Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-26 / 174. szám
1970. július 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP O Döntési háromszög a Fehér Házban Különös jelenet játszódott le nemrégiben a Fehér Ház egyik sajtóértekezletén. Nixon elnök széles mosollyal magyarázta el az újságíróknak, hogy Finch, a kormány oktatásügyi, egészségügyi és jóléti minisztere miért válik ki a kabinetből, s foglal helyet „tanácsadóként” a Fehér Ház szűkebb gárdájában. Látszólag úgy tűnt, hogy Finch fontosabb személyiség, mint valaha. „Szükségem van rá itt, közvetlen közelemben” — mondotta Nixon. A jelenlevők azonban tudták, hogy másról van szó. Finch távozásával csaknem egyidőben kivált a kormányból Shultz, a kormány munkaügyi minisztere, hogy ő is a Fehér Ház tanácsadói csapatához csatlakozzék. Nem tetszettek N.xonnak Mindez nem érdemelne különösebb figyelmet, ha jelentéktelenebb személyekről lenne szó. A változások igazi fontosságát az adja, hogy Finch és Shultz eredeti munkaterülete a kormányban az amerikai belpolitika valamennyi legfontosabb területére kiterjedt. A néger polgárjogi küzdelmen át a szakszervezetekhez fűződő viszonyig terjedt ki tevékenységük. Letűnésüknek az ad igazi jelentőséget, hogy nem Nixon elnök kívánságainak megfelelően dolgoztak. Finch és Shultz volt a Ni- xon-kormánynak az a két tagja, akik az amerikai republikánus színképben „liberálisnak” voltak nevezhetők. .Emiatt egyre több összecsapásra került sor a Fehér Ház közvetlen apparátusa és e két minisztérium között. Végül a belső harc a minisztériumok vereségével végződött. A Nixon-kormány két viszonylag liberális tagjának mostantól kezdve sem módja, sem apparátusa nincs önálló döntésekre. A Finch—Shultz ügy újra "bebizonyította: Nixon közvetlen környezetének támogatásával tudatosan erősíti az amerikai belpolitika | obbr atolódásának folyamatát. i Ezzel párhuzamosan rendkívül figyelemreméltó szervezeti változások is történtek. A Fehér Házban úgynevezett „belpolitikai tanácsot” hoztak létre. Ennek irányítója Ehr- lichman, a Fehér Ház tanácsadói stábjának egyik vezető személyisége lett. Jellemző, hogy a belpolitikai tanácsban Ehrlichman vezetése mellett egyszerű tagként foglal helyet a Nixon-kormány valamennyi minisztere, kivéve Rogers külügyminisztert és Laird hadügyminisztert Ez utóbbi kettő viszont a Kissinger irányítása alatt ülésező Nemzetbiztonsági Tanács tagja. (Egyetlen miniszter van: Mitchell igazságügyminiszter, aki mindkét testület ülésein résztvesz. Nem a kabinet kormányoz Az első gyakorlati következtetés, amelyet Finch és Shultz hivatalvesztéséből, valamint a Fehér Ház apparátusának egyidejű átalakításából le kell vonni: a minisztériumok hatalmának csökkentése és a tényleges végrehajtó hatalom koncentrálása a Fehér Ház Ehrlichman által vezetett belpolitikai apparátusának kezében. Ezzel úgy látszik, végleg eldőlt az a befolyási harc, amelyről eddig elsősorban külpolitikai és stratégiai vonatkozásban esett szó. Ezen a területen is Régi terv az, hogy Szczecin és Swinoujscie között, a szczecini öblön keresztül szárazföldi összeköttetést kellene teremteni. Ez a megoldás nemcsak a turista-forgalmat könnyítené meg, hanem — messzemenő gazdasági előnyökkel is járna, hiszen Swinoujscie az előkikötője Szczecinnek. /. Piotr Zareba professzor, a szczecini Politechnika tanára most eredeti tervet dolgozott ki a két város közúti forgalmának megteremtésére. Azt bebizonyosodott, hogy a Kissinger által vezetett Fehér Ház-beli apparátus még a külügy- és hadügyminisztérium döntési képességeit is befolyásolja, illetve korlátozza. Belpolitikai vonalon a minisztériumok veresége sokkal nagyobb: a Fehér Ház apparátusa itt teljes győzelmet aratott. Mindez nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy a tőkés világ leghatalmasabb országát valójában nem a kabinet kormányozza. A Nixon— Ehrlichman— Kissinger háromszögben dőlnek el a legfontosabb, alapvető bel- és külpolitikai kérdések, s a minisztériumok apparátusának csupán javaslatié vési és tanácsadói szerep jut. Az egyetlen miniszter, aki töretlenül megőrizte erejét: Mitchell igazságügyminiszter. Az ő példája azonban nem gyengíti, hanem erősíti a Nixon körüli erőkoncentráció irányzatát. Mitchell ugyanis mindmáig Nixon legbensőbb tanácsadójának számít és nem mint a kabinet tagja őrizte meg befolyását, hanem mint az a személyiség, aki negyedikként csatlakozik a Fehér Házban létesített „döntési háromszöghöz”. —i—e. javasolja, hogy a szcezini öböl legkeskenyebb részén át emeljenek földtöltést. E szárazföldi út megépítése nem zavarná a hajóforgalmat, s nagyban elősegítené a két kikötő fejlődését. — Az öblöt a mind nagyobb tonna súlyú tengerjárók befutásának biztosítása végett rendszeresen kotorni kell. A hajókotrók évente többszázezer tonna homokot és üledéket emelnek ki a tengerfenékről. — Ezt fel lehetne használni az említett töltés építésénél. ugrott a gödörből s egymás után fellőtte az összes jelzőrakétát. A következő pillanatban felbőgtek a város szirénái. Az emberek rémülten futkároztak fel s alá. — Mi az? Mi történt?! — rohant oda az alhadnagyhoz a városi tanács egyik idős vezetője. Mindenki az alhadnagyra nézett. Ügy néztek rá, ahogyan a súlyos betegek néznek a kiváló sebészre. Az előírások értelmében az alhadnagynak most embereivel együtt fedezékbe kellett volna vonulnia. Az ilyen súlyos, veszélyes helyzetben a legfontosabb az emberélet! Csakhogy a javítóüzem, a bútorgyár és a garázs hosszú időre használhatatlanná válik, a lakóházak és az iskola rombadől- nek, s a robbanás következtében menthetetlenül kigyullad az üzemanyagraktár. A népgazdaságot többmilliós kár éri. No és az emberek!... Vajon lesz-e ideje mindenkinek arra, hogy elhagyja a veszélyeztetett körzetet?! Az alhadnagy ekkor elszánta magát: — Mindenki vonuljon fedezékbe. Azonnal! Megpróbálom hatástalanítani a bombát! Most, hogy a legrosszabbra is elkészült, mintha kissé megnyugodott volna. Leugrott a gödörbe. Mégegyszer meghallgatta valóban ketyeg-e az óraszerkezet. Azután mepróbálta kicsavarni a gyújtó szorítógyűrűjét, de az nem engedelmeskedett az akaratának. A sokéves rozsda szinte ráforrasztotta a gyűrűt a bomba acéltestére. Krjuk ekkor vésőt fogott s apró kalapácsütésekkel próbálta kimozdítani, helyéből a szorítógyűrűt. Vastagon pergett lefelé a rozsda, s a kihalt gyárudvaron mennydörgésként visszhangzott minden egyes kalapácsütés. Krjuk már-már úgy érezte, hogy nem tud megbirkózni ezzel az átkozott szorítógyűrűvel, amikor az végre mégis megmozdult. Először csak néhány millimétert, később már néhány centimétert engedett, aztán hátborzongató csikorgással egyre jobban csavarodott kifelé. Az alatta lévő beállító gyűrűt az alhadnagy néhány másodperc alatt kiszerelte, s a gyűrű koppanva hullott a gödör mélyére. Végre megpillantotta magát a gyújtót. Most jó erősen megragadja és kirántja a bomba testéből Igenám, és a különleges robbanószerkezet? Az nyomban működésbe lép, mihelyt ő megpróbálja kiemelni a gyújtót, és a bomba robban. Ha viszont nem veszi ki a gyújtót, akkor minek kínlódott mostanáig a két gyűrűvel, miért nem vonult ő is biztos fedezékbe a többiekkel, s hagyja, hogy jöjjön, aminek jönni kell? Most már végigcsinálja, lesz, ami lesz! S óvatosan megpróbálta kifelé húzni a gyújtót. Az azonban meg sem moccant. Az alhadnagy testét elöntötte a veríték. Már ügyet sem vetett az óraszerkezet tik-takolására. Ismét vésőt és kalapácsot ragadott. Megkísérelte a tengelye körül elfordítani a gyújtót. Sikerült. Ekkor a gyújtó hüvelyének a pereme alá feszítette a csavarhúzót meg a vésőt, és teljes testsúlyával ránehezedett a két szerszámra. Szinte biztosra vette, hogy a bomba robbanni fog, ezért a rozsdás fém csikorgását is fülsiketítő robbanásnak vélte. A gyújtót mintegy öt centiméternyire sikerült megemelnie. A bombának elméletben már rég robbannia kellett volna. „Ügylátszik, a különleges robbanószerkezet is berozs- dásodott”, — gondolta Krjuk és folytatta a munkát. Két csipőfogóval megragadta a gyújtó hüvelyének peremét és lassan forgatva kifelé húzta. Még egy kicsit, no még egy kicsit... s a gyújtó máris a kezében volt. A füléhez emelte. „Tik-tak, tik-tak” — ketyegte a gyújtó, mintha csak egy közönséges ébresztőóra lenne. Az alhadnagy messzire elhajította a gödörtől a szerkezetet. A gyújtó még földet semért, amikor az alhadnagy máris ostorpattintáshoz •hasonló csattanást hallott, és a szerkezet még a levegőben apró szilánkokra hullott. Az óraszerkezet, tehát, szabályszerűen működésbe lépett... A katasztrófa mindössze öt percen múlott... S milyen kevés idő az az öt perc! J. PLATONOV Gyakran olvashatunk az újságokban légikatasztrófákról, és ezek a hírek rendszerint így végződnek: „A baleset körülményeinek a felderítésére bizottság utazott a a repülés története során alaposan megváltoztak. Kezdetben inkább műszaki erehelyszínre, és a műszaki vizsgálat megkezdődött.” A repülőgép-szakértők vajon hogyan tudnak következtetni a géproncsokból a balesetek okaira? menetrend szerinti járatok repülés közben rendszeres rádiókapcsolatot tartanak a gából, a törések felületéből, az ún. törésképből. Űj fejezetet nyitott a repülő balesetek elleni védekezésben az, hogy a gépbe regisztráló műszereket is elhelyeznek, melyek „házi detektív”- ként állandóan figyelik a gép minden fontos részének az állapotát. Ezeket a kis berendezéseket a repülőgép farok részében helyezik el, melyek repülés közben mágneses szaA repülőbalesetek okai Ha a robbanás a levegőben következik be, a roncsok nagy területen szóródnak szét detű volt a baleset oka: hibás méretezésből adódó törések stb. Később, a negyvenes években, amikor a repülőgépek sebessége jelentősen növekedett, újabb veszélyt hoztak a különféle rezgési jelenségek, melyek következménye volt pl. a szárny vá* ratlan leszakadása. Jelenleg a balesetek nagy többsége a pilóta, illetve a repülőszemélyzet hibájából fakad. Az időjárási hatások közül a látást akadályozó köd félelmetes hírét a modern híradástechnika, ha teljesen nem is szüntette meg, de jelentősen enyhítette. Továbbra is veszedelmes azonban a repülés közben fellépő jegesedés, vagy az ehhez hasonló földi deresedés. Ez a startra váró gépeken következhet be: ilyen okozta pl. azt a repülő- katasztrófát, amely 1958-ban egy München melletti repülőtéren a Manchester United teljes futballcsapatát sújtotta. Megkezdődik a vizsgálat A katasztrófa okainak a felderítése mindig a rendelkezésre álló adatok gondos összegyűjtésével kezdődik. A Földdel; az irányító állomások „kézről kézre” adják a gépet, a beszélgetéseket pedig magnetofonszalag rögzíti. Igen fontos a helyi környezet vizsgálata és a fennálló meteorológiai helyzet elemzése is. Adatokat szolgáltathatnak a szerencsétlenséget túlélő utasok, valamint a külső szemtanúk. Földi kapcsolat és szemtanúk hiányában a balesetet kiváltó ok felderítése a géproncsok vizsgálata alapján történik. Már a roncsok elhelyezkedése is elárul egyet- mást a szakértőknek. Ha pl. a géprészek, szárny- vagy farokdarabok egymástól távolabb hullanak le, feltételezhető, hogy a törés már a levegőben bekövetkezett, pl. hirtelen megnövekedett terhelés, vagy rezgési jelenség folytán. A roncsdarabok öszeillesz- tése után következik a balesetet előidéző ún. elsődleges szerkezeti sérülés megállapítása. Ezt nehezíti, hogy a gépen, a földhöz csapódáskor másodlagos törések is keletkeznek, ugyanakkor a tartályokból kiáramló üzemanyag gyakran mindent lángbaborít. Mégis, következtetések vonhatók le a sérült darabokon mutatkozó nyúlások nagysálagra rögzítik a legfontosabb repülési üzemi jellemzőket (sebesség, magasság, gyorsulás, a gépszerkezetek hőfoka, a hajtóművek, kormányszerkezet működése stb.) Baleset alkalmával egy kis robbanótöltet kidobja a gépből az ellenőrző szerkezetet, az adatokat tartalmazó szalaggal együtt. A kidobott műszer felkutatását megkönnyíti kis rádióadója, villogó lámpája, ha pedig a tengerbe hull, a vízen szétterülő nyomjelző festéke. A berendezés adatai segítségével az esetek többségében megállapítható volt a baleset oka. A közvélemény a repülés biztonságát a gyakori nyilvánosságra hozott esetek miatt a valóságosnál kedvezőtlenebbül ítéli meg. Amíg a repülőbalesetek szinte kivétel nélkül az újságba kerülnek, addig a világ országútjain szinte percenként bekövetkező gépkocsibalesetekről a sajtó már nem is tud beszámolni. 1967-es adatok szerint a világ légiforgalmi vonalain 674 személy veszítette életét. Ugyanebben az évben viszont a veszélytelenebbnek tartott gépkocsi több mint 100 000 áldozatot követelt! GESTOTEST A lublini gyógyszergyár dr. Kazimierz Rozmilowski sikeres kutatómunkája eredményeként megkezdte egy új gyógyszerkészítmény, az ún. Gestotest gyártását. Ez szinte teljes biztonsággal kimutatja a terhességet, éspedig rövid két héttel a fogamzás után. Gestotes vizsgálattal bizonyos esetekben kimutathatók a nőknél a rákos megbetegedések, a méhenkívüli terhesség és a magzatelhalás is. Az új készítmény előnye, hogy a vizsgálat eredménye rövid két órán belül elkészül. A Gestotest sikerrel kiállta a klinikai próbát. Találkoznak-e Jetivel? Lengyel tudományos expedíció indult Mongóliába, hogy kutatásokat végezzen az Al- táji-hegyekben. E vállalkozás három résztvevője: dr. Henryk Lobanowski geológus, dr. Ryszard Czajkowski geofizikus és dr. Andrzej Wac- hal vegyész. A lengyel tudósok —hegymászók — hat hetet töltenek a Harhira egzotikus tájain, jégfedte, mintegy 4500 m magas csúcsain. Azt terveziK, hogy kutató munkájukat a mongol, szovjet és NDK-beli hegymászó csoportokkal — együtt folytatják. Rincsen professzor, a híres mongol tudós úgy véli, hogy az Altáj-vidékén él az olmo- sza. a legendáshírű mongó- liai havasi ember, akit nálunk Jeti néven emlegetnek. Ez a harmadik olyan lengyel expedíció, amely az utóbbi néhány év alatt ellátogat Mongóliába. KÜLPOLITIKAI §§• • • GS a műszaki vizsgálat megkezdődött" Száraz lábbal a szczecini öblön át.,.
