Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-25 / 173. szám

M7Ö. JiStlus 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Megkezdték a beköltözést A szolnoki Minőségi Sza­bók Ruházati Ktsz megkezd­te a beköltözést a Vörös- csillag úti új szolgáltató ház­ba. Az 1 millió 200 ezer fo­rintos költséggel épült kom­binátban férfi és női szabó­ságot 'rendeznek be. A bőr­ipari ktsz pedig cipőjavító részleget telepített oda. Megkezdték a berendezke­dést a Patyolat új fodrász és átvevő üzletében is. A Tallinn körzet lakóinak jelentős szolgáltatásokat nyújtó új létesítmények azembehelyezésére augusztus első napjaiban kerül sor. A vártnál hevesebb rizs ; Szolnok megyében, főleg a nagykunsági tájon több mint 16 ezer katasztrális holdon termelik a rizst a közös gaz­daságok. A szakemberek az Idén is a tavalyihoz hasonló jó terméssel számoltak, a mostoha időjárás azonban •visszavetette a vízigabona fejlődését. Legnagyobb hát­rányt jelentette, hogy az ár­víz miatt optimális időben nem tudták lecsapolni a rizstáblákat. A magas és ál­lott vízben a növényzet egy- )része kipusztult, megritkult. A lecsapolás késedelme mi­att megkésett a vegyszeres gyomirtás is, elburj ónoztak a kártevő gyomok. Mindezt tetézte, hogy a hűvös tavasz miatt a vetés is későbben történt az optimálisnál. Az idő javulásával, az ár­vízveszély megszűnésével az egész Kunságban és a Ti- szamenti rizsföldeken meg­történt a lecsapolás és a mezőgazdasági légiflotta gé­peivel gyorsított ütemben végezték a vegyszerezést. A szakemberek a fejlődés je­lenlegi stádiumából ítélve csak közepes termést vár­nak. A rizskárt szenvedett tsz-ek egyrésze belvíz által okozott kártérítési követelés­sel fordult az Állami Bizto­sítóhoz. Mivel hasonló eset még nem fordult elő, a ké­relmeket elvi állásfoglalás végett az illetékes miniszté­riumhoz továbbították. Polypack tej Öcsödről Az öcsödi Kossuth Tsz tej­üzemében naponta 5000 li­ter tejet vesznek át a kör­nyék termelőszövetkezetei­től és az egyéni állattartók­tól. A nyers tej nagyobb ré­szét a szolnoki tejüzembe szállítják, a többi kannák­ban, palackokban a kun­szentmártoni, öcsödi, cserke- szöllői és martfűi üzletekben kerül forgalomba. öt nappal ezelőtt újítást vezettek be az üzemben. Az üveg helyett egy házilagosan szerkesztett töltőgéppel mű­anyag tasakokba adagolják a tejet. Az öcsödi poly­pack tej mennyisége egy li­ter, 2,8 százalék a zsírtartal­ma és 3,60 forint a fogyasz­tói ára. A tasakoló géppel egy dolgozó egyelőre 300 litert tud becsomagolni óránként. Amennyiben a Jásztejhez hasonlóan a vásárlók meg­kedvelik és keresik majd az öcsödi zacskós tejet, a tsz vezetői azt tervezik, hogy még egy gépet munkába ál­lítanak és teljesen áttérnek a műanyag csomagolásra. Érdeklődés pedig már most mutatkozik. A piackutatás során Békésszentandráson és Szarvason is igennel vá­laszoltak a Kossuth Tsz ^ajánlatára. Komp’ex bányahatóság! szemle volt a Szo'nok megyei Tégl­ás Cserépipari Vállalatnál (Tudósítónktól.) A szolnoki Kerületi Bányai műszaki Felügyelőség az ár­vízkárok helyreállításának célkitűzéseit is szemmeltart- va komplex-szemlét tartott a Szolnok megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál. A vállalat mezőtúri központjá­ban Holzknecht Gyula fő­mérnök tájékoztatta a fel­ügyelőséget a vállalat illeté­kességi területén folyó agyag­bányászat műszaki és biz­tonságtechnikai helyzetéről. A vállalathoz tizenhat agyagbánya tartozik, ame­lyek nagyrésze Szolnok me­gyei területen fekszik. A felügyelőség 5 agyagbányá­ban tartott helyszíni szemlét, továbbá megvizsgálta a bá­nyaművelés személyi és tech­nikai feltételeit, valamint a vállalati baleseti helyzet ala­kulását. — Helyszíni szemle volt a mezőtúri, a kisújszál­lási, a karcagi, a kunhegyesi és a tiszaíöldvári bányákban. A komplex-szemle megál­lapította, hogy a külfejtéses bányászati tevékenység az előírásoknak és az Országos Bányaműszaki Főfelügyelő­ség rendeletéinek megfele­lően folyik. A műszaki irá­nyítás előírt személyi felté­telei is megfelelő módon biz­tosítottak és a felelős műsza­ki vezetők az előírt képesí­téssel rendelkeznek. A bá­nyákat mindenütt a szolnoki Kerületi Bányaműszaki Fel­ügyelőség által jóváhagyott műszaki üzemi tervek fe­gyelmezett betartásával mű­velik. A szemle hiányosságként állapította meg, hogy a heti baleseti oktatások központi ellenőrzése nem elég gyako­ri. A szolnoki felügyelőség az ellenőrzés során arra is fel­hívta a vállalat műszaki és gazdasági vezetőinek figyel­mét, hogy a jelenlegi kotró­gépek egy része elavult A jövő fejlesztési lehetőségei mellett törekedni kell ezen gépek mielőbbi kiváltá­sára. Javasolták ezenkívül azt is, hogy az agyagbányák és a belső téglagyári irodák között a vállalat építsen ki URH összeköttetési* Újabb külföldi segélyszállítmányok A napokban érkezett meg a Magyar Vöröskereszthez a Csehszlovák Vöröskereszt se­gélyszállítmánya, amely sát­rakat, hálózsákokat és gumi­matracokat tartalmaz. Az értékes szállítmányt dr. Z. Gazdik főtitkár adta át. Megérkezett a Jugoszláv Vöröskereszt mintegy 200 000 új dinár értékű szállítmánya is: takarók, kempingágyak és gyermekruhák. A Dán Vö­röskereszt 40 000 korona ér­tékben orvosi műszereket küldött. Négyezer font ér­tékű gyógyszer szállítmány érkezett az Angol Vöröske­reszttől. A Vöröskereszt Tár­saságok Ligája gyűjtésének eredményeként 20 000 svájci frankról szóló csekket jutta­tott el a Magyar Vöröske­reszthez. A már korábban hazánk­ba juttatott segélyszállítmá­nyok kiegészítéseként újabb küldemények érkeztek az NDK-ból, Lengyelországból és a Német Szövetségi Köz­társaságból. Meggyorsítják a battonyai földgázelőkészítő üzembeállítását Huzavona egy nagy beruházás körül A battonyai szénhidrogén telepet az ötvenes évek vé­gén tárták fel. Az akkori szűkös alföldi olaj termelési helyzet miatt olajkútjait pri­mitív módszerekkel már 1959-ben termeltették. A ter­melési eredmények azonban igazolták azt a korábbi geo­lógiai megállapítást, mely szerint a telep szénhidrogén vagyona inkább földgázból tevődik össze. A jelentős földgáz kitermeléséhez azon­ban megfelelő földgázelőké­szítő üzemre volt szükség. Időközben viszont feltárták, a jóval gazdagabb hajdúszo- boszlói és pusztaföldvári földgáztelepeket, s így a bat­tonyai kitermelése kissé hát­térbe szorult. A battonyai földgázüzem beruházási munkái nagyobb ütemben csak 1967-ben kez­dődtek meg, mintegy 20 mil­lió forintos értékben. A ki­vitelezéssel az OKGT a bu­dapesti kőolajipari gépgyá­rat bízta meg, hazai tervek alapján. A földgázüzem többször kapott már a bá­nyahatóságtól próbaüzemi engedélyt, azonban a szük­séges pótmunkák elvégzése nélkül erre nem kerülhetett sor. A hiánypótlások elvég­zésére a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szolnoki építési üzeme vál­lalkozott. A munkálatok már a befejezéshez közelednek, azonban az üzembehelyezés­nek újabb akadálya merült fel. A beépített nagynyo­mású berendezések edényei ugyanis nem rendelkeznek az előírás szerinti műbizony­latokkal, gépkönyvekkel. Meg kell keresni a megoldást A műszaki problémákat külön fokozza az is, hogy a létesítmény külső szigetelését a kivitelezők már felszerel­ték. Így most a külső szer­kezeti vizsgálatok nem vé­gezhetők el, azok újbóli el­távolítása nélkül. A több éves építés alatt azonban a külső korrózió mértékéről az üzembeállítás előtt feltétle­nül meg kell győződni az illetékes szakembereknek. Ez azonban olyan többlet munkát igényel, ami a ter­vezett próbaüzemelés idő­pontját is nagymértékben befolyásolná. Felvetődött a szigetelések kismérvű, he­lyenkénti megbontása is. Varga Béla a vállalat igazgatója Szolnokon tárgya­lást folytatott a tervező és kivitelező vállalatok veze­tőivel az előírásoknak meg­felelő műbizonylatok sürgős elkészítése érdekében. A kő­olajipari gépgyár és az OLAJTERV vállalta a ható­sági előírásoknak megfelelő dokumentációk pótlását, és ezek birtokában már csak a szolnoki kerületi bányamű­szaki felügyelőség vizsgála­tára van szükség a próba­üzem megindításához. A battonyai földgáz, kiváltja az algyőit A pusztaföldvári földgáz­előkészítő üzem jelenleg még algyői gázzal látja el a re­gionális gázfogyasztókat. Kardoskúton azonban elké­szült az új kompresszor te­lep, amelynek 4200 köbmé­ter óránkénti teljesítményű gépegységei a középnyomá­son érkező algyői földgázt a kardoskút—dunaújvárosi vezeték nyomására át tud­ják emelni. Ezen az úton az algyői olajkísérő gázok 50— 60 atmoszféra nyomással már az országos hálózatba kerülnének, ami részben a téli csúcsfogyasztás idején biztonsági tartalékot jelente­je. Az algyői gáz helyett így a battonyai földgázüzem látná el az orosházi, békés­csabai, gyulai, battonyai és mezőhegyesi fogyasztókat. Az új földgázüzem napi 160— 180 ezer köbméter, ötezer kalóriás szabad gázt termel majd, a rendelkezésre álló mintegy 30 termelő kútból. A kétféle minőségű földgázból a kardoskúti keverőtelep 3500 és 7200 kalóriás gázt állít elő. A kisebb fűtőérté­kű gázt az orosházi üveg­gyár, a nagyobbat a regio­nális fogyasztók kapják. Az új földgázüzem terüle­tére helyezték át az olajter­melési célokat szolgáló tank­állomást is, a korábbinál jó­val korszerűbb kivitelben. Így két létesítménynek kö­zös a hőellátása, a szenny­víz likvidációja és közösek a szociális létesítményei is. Az új komplex létesítmény ti­zennyolc—húsz fős kezelő- személyzetet foglalkoztat majd, hiszen az ésszerű megoldással a létszámot is csökkenteni lehetett F. I. A „fiókák” repülni tanulnak Á békéscsabai MHSZ mo­toros sportrepülőtér felett vibrált a levegő. Reggel hat­tól déli egy óráig még ár­nyékban ülni sem könnyű, nem pedig a napon lenni, a repülőgépeket, a trénereket figyelni, sőt a szolgálatot is ellátni. A nyaranta ismétlődő hat­hetes ifjúsági repülőtábor résztvevői — nagy többsé­gük a gimnázium, vagy a technikum harmadik osztá­lyát most végezte — napról napra ezt csinálják, önként vállalták, mert rajonganak a repülésért. S nem csak szó­rakozásból, sportból űzik majd, hanem hivatásukká válik, ha... — Igen, még sok van hát­ra, — mondta a tiszafüredi Katona István. — Ki tudja, megfelelek-e repülőgép ve­zetésből, s ha igen még min­dig hátra van az orvosi vizs­ga, mielőtt felvennének a Kilián György Repülő Mű­szaki Főiskolára. A szolnoki gépipari tech­nikum harmadéves hallgató­jának szép barnára pirult a bőre. Fején fehér ellenzés vászonsapka. Enélkül a rep­téren „életveszélyes” eltöl­teni egy napot. A másik Szolnok megyei fiú Lázár Pál. Azaz abonyi gyerek, de ő is a szolnoki repülőklub tagja. — Hogy megy a repülés, hány órátok van már? — Sajnos, mi ketten a Pistával az árvíz miatt kissé lemaradtunk a többiektől. Nem repültünk annyit mint ők. Pista hat, én csak öt és félórát töltöttem a levegő­ben. Eddig az elmaradást pótoltuk. — Miért akartok repülők lenni? — Szeretem a tágas teret, ahol nincsenek KRESZ táb­lák. Ez vicc. Nagyon szere­tek repülni. Ez viszont ko­moly. — Lent a földön már túl­zsúfoltak az utak. Persze nálam sem ez az igazi ok. Én is csak azt mondhatom, amit a Pali mondott. — S mit szólnak a szüléi­tek? — Nagyon féltenek ben­nünket. Azt mondják, ne menjünk magasra, mert le­esünk. Nem tudják, hogy húsz, harminc méteren re­pülni a legveszélyesebb. — Szerettek a táborban? — Nagyon. Kemény a munka, de mindent szívesen vállalunk a repülésért. Azért van kimenő is. Járunk fü­rödni és a várszínház elő­adásaira Gyulára, Békéscsa­bára az ifjúsági házba. — Ti már elhatároztátok, hogy repülős tisztek lesztek? — Szilárdan. Ha sikerül... Kisely Ernő a repülőtér parancsnoka elmondta, mi­lyen fontos szerepet 'játszik az MHSZ békéscsabai sport- repülőterén működő ifjúsági repülőstábor a honvédségi előképzésben. A dicsérő oklevelek, me­lyeket a parancsnoki iroda falán láttam, s amelyeket a katonai főiskola parancsno­ka adományozott, megerősí­tik Kisely Ernő szavait. A „fiókákat” jól megtanítják repülni.- bj — i' Víí. , De jó lenne beleülni... Akik visszatérnek A tanítványai között már nagymamák is vannak. Nem látszik rajta. Tekintete élénk, mozgása fiatalos. 1935-ben kezdett. Akkoriban sok volt a diplomás' munkanélküli. Sipos Ferenc az egyetlen ti- szaszentimrei gyerek volt kor- társai között, aki továbbta­nult. — Mi hozta vissza a szülő­falujába? — Sokminden. A szeretet is persze. De mit szépítsem? Nem is volt más lehetőség számomra. Itt is csak azért vettek fel, mert apám épp akkor ment nyugdíjba. Azóta 35 év telt el. De nemcsak a katedrán töltötte. Falujában vb elnökhelyettes, a pártalapszervezet alapító tagja, az énekkar vezetője. — Tanítványai közül há­nyán szereztek diplomát? — Sokan! Van közöttük jo­gász, mérnök, tanár. — Dolgozik valamelyikük itt, Szentimrén? — Csak látogatóba járnak haza. — Ha ma kezdené...? — Akkor is itt élném le az életem — mosolyog, hogy ki­találja kérdésemet. — Tud­ja. itt csendesebb, egysze­rűbb az élet. Feleségemmel nemcsak kollegák vagyunk, hanem szenvedélyünk is kö­zös: az utazás. Minden év­ben külföldre megyünk. Ta­valy Kairóba voltunk. Mit érnék a várossal? Ott drá­gább, zajosabb az élet. Szabó Lucia fogorvosnak készül. Negyedéves orvostan­hallgató. Most, a nyári gya­korlatot otthon, Kunszent- mártonban tölti. A fogorvosi rendelőben beszélgettünk ar­ról, hogy miért épp itt sze­retne kezdeni diplomaosztás után. — Nem értem mi ebben a csodálatos. Egy fiatal jobbat el sem képzelhet, mint azt, hogy szülőfalujában, ismerő­sök körében kezdhessen dol­gozni. x — Egyszóval csak átme­netnek szánod a hazatérést? — Korai lenne még elhatá­rozni ezt. De ha sikerül, örül­ni fogok. Persze nemcsak az' ismerősök miatt. Anyagilag is könnyebb kezdő orvosnak, ha otthon lakik. Meg aztán — az sem közömbös, hogy a bátyám is itthon dolgozik. Az idén végzett. Jogász. Ha én is hazakerülök, együtt lehet a család. — Készülsz üdülni, ha vé­get ért a gyakorlatod?? — Lehet, hogy elmegyek a Balatonra. Nincs nagy kedvem hozzá. Évközben ke­veset vagyok itthon. Nekem az az igazi pihenés, ha együtt lehetek a családom­mal. Különben is úszni, evez­ni a Körösön is lehet. \ * Két arc. A pálya csúcsán és a pálya kezdetén. Valami mégis közös bennük: a sző­kébb közösség, a család, a falu mély, belülről jövő sze- retete. — ob — Felkérjük az 1944. június 4-én el­temetett VIGH ELEMÉRNÉ (GONDA ERZSÉBET) hozzátartozóit, hogy krip­tarendezés végett a szol­noki temető irodáját (Te­mető u. 7.) levélben vagy személyesen három héten belül felkeresni szíves­kedjenek.

Next

/
Thumbnails
Contents