Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-04 / 155. szám

1970. július 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Magyar javaslatok a II. világélelmezési kongresszus ajánlásai között Jobbak a vidékiek... Felvételi a Testnevelési Főiskolán 300-an hatvan helyre A tiszaderzsiek a tavasz kezdetén a tiszafüredi járás valamennyi községét szépíté- si versenyre hívták ki. A já­rási tanácson örömmel fogad­ták a kezdeményezést és je­lentős pénzjutalmat ajánlottak fel a nyerteseknek. Külön Tiszaderzsen az anami la­kások rendbetétele folya­matban van. Épült egy ját­szótér, amelyet már birtokba is vettek a gyerekek, ám az árvíz elleni védekezés mint­ha elterelte volna a figyel­met az általuk meghirdetett versenyről. Gyönyörű környezetben egy többszáz éves templom rom­ja magasodik. Köröskörül vi­rágok, padok, csend és nyu­galom. Pihenést kínál a ked­ves kert. Ez a községi park Abádszalókon a főutca szép, virágos. A mellékutcá­kon már kevésbé látszik meg a csinosítok kezenyoma. Annak idején a községben pedig külön versenyt hirdet­tek a tanácstagi körzetek számára is. Ennek a ver­senynek az állásáról nem so­kat tudlak mondani a tanács vezetői, mivel az árvíz elle­„Magyarországgal szeretnénk megismerkedni” Finn t uristák Szolnokon Fáradság-mérő Elektronikus készüléket szerkesztett a gépkocsiveze­tők fáradékonyságának mé­résére dr. Muszka Dániel, a szegedi József Attila Tudo­mányegyetem kibernetikai laboratóriumának műszaki vezetője. Többezer alkatrész­ből álló rádióvevő nagyságú bonyolult készüléket elsősor­ban a távolsági autóbuszok és a kamionok vezetőinek fáradság-mérésére szánta. A gépkocsiba szerelt berende­zés „figyelemmel kíséri” a vezető, illetve a képkocsi vi­selkedését, mozgását, s ezek egybevetése alapján „eldön­ti”, hogy meddig tanácsos a vezetőnek a volánnál marad­nia. A mérési eredményeket a sofőr a műszerről olvas­hatja le. A kritikus pontot piros vonal jelzi. Az új tí­pus-készülék egyik rendkívü­li előnye, hogy egyetlen al­katrésze sem áll közvetlen mechanikai kapcsolatban a vezetővel, tehát a legkevés­bé sem zavarja a tevékeny­ségét. Június 16—30 között Há­gában rendezték meg az ENSZ Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Szervezete (FAO) II. világélelmezési kongresz- szusát. A kongresszuson részt vett a magyar küldöttség ve­zetője. Kazareczki Kálmán mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes, a FAO magyar nemzeti bizott­ságának! elnöke a tanácsko­zás munkájáról elmondotta: — A várakozással ellentét­ben a kongresszuson nem a szakmai, hanem a politikai jelleg domborodott ki. A világ népességének 60 százaléka súlyos élelmezé­si gondok között él és en­nek, korunk egyik fő prob­lémájának megoldására szá­mos javaslat hangzott eL A legtöbb delegáció meg­egyezett abban, hogy a me­zőgazdasággal párhuzamosan más gazdasági ágazatokat is fejleszteni kell, mert csak így lehet elképzelni általá­nos javulást és mélyreható változást. A fejlődő országok több képviselője rámutatott: a ka­pitalizmus nem jó modell számukra. — Szóbakerült a földreform kérdése is, ennél különösen sokat időztek a Országszerte megnőtt az érdeklődés a hetedik évadjá­ba lépő gyulai Várszínház iránt. Az IBUSZ már hóna­pokkal ezelőtt megkezdte s szervezést, amelynek ered­ményeként a premier előtt szinte valamennyi előadás jegyei elővételben elkeltek. Jónéhány békési ipari- és mezőgazdasági üzem, válla­lat. intézmény dolgozói együttesen tekintik meg a várszínház előadásait. Kecs­kemétről, Egerből ötszáz-öt­száz, Nyíregyházáról pedig háromszáz főnyi csoport kü­Az igazságügyminisztérium irányításával tavaly október­ben megkezdődött az egy­séges szövetkezeti törvény előkészítése. Amint az illetékesek az MTI munkatársának el­mondták, a törvénytervezet célja, hogy biztosítsa a szö­vetkezetpolitikai elvek meg­valósulását, ezen belül kü­lönösen a szövetkezeti tagok sokirányú szükségletének ki­elégítését, valamint a szövet­kezetek — társadalmi érde­kű tevékenységének sokolda­lú támogatását és gazdasági önállóságát. A törvény alapot és kere­teket nyújt majd arra, hogy magasszintű jogszabályok korszerűen rendezzék a kisipari és a fogyasztási szövetkezetek jogi helyze­tét, s megalapozzák a lakásfenn­tartó, lakásépíttető, takarék- és egyéb szövetkezetek táv­lati fejlődését is. E sokrétű jogszabály-alkotó munka ta­pasztalatait mezőgazdasági termelőszövetkezetekre vo­natkozó jogi szabályozás to­vábbfejlesztésénél is fel lehet majd használni. A szövetkezetek jelentősé­gét mutatja, hogy a nemzeti jövedelem több mint egyötödét állítják elő, s az aktív keresők csaknem egyharmadát foglalkoztat­ják. Tevékenységük a népgazda­ság szinte minden ágazatára delegátusok. A mezőgazda- sági szövetkezeti forma szin­tén napirendre került és fő­képpen a fejlődő országok voltak kíváncsiak a tapasz­talatokra. Az éhínség felszá­molását, az élelmezési gon­dok enyhítését a tervszerű gazdasági fejlődéstől, a kul­túra felvirágozásától és a nemzetközi összefogástól le­het csak várni. A magyar delegáció 11. felszólalásában fejtette ki a magyar állás­pontot. — Felhívtuk a figyel­met arra, hogy a kibontako­zás útja csak a társadalmi fejlődés és a társadalmi vál­tozás lehet, s szükség van a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok normalizálására. A kongresszus ajánlásai közé irányelvként került be az a magyar javaslat, amely indítványozza, hogy Európán belül javítsák meg a keleti és a nyugati országok közötti kereske­delmi kapcsolatokat. Küldöttségünk szorgalmaz­ta azt is, hogy a mezőgaz­daság fejlesztésénél fordítsa­nak nagyobb figyelmet a szövetkezeti formára: ez a gondolat is ajánlásként ke­rült be a kongresszus anya­gába. lönvonattal látogat Gyulára. Autóbuszokat indítanak egy- egy előadásra, többek Pécs­ről. Sátoraljaújhelyről. Sal­gótarjánból, Gyöngyösről. Törökszentmiklósról, Diós­győrből és az ország számos más városából, illetve köz­ségéből. A közalkalmazottak szakszervezete természetba­rát csoportjának szervezésé­ben — országos találkozóval egybekötve — háromszázan tekintik meg a július 18-i előadást. A hazaiakon kívül több csoport jelezte érkezé­sét Romániából és Jugoszlá­viából is. kiterjed. A mezőgazdaságban 2 800, az iparban 1100, a ke­reskedelemben csaknem 600 szövetkezet tevékenykedik, ezen kívül jelentős számú la­kás-, illetve takarékszövet­kezet működik. j Gazdaságpolitikánk jelen­tős szerepet tulajdonít a szö­vetkezeteknek. Ezt tükrözi a kormány múlt év februárjá­ban és augusztusában hozott határozata, amely a mező- gazdasági termelőszövetkezeti törvény által nem érintett te­rületeken is meghatározta az állami szervek és a szövetke­zetek kapcsolatát, teljes ön­állóságot biztosító új érdek- képviseleti rendszerüket és hatályon kívül helyezte a szövetkezetek fejlődését gátló, elavult jogszabályo­kat. A kormány egyúttal előírta a szövetkezeti mozgalom eredményeit tükröző és jövő­beli fejlődésünket biztosító egységes szövetkezeti törvény, valamint az ipari és az álta­lános fogyasztási és értéke­sítő szövetkezetek viszonyait szabályozó magasszintű jog­szabályok megalkotását is. A határozat alapján ezek a szö­vetkezetek elfogadták új alapszabályaikat, korszerűsí­tették belső szabályzataikat, megalakították újtípusú terü­leti szövetségeiket. Hasonló folyamat zajlott le a lakás és a takarékszövetkezetek terü­letén is. A nődolgozók he.yzetérői A szakszervezet bírálta a vállalatokat A Kereskedelmi-, Pénz­ügyi- és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége pénteki ülésén a szakszervezethez tar­tozó ágazatok nődolgozóinak helyzetéről, s az ezzel kap­csolatos szakszervezeti fela­datokról tárgyalt. Valamennyi népgazdasági ágazat közül a belkereskede­lemben dolgozik a legtöbb nő. számszerint 240 000. A belkereskedelem sajátos fel­adatainál fogva azonban va­lamennyi nődolgozó helyze­tét befolyásolhatja, különö­sen sokat tehet a nők ház­tartási munkájának megköny. nyitáséért. A központi vezetőség meg­állapította, hogy a nők leg­súlyosabb problémája a munkaidő beosztással, a sza­badidővel kapcsolatos. A ke­reskedelemben dolgozó nők lényleges munkaideje megha­ladja a heti 48 órát. S növe­kedett a nők túlterheltsége a túlóráztatása. 1900-ban i mil­lió forintos forgalomra még átlagosan 1.54 fő állt a keres­kedelem rendelkezésére, az idén 0-97 fő. A szakszervezet bírálta a vállalatokat, mert — bár a nők fizikai igénybe­vételét. testi épségük védel­mét jogszabályok írják elő, csak részben tartják be eze­ket a szabályokat. — A szakszervezet javasol­ta, hogy a nők túlterhelését — legalább a csúcsforgalom­ban — részmunkaidős dolgo­zók foglalkoztatásával eny­hítsék. A központi vezetőség állásfoglalása szerint a kö­vetkező években a bel- és külkereskedelemben, vala­mint a pénzintézteknél is szükség van a csökkentett munkaidő bevezetésére. A szakszervezet helyesnek tartaná, ha a következő öt­éves tervben különféle szabá­lyozók alkalmazásával előny­ben részesítenék a nők hely­zetét javító ipari, kereske­delmi és szolgáltató tevé­kenységet. Feltétlenül szük­ség van olyan népgazdasági színtű intézkedésekre, ame­lyek lehetővé teszik, hogy a kereskedelem hozzájárulhas­son a nődolgozók helyzeté­nek javításához úgy. hogy egyben saját dolgozóik élet- és munkakörülményei is ked­vezően változzanak. A központi vezetőség hatá­rozatában elsősorban a mun­kavédelmi helyzetet, a mun­kakörülmények javítását, a nődolgozók fizikai megterhe­lésének csökkentését írta elő a szakszervezeti szervek leg­fontosabb feladatául. Ezekben a napokban a Testnevelési Főiskola pá­lyáin, hűvös folyosóin vala­mennyi jelenlévőt egy kérdés foglalkoztatott; sikerül-e a felvételi... A jövő testnevelőtanárai kiválasztását a felvételi vizsga menetét Szalay Pé­ter, az MTI munkatársa így látta: Ez évben „csak” 300-an je­lentkeztek a Testnevelési Fő­iskolára, de a túljelentkezés így is ötszörös! A felvételi­zők az első nap délelőttjén általános orvosi vizsgálaton vettek részt, majd pályaal­kalmassági teszten estek át. Ez a felvételi vizsgák egyet­len olyan része, amelyre nem lehetett előre felkészülni. Itt a talpraesettség volt a döntő, a válaszokból a szakemberek kialakították a jelentkezők egyéniségének képét. Délután következett a sportjáték vizsga: a fiúk lab­darúgásból, röplabdázásból, kosárlabdázásból és kézilab­dázásból mutattak be egyéni és összetett társas-gyakorla­tokat, a lányok csak az utób­bi háromból tettek kísérle­tet. Tarnawa Ferdinánd. a játék tanszék vezetője szerint ez évben is a vidékiek vol­tak a jobbak. A következő napon a Kol- tai Jenő főiskolai tanár ve­zette atlétikai vizsgabizott­ság elé járultak a felvételi­zők. A Csörsz utcai pályán ugró, dobó és futószámokból kellett kiállniok a próbát. A gyakorlati vizsga utolsó állomása a tornacsarnok volt. a Fiúknak hat, a lá­nyoknak pedig négy szeren kellett gyakorlatokat bemu­tatni. Itt Kabos Gábor do­cens látta el az elnöki tisz­tet. Véleménye szerint a vi­déki testnevelőtanárok több gonddal készítették fel tanít­ványaikat, mint a főváro­siak, s a lányok ez évben is felülmúlták a fiúkat. Ezután már csak a szóbeli volt hátra. A nyolc vizsgabi­zottság valamelyikétől po­litikai tájékozottsági, általá­nos műveltségi és a testne­velést és sportot érintő kér­déseket kaptak a felvételi­zők. A felvételizők július 15-ig megtudják sikerült-e vagy nem, felvették-e vagy visz- szautasították őket? versenyez a 8 kisközség és a 3 nagyközség. Az eredményhirdetésre augusztus 20-án kerül sor. Bár, több mint másfél hónap van még hátra addig, kíván­csiak lévén a verseny állásá­ra, végigjártunk néhány szé- pítkező községet. azonDan napKozoen natalmas lakattal van lezárva. — Mindenkit hívok, hogy jöjjenek, pihenjenek meg itt a szép parkunkban — mond­ja Tassi Ferencné, a rózsák gondozója. — Nyitva hagyni természetesen nem lehet, mert liba, miegymás kárt tenne a növényekben. De ha jön valaki, hogy nyissam ki, én kinyitom. De nem kérik. A fiatalok is inkább a drót­kerítést tapossák le. ni védekezés kötötte le ener­giájukat. Nagyi vénről, erről a pará­nyi községről azt tartják, hogy ott a világ vége. Ko­csis Mihály, a községi tanács vb titkára szerint 15—20 év­vel ezelőtt híre-hamva sem volt fának, virágnak a falu­ban. A takaros falucska la­kói azóta valóságos virágos­idegen a szó, a beszéd dallama mégis ismerős. Teg­nap délelőtt negyven finn túrista érkezett Szolnokra. Pénteken hajnalban indult repülőgépük Helsinkiből, az­tán Budapestről autóbusszal egyenesen Szolnokra jöttek. Az első meglepetés; q cso­port vezetője Sirkka Kosk— nen asszony kitűnően beszél magyarul. — Tíz évig dolgoztam a budapesti finn nagykövetsé­gen. Most is magyarokkal dolgozom együtt — igaz Hel­sinkiben, az ottani MALÉV- kirendeltségen. Bár, a két nyelv rokon, én mégis úgy érzem, hogy egy finn-nek nagyon nehéz megtanulni magyarul — mondja Koski- nen asszony. Férjével és 15 éves fiával érkezett Magyarországra Koskinen asszony. Férje épí_ tésztechnikus, de a csoport tagjai között van vasúti szakember, pék, ápolónő, irodai tisztviselő. szakács. Finnország minden tájáról érkezett vendég — testvér- városunkból Riihimaki-ből is. Sylvi Helin asszony éle­tének nagyrészét ebben a vá_ rosban töltötte. Tőle azt kér­A vadászati világkiállítás­ra eddig — hazánkon kívül — 16 ország jelentkezett: Belgium. Bulgária, az Egye­sült Arab Köztársaság, Etió­pia, Finnország, Hollandia, Irán. Jugoszlávia, Kenva. Lengyelország. P.Ionsólia, Német Demokratikus Köztár., saság. a Német Szövetségi Köztársaság, Svédország és a Szovjetunió után tizenha­todikként. a napokban küld­te el hivatalos jelentkezését Kelet-Afrika egyik legna­kertté alakították a község főutcáját. Az út mentén be­ton keretekben drótkerítéssel körülvéve rózsák pompáznak. Jelenleg a vízmű vezeték- hálózatát rakják le, emiatt hosszú árkok szelik keresz- tül-kasul a községet, ám nem egy embernek szemet szúrt már a földhányás. Naponta ostromolják a tanácsot: mi­kor lehet már betemetni az utcák képét rontó gödröket? Ügy látszik, itt vették a leg­komolyabban a versenyfelhí­vást. Csak a lakos- *"ggal együtt Senki nem gondolt arra, hogy sáros, rendezetlen fa­luból a verseny végére taka­ros, csinos község formálódik, ám a kezdeti nekibuzdulás a jelenleginél szebb eredmé­nyeket sejtetett. Nem egyhelyütt beszéltünk a község lakóival és az a vé­leményünk, hogy a falusiak nem mindenütt tették magu­kévá a felhívást — ha egyál­talán eljutott hozzájuk a ver­seny híre. A tanácsok vezetői jobbik esetben központilag szépítik a községet, ám a fa­lu képét döntően a takaros porták, rendben tartott kerí­tések határozzák meg. Ehhez pedig a falu lakóinak támo­gatása kell. — p. b. — deztük, mi késztette erre az utazásra? — A menyem járt már Magyarországon, csupa szé­pet és jót beszélt az önök országáról. Ezenkívül a tele­vízióban láttam egy filmet Magyarországról. Most sze­relnék saját szememmel meggyőződni, hogyan éínefc és dolgoznak a magyar em­berek. Koskinen asszony szerint erre az útra nem kellett na­gyon „toborozni.’’ Rövid idő alatt együtt volt a csoport. A túristák között többen a finn—magyar baráti társaság tagjai, akik még nem jártak hazánkban és most szeretné­nek megismerkedni Magyar- országgal. A csoport vezető­je elmondotta, hogy Finnor­szágban nagy az érdeklődés hazánk iránt. Tavaly hét­száznál több finn látogatott el hozzánk. Az első nap Szolnokon a pihenésé. A programban sze. repel; üzemlátogatás a Pa‘ pírgyárban, városnézés. ki­rándulás Kenderesre, baráti találkozók. A finn túristák kedden utaznak tovább, kö­vetkező állomásukra Buda­pestre. gyobb vadászati múlttal ren­delkező országa, Tanzánia. Az 1971-ben Budapesten megrendezésre kerülő vadá­szati világkiállításon Tanzá­nia önálló nemzeti bemuta­tón állítja ki híres nagyvad­trófeáit. A ritka antilopfa iok mellett bemutatnak hatalmas elefántagyarakat, leopárd- és oroszlánbőröket. orrszarvú-, kaffer-bivaly,- vízilótrófeá­kat. Nagy érdeklődésre tart. hat számot a vadász-szafárik — vadásztáborok — bemu­tatója is. Hirdessen a Néplapban! Vonz a gyulai Várszínház Egységes szövetkezeti törvény készül Nagyvadtrófeák Tanzár.iából ba/fi «s as ártís lit a hajrá ideje Egy nagyközség és egy kis falu

Next

/
Thumbnails
Contents