Szolnok Megyei Néplap, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-25 / 173. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LA P J A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXI. évi. 173. sz. 1970. július 25., szombat. fHa: Sajnos, kéményseprő Az utóbbi évek legnehezebb aratása Szolnok megyében sem jobb a helyzet A Gabona Tröszt tájékoztatója Nem tudom, önök hogy gondolják, szerintem nem mindig öröm kéményseprő­vel találkozni. Annyi biztos, hogy ha házunk táján látok kéményseprőt, már nem fo­gom a gombom. Hozzánk ugyanis felváltva járnak az utóbbi hetekben a gázosok és a kéménysep­rők. Nagy vita folyik arról, hogy van-e huzat, vagy nincs. A gázszerelők szerint nincs, a kéményseprők sze­rint van. Az ügy további szereplői: a közvetítő szere­pet betöltő ingatlankezelő vállalat és a Vörös Csillag út VII. épület kárvallott la­kói, akiknek a gázboylerét e vita eldöntéséig leblombál- ták. Utóvégre ott a tűzhely, melegítsenek fürdővizet a lavórban. A szomszédom biztat: ír­jak egy dörgedelmes cikket. Már-már felloval, amikor eszembe jut: írtam én már egy ilyen vezércikket a szol­gáltatásról jó tíz évvel eze­lőtt. Régi példányokat lapoz­gatva meg is jegyezte kollé­gám: „akár újra megjelen­tethetnéd, nem kellene rajta semmit változtatni...” Való igaz, nem sok új van a szolgáltatások napja alatt. S ha nagyon megnézzük, még indokot sem kell külö­nösebben keresni. Régi in­dok, jó indok, mindenhol alkalmazható: „nincs rá em­ber”. Pontosabban szólva elég ember, vagy megfelelő vállalkozó. Élnek is ezzel az indokkal nemcsak a szolgáltató ipar­ban, máshol is. A szolnoki Ady Endre utca csatornázá­sa akár a Luca széke. A tü­dőkórház melletti Zagyva- híd vezetékszerelése hónapo­kon át „egyoldalúvá tette a közlekedést. Soroljam tovább? Nem ér­demes. mindenki láthat ha­sonló dolgokat. A refrén mindig az; „nincs ember, nincs ember.” Talán van is ebben valami. Mégpedig az, hogy esetenként nem a leg­megfelelőbb ember van a megfelelő poszton. Legalábbis erre következ­tethetünk az úton-útfélen tapasztalható mulasztások­nál. Pedig az átlagember nem lát mindent. Nem kuk­kanthat be például más üze­mekbe, nem ismerheti má­sok bajait. A mulasztásokat indokolni egyébként sok mindennel le­het. A legelfogadhatóbban ott, ahol a távlati tervekben jelentős beruházás szerepel. Könnyű ilyenkor mondani: kérem, nem megfelelőek a feltételek, de majd ha elké­szül a kacsalábon forgó vár... Mondani könnyű, megér­teni már nehezebb. Minden­ki örül például annak, hogy modern nyomdakombinát épül a közeljövőben Szolno­kon. De a mostani munka- körülményeket figyelembe- véve is joggal kérdezhetik a szolnoki nyomdától, miért csak most adja ki a Jász­kunság tavalyi negyedik Mezőtúron gazdaságos te­lepítési módszert alkalmaz­nak. A Könnyűipari Gép­gyártó Vállalat gyáregysége és a Dózsa Cipőipari KTSZ kooperációban közös rendel­tetésű kiszolgáló telepet épít. Mindkét üzem tervét a Könnyűipari Tervező Iroda készítette, kivitelezésüket pedig a Szolnok megyei Ál­lami Építőipari yállalat számát, miért a kelleténél egy hónappal később jelen­teti meg az üzemi lapokat. Miért kell korrigált példány egy órát igénybevevő nyo­mására egy hetet várni ak­kor, amikor a rotációs gép 24 órából csak négyet-ötöt dolgozik. (Máshol, például Debrecenben a napilap nyo­mása után egyéb kiadványo­kat nyomnak rajta). Sok mindent kérdezhet­nénk másoktól is. Így példá­ul azt: Szolnokon miért nem az utat építik meg elő­ször a lakótelepeken, s azu­tán a házat? Az építőanya­got szállító járművek ki­hordják az utcákra a sarat, a szemetet, jó indokot szol­gáltatva a köztisztasági vál­lalatnak. Egyszóval sok kérdezniva- ló lenne, — csak kevés az időnk, mert néha többször is újra kell kérdezni, mert a kérdés feltevésekor „vagy alusznak, vagy nem hallják, vagy talán nem is akarják”. Meg aztán inkább visszafor­dítják a kérdést, ha valami kis mulasztást találnak fo­galmazásunkban, mintsem, hogy érdemben válaszolja­nak. A víz és csatornamű vál­lalat törökszentmiklósi üze­mére panaszkodtak például, hogy nem megfelelő vizet szolgáltat az egyik lakótele­pen. Kolléganőm írt az ügy­ről. A törökszentmiklósi üzem igazgatója válaszolt is a cikkre. Néhány korrigá­lást is kért. Ilyet például: nem 250, hanem 200 milli­méteres csöveket fektettek le. Meg azután azt, hogy nem ólom, hanem vascső okozza az ivóvíz szennyezé­sét. Arról viszont, ami a legfontosabb lett volna, — nevezetesen arról, hogy az új vízmű elkészültéig óhaj­tanak-e valamit tenni az ivóvíz jobbá tételéért — semmit nem írt. No, de hagyjuk a török- szentmiklósiakat, térjünk vissza általánosabb problé­mákra. Tisztában vagyok én azzal, hogy a felettes szer­vek rendszeresen ellenőriz­nek minden üzemet. Nézik az aktákat, az eredményt, a számlákat, a stempliket. Ha nem találnak rendet, eseten­ként személycseréket is haj­tanak végre. Csak egyet nem néznek kellő alaposság­gal mindenhol: a fejlődés, a produktum mellett azt, hogy mire lenne valójában képes az üzem, vállalat, vagy in­tézmény, ha lehetőségeit maximálisan kihasználná. Pedig talán az volna a leghatásosabb. Én minden­esetre gyanakszom, ha olyan emberrel találkozom, aki azzal kezdi, hogy mit miért nem lehet megcsinálni. At­tól félek, hogy ő is „ké­ményseprő” és kormoz, na­gyon kormoz... Önök nem ísy gondolják, Kedves Olvasóink? Simon Béla végzi. A két üzem közös rendeltetésű trafóházat, technológiai és fűtési hő­energiát biztosító kazánhá­zat, víztárolót kap, amelyek hosszabb távon kielégítik a két üzem igényét. A közös vállalkozás a beruházás költ­ségeiből három és fél millió forint megtakarítást tesz lehetővé. Az elmúlt néhány napban teljes erővel megindult az aratás, a betakarítás azon­ban így is legalább három hetet késik — mondotta Ré­kai Gábor, a Gabona Tröszt vezérigazgatója pénteki saj­tótájékoztatóján. Tavaly ősz­szel idejében elvetették — 2,4 millió holdon — a búzát, a kedvezőtlen téli időárás, va­lamint az ár- és a belvízká­rok miatt azonban legalább 200 ezer holdon kipusztult a termés. Rozsból 40 ezer, őszi árpából 25 ezer holdra tehető a veszteség. Főleg az alföldi részekről jelentettek nagyobb mértékű pusztulást. A ter­méseredmények megítélésénél a szakemberek egyelőre óva­tosak, ami — a nehézségek ismeretében — mindenkép­pen indokolt. Annyi máris biztosra ve­hető, hogy az idei termés alatta marad az elmúlt évi rekordnak, de az is kétségtelen, hogy en­nek ellenére kenyérgabonából többet takarítanak be, mint amennyi az ország szükség­lete. A búza az elmúlt három év átlagához hasonló termést hozott. Sok függ azonban at­tól, hogy a következő három hétben hogyan alakul az Idő­járás és a mezőgazdasági nagyüzemek mekkora veszte­séggel takarítják be a ter­mést. Az idei gabonák keve- rékesebbek a tavalyinál, fő­képpen azért, mert a késői ki­tavaszodás miatt a gyomir­Magyar párt- és kormányküldöttség utazott Kubába A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága és a ku­bai forradalmi kormány meg­hívására magyar párt- és kormányküldöttség utazott Havannába, a július 26-i nemzeti ünnepre, a küldött­ség vezetője Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára. Soós Lőrinc, a Magyar Népköztár­saság havannai nagykövete a helyszínen csatlakozik a kül­döttséghez. Losonczi Pál látogatása Somogybán Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Somogy megye országgyűlési képviselője pénteken Somogy megyébe látogatott. A vendéget Ka­posvárott Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára, Bőhm József, a megyei ta­nács vb elnöke, Dombóvári László, a kaposvári járási ta­nács vb elnöke fogadta. A megye és a járás vezetőivel folytatott rövid eszmecsere után Losonczi Pál — Szigeti Istvánnak, a megyei pártbi­zottság titkárának és a ka­posvári járás párt- és tanács­vezetőinek társaságában — felkereste a kaposfői terme­lőszövetkezetet. Itt a közös gazdaság és a község vezetői fogadták az Elnöki Tanács el­nökét, aki a vendéglátókkal az időszerű gazdasági kérdé­sekről beszélgetett, majd megtekintette az aratási munkákat. A délutáni órák­ban Losonczi Pál a társaságá­ban levő megyei és kaposvári tással nem tudtak időben el­készülni a nagyüzemek. Te­rületenként nagyon változó a búza úgynevezett beltartalmi értéke is. Az idei aratás, mindent egybevetve, lényegesen ne­hezebb, mint az elmúlt évek­ben bármikor volt. Főképpen a gyomok okoznak gondot Az aratáson közel 13 ezer kombájn dolgozik és eddig 30 ezer vagonnyi kenyérga­bonát takarítottak be, ami azonban lényegesen ke­vesebb a tavalyinál. (Az el­múlt évben ilyenkor már 150 ezer vagonnyi gabonát vet­tek át a felvásárlók.) A felvásárló vállalatok to­vább növelték a nagy telje­sítményű átvevőhelyek szá­mát. Ezzel lehetővé tették, hogy egyszerre több mező- gazdasági üzem nagyobb vá­rakozás nélkül adhassa át az árut. A tröszt vállalatainak több olyan átvevőhelye van, ahol 24 óra alatt 1500—2000 tonnányi gabonát tudnak át­adni a termelők. A raktárkapacitás egyetlen év alatt százezer tonnával bővült, ennek ellenére a tavalyinál nagyobbak a tá­rolási gondok. Mindezt azzal magyarázzák, hogy még mindig nagyok a tavalyi készletek, ezért szük­ségtárolóhelyeken kénytele­nek majd elraktározni az új gabona egy részét. A Gabona Tröszt vezérigaz­járási vezetőkkel együtt a bárdibüki állami gazdaságot kereste fel, ahol Kiss János igazgató és Csizmadia József, a helybeli termelőszövetkezet elnöke tájékoztatta a gazda­ságiak munkájáról, terveiről, majd a vendégek megtekin­tették a gazdaságban folyó aratási munkákat. 80 000 tonna szén terven felül Termelési tanácskozásokat rendeztek pénteken a tatabá­nyai szénbányák valamennyi üzemében. Csaknem 14 000 bányász és külüzemi dolgozó­val ismertették az első fél­évi helyzetet. Az év első <> hónapjában kitűnő eredmé­nyeket produkáltak a szén­medence dolgozói. Csaiím-.i) 80 000 tonna szenet termel­tek terven felül, s ezzel nagy­ban hozzájárultak az év eleji szénhiányok enyhítéséhez. Kedvezően alakult a termelé­kenység és a szén fűtőértéke is. Az előirt termelékenységi mutatót 102,2 százalékra tel­jesítették, s a magasabb ka- lóriájú szén eladásával jelen­tős többletbevételhez jutott a vállalat. A jobb teljesítmé­nyek arányában emelkedett a bányászok jövedelme is: az első félévben a tervezett 2325 forint helyett 2565 forint volt a dolgozók havi átlagkere­sete. A pénteki termelési tanács­kozásokon úgy határoztak, hogy a 10. pártkongresszus tiszteletére tovább folytatják a munkaversenyt. A Trójai nők Szegeden Pénteken a szegedi szabad­téri játékok igazgatóságán a gatója hangsúlyozta: — az aratás eltolódása miatt kiala­kult nehéz helyzetben arra van szükség, hogy a termelők és a felvásárlók munkáját mindenhol szinte menetrend- szerű pontosággal egyeztessék. 7Ü? —• A gabonafelvásárlás ed­digi tapasztalatairól egysze­rűen még nem tudunk nyilat­kozni — ezt a választ kap­tuk a Gabonafelvásárló- és Feldolgozó Vállalat megyei központjában. — Az aratás, a kenyérgabona betakarítása meglehetősen elhúzódott, s ezért a jövő hét végére vár­juk az átvételi munkák zö­mét. A termelőszövetkezetek meglehetősen nehéz körül­mények között aratnak, sok a gyornos, gazos gabona­föld. Nem tudunk sem a várható terméskilátásokról még ada­tokat mondani, sem arról, milyen minőségű lesz az idei búza. A vállalat szerződései alap­ján az idén mintegy 22 000 to. kenyérgabona felvásárlására, tárolására, illetve értékesíté­sére készült fel. Hogy meny­nyire későn érik be a gabona mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Szolnok megyé­ben eddig mindössze 200 va­gonnyi kenyérgabonát vettek át a termelőszövetkezetektől, főleg a Kunság közös gazda­ságaitok szombaton bemutatásra ke­rülő Trójai nők című tragé­diát színpadra állító művé­szekkel találkoztak az újság­írók. Horváth Mihály, a já­tékok igazgatóhelyettese, Vá­mos László rendező, Székely László díszlettervező, Vágó Nelly jelmeztervező, Kárpáti Zoltán koreográfus és Simon Zoltán karigazgató a felké­szülésről adott tájékoztatást. Elmondották, hogy Euripidész Sartre által átdolgozott drá­máját Illyés Gyula alkalmaz­ta magyar színpadra. A mű megalkotásával Sartre a há­ború ellen emelt szót. A szegedi előadás nem nél­külözi a látványosságot sem; különösen a fények játéka ígérkezik impozánsnak. A színpadkép minden egyes eleme akár képzőművészeti alkotásként is megállná a he­lyét. A rendező úgy igyekszik színpadra állítani ezt a görög tragédiát, hogy a mű hagyo­mányos szertartásosságát el­kerülve a ma emberéhez is szóljon. A mű egésze tiltako­zás az indokínai és más há­borúk ellen. A dráma főbb szerepeit Sulyok Mária, Ruttkai Éva, Ronyecz Mária, Thirring Vio­la, Benkő Gyula, Latinovits Zoltán és Nagy Attila játssza. A darab kísérőzenéjét Decsé- nyi János szerezte. Megjutalmazták a magyar diákolimpikonokat Pénteken a Művelődésügyi Minisztériumban Lugossy Je­nő miniszterhelyettes fogadta a 12. nemzetközi matematikai olimpián sikerrel szerepelt magyar résztvevőket a „válo­gatott” csapat vezetőit és a diákolimpia szervezőit. Noteszlapok Tallinxtból ☆ ­Világgazdasági hírek Szolidaritási nagygyűlés A Szakszervezetek Orszá­gos és Budapesti Tanácsa pénteken az újpesti cérna­gyár művelődési termében nagygyűlést rendezett a gen­fi egyezmények aláírásának 16. évfordulója alkalmából. A nagygyűlésen nagy szám­ban vettek részt Újpest dol­gozói. Az elnökségben fog­lalt helyet Kiss Károly, a SZOT alelnöke, Harmati Sándor, a Magyar Szolidari­tási Bizottság elnöke, Vené- czi János, a budapesti párt- bizottság titkára és Sebes­tyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára, továbbá Luu Kiem, a Dél-Vietnami Köztársaság ideiglenes ügy­vivője, Buen Dinh Can, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság nagykövetségének képviselője és a hazánkban tartózkodó vietnami szak- szervezeti delegáció tagjai. Bodor Tibor színművész szavalata után a nagygyű­lést Jelűnek Kálmán, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának titkára nyitotta meg, majd Kiss Károly, a SZOT alelnöke mondott be­szédet. Lugossy Jenő miniszteri di­csérő okleveleket nyújtott át a kimagasló eredményt elért csapat vezető pedagógusai­nak: Surányi János egyetemi tanárnak, a nemzetközi zsűri alelnökének, Hódi Endre tu­dományos osztályvezetőnek, a magyar delegáció vezetőjé­nek, Reiman István egyetemi adjunktusnak, a csapat fel­készítőjének, Gádor Endréné egyetemi docensnek, dr. Hor­váth József keszthelyi szak­középiskolai igazgatónak, to­vábbá dr. Welker Ottónak, a művelődésügyi minisztérium osztályvezetőjének és Acs Pálnak, a minisztérium mun­katársának. Jutalmakat nyújtott át a miniszterhelyettes a három első helyezettnek: Rúzsa Im­rének, Bajmóczy Ervinnek és Gönczi Istvánnak, a második helyezett Füredi Zoltánnak, a harmadik díjat nyert Bor­zsák Péternek, Kóczy Lász­lónak és Lempert Lászlónak, továbbá a győztes magyar diákválogatott egyetlen leánytagjának, Szendrei Ág­nesnek. „Mini autók” Európa bajnoksága Érdekes nemzetközi sport- esemény színhelye lesz au­gusztus 8-án és 9-én a bu­daörsi repülőtér. Itt bonyolít­ják le a 29. autómodell Euró­pa bajnokságot. A nemzetközi autómodelező szövetség, a FEMA, a Magyar Modellező Szövetséget kérte fel az Euró­pa bajnokság lebonyolítására, a magyar modellezők kiváló eredményeinek elismeréséül- ­Két üzem közös kiszol cfáló telepe épül Mezőtúron — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents