Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-25 / 173. szám

1970. július 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Példaképek — tanulságok Fecske ebben az esetben nem a mi kedves madarunkat jelenti. Fecske Jenő neve egy iskolai közvéleménykutató íven fordult elő, mellette a megjelölés: az Édesapám. S az ív kitöltője felelt pedig e névvel arra a kérdésre: „Ki a példaképed, akihez hasonló­vá szeretnél válni?” Har­mincegy tizennégy esztendős kislegény töltötte ki az íve­ket — a kérdések megszöve­gezője, a válaszok rendszere- zője egy diák volt, amolyan amatőr riporter, az osztály tanulója. Ilyen kérdések is előfordultak az íven: kedvenc zeneszerződ?, kedvenc íród?, kedvenc sportembered?, ked­venc színészed? Berkesi, Pele (sok íven Albert Flórián), Mikulski (de jónéhány íven Latinovits Zoltán, vagy csak a Tenkes kapitánya) szere­peltek a népszerűségi rangso­rok élén. A színész, a sport- fenomén, a beat sztár izgatja a tizennégy éves embernek való képzeletét — nálunk éppúgy, akárcsak Bécs, Szó­fia, vagy San Francisco isko­láinak udvarain. De a példaképek után ér­deklődő kérdésekre nem egy gyermek felelt az édesapja vagy édesanyja nevével. Volt, aki Barnard professzorhoz szeretne hasonlóvá lenni, van aki Gagarinhoz. Egy fiú a Holdat járt Neil Armstrong nevét írta be. Ketten a helyi irodalmi színpad vezetőjét, aki már a tv-ben is szerepelt. Volt, aki Lúdas Matyit tekin­ti példaképének „mert ő há­romszor viszavert, ha igazta- lanul bántották”. Valaki a község tsz-ének gépészét ajándékozta meg rajongásá­val, mert „ő mindig kitalál valamit, amivel a tsz-nek használ, ő meg az újításból tornyos házat épített.” Meg­rökönyödésre alkalmat adó választ mindösze két gyer­mek vetett papírra. Az egyik ezt: „Az én példám Gubacsi Ferenc bátyám, ő negyven- nyolcezret nyert a lottón, nem is dolgozik egy éve”. A másik hasonló válasz: „Én Onassishoz szeretnék hason­lítani, aki szegény liftesfiú lé­tére (jaj, mikor volt az!? — a szerk. megjegyzése) felesé­gül vette az elesett elnök öz­vegyét”. Engem csodálatba ejt, hogy ■falusi gyerekek milyen bá­mulni valóan jó ösztönnel vá­lasztják szét azt, amit mi új­ságírók évtizedek óta mind­untalan összekeverünk. Ne tagadjuk, azt hittük: si­kerül olyan közgondolkodást kialakítanunk, amelyben az ország legjobb traktorosai­nak, az újítás mestereinek a nevét jobban ismerik majd a milliók, mint a legnevesebb slágerénekesét, vagy a ma­gyar labdarúgóválogatott ka­pitányáét. Eredt ez az óhaj­tásunk abból a helyes alap- gondolatból, hogy társadal­munk a munka társadalma. A munkát becsüljük meg,'ha a legjobb dolgozók neve lesz a legismertebb név az ország­ban — így válnak a legkü- lönbek példaképpé. így aztán sikeresen össze­kevertük az ismeretség és a megbecsültség fogalmait. Nem gondoltuk végig követ­kezetesen, hogy a színész, aki évente három-négy új darab­ban alakít főszerepet, akit havonta új filmben látunk, aki hetente szerepel a rádió­ban, minduntalan új és szí­nes beszédtémát kínál az ér­deklődőknek. Hogyan táplálja hasonló szenzációkkal a sze­mélye iránti érdeklődést az * traktoros, aki „mindössze” évről évre kitűnően dolgozik, de tevékenysége nélkülözi a LÁNYOKAT 15 év felett fonó-szövő átképzösként, FÉRFIAKAT festődébe és kikészítőbe betanított munkásként, — valamint lakatost, villanyszerelőt, csőszerelőt, bádogost és tetőfedőt felveszünk. — Levélben) Jelentkezésre rész­letes tájékoztatást adunk. Cjpesti Gyapjúszövögyár Budapest, IV., Berni üt 1. drámai fordulatokat? (Igaz, annak idején egyeseket mes­terségesen „kiugrasztottak”, mint Muszka Imrét és né­hány társát, de az 1000 szá­zalékos teljesítmények sem voltak a végletekig fokozha­tok, s a végén az lett a szen­záció, hogy nem hallottuk tel­jesítőik addig sokat emlege­tett nevét.) Azt mondanák az eddigiek, hogy a táncdal és a munka mérkőzéséből a táncdal ke­rült ki győztesen?... Szó sincs róla! Ilyen mérkőzés a valóságban sohasem volt. Mint ahogy a sasok és a mélytengeri halak sem mérik össze tudásukat. Egyszerűen az történt, hogy sok minden a helyére került. Közismert tény, hogy fiatalok százezrei rajonganak például az OME­GA együttesért. Ám ezeknek a fiataloknak csak elenyésző töredéke szeretne az együt­tes tagjává lenni. És aligha tévedek, ha azt mondom, hogy ezer OMEGA hívő kö­zül legföljebb ha egy akad, aki példaképének tekinti Lauxot, a dobost, vagy Ben- kőt, a trombitást. Ha példa­képet keres a fiatal — föl­mérések tucatjai vallanak er­ről — az élet fontosabb terü­leteinek szereplői közül sze­meli ki a maga emberét. És ha úgy cselekszik, mint Fecske Jenő kisfia, akkor a mindennapi munkában, gon­dokban is helytállni képes emberség példája előtt tiszte­leg. Lemondás volna ez a szí­nes egyéniségű hősökről? Ne­vetséges! Melyik beat csillag élete volt olyan érdekes és hősi, mint az embereknek új szívet adó Barnard professzo­ré, vagy a világűr Columbu- sáé, Gagariné volt? Korunk — egyebek között — azért gyönyörű, mert tö­megével mutatja föl az alkotó hősiességnek olyan példáit, amelyekhez hasonlókért az­előtt a régi századokba kel­lett visszafordulniok a pél­daképet kereső fiataloknak. Kortársaink sokasága nőtt szinte mitológiai méretű nagysággá, s a tömegkommu­nikációs eszközök rögtön gondoskodnak is arról, hogy teljesítményeikről az egész világ tudjon. És jól van ez így, mert az emberiség leg­merészebb álmainak megva­lósításához egyszerre van szükség fegyelmezett, okos szorgalommal dolgozó ember­milliókra — és titánokra, akik a kollektív alkotásnak utat törnek a mindennapok sűrűjébe. Hogy a legdivato­sabb példánál maradjak: százezrek munkája, lelemé­nye, tapasztalata testesül meg egy óriás repülőgépen, amely egy kisebb falu lakosságának megfelelő utastömeget szállít egyik világrészből a másikba. De kell az ELSŐ pilóta is, aki kimondja: „Bízom a konstrukcióban, kész vagyok repülni vele”. Sok mindenben tévedtünk az idők folyamán. Olykor úgy tűnt, hogy az események alakulása megfricskáz ben­nünket, mondván — lassab­ban az álmokkal. De az az álmunk, hogy a munkának, a dolgos életnek, a közösség jó szolgálatának becsülete le­gyen végre — ez az álmunk teljesült Lehet ugyan, hogy Aradszky Lászlót, Dunai Ill­at, vagy egyik-másik jazz do­bost többen ismerik név sze­rint, mint a penicillin felta­lálóját, az Erzsébet híd ter­vezőjét, vagy az idei sikeres árvízvédelem legfőbb irányí­tóját. De ez nem jelenti, hogy társadalmunk ne tudná, mi a különbség a divat, a szóra­kozás és népünk alapvető ér­dekei között. Ezt mondja szá­momra a Fecske Jenőre eső vallomásszámba menő „sza­vazat”, amely arra késztet engem is, hogy tisztelettel meghajoljak teljesítménye előtt. Mert ki tagadhatja meg tiszteletét olyan embertől, aki tizennégy év naponta megújuló vizsgái után is pél­dakép maradt egy olyan fia­tal számára, aki naponta hall a látványos hősiesség világ­raszóló megnyilvánulásairól! Bajor Nagy Ernő Sikeres szakmai tanfolyamok A Szolnok megyei kisipari szövetkezetek dolgozói közül egyre többen igyekeznek szakmai alap, vagy az eddi­ginél magasabb műveltséget szerezni. Tavaly ősszel ösz- szesen nyolcszázhatvanöten kezdték el a tanulást, és az e hónap elején zárult tan­folyamokon hatszázharminc­egyen tettek sikeres vizsgát, a mintegy 30 különböző szakmában. Különösen szép számban voltak a tanulók között nők, akik eddig több­nyire csak a textiles szak­mát kedvelték. Most már egyre többen tanultak a műszeripari, a cipő- és ve­gyesipari ismereteket nyúj­tó tanfolyamokon. A konzervipar kooperációja A világhírű svájci Nestle konszern és a konzervipari tröszt pénteken kereskedel­mi, ipari szakembereknek, a fogyasztók tanácsa és a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa képviselőinek 16 féle levest, levesport, ételsűrítményt és különféle szárított árukat mutatott be a MÉM Váci utcai bemutatótermében. Ezeket az élelmiszereket a Nestle konszern különböző üzemeiben készítették és most szó van arról, hogy hazánkban is nagyobb téte­leket hoznak majd belőlük forgalomba. A Nestle kon­szern és a konzervipari tröszt ugyanis rövidesen kooperá­ciós megállapodást köt. A konzervipari vállalatok­nak már eddig is jó kapcso­latuk volt a Nestle konszern­nel, egyebek között például paradicsompürét, zöldség és paprikakivonatot és mélyhű­tött termékeket szállítottak svájci megrendelésre. A partnerek kapcsolata most méginkább kiszélesedik: a szerződők a közeljövőben még több ételkóstolót ren­deznek és az igények isme­retében készülnek fel a gyártásra. Több vas- műszaki cikk A KGM összesítése sze­rint a tárca vállalatai az első félévben 4,34 milliárd 'forint értékű vas-műszaki cikket adtak át a belkeres­kedelemnek, 24,3 százalék­kal többet, mint a tavalyi első félévben. Forgalmuk minden eddiginél nagyobb volt, az igényeket az évekig hiányzó cikkekből is jobban, sőt a legjelentősebbekből tel­jes egészében ki tudták elé­gíteni. A minisztérium a 42 leg­fontosabb közszükségleti cikk gyártását külön is figyelem­mel kíséri, s megállapította, hogy az első félévben szinte valamennyiből lényegesen több készült, mint a múlt év első felében. A KGM vál­lalatok fél év alatt 98 000 hűtőszekrényt, 141 000 tele­víziót, 120 000 olajkályhát, 512 tonna alumíniumedényt, 15 000 magnót, 70 millió fo­rint értékű lakatot, zárat és bútorvasalást adtak át a kereskedelemnek. (Hűtőszek­rényből 9000-rel, televízióból 28 000-rel, fürdőkádból 13 000-rel, olajkályhából 47 000-rel, zárból, lakatból és vasalásból majdnem 20 millió forint értékkel töb­bet, mint tavaly). A belkereskedelem és a kohó- és gépipar már egész évre egyeztette az igényeket, illetve a gyártási lehetősé­geket, s az év folyamán ösz- szesen 8,7 milliárd forint ér­tékű vas- és műszaki cikket ad át a hazai kereskedelem­nek a kohó- és gépipar. En­nek a mennyiségnek éppen a fele készül tel az első félévben. Részleteiben azon­ban még most sem tudják teljes egészében kielégíteni a szükségleteket. Civilizált ládák Az áiúszóllítás korszerűsítési programjáról Rengeteg időt, munkaerőt takaríthatunk meg a konté­nerekkel, különösen az ún. ömlesztett és darabos áruk­nál. A konténerbe csak egy­szer — a feladónál kell be­rakodni, s csak egyszer — a címzettnél — kell kirakni. Közben 10 ezer kilométert is utazhat — vasúton, hajón, repülőn, teherautón a „láda” — s egy-egy „átszálláshoz” mindenütt elégséges egyetlen daru, egyetlen kezelővel, aki konténerek ezreit képes ily- módon egyetlen műszak alatt ki- és berakni. Mindemellett a konténer­technika jobban kíméli az árut, mint bármelyik más szállítási mód és az áru cso­magolása is lényegesen le­egyszerűsödik, hisz a konté­ner maga már egyben a leg­célszerűbb csomagolóanyag is. Ezek a megtakarítások rendkívül gyorsan „visszafi­zetik” azokat a beruházási költségeket, amelyeket a kon­téner-technika bevezetése és elterjesztése a vállalatoknál, a vasúton, közúton, reptere­ken, a kikötőkben megkíván. Ennek a konténer-techniká­nak a megteremtéséhez fog­tunk hozzá magunk is a III. ötéves tervben Lényegében 3 nagy vállalat: a Magyar Ha­jó- és Darugyár, a győri Va­gon és Gépgyár és a Csepel Autó feladata lett a konté­ner-technikához szükséges eszközök előteremtése és el­terjesztése hazánkban. A program kivitelezése lé­nyégében egy nemzetközi együttműködési megállapodás aláírásával kezdődött. Azóta a magyar fél nemcsak a ha­zai piacra, hanem exportra is gyártja, a nemzetközi szabvá­nyok szerint a konténereket. A prototípus 68 végére ké­szült el, ezt a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) ellenőrizte, s minden tekin­tetben megfelelőnek találta, úgy, hogy 1969-ben megkez­dődhetett a tömeggyártás. A Magyar Hajó- és Daru­gyár azóta már önálló fejlesz­tési kutatásokat is folytat: különböző hűtő- és tank­konténerek kifejlesztésére, s a konténerek súlyának csök­kentésére: szeretnék az acélt alumíniummal felváltani, minthogy ezen utóbbi nyers­anyaggal mi inkább rendel­kezünk. A folyamatos szállításhoz és rakodáshoz speciális szál­lító, mozgató és rakodó esz­közök kellenek. Ezért a Ha­jógyár — a konténer gyártás­sal párhuzamosan — kifej­lesztette a különböző rakodó berendezések és konténer szállító hajók prototípusait is. A győri Magyar Vagon­és Gépgyár és a Csepel Autó pedig vállalta, s azóta már el is kezdte a konténer szállító nyergesvontatók és vasúti te­herkocsik, valamint a konté­ner átrakó speciál-gépkocsik fejlesztését és gyártását. Minhogy ilyen nagyméretű program kidolgozásához kis országban csak akkor kedve­zőek a feltételek, ha azt szé­leskörű nemzetközi kooperá­cióban tudja kivitelezni: 1968 óta folyamatosan bővíte­ni igyekszünk a nemzetközi együttműködést a konténer­technika gyártásában. Az idei BNV-n láthattuk is már en­nek egyik eredményét: az NDK pavilonja előtt ott állt egy speciális konténerszállító gépkocsi, amelynek az alvá­zát Győrben, a nyergesvon­tatót, s a konténert az NDK- v ban gyártották. Készen vannak a tervek ahhoz is, hogy belépjünk a nagy nemzetközi konténer szállító vonalakba. így a kö­zeljövőben csatlakozzunk a Rostock—Drezda, illetve a Hamburg—Bréma konténer szállító vonalakhoz. Ez a ma­gyar áruk tengeri kikötőkbe juttatását, illetve a tengeren­túlról hozzánk érkező import­küldemények szállítási költ­ségét, a szállítás idejét lénye­gesen csökkenthetné. G. F. »Cí-V-íMgV-JÍWíW mmimzv*. «Civilizált ládákba” csomagolva, másodperceken belül helyet változtathat tonnányi ömlesztett vagy darabos rakomány (KS foto — Esztergály Keve felvétele) Megjelent a Fórum második száma A Ságvári Endre megyei művelődési központ az idén másodszor jelentette meg Fórum című információs és módszertani kiadványát. Az ízléses kiállítású sok­szorosított füzet a megyei művelődési központ és több járási, községi művelődési ház munkatársának rövid ta­nulmányát adja közre. Dénes Pál, a megyei mű­velődési ház főelőadója „A művelődési otthonok kiala­kulása és fejlődése” című tanulmányában a Szolnok megyei művelődési otthonok hálózatáról ad átfogó elem­zést. Rövid történeti vissza­tekintés után külön fejezet­ben foglalkozik az intézmé­nyek számának, anyagi tá­mogatásuk összegének, a művelődési otthonokban dol­gozók létszámának és szak- képzettségének alakulásával. A továbbiakban elemzi a rendezvények számát és látogatottságát, a szakkörök, klubok, tanfolyamok munká­ját, a művelődési otthonok­ban folyó tevékenység tartal­mának és módszereinek fej­lődését, valamint az intéz­mények felszerelésének gya­rapítását. A második tanulmány szerzője Horváth Attila, szintén a megyei művelődé­si központ főelőadója, „A szocialista brigádok klubjai­ról” című írásában a Szol­noki járásban gyűjtött ta­pasztalatokat elemzi. Molnár László a megyei művelődési központ előadója a jászberényi „Székely Mi­hály Zenei Napok — 1970” programját összegzi. A jászberényi járási mű­velődési központ munkatár­sai közül hárman szerepel­nek tanulmánnyal a kiadvány­ban. Pethő László igazgató a jászberényi műszaki techni­kai, kerekasztal konferencia tapasztalatairól írt, Gedei László főelőadó a műszaki szakköri tevékenységről, Fo­dor Dénes főelőadó pedig a művelődési otthonok hon­védelmi nevelő munkájáról. Árvái Kálmán a jászapáti művelődési ház igazgatója a művelődési ház vegyeskará­nak történetéről és a köz­ség társadalmi életében ját­szott szerepéről írt, Győri János jászkiséri tanár pe­dig a községi népművelés társadalmasításában, a kü­lönböző intézmények nép­művelő munkájának össze­fogásában szerzett tapaszta­latokat elemzi. A megyei művelődési köz­pont információs és mód­szertani kiadványát a Nép­művelési Propaganda Iroda legfrissebben megjelent és a közeljövőben megjelenő ki­adványainak jegyzéke egé­szíti ki. Iskolai — óvodai hírek a tiszafüredi járásból Három községben végez­nek nagyobb átalakítási, bő­vítési munkákat a tiszafüre­di járásban. Tiszaszentimrén két tante­rem és egy nevelői szoba átalakítására 150 ezer forin­tot költenek. Tiszaburán ne­velői lakás és egy tanterem épül, 400 ezer forintért. Ti- szaőrsön nemrég fejezték be az óvoda korszerűsítését és bővítését, Az idei költségvetésből egymillió forintot fordítanak felújításra. A három emlí­tett építkezés költségei azért haladják meg ezt az össze­get, mert az építőipari ka­pacitás hiánya miatt a mun­kák egy része még tavaly­ról húzódott át az idei esz­tendőre. Tiszafüred nagyközségben az iskolák felúiítására szánt összeg 626 ezer forint. Ebből az idén 400 ezret Zrínyi Ilona általános iskola egész­ségügyi feltételeinek megja­vítására használnak fel, 226 ezret pedig a Kossuth téri iskola tetőszerkezetének fel­újítására. Karbantartásra há­rom iskolában összesen 241 ezer forintot költenek, az óvodára pedig 13 ezret. Ez az összeg viszonylag ala­csony, de az óvoda új épü­letben van, ezért többre nincs szükség. __

Next

/
Thumbnails
Contents