Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-26 / 174. szám
1970. július 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 1 " 1 11 ■ ................. ■" ...........■'........— —....— ....... A tudomány új eredményei között Reménytelen vállalkozás lenne a tudományok új eredményeinek összefoglalása — egy rövid cikk keretében. Reménytelen már csak azért is, mert nehezen határozható meg: egyáltalán mi az új, mi az amit ma újnak tarthatunk, amikor olykor naponta dőlnek meg végérvényesnek tartott hipotézisek, elméletek, elgondolások. Másrészt az nehezíti meg az ilyenfajta összefoglalást, hogy a legújabb eredmények megszületése és „népszerűsítése” között szükségkép idő telik el, ami a széles közönségnek új, az a szakembernek régi lehet. Jó félévszázada még a természettudósok egymás könyveiből értesültek az eredményekről, később ez lassúnak bizonyult, s a folyóiratokban megjelent szakcikkek váltak a fő információ forrássá, ma viszont már ez is lemaradást jelentene, s nélkülözhetetlen a levelezés, sőt a mind gyakoribb személyes találkozás. A szakemberek a legtöbbet a nemzetközi találkozók, szimpózionok szüneteiben tudnak meg egymás munkájáról. Ilyen körülmények között nem vállalhatjuk azt, hogy a széles olvasóközönséget a legfrissebb szakcikkek, előadások népszerű tolmácsolásával tájékoztassuk. Nem lenne megfelelő már csak azért sem, mert mindenképpen szerencsésebb a már hozzáférhető eredmények, érdekességek propagálása, amelyeknek az érdeklődők utánanézhetnek. Ilyen irányban megpróbálunk javaslatokat is tenni. Ami a ma természettudományára talán leginkább jellemző, hogy a korábban önálló és jól elhatárolható tudományágak összefolynak. A fizika, a matematika, a biológia, az antropológia, a pszichológia számos ponton átnyúlik egymásba, kialakultak az új, összetett nevű tudományágak, a kvantumbiokémia, a molekuláris biopszichológia, az orvosi meteorológia, stb. Divatba jöttek a határterületi tudományok — állapítja meg Ádám György professzor új, népszerűsítő könyvében (Érzékelés,, tudat, emlékezés. Medicina). Sőt, átnyúlnak egymásba a hagyományosan természet és társadalomtudományokra osztott területek körei is. Az antropológián ma mást értünk Európában, mint Amerikában. Nálunk természettudományként tárgyaljuk inkább, ott a társadalomtudományokat is odasorolják. Az Egyesült Államokban például az antropológiához sorolják a néprajzot, a régészetet, a népzenét; a népművészetet is. De nálunk is több ma, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Olyan tudományág területéről jelent meg éppen a közelmúltban hazai szerző tollából ismeretterjesztő munka, mint a régészeti antropológia (Kiszely István: Sírok, csontok, emberek. Gondolat). S ha már ezt említettük, akkor mindjárt szóljunk itt az elmúlt évek legjelentősebb idevágó felfedezéséről az ún. Sámuel-lelet- ről, a hazánkban talált fontos, vértesszöllősi előemberről, amelyről — sok egyéb között — Vértes László kitűnő posztumusz könyvében olvashatunk (Kavics ösvény. Gondolat). A legnagyobb eredmények a biológia területein születtek. A biológia néhány évtizeddel ezelőtt még nehezen volt sorolható az egzakt természettudományok közé. A fizika már korábban is pontos mérésekre, matematikai összefüggésekre támaszkodott. A biológia azóta mondható egzaktnak, pontosabban azóta indult meg az egzakttá válás útján, amióta biokémiáról, biofizikáról beszélünk. Az átöröklés anyagi alapjának a kutatása csaknem harminc éve indult meg, amikor először hallottunk a dezoxiri- bonukleinsav, vagy egyszerűen DNS, jelentőségéről, de igazán izgalmassá akkor vált ez a kérdés, amikor Watsop és Crick megalkotta a DNS modelljét, ennek alapján megállapították az öröklődés anyagi alapjának a szerkezetét. Hogy az évszázad legnagyobb biológiai felfedezése milyen körülmények között történt, azt maga James D. Watson írta meg. A kettős spirál címen immár magyarul is olvasható (Gondolat) visszaemlékezésében. Ez a könyv, amelyről a két kultúra elméletével nálunk is ismertté vált C. P. Snow. ezt írta: „Ez a könyv egyetlen eddig megírt könyvhöz sem hasonlít. Első kézből származó beszámoló arról a napról-napra folyó munkáról, amely a század, legnagyobb természettudományi felfedezéséhez vezetett. Olyan mint egy első osztályú háborús riport... Azoknak, akik nem olvasnak tudományos könyveket, egy új világot tár fel." Erről a könyvről csak annyit, hogy írójának — aki 1962-ben már fiziológiai Nobel-díjat kapott — irodalmi Nobel-díj- jal való kitüntetése is szóba került. De a DNS beláthatatlan távlatokat nyitott a biológiában. Ma már nincs biológia nélküle. A természettudományos ismeretterjesztés elnyűhetetlen tárgyává vált. John Kendrew, No- bel-díjas angol biológus külön előadássorozatban foglalkozott vele a BBC-televí- zióban, s ennek az előadásnak az anyaga magyarul is olvasható Kendrew-nek Az élet fonala című (Gondolat) könyvében. Kiderült, hogy a DNS-nek jelentős szerepe van a rákkutatásban is. A rákkutatás problémáját Szent-Györgyi Albert, a Nó- bel-díjas magyar származású tudós, szellemesen jellemezte a magyar rádió számára adott nyilatkozatában: nem az az izgalmas, hogy a betegség esetén mitől kezdenek szaporodni, burjánozni a sejtek, hanem az, hogy az egészséges sejteket mi akadályozza meg ebben.” A ráksejtek molekuláris szabályzórendszerében eddig még ismeretlen helyen valamilyen hiba van, a szervezet korlátlan szaporodást akadályozó mechanizmusai hatástalanná válnak a ráksejtek esetében” — írja Csányi Vilmos Sejtbiológia címen a közelmúltban megjelent könyvében (Gondolat). A DNS kapcsán foglalkozik a tumor keletkezés folyamatával Ladik János Kvantumbiokémia című összefoglaló munkájában is (Gondolat). Amint a biológia megindult az egzakttá válás útján, úgy mozdultak meg a határterületek is. „Egyáltalán nem vagyok hajlamos arra — írta Freud egyik levelében a századforduló táján, — hogy a pszichológia területét mintegy a levegőben hagyjam lebegni, bármiféle szervi alap nélkül. De ezen meggyőződésemen túl, sem elméletileg, sem terápiásán erről nincsenek ismereteim...” ,,A kutatás vitathatatlanul bebizonyította — írta már 1915-ben, — hogy a lelki működés any- nyira az agy funkciójához kapcsolódott, mint semmi más szervéhez.És hogyan ír csaknem fél évszázad múlva a svéd Holger Hydén ugyanerről a témáról: „A legnagyobb érdeklődést a makromolekulák váltják ki, vagy még specifiku- sabban a ribonukleinsav és a fehérjék... Az idegsejtek szokatlan mennyiséget tartalmaznák ezekből az alkotórészekből...” S ő mondta tavaly a magyarországi me- mória-szimpozion alkalmából a televízióban: minden a génekhez, a sejt, az agysejtek öröklési egységeihez vezethető vissza, s ezek szabályozzák a specifikus agyfehérjék termelését.” íme így beszél ma a tudós amikor a memória-tárolásról kérdezik. A pszichológia immár nem lebeg a levegőben, területére behatoltak a biokémia és a biofizika módszerei, megszületett a biopszichológia, s mert a modern biológiát okkal nevezik molekuláris biológiának, van már molekuláris biopszichológia is. Problémáit Ádám professzor érinti fent említett könyvében, de készül egy cikkválogatás is e témakörből. Egyébként éppen a tavalyi memória-konferencia kapcsán nevezte Ádám professzor Magyarországot „nagyhatalomnak” az agykutatás területén, hiszen olyan nevek jelzik ezt, mint Szentágothai Jánosé, vagy Lissák Kálmáné. Ha már az agykutatást említettük, emlékeztetünk arra, hogy az agykutatás történetét Katona Ferenc idegsebész dolgozta fel Az agy felfedezése című könyvében (Gondolat). Azzal kezdtük, hogy reménytelen vállalkozás lenne a tudományok új eredményeinek összefoglalása egy rövid cikk keretében. Példáinkat főleg a biológia területéről és a rokontudományokból vettük, de így is csak néhány jellegzetes példára futotta. Szót sem ejthettünk az alkalmazott kutatások eredményeiről, az orvostudományról, stb. S vég nélkül sorolhatnánk a fizika, a matematika, a csillagászat eredményeit, a technikai vívmányokról nem is szólva. A tudomány sikerei, a technika vívmányai döntően befolyásolják a ma emberének életét, gondolkodását. Éppen mert egyre kevesebb hipotézis, s egyre több kísérleti eredmény születik, éppen mert az ember az egész élet átalakítását tűzte ki maga elé, szükségszerűen alakul, változik a világról alkotott képe. „Az egyre szorosabban összefüggő emberi társadalom ölében — mondta Paul Langevin csaknem harminc éve —, az egyre inkább kifinomuló technikák és gépek működtetése minden embertől valamennyi embertársának érdekében a nevelésnek egyre magasabb fokát, a világ szerkezetének és a természetet és az embert kormányozó törvényeknek egyre teljesebb megértését fogja megkövetelni.” , ’ KORÁNYI TAMÁS PALICZ JÓZSEF RAJZA Devecseri Gábor: FA-ÓRIÁS Egyik felem az elmúlásé, amely bennem volt akkor is, mikor csak kihajtottam, mikor még csak apró zöld Keljfeljancsija voltam a földnek, Keljfeljancsi, kit eső, zápor, vihar vert volna le, nyomott volna vissza a repedésbe, a barna föld repedésébe, min keresztül fejem kidugtam, nyomott volna vissza, de én mindig csak föl, föl, fölegyenesedtem s nőttem. Eső nyomott le és növesztett, zápor sürgette azt, hogy újra ne-legyek, és táplált. Vihar edzett. Szeretem az elmúlást. Szerettem már akkor, mikor csak kihajtottam; szerettem akkor is, mikor még egyáltalán nem voltam — jöjjön az elmúlás, mulassza el nemlétemet, igézzen a létre. Rovátkáimat, törzsem párhuzamos, párhuzamosan kanyargó, egymással társalkodó s olykor-olykor hosszabb időre — mint Bábel-torony lépcsőházának kanyaraiban folytatott beszélgetéskor indokolt is — megállapodó rovátkáimat, mik végletesen egyénivé avatják törzsem képét, olyannyira, mint a ti ujjlenyomataitok képe, e rovátkáimat nyolc századéve olvasgatják folyton. Nőnek és sokasodnak. Folytathatod olvasásukat — mindig ugyanazt és egyre határozottabban olvashatod ki belőlük, azt, hogy az idő (nyugodj meg, . ha rámtekintsz, valóban megnyugodhatsz) nemcsak múlik, hanem arra is való, hogy múljék. Egyetlen zeneszámot nem tudnál az elmúlás segítsége nélkül végigélvezni, hát még az életet! Csonka vagyok. Csonkaságomban teljes. Viselem azt, ami letört rólam és most már mindörökké felettem tündököl. BOKROS LÁSZLÓ RAJZA Az új kari ár s Az új kartárs ezen a reggelen elsőnek érkezett a hivatali szobába. Amikor Ali- gai, aki mindig pontos szokott lenni, a hivatalba ért, az új ember már íróasztalánál ült. Bemutatkoztak egymásnak. — Tihanyi vagyok ... A hivatalsegéd mondta, hogy itt dolgozott az elődöm, ez az asztalom. — Nagyon örülök — rázta meg Alisai az új kartárs kezét, azután jóakaratúlag megjegyezte: — Gondolom nem árt magának egy kis kioktatás. Hát ide figyeljen. Maga mellett balra a Füredi fog ülni. — Csendes fiú, a légynek sem vét, csak egy kicsit gyáva. Képzelje, nem marad el egy perccel se félóránál tovább az ebédnél. De maga nyugodtan eltölthet egy órát is. Az osztályvezető is egy egész órára megy el. A recept az, hogy akkor kell menni, amikor ő. Érti? — Már hogyne érteném. És köszönöm a jó tanácsot. A terem megtelt. Bemutatkozás. A kövér Szepezdi megveregette Tihanyi vállát: — Jól fogja magát érezni nálunk. Csak alkalmazkodni kell. Próbáljon jóba lenni Keszthelyivel, az anyagbeszerzővel. Az néha segítséget visz magával. Elmehet vele moziba is. Az örökké mosolygó Hévízi is tanácsot adott: — Hallgasson rám, apus- kém. Ha másfél órát csúsztat, akkor Szemes egy-két jó szivarért beír magának három-négy óra csúsztatást. Kétszer egy kicsit továbbmaradni, és már egy egész napja van. Feri bácsinak, a hivatalsegédnek néha féldecit kell fizetni. Mindig jelenti, ha jön az igazgató vagy a főosztályvezető. Igaz, most nincs is igazgatónk, áthelyezték. és az új még nem jött. Túlbuzogni nem szabad. Azt nem szeretjük. Szóval jól meglesz velünk. Szárszói megkérdezte az új kartárstól r — Mondja csak, Tihanyi, van gvermeke? — Van egy fiam. A harmadik általánosba jár. — Akkor hozzon néha virágot Ilonkának, ö osztja ki az írószereket. Annyi jegyzetfüzetet és ceruzát kaphat, amennyit akar. A fia cserélhet vele a suliban. Az én fiam tegnap nyolc ceruzáért egy bécsi golyóstollat kapott. Rögtön elvettem tőle, mert meztelen nő képe volt rajta. Három nappal később a hivatal dolgozóit a nagy tanácsterembe kérették, az újonnan kinevezett igazgató bemutatkozásához. — Na, kíváncsi vagyok, milyen lesz az új diri — dör- mögött Hévízi, azután Tihanyi íróasztala felé nézett: — Na, ez jól megtanulta a lógást. Már féltíz és még mindig nincs itt — csodálkozott. A tanácsterem már zsúfolva volt, amikor kinyílt az igazgatói szoba ajtaja — és belépett rajta Tihanyi. Volt szobatársai előbb elképedve, azután érthető szorongással néztek rá. — Kedves kartársaim — kezdte az igazgató —, néhá- nyukat már ismerem, azokat, akikkel három napig együtt dolgoztam. Ez alatt a három nap alatt megismertem a hivatalt. A magam részéről igyekszem jó munkát végezni, ehhez kérem a kartársak segítségét. Mosolyogva nézett a megszeppent szobatársaira, és így fejezte be a bemutatkozást: — Gondolom, egyetértenek velem abban, hogy háromnapos helyszíni tapasztalatom alapján néhányukat más beosztásba kell helyeznem... Palásti László „Kisérfetjárás" a Lófej-forrás völgyében Jósvafőtől. északra mohlepte sziklaóriások között festőién szép út vezet a Lófej-forrás völgyébe. Itt található az a titokzatos for’rástorok, amely évszázadokon át kísértetiessé tette és a ritka természeti jelenségek tárházává avatta ezt a völgyet. A házává avatta ezt a völgyet. A békés kirándulókat riogató „kísértet]árás” titkát már régebben megfejtették a barlangkutatók, de a jelenség teljes tisztázása csak nemrégiben sikerült. Időszakos forráskitörésről van szó, aminek egyszerű a magyarázata. A forrás ugyanis az úgynevezett görbeszívó elvével működik, folyamatosan telítődő, de csak időszakosan kiürülő karsztos üregből kapja vizét. A barlangkutató állomás szakgárdája éveken át tartó munkával most úgy tűnik, erre a rejtélyre is megtalálta az elfogadható magyarázatot. Bonyolult csillagászati számítások eredményeként kiderült, hogy az úgynevezett luna- soláris hatások is befolyásolják a forrás működését. A Hold—Nap vonzás, az ismert árapályt keltő tényezők ugyanis a földkéregre is hatnak. így a karsztvizet tároló rétegek összehúzódása, illetve tágulása adott esetben szivaty- tyúként préseli magasabbra a víznivót, s ilyenkor gyorsabban telik meg a kitörést tápláló üreg. Az eddigi megfigyelések azt mutatják, hogy a Lófej-forrás kitörési periódusai igazodnak a Hold és a Nap járásához. A pontos összefüggések kimutatása azonban még számos kontroll vizsgálatra szorul. I
