Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-30 / 177. szám
1970. július 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Nem kapnak újságot... Kézbesítési gondok JászalsószentgYÖrgyön — Nekünk olyan megszokott az újság, hogy ha egy nap nem jutunk hozzá, nagyon hiányzik. Rendszeresen előfizettünk a Népszabadságra, a Néplapra, a Tanácsok Lapjára, a Képes Újságra, de egyéb lapoKat is vásároltunk. Most még a pénzünkért sem mindig kapunk újságot — sorolta Ronyecz Sándomé. — Amikor megtörtént a baj, vagyis kézbesítő nélkül maradt a falunak ez a része, nagyon sérelmesnek tartották az alvég lakói, hogy nem kapták meg az előfizetett újságokat, esetenként még a leveleket sem. Panaszkodtak nekem, s mint tanácstagtól várták a segítséget. Én a tanácselnökhöz fordultam. — majd a tanácsülésen is elmondtam, valamit tenni kell, mert ez az állapot így tarthatatlan, — folytatta a történtek ismertetését Ro- nyeczné. Újság három nap múlva — Mi a debreceni posta- igazgatóságnak is írtunk — amiatt, hogy nem kapjuk meg az előfizetett újságokat —I kapcsolódott a beszélgetésbe Oláh Lászlóné. — A válasz az volt, hogy a hírlapkézbesítés ,— munkaerőhiány miatt ideiglenesen szünetel, s hogy a lapokat átmenetileg a postahivatalban ” kapjuk meg. — Csakhogy nem kaptuk— tromfolt egy idős asszony, — amikor bementem a postára, hogy elkérjem a Szolnok megyei Néplapot, aminek évek óta előfizetői volEz az 'amit nagyon fájlalnak Jászalsószentgyörgyön az úgynevezett alvég lakói. A postahivatal gondja, tehetetlensége miatt kimaradtak a különböző újságok előfizetői közül. Áruspéldányként se mindig tudják megvenni kedvelt lapjukat. — Egy hónap alatt például a Népszabadság 133-ról 99-re, a Néplap 156- ról 110-re, a Szabad Föld 353- ról 295-re csökkent. S mindez azért, mert egyszerre két kézbesítő is elment a postától. Amikor ennek okát tudakoltam Sas Tamástól, a hivatal vezetőjétől, a következőket mondta: tunk, ilyeneket mondtak: mi nem érünk rá az újsággal is foglalkozni. Jöjjön be három nap múlva, akkor oda adjuk. Nagyon mérges lettem, hiszen nem azért járatunk napilapot, hogy több napos késéssel jussunk hozzá. El is panaszoltam a párttitkámak, micsoda bánásmód az ilyen. Nem tudom aztán, hogy az ő szavára-e, de még aznap délután kiküldték az újságot a szomszédasszonyommal. Az előfizetési díjakat viszont senki nem szedte be ezen ^ a részen. — Rajnodli Lóréntné gyenge fizikumú, kimerült asz- szony. Egészségi állapota miatt mondott fel. — Kerekes Istvánná szerződéses dolgozó volt a szülési szabadságon lévő Tugyi Istvánná helyett vettük fel. Nem is voltam itthon, amikor bejelentette, hogy nem marad itt tovább. Így történt, hogy az egész községre két kézbesítő maradt. Emiatt keletkeztek zavarok a hírlap kézbesítésben és július 1-től 15-ig a postai kézbesítésben is. Ebben az időben a munkaerő nélkül maradt körzetekbe, csak a táviratot és az expressz leveleket tudtuk kijuttatni. Most már az egész községben megoldjuk a postai kézbesítést, három körzetben az előfizetett újságokat is házhoz viszik dolgozóink. — Az egyik kézbesítőnk iskoláskorú fiát vettük fel kisegítőnek, A válasz nem megnyugtató A hivatalvezető válasza nem megnyugtató. Az iskolás fiú alkalmazása csak átmenetileg, s némileg enyhített a helyzeten. Szeptembertől — ha addig sem jelentkezik senki kézbesítőnek — újból a két asszonynak kellene ellátnia a csaknem 5 ezer lakosú községben a postai kézbesítést. Ez pedig nem történhet zökkenők nélkül, s félő, hogy elsősorban a hírlap kézbesítést nem tudják megoldani és tovább csökken az előfizetők száma. A hivatalvezető szerint az 1400— 1500 forintos kereseti lehetőség miatt nem kapnak munkaerőt. De valóban csak ez az ok? Rajnódliné nem a fizetését kevesellte, s nem is a sok munka miatt panaszkodott, hanem személyi ellentétek késztették arra, hogy felmondjon. Elgondolkoztató az is. amit Tugyi Lajos, a község párttitkára mondott: már legalább tizenkét olyan személlyel beszéltek, aki munkát keres, de senki sem vállalja a Kézbesítést. Volt aki azt mondta, nagyon kellene a kereset, de a postára nem megy dolgozni. Miért? Ennek kiderítése elsősorban nem az újságíró feladata. — Illetékesebbek erre a helyi vezetők, és a postaigazgatóság, amely mint felettes szerv hivatott arra, hogy rendet tegyen a jászalsószentgyörgyi postahivatalban. N. K. Áruspéldány sincs a Legfelsőbb Bíróság Ki igényelje as ártámogatást? — Fizetni kell a ssupssalmáért — Mikor felel a tss a családtagot ért balesetért? Egy mezőgazdasági termelőszövetkezet az egyik gépgyártól MNBC típusú zöldborsó-cséplőgépet vásárolt, 470 ezer forintért. A gép után ártámogatás járt és így a gyár — ennek az összegnek a levonásával — 272 ezer forintot számlázott. A termelőszövetkezet a számla összegét nem fizette ki és az ártámogatás megszerzéséről sem gondoskodott. Ezért a gyár a gép teljes értéke: 470 ezer forint megfizetésiért pert indított ellene. A tárgyaláson kiderült, hogy a tsz a gépet időközben egy másik szövetkezetnek eladta. A borsó-cséplőgép új tulajdonosa bejelentette, hogy a 272 ezer forint vételárat a gyárnak átutalta. Ezekután a gyár ezt az összeget az eredeti követeléséből levonta és a fennmaradó 198 ezer forint megfizetését követelte csak. A megyei bíróság a keresetnek helyt adott. Döntését azzal indokolta, hogy az ártámogatást a vevőnek kell igényelnie. Az ádásvételi szerződés teljesítéséhez az ártámogatás megszerzése is hozzá tartozik és mindaddig, amíg a vevő nem gondoskodik annak kiutalásáról, az eladónak a teljes vételárral tartozik. A megyei bíróság ítélete ellen a legfőbb ügyész és a tsz is fellebbezést jelentett be. A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezésnek helyt adott és az elsőfokú ítéletet megsemmisítve. a keresetet elutasította. Az ítélet indokolásában a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — Közvetlen értékesítés esetén a gyár kiszámítja az ártámogatás összegét és erről a Pénzügyminisztériumnak jelentést tesz. Ebből következik, hogy a kimenő számla alapján az ártámogatást maga igényelheti. Ezért a szövetkezettel szemben a követelése indokolatlan. Egy mezőgazdasági termelőszövetkezet egy üveggyárnak, — szerződés alapján — csomagolási célokra, éveken át nagy mennyiségű zsup- szalmát szállított. Ezért a múlt esztendőben is nagy területet vetett be rozzsal. Ezekután érthető volt a megdöbbenésük, amikor a gyár értesítette őket: más csomagolási módra tértek át és több szalmát nem vesznek át. Nem csekély meny- nyiségről: 4000 mázsa szalmáról volt szó. A tsz válaszában közölte, az árut alomszalmának fogja felhasználni és a kétféle szalma ára közötti különbözeiért pert indít. Most dőlt el az ügy a Legfelsőbb Bíróságon, amely a gyárat 334 ezer forint megfizetésére kötelezte. — A szövetkezet az árut felajánlotta, ezért az ellenértékét jogosan követelte, a kifizetést viszont a gyár jogtalanul tagadta meg — hangzik az ítélet. Egyedül tehát a gyár magatartásán múlott, hogy a felek közötti szerződés 'nem teliesült, tehát a gyár szerződésszegést követett el. Az a körülmény, hogv a vállalat zsunszalma helyett más csomagolóanyag használatára tért át. számára nem biztosít vétlenséget. Egy váiár a takarmánv- rétia kiásásánál és elszállításánál segédkezett tsz-tag feleségének. Amikor a répát a traktor által vontatott nót- kocslbo felrakták, a vátár foleségéuel és a munkában résztvevő másik asszonnval egvütt. felült a rakománv tetejére. A traktort — a brigádvezető utasítására — egy 17 éves szakmunkás tanuló vezette, akinek vezetői jogosítványa nem volt és aki a három embert nem figyelmeztette, hogy a rakomány tetejére nem szabad felülni. Útközben a vontató és a pótkocsi felborult, utasai a földre zuhantak és megsérültek. Legsúlyosabban a vájár, akinek egyik veséjét el kellett távolítani. A járásbíróság a traktor vezetőjét, súlyos testi sértést okozó gondatlan veszélyeztetés miatt, 7 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Ilyen előzmények után a vájár a tsz ellen 10 ezer forint kártérítés és havi 1 300 forint járadék fizetéséért pert indított. Törvényességi óvásra ez az ügy is a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely határozatában a következőket mondta ki: — Termelőszövetkezeti tag családja, a taggal egyenlő feltételek mellett, a közös munkában részt vehet. Ez a közreműködése vagy alkalomszerű, vagy rendszeres lehet. Mindkét esetben szükség van a szövetkezet vezetőségének hozzájárulására. Enélkíil a családtag a közös munkában még alkalomszerűen sem vehet részt. Rendszeres munka esetén pedig a vezetőség és a családtag írásos munkamegállaoodást köteles kötni. A per adataiból nem állapítható meg. hogy a tsz és a vájár között milyen jogviszony van. Ennek tisztázása nélkül pedig a pert nem lehet eldönteni. Ezért ennek megállapitásár« a járásbíróság új eljárást köteles lefolvtatni és ennek alapján új határozatot hozni. Vendég voltam Cserkeszölíőn Nagybetűs, piros, jelzőnyilas tábla a műút mellett: Cserkeszöllő, fürdő, 100 méter. A tábla alatt Volkswagen gépkocsi, osztrák utasokkal. Hol a fürdő? — kérdezik. Csodálkozva mutatjuk a táblát: a következő utcán jobbra, 100 méterre. — Ott nincs, mondják, a következő utca egy földút. Most már még jobban csodálkozunk; körbe járjuk a táblát. A másik, "Szolnok felőli oldalán, ugyanaz a felirat. Ha innen nézzük, akkor rendben van: balra az első utca a fürdő. De ha Békéscsaba felől jön az utas, túlszalad a fürdőhöz vezető úton, ugyanis, — nem tudni miért, — a táblát az út mögé tették. Az osztrákok csak néznek, hogy nálunk ez a módi? Hát nem, csak... Fejtse meg valaki, hogy Cser, keszöllőn miért van így. 1. Száraz falevél-szőnyeg zörög a lábunk alatt. A fű kiégett, barna, kopár... Ne higgyék, hogy a riporternek megártott a hőség, és valami „őszi” riporthoz ír tájfestő mondatokat. Szó sincs róla: a cserkeszöllői fürdőbe* zörög az avar. Mikor gereblyézték össze utoljára az elszáradt faleveleket? — Mikor ápolták utoljára a pázsitot, amely már régen nem üde zöld csalogató pázsit, hanem elpusztult torzsokos, faluvégi legelő. Az első "két medencébe alig-alig lehet bejutni. Ember ember hátán. A nagymedence partján tiltó tábla: „A medence partjáról beugrani tilos!” Halálos ugrás lenne, mert a nagymedencében, — ahogy az ott üdülők elmondták — hétfő óta nincs víz. A pénztárostól érdeklődtünk: „•••hát leengedték, tegnap takarították (kedd), máL ma fertőtlenítik, majd holnap megkezdik, engedni...” A vizet... 2. A IV-es számú kismeden- cébe apró gyerkőcök rohannak be. Sírva, jajgatva ugrálnak ki... A víz forró. Beleléptünk, nagyot ugrottunk. Kopasztó víz! Megnéztük, ki van-e írva, hogy hány fokos? A, tábla ott van a medence szélén, de nincs rá felírva a víz hőfoka. És ha kiírják is. mit nézik; ezt a viháncoló gyerekek? Amíg a víz le nem hűlt, miért nem zárják el a medence bejáratát akár egy lánccal is, amelyen ott lóg a tábla: Vigyázat, forró víz! 3. A pénztártól balra működik a kunszentmártoni Búzakalász Tsz önkiszolgáló csárdája. Hosszú sor áll a pult ■előtt: finom birka- és marha- pörköltet „mérnek”. A házikó előtt tágas térség, hat asztallal. Egy-egy asztal mellett tíz-tizenkét ember szorong. A többi állva kanalazza a pörköltet a „tenyeréből”, vagy ülnek a földön... Nem állna módjában a Búzakalász Tsz-neK akár még tíz-tizenöt kerti asztalt is ideszállítani? 4. Délidő van, megyünk a másik étterembe. A parkokban zúgolódó, káromkodó emberek. Az Ezerjó vendéglő önkiszolgáló étterme zárva. Az udvarán asztalok, székek egymásra rakva, nagy hegyekbe. Egy Kiskapun megyünk át az Ezerjó kerthelyiségébe. Á fal mellett, a fák alatt állnak az emberek, várnáik az ebédelőkre: hátha jut majd nekik is egy üres asztal. Hordja a szél a bokáig érő port, söröskupakokon, csikkeken taposgálunk, asztalok között. Sehol egy hamutartó, piszok, por mindenfelé. Izzadó, kiabáló pincérek szaladgálnak, rendre utasítják a türelmetlenkedő vendégeket. Egy közjáték: „Néniké: Drága pincér úr, utaznánk... Pincér: örüljenek neKi, de szeretnék én is utazni...”, — s elrohan. Az 1-es számú büfé „Leltár miatt zárva”. Soha jobbkor, 30 fok rhelegben, csúcs- forgalomban. 5. Az összegezés úgy hiszem fölösleges. A következtetések levonása annál inkább fontos. Tiszai Lajos Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Képregény változat: Cs. Horváth Tibor, Korcsmáros Pál Rabszolga! Te a minap virágot hintettél az utamba. . Nem vagyok rabszoIgaN Igaz: úr sem vagyok. Zéta a nevem. Gazdámat szeretetböl szolgálom. Priszkosz rétor apám helyett opám. Orcát lan ebi f Köszönöm. .Már nem kívánom I A lány haragosan elvágtál. Am hamarosan hi- engesztelődre léptet visító a Búhoz, ____ ta jó Hú vogy s n em tehetsz arról, hogy oz eszed kevés. Meg aztán hazádban bizonyára mások a szokások. Itt ez a fátyol, kösd be az arcodat... Es... cs r kezemet is megcsókol hatod. Csak egy pillantást vet rájuk s már menne tovább, ám hirtelen mintha gyökeret vert volna a lába. A többiek között meglátta boákét. A lány * is észreveszi öt Mindegy! Adásod nem lehetek. Milyen jutalmat kívánsz a szolgálatért? ( Semmit. De ha a köntösöd szegélyét ha a kezedet megcsókolhatnám.. I Zétát az ütés tízként égeti. Vér csordul végig az arcán. Hajdú Endre
