája, a to­jások keményre vert habja, 6 dkg vaj, só. A tojást a vajjal előbb habosra kike­verjük, jó marék finomra vágott kaprot, 2 dl tejfölt, sót teszünk bele, azután ke­verjük hozzá a túrót meg a tojás habját A másik tészta­lappal a megtöltött lapott le­fedjük, tetejét tojássárgájá­val megkenjük és pirosra sütjük. Fennállásának 20. évét tölti be az idén a Móra Fe­renc Ifjúsági Könyvkiadó. Hazánk könyvkiadás történe­tében az első kiadó, amely­nek kizárólagos feladata gyermek- és ifjúsági művek megjelentetése. A két évtized során több ezer hazai és kül­földi szerzőnek együttvéve mintegy 3500 művét jelen­tették meg, csaknem 100 millió példányban. A szám­szerű adatok mögött azonban ennél is jelentősebb eredmé­nyek s még megoldatlan fel­adatok rejtőznek. Kováts Miklós a kiadó igazgatója a következőket mondja er­ről: — Az év első fele sorozatos veszteségekkel sújtotta a ju­bileumához közelgő ifjúsági könyvkiadást. A legkülönbö­zőbb életkorú, kiváló szer­zőink haltak meg. Ezt a veszteséget megérzi a gyer­mek- és ifjúsági irodalom. Bár a húsz év folyamán — különböző formában és ter­jedelemben — az élő magyar írók többsége az ifjúságnak is írt. Kifejezetten ifjúsági szerzőkben sohasem bővel­kedtünk. Amikor a kiadót megszervezték, gondos kuta­■I ■ Évadzáró társulati ülés a Szigligeti Színházban ' Pénteken délelőtt 10 óra­j kor tartotta évadzáró társu­lati ülését a Szigligeti Szín­ház. Berényi Gábor igazgató- I főrendező vázolta az idei i évad főbb eredményeit és ta- I nulságait. Meleg szavakkal f búcsúztatta azokat, akik jö- j vőre más színházhoz szer- í jfiődtek. Andaházy Manyi be- i tegsége miatt bontotta fel szerződését, Kránitz Lajos ' Veszprémbe, Vajda László a Miskolci Nemzeti Színházhoz, Krasznói Klári pedig a Sze­gedi Nemzeti Színházhoz szerződött — jelentette be a Szigligeti Színház igazgató­főrendezője. A társulati ülés búcsúztatta továbbá Dobos Ferenc maszkmestert, a Do­bos házaspár is Szegedre tá­vozik. Bejelentette a színház igaz­gatója, hogy jövőre Szol­nokra szerződött Bodnár Eri­ka és Lencz György, mind­ketten az idén végeztek a Színművészeti Főiskolán. A Déryné Színháztól pedig Lu­kács József, Szegedről Liska Zsuzsa érkezik Szolnokra, to­vábbá visszajön a Szigligeti Színházhoz Kaposvárról ifj. Tatár Endre. Alumínium, plusz rozsdamentes acél Az egyik angol cég meg­kezdte különféle elemek elő­állítását a „Midalinox”-nak nevezett anyagból. Voltakép­pen rozsdamentes acéllal be­vont alumíniumról van szó. Az ebből az anyagból készült különféle elemek sokkal könnyebbek és olcsóbbak az acélnál. A „Midalinox”-t az építkezésben, az autóiparban és különféle háztartási ké­szülékek gyártásában hasz­nálják feL tó munkával feltárták az el­múlt 70—80 év ifjúsági „könyvtermését”. Meg kellett találni a gyer­mek- és ifjúsági iroda­lomnak saját nemzeti értékeit, hagyományait, klasszikusait. A May Károly és Tutsek Anna-féle „szelle­mi örökséget” szerencsére el­lensúlyozták a valódi érté­kek: Jelky András, Jókai Mór, Benedek Elek, Krúdy Gyula, Gárdonyi Géza, Móra Ferenc, Molnár Ferenc, Mó­ricz Zsigmond halhatatlan ifjúsági művei. Gazdag az örökség: gyermekeknek, if­júságnak írni szerencsére mindig vonzó volt legjobb­jaink számára. Az irodalmi kritika és a kulturális köz­vélemény kissé mostohán bá­nik az ifjúsági szerzőkkel. Az ifjúsági művekre külön honorárium rendszert állapí­tottak meg, — ez kedvezőt­lenebb a felnőtt irodalom szerzői díjainál. — Mindezek ellenére az élő írók többsége érdeklődik és rendszeresen vagy alkal­manként az ifjúsághoz fordul műveivel. Mi, a kiadó pedig rendszeresen keressük a fel­nőtt művek közül az ifjú­ságnak adaptálhatókat. Ez a folyamat is ősi az irodalom- történetben, hiszen a Ro­binson, a Gulliver is erede­tileg felnőtt mű volt. így került be az ifjúsági iroda­lomba Szabó Lőrinc, Áp- rily Lajos, Illyés Gyula, Kassák Lajos neve, vagy újabban Csőri Sándor, Ora- vecz Paula, Palotai Boris, Szabó Magda. — Mindez persze nem pó­tolhatja az eredeti műve­ket: új, eleven kéziratokra van szükség: olyanokra, amelyek eleve a gyermekek­hez, a fiatalokhoz szólnak. Állandó a kézirat éhség a leányregényekben, a kalan­dos könyvekben, humoros művekben. — Több elképzelésünk sor­sa ma még nyitott, bár ezek a továbblépést ösztö­nöznék. A KISZ-el, az úttö­rőszövetséggel és az írószö­vetség ifjúsági tagozatával már korábban javasoltuk egy ifjúsági írói díj alapítását, amelyet az év legjobb if­júsági művének ítélne oda a társadalmi zsűri. Ilyen díjat már számos országban ala­pítottak, hogy csak az NDK-t, NSZK-t és Francia- országot említsem. — Közelebbi feladatunk azonban a második félév műveinek megjelentetései az elmúlt evekben jogosan panaszkodtak a vásárlók, a gyermekkönyvtárak; kevés választékot jelent az éven­ként megjelenő 140—150 ifjú­sági mű. Az ezt előidéző kü­lönböző anyagi és könyvter­jesztési okok jórésze meg­szűnt, már az idén 170-re emelkedik a kiadott mű­vek száma és csupán a má­sodik félévben 90 ifjúsági könyvújdonság mintegy 2 millió 300 ezer példányából válogathatnak a fiatalok. Jö­vőre pedig 200—210 mű meg­jelentetését tervezzük. Az újdonságok között szerepel Fekete István posthumus re­génye, a Ballagó idő, amely az író gyermekkorát idézi, — azt a fogékony kort, mely­ben természetszeretete kiala­kult. Szántó Tibor emlékét is posthumus-regény idézi. A Denevérkastély, a magyar ifjúsági irodalom kimagasló teljesítménye: a Gyermekko­ri álmok és a Valóság köl­tői összevetése. Ha én most lennék fiatal — címmel tíz tapasztalt író, költő vall em­lékezés, interjú formájában a kötet címében felvetett gondolatról. Ritka irodalmi csemegével lepik meg az óvodás kisiskolás korosztályt is. A Tarka léggömbök cí­mű gyűjteményes kötetben a világirodalom legszebb kis- elbeszéléseit adják ki. A 600 oldalas, számos képpel, rajz­zal illusztrált Ezerszínű Ma­gyarország több tucat író, költő összefogásából szüle­tett. Hazánk valamennyi tá­ját, városát bemutatja a kö­tet, idézi múltját, történetét, jelenét és minden neveze­tességét. — Az ifjúsági művek vá­lasztékát a továbbiakban is bővítjük a szomszédos ba­ráti országok kiadóinak ma­gyar nyelvű alkotásaival; évenként 30—40 művet ma­gyarországi terjesztésre is átveszünk — fejezte be nyi­latkozatát a Móra Ferenc Kiadó igazgatója. A Törökszentmiklósi Gépgyártó és Javító Ktsz kapacitást keres lakatos és hegesztő mun­kára több éves munka­lehetőséggel. Telefon: 85. FIATALOKNAK Tűzéssel díszített nyári ruhák 1. Rövid ujjas, gallérnélküli ruha bővülő aljjal, övjét két kerek aranycsat. Ujját, nyakát és a benyúló zseb széleit tűzés díszíti. 2. Mintás anyagból is készülhet az álló nyakas ruha, ele­jén érdekes szabásvonallal, erősen bővülő aljjal, amelyen az eleje szabásvonal hajtásban végződik. 3. Nyárra is nélkülözhetetlen egy vékony szövetből, jer- seyböl készült ruha. A cakkos szabásvonallal, bővülő szok­nyával készült ruhát szintén tűzés díszíti. 4. Olykor bizony még a hosszúujjú ruhának is hasznát vesszük. Hosszanti szabásvonalát, nyakát, ujjavégét, övjét is tűzés díszíti. Szabó László — Sólyom József: L „Az átkozott FBI" A gyűlölet jegyéoen Az Egyesült Államok rész­vételét a második világhá­borúban egy kulisszák mö­gött zajló, de életre-halálra szóló titkos hadviselés előzte meg. Allen Dulles, a CIA vezetője később ezt a was­hingtoni nagy pogárháború- nak nevezte. Franciaország már elvérzett a Wehrmacht vasökle alatt és Anglia is a létért küzdött a nácikkal. Az Egyesült Ál­lamok hivatalos magatartását ekkoriban egy paragrafus határozta meg: a semlegessé- gj törvény. E törvény alapján bíróság elé lehetett állítani bármelyik amerikai állam­polgárt. aki a legcsekélyebb segítséget is nyújtotta a harcban álló feleknek. A tör­vény betartása fölött a szö­vetségi nyomozó iroda, az FBI őrködött. Ez a szervezet születése első percében már a kommunizmus veszélyének leküzdését tűzte ki célul J. Edgár Hoowesr, az FBI hír­hedt vezetője mondta: „A szövetségi nyomozó iroda a vörösök elleni gyűlölet je­gyében fogant és támadt életre.” Ez a szemlélet magyaráz­za, hogy a semleges Ameri­ka miéit nyújtott ezerszer .is segítő kezet a náciknak, mi­ért támogatta az FBI nem­egyszer a nyugati féltekén a Gestapót, az SD-t, Himmler személyes titkosszolgálatát, a Sicherheitsdienstet. Minderről csak kevesen, csupán a beavatottak tudnak még ma is. Ugyanígy napja­inkban is ködös fátyol lebeg a semleges Egyesült Álla­mok idején született „Ame­rika mindenekelőtt” nevű mozgalom története körül. Ez a látszólag teljesen egyé­ni kezdeményezésre létrejött társadalmi mozgalom egyre erősödő követeléssel állt elő: Mennyit ér egy amerikai — Az USA őrizze meg semlegességét és semmilyen körülmények között se for­duljon a hitleri német biro­dalom ellén! New Yorkban, Chicagóban.. Los Angelesben, az Egyesült Államok legnagyobb városai­ban hatalmas transzparensek hirdették az „Amerika min­denekelőtt!” — mozgalom jelszavait. Tömeggyűlések ezreit tartották, valósággal belesulykolták az emberek fejébe: semmi közünk a pusztuló. önmagát felfaló öreg Eorópához. amely a háború nélkül is megsemmi­sülne, hiszen régóta agonizál már, végelgyengülésben szen­ved. A háború csupán meg­gyorsítja ezt a folyamatot és csak hasznára lehet a kivén- hedt Európának! Észre térí­tik és friss vér kerül a roz­zant testbe. Mi őrizzük meg önállóságunkat, mert egyet­len amerikai állampolgár élete többet ér. mint egész Európa együttvéve! Bármilyen hihetetlennek tűnik ma már. de ez az al­jas propaganda akkoriban tízezreket hódított meg, az „Amerika mindenekelőtt!” mozgalomnak behódoltak a legnagyobb városok. Az „Amerika mindenekelőtt!” központját azonban német pénzen tartották fenn. Ezt a szervezetet a Gestapo és az SD hívta életre az USA- ban és tartotta fenn létezé­sének utolsó percéig. A leg­jobb Gestapo-ügynökök ér­keztek Amerikába, hogy e szervezetein keresztül rokon- szenvet keltsenek az USA- ban a náci birodalom iránt és nem utolsósorban: érte­süljenek Amerika háborús készülődéséről. Mindezt az FBI orra előtt tehették. J. Edgar Hoower hallgatólagos beleegyezésével. A Secret Service, az angol titkosszolgálat az egész vilá­gon harcot folytatott a Ges­tapo ellen. Nyomozásuk szá­lai természetesen elvezettek az Egyesült Államokba, az „Amerika mindenekelőtt!” — mozgalomhoz is. A Secret Service emberei azonban sor­ra tűntek el nyomtalanul az Egyesült Államokban. Az FBI gondoskodott arról, hogy ne zavarhassák a Gestapo és az SD köreit. A törvényt Roosevelt szegte meg Roosevelt elnök személyes javaslatára akkor született az OSS. a stratégia, hivatal. Vezetőjének egy tábornokot. közismert nevén Vad Bilit, William Donovant nevezték ki. Roosevelt kifejezetten az­zal a céllal hívta életre ezt a felderítő és kémelhárító szolgálatot, hogy segítse megsemmisíteni az egész vi­lágot fenyegető náci birodal­mat. Az új szervezet tehát már létezésének első napján elkerülhetetlenül harcba ke­rült az FBI-jal, amely követ, kezetesen keresztezte az el­nök terveit. Mindehhez tudni kell: a semlegességi törvényt legelőször maga Roosevelt szegte meg. Nemegyszer túl­lépve - szenátus által meg­határozott és engedélyezett jogkörét, személyes utasítá­sára hajók indultak Angijá­ba, hogy olajat, acélt, rezet, de még gyakrabban élelmi­szert szállítsanak a harcoló szigetországnak. J. Edgar Hoower tervei egyáltalán nem vághattak egybe Roosevelt elképzelé­seivel. A szenátus segítségé­vel elnöki direktívát harcolt ki. Eszerint nem csupán az Egyesült Államokban, de az egész nyueati fölösömben mindennemű kéreeihárí+ó te vékenvség az FBI-ro tarto­zik. A Roosevelt kezdemé­nyezésére létrejött OSS tevé­kenysége a nyugati félteke túlsó oldalán levő semleges országokra, ellenséges és az ellenségtől megszállt terüle­tekre korlátozódott. Nyilván­való. hogy ilyen földrajzi korlátozásoíkat egyetlen olyan hírszerző szervezet sem tart­hat be, amely bizonyítható sikereket akar elérni. Az FBI-nek például köte­lessége volt Amerika megvé. delmezése minden lehetséges szabotázsakciótól. Roosevelt elnök egészen természetesnek tartotta, hogy e cél érdeké­ben J. Edgar Hoower embe­rei követték a nyomozás szá­lait bárhová, tekintet nélkül arra, hogy azok akár a föld­golyó túlsó felére, egyenesen a náci birodalomba vezetnek. Az FBI az ilyen lehetősége­ket valóban természetesnek is tartotta, de féltékenyen őrködött afelett, nehogy ha­sonló módszerekkel éljenek az akkoriban még kifejezet­ten a nácik ellen küzdő OSS ügynökei iS. Ekkoriban történt, hogy a haditengerészeti vezérkar je­lentette az elnöknek: 0 leg­bizalmasabb felvonulási ter­vek sorozatosan eljutnak a nácikhoz. A haditengerészet parancsnokai tudták, hogy az FBI pem vállalia az ügy felderítését. Legjobb esetben is csak látszólag vállalkoz­nának p feladatra, de könv- nven lehet hogy az értesü­lést jelelnék a Gestapo ügy­nöki hálózatának, amelyhez sze-e*: szálak fűzik őket. William Donovant. az OSS vezetőjét az elnök magához hivatta a Fehér Házba. Következik: A semlegesek megszerzései

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents